Ma István, Bernát névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Miért fontos egy tisztességes köztársasági elnök?
Egy normális, ugyanakkor ügyes köztársasági elnök saját tekintélyével mozgásba hozhatná a folyamatokat, folyamatosan rámutathatna a törvénysértésekre (munkája bőven akadna), eljárási jogosítványait a nyilvánosság növelésére használhatná, hatást gyakorolhatna a hadseregre, kapcsolatot tarthatna külföldi kollégáival, és a jogköreinek korlátai, valamint a részleges médiablokád ellenére is komoly akadályt gördíthetne Vučić kifosztásra és szégyentelenségre épülő politikai gépezete elé. Nem véletlen, hogy Slobodan Milošević, amikor nem ő töltötte be az államfői tisztséget, dísznövényként funkcionáló köztársasági elnököket (Milutinovićot, majd Lilićet) ültetett oda. Hogy egy képpel érzékeltessem: egy tisztességes elnök egy tisztességtelen rendszerben olyan lenne, mint egy nagy lyuk egy olyan szöveten, amely már amúgy is alaposan felfeslett. Ivan Milenković (Vreme):
Tegyük fel, hogy Vučić rendszere előbb sikeresen elcsalja a parlamenti választásokat, majd csak ezután írja ki a köztársaságielnök-választást, amelyet bármelyik jelöltje aligha tudna megnyerni. Egy tisztességes köztársasági elnök egy tisztességtelen rendszerben olyan lenne, mint egy nagy szakadás egy amúgy is foszladozó szöveten.
Az első és legalapvetőbb tapasztalat Aleksandar Vučićtyal kapcsolatban az, hogy még akkor sem lehet neki hinni, amikor azt mondja, hogy Aleksandar Vučićnak hívják. Egyszerűen kényszeresen hazudik. Éppen ezért semmit sem jelent a választások időpontjával kapcsolatos trükközése egészen addig, amíg a választásokat hivatalosan ki nem írják.
Van azonban egy logika, amelyre Aleksandar Ivković egy interjúban, illetve Nemanja Rujević a „Miért akar Vučić előbb parlamenti, mint elnökválasztást?” című írásában hivatkozik: bármelyik jelöltet is indítja Vučić az elnökválasztáson, annak kevés esélye lenne a diákmozgalom jelöltjével szemben. Vučić alapos okkal tart attól, hogy egy ellenzéki elnökjelölt győzelme milyen hatással lenne a parlamenti választásokra: az ebből fakadó lendület egyszerűen elsöpörné őt a politikai színpadról.
Másfelől azonban éppen ugyanerre a lendületre számít – csak ellenkező irányból. Ha sikerülne alaposan elcsalnia a parlamenti választásokat, akkor – gondolja Vučić – az ő elnökjelöltje már kaphatna némi esélyt. Végül pedig, ahogy Nemanja Rujević megjegyzi, arra is számít, hogy a parlamenti választások sikeres elcsalása demoralizálná az ellenzéki szavazókat.
Szálka a hatalom torkában
Most hagyjuk félre ezt a politikai szemfényvesztést, csak annyit jegyezve meg, hogy ma már csak a parlamenti ellenzék viselkedik úgy, mintha Vučić utolsó mentőöve lehetne. Ha azonban az ellenzéki pártok észhez térnek, egyetlen listán indulnak, és ezen a listán támogatják a diákokat – ami akár jól felfogott nemzeti érdeknek is nevezhető –, Vučić esélyei drámaian csökkennek. (Itt nem egyszerű százalékok összeadásáról van szó, hanem a pszichológiai hatásról: egy lista mindig erősebb kettőnél.)
Most vizsgáljuk meg azt a lehetőséget, hogy Vučić megszerzi a parlamenti többséget, miközben az ellenzéki közvélemény adja a köztársasági elnököt.
Formálisan és a hatáskörök megoszlását tekintve teljesen világos, hogy a valódi hatalom a parlamenti többség kezében van, míg a köztársasági elnök az alkotmány és a törvények szerint többnyire protokolláris és eljárási feladatokat lát el. Éppen ezért Vučić elnökként jogellenesen (illegálisan) és minden felhatalmazás nélkül (illegitim módon) gyakorolja a hatalmat. Nap mint nap megsérti a Szerb Köztársaság alkotmányát és törvényeit.
Ha azonban az elnöki székbe egy tisztességes, bátor és rátermett ember kerülne, a helyzet korántsem lenne ilyen egyszerű. Egy ilyen köztársasági elnök több lenne, mint puszta kellemetlenség azok számára, akik kisajátították a hatalmat.
Előre bejelentett választási csalás
Természetesen világos, hogy Vučić a parlamenti – vagy bármely más – választásokat csak úgy nyerheti meg, ahogy eddig is: csalással. Ez a csalás pedig már most folyik. A média teljes ellenőrzése önmagában is a választói akarat hatalmas ellopott darabja; ugyanilyen a szerb állampolgárok pénzének törvénytelen felhasználása párt- és magáncélokra; a rendőrség pártérdekű mozgósításáról nem is beszélve. Hamisított választói névjegyzékek, külföldi állampolgárok buszoztatása, verőemberek alkalmazása, az úgynevezett „bolgár vonatok”, hamis szavazólapokkal teli zsákok és minden egyéb manipuláció – mindez a polgárok akaratának kifosztása. Vučić tehát illegálisan és illegitim módon kormányoz.
A következő választást már csak még nagyobb csalás árán nyerhetné meg. Csakhogy míg eddig a választói akarat ellopását az apátia tette lehetővé, ezúttal sem a választás napján, sem utána nem lesz így. Egyszerűen nincs jogunk az apátiához. (A fehér szavazólapok hívei persze továbbra is az apátia élcsapatát alkotják.)
Éppen ezért egy sikeresen elcsalt parlamenti választásnak éppen hogy fel kellene ébresztenie az akaratot egy elnökjelölt megválasztására. Egy tisztességes, bátor és rátermett ember az államfői tisztségben – Vučić propagandagépezetének minden emberfaló étvágya ellenére – nagyon sokat tehetne ezért az országért és polgáraiért. Mert, ahogy Aleksandar Ivković megjegyezte, Vučić már nem képes kormányozni. Az erőszak nem kormányzás.
Egy normális, ugyanakkor ügyes köztársasági elnök saját tekintélyével mozgásba hozhatná a folyamatokat, folyamatosan rámutathatna a törvénysértésekre (munkája bőven akadna), eljárási jogosítványait a nyilvánosság növelésére használhatná, hatást gyakorolhatna a hadseregre, kapcsolatot tarthatna külföldi kollégáival, és a jogköreinek korlátai, valamint a részleges médiablokád ellenére is komoly akadályt gördíthetne Vučić kifosztásra és szégyentelenségre épülő politikai gépezete elé.
Nem véletlen, hogy Slobodan Milošević, amikor nem ő töltötte be az államfői tisztséget, dísznövényként funkcionáló köztársasági elnököket (Milutinovićot, majd Lilićet) ültetett oda. Hogy egy képpel érzékeltessem: egy tisztességes elnök egy tisztességtelen rendszerben olyan lenne, mint egy nagy lyuk egy olyan szöveten, amely már amúgy is alaposan felfeslett.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az újságírás keserves nyüszítése
Mostantól a rezsimnek – hacsak nem történik valami csoda – négy országos frekvenciával rendelkező televíziója lesz, >
Amerika szocialistái előretörnek
A politikai környezet mindenesetre kedvez a progresszív baloldal további erősödésének: Trump elnök népszerűsége tartósan mélyponton van, >
A plénumtól a választásokig
Ha a mozgalom nem épít hidat a politikai cselekvés e két formája között, fájdalmas felnőtté válást >
„Hol ég?”, azt nem kérdezte Vučić
Szerbia elnöke tehát nem ment el meglátogatni a tűz által sújtott lakosságot, a tűzoltókat, az önkénteseket, >
Mi értelme a nemzetállamnak, ha nem lehet benne elnyomni a kisebbségeket?
Nem nehéz sem elképzelni, sem megtudni, hogyan érzik magukat a kisebbségek ezekben a mi országainkban. A >
Szerb trójai faló
De ha a képzeletbeli néző maga az EU, akkor mi van? Az üzenet valami ilyesmi lehetne: >
„Vučić barátja, mint egy egyszerű szerb paraszt”: Orbán Viktor látogatása a gučai trombitásfesztiválon
Ez azért fontos, mert Magyarországon korrupciós, bűnügyi és politikai korrupcióval kapcsolatos vádemelések várhatók, és nagyon rossz >
Pásztor Bálint ára
Felszólítjuk Pásztor Bálintot, hogy hagyjon fel az olcsó politikai üzletelés nagy szavak mögé rejtésével, és végre >
A feltételezett gengszter, aki fejfájást okoz Kushner albániai üzlete miatt
A falusiak azt állítják, hogy figyelmeztették Trump vejét: tengerparti földjüket Artur Shehu lopta el, aki ellen >
Az olvasás a király
Hosszú távon valójában csak a könyvek számítanak. A filmek, podcastok és TikTok-videók képesek felkelteni a figyelmet >
Mi köze a közelgő szerbiai választásoknak Zelenszkij látogatásához?
A fegyverkereskedelem, vagyis az Ukrajnának történő fegyvereladás Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerbiai látogatásának legfontosabb aspektusa – >
Vučić „Olujája”
A szerbiai nép nem tudja leváltani a horvátországi hatalmat, amely az Oluját ünnepli, és nem tudja >