2026. július 14. kedd
Ma örs, Stella, Kamil névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Elszámoltatásra várva

Elszámoltatásra várva


A rezsim úgy végezte ki az országot, ahogy thrillerek sorozatgyilkosai az áldozataikat, hosszan elnyújtva, apránként, míg a Tisza-kormánynak csak hónapok jutottak, hogy teljesítse az EU-pénzek „kifagyasztásához” szükséges feltételeket. Valóban elvárás volna, hogy az intézkedései ne csak gyorsak, hatékonyak, de elegánsak is legyenek? Vagy nem azért fohászkodtunk a kétharmadért, hogy a Tisza-kormány ne álljon majd bénán, tehetetlenül? Hát akkor csak használja bátran a kétharmadot. Értünk és miattunk. Elvégre nem egy demokrácia szokásos, választás utáni kádercseréi zajlanak, hanem részben eltökélt bűnözők tömegétől, részben egy gengszter rezsim kulcsfiguráitól kéne megszabadítani az országot, akik legfeljebb a méltányosság minimumára tarthatnak igényt. Vagy még arra sem. 
A hatalom emberei kedvükre pusztíthattak, szeghettek törvényt, sérthettek morált, egyéni és nemzeti gazdasági érdekeket, mert Orbán széles körben magánérdekké tette a bűnelkövetést. A NER nem volt más, mint egy beteg ember beteg rendszere. Nyomasztó következményei pedig még nagyon sokáig velünk lesznek, de legalább az elkövetők ne legyenek. Bruck András:

 

Itt voltunk, láttuk, átéltük. Túléltük. Letargia, öngyilkosság, számtalan testi nyavalya, lelkiismeret-furdalás önmagunk kényszerű vagy szükségtelen megalkuvásai miatt, lelki csapdák, kimerítő út- és kiútkeresések – semmi extra, amolyan oroszos, halálközeli élmények, csak a szokásos hétköznapok egy olyan országban, ahol Tuzson Bencék, Gulyás Gergelyek, Rétvárik élnek veled párhuzamosan, éppen csak az ő életük vonata felül futott, a tied meg alul, ami az ő rendszerükben nem elhanyagolható különbség. Menny és pokol. Sokféle út vezet a pusztulásba, közülük az egyik volt ez az elmúlt tizenhat év, amelyen az említett urak és párttársaik keresztülvonszolták az országot.

A színtiszta véletlenen múlt, hogy a tizenhat évből nem lett húsz, aztán harminc és ki tudja még hány. De váratlanul fordult a kocka, a „Magyar-forradalom” elsöpörte az örökkévalóságra konstruált rendszert, viszont pártjuk maradéka, úgy ötvenen, most ott ülnek a parlamenti padsorokban. Hiba volt Magyar Pétertől legalább szimbolikusan nem illegitimnek nyilvánítani a Fideszt az új parlament alakuló ülésén, május 9-én. Így most a frakciótagjaik szinte győztesként viselkednek, holott a glória a fejük körül már legfeljebb csak pislákol.

Egyikük, az európai uniós ügyekért felelős exminiszter, hétfőn „az önkényuralom ötven árnyalatáról” monologizált, hosszan ecsetelve a „politikai közösségük” ellen elkövetett, szerinte bűnös intézkedéseket. Holott épp ő volt az, aki az uniós forrásokról annak idején azt mondta, "nem érdemes úgy várni rájuk, mint az adventi naptárban a csokikra". Persze, tudta, hogy azokat a pénzeket a jogállam feldúlása miatt az EU már nem fogja odaadni, nehogy Orbánék azt is széthordják. És azok ott ötvenen még három hete is az EU-pénzek ellen szavaztak. Nem bánnák, ha esetleges elvesztésük ráégne a kormányra. Lám, a bennük élő nemzeti mentalitás.

Így most Stop Önkény!” címmel a Fidesz ma estére tüntetést szervezett a Sándor-palotához, amit Orbán azzal indokolt, hogy „A Tisza minden határt átlép: emberit, erkölcsit, jogállamit”. Világos. Nem változtathat hangnemet, mert azzal saját politikai táborának a maradékát is demoralizálná. Az indítéka pedig ugyanaz, mint bárminek, amit április 12-e óta mondott. Nem ismeri a bűnbánatot, kizárólag a bosszút, a „mindent vagy semmit” harcot. Nála elképzelhetetlen valamiféle etikai fordulat, vele az ország nem fog nyugvópontig eljutni. Ezért - a többiekkel együtt -, muszáj neki is ugyanúgy eltűnnie az életünkből, ahogy tizenhat éven át ők is eltüntettek minket az övékből. Értjük, ehhez kell új államfő, legfőbb ügyész, és még sokféle poszton sok mindenki más, de ez akkor is mindenekelőtt Magyar Péter felelőssége lesz.

Ami meg azokat az adventi csokikat illeti, Vitézy Dávid közzétette az európai vasúti járművek átlagos életkorát: a volt keleti blokkban, Romániában ez 32 év, Lengyelországban 25, Szlovákiában 22, Csehországban 20 – Magyarországon 42. Hova tűntek azok az ezermilliárdok, amelyek ezeket a tíz-húsz év különbségeket, s vele a hazai vasút nyomorát okozzák? Egy minapi podcastnek pedig ez volt a címe: Így rabolták le a Balatont – kempingekből lakóparkok, nádasból kikötő, közstrandokból magánpartok… Tényleg végtelen a veszteségek és pusztulások sora, jól láthatóan ezer sebből vérzik az ország. Akik pedig mindezt elkövették, ott ülnek a parlamentben és gőgösen kikérik maguknak a nekik szegezett vádakat.

A Fidesz-szellem felszámolása a kormány doktrínája kéne, hogy legyen. Íme néhány, amúgy közismert tény az illegitimmé tételükhöz: a jogállamiság, a fékek és ellensúlyok szisztematikus leépítése, állami csúcsintézmények egypárti elfoglalása, egyeduralom megvalósítása, választási törvények egyoldalú, folyamatos módosítása, kormányzati média nyomasztó fölénye, végtelen mennyiségű közpénz elsikkasztása, közbeszerzések párttársakhoz, családtagokhoz irányítása, az állam elfoglalása… Ennyi tényleg nem volna elég? Mert, ha nem, szakértők a bűnlajstromot egy délelőtt további két tucat elemmel bővíthetnék.

Immár Áder János is beszállt az utóvédharcokba, ő meg rákosizni és orwellezni kezdett. Jól mondja, legyen is itt orwelli világ. Nekik. Ezerszeresen rászolgáltak. Áder államfőként tétlen szemlélője volt az ország kirablásának, jog, morál, a törvények leépítésének: mindenről tudott, mindent látott – és mindenről hallgatott. Semmiben nem különbözött a többiektől, az utolsó hivatali napjáig a rezsim lojális végrehajtója volt. Nincs számukra mentség, felmentés, úgy szabadulsz meg tőlük, ahogy tudsz, bármilyen jogilag lehetséges eszköz alkalmazható velük szemben. A kormány meg jóval ezeken belül cselekszik, bár a választott módszer, az alaptörvény 17. módosítása egy végleges, új alkotmány előtt, állítólag nem elegáns, nem eléggé kulturált megoldás.

Nem különös? A rezsim úgy végezte ki az országot, ahogy thrillerek sorozatgyilkosai az áldozataikat, hosszan elnyújtva, apránként, míg a Tisza-kormánynak csak hónapok jutottak, hogy teljesítse az EU-pénzek „kifagyasztásához” szükséges feltételeket. Valóban elvárás volna, hogy az intézkedései ne csak gyorsak, hatékonyak, de elegánsak is legyenek? Vagy nem azért fohászkodtunk a kétharmadért, hogy a Tisza-kormány ne álljon majd bénán, tehetetlenül? Hát akkor csak használja bátran a kétharmadot. Értünk és miattunk. Elvégre nem egy demokrácia szokásos, választás utáni kádercseréi zajlanak, hanem részben eltökélt bűnözők tömegétől, részben egy gengszter rezsim kulcsfiguráitól kéne megszabadítani az országot, akik legfeljebb a méltányosság minimumára tarthatnak igényt. Vagy még arra sem.

A hatalom emberei kedvükre pusztíthattak, szeghettek törvényt, sérthettek morált, egyéni és nemzeti gazdasági érdekeket, mert Orbán széles körben magánérdekké tette a bűnelkövetést. A NER nem volt más, mint egy beteg ember beteg rendszere. Nyomasztó következményei pedig még nagyon sokáig velünk lesznek, de legalább az elkövetők ne legyenek.

 

2026. július 9.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Rama és Vučić ugyanúgy fojtják el a tiltakozásokat, a Balkán új korszakba lép

Figyelemre méltó – írja Shasha –, hogy két ennyire különböző ember, mint Rama és Vučić, szinte >

Tovább

Még mindig lövi?

Ha a rezsimellenesek elleni propagandádat nem úgy kezded, hogy „minden választáson legyőzlek benneteket”, hanem úgy, hogy >

Tovább

Az amerikai forradalom

Ezért fontos a köztársaság, a hatalmi ágak szigorú elválasztása, a fékek és ellensúlyok rendszere, a föderalizmus, >

Tovább

Anyanyelvhasználat – látszat és a valóság

Mindez azt a benyomást kelti, hogy a hivatalos nyelvhasználat gyakorlati érvényesülése szinte kizárólag a személynevek anyanyelven >

Tovább

MILA PAJIĆ: Szerbia nevében: bocsássanak meg

A hatalom egyértelművé tette, hogy nem hajlandó felelősséget vállalni a Szerbia nevében elkövetett bűncselekményekért. Nekünk, Szerbia >

Tovább

PAVLE RADIĆ: Ő is tudja, hogy mi tudjuk: hírhedt radikális hazudozó és manipulátor

„Mindez nem lenne lehetséges, ha a hazugságokra, manipulációra és korrupcióra épülő rendszerben eltöltött hosszú évek nem >

Tovább

A demokrácia már nem lakik itt (ha egyáltalán valaha is lakott)

Ideje felébrednünk. Kijózanodnunk. Magunkhoz térnünk. Fel kell ismernünk, milyen szörnyeteg áll velünk szemben. Milyen sárkánnyal készülünk >

Tovább

Orbán veresége intő jel: Szüksége van-e Vučićnak az EU-ra ahhoz, hogy megnyerje a választásokat?

Vučić nagyon jól tudja – és ebben Viktor Orbán közelmúltbeli magyarországi választási veresége komoly figyelmeztetés volt >

Tovább

Miért fontos egy tisztességes köztársasági elnök?

Egy normális, ugyanakkor ügyes köztársasági elnök saját tekintélyével mozgásba hozhatná a folyamatokat, folyamatosan rámutathatna a törvénysértésekre >

Tovább

Elszámoltatásra várva

A rezsim úgy végezte ki az országot, ahogy thrillerek sorozatgyilkosai az áldozataikat, hosszan elnyújtva, apránként, míg >

Tovább

Európa nem hisz Vučićnak: egyetlen nap alatt két akadályba ütközött. Az elnök minden kísérlete, hogy elnyerje az EU jóindulatát, kudarcot vallott

Miután az Európai Parlament elfogadta a Szerbiáról szóló határozatot, nyilvánvalóvá vált, hogy mindaz, amit Aleksandar Vučić >

Tovább

Miért van szükség a „Szerbia Vučić után” tervre?

Mivel Szerbia súlyos helyzetben van, és a hatalom egyre kevésbé képes eltitkolni kudarcait, sürgős és átfogó >

Tovább