Ma örs, Stella, Kamil névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Európa nem hisz Vučićnak: egyetlen nap alatt két akadályba ütközött. Az elnök minden kísérlete, hogy elnyerje az EU jóindulatát, kudarcot vallott
Miután az Európai Parlament elfogadta a Szerbiáról szóló határozatot, nyilvánvalóvá vált, hogy mindaz, amit Aleksandar Vučić elnök az elmúlt hónapokban tett annak érdekében, hogy helyreállítsa megítélését az Európai Unióban, és bizonyítsa: Szerbia stratégiai célja továbbra is az uniós tagság, nem hozta meg a kívánt eredményt. Úgy tűnik, hogy még az Európai Bizottság erőfeszítései sem lesznek elegendők, amelyek ajánlásukban úgy mutatták be Szerbiát, mint olyan tagjelölt országot, amely „kellő előrelépést” tett a 3. klaszter megnyitásához. Ez ugyanis nem győzte meg a tagállamokat arról, hogy ezúttal elnézőek legyenek Vučićcsal szemben: nyolc ország továbbra is ellenzi ezt. Milica Božinović (Nova):
Az Európai Parlament ma 468 igen, 116 nem és 79 tartózkodás mellett fogadta el a Szerbiáról szóló határozatot. Az EP-képviselők hangsúlyozták, hogy Szerbia uniós csatlakozásának előrehaladása nemcsak a reformok elfogadását, hanem azok alapos és teljes körű végrehajtását is megköveteli.
Úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság legutóbbi, nem hivatalos háttérdokumentuma (non-paper) sem lesz elegendő ahhoz, hogy a bizalmatlan tagállamokat meggyőzze arról: Szerbia jelentősen javított a jogállamiság területén, és készen áll a 3. klaszter megnyitására. A Savremena politika értesülése szerint az uniós tagállamok nagykövetei, akik a COREPER (Állandó Képviselők Bizottsága) keretében üléseztek Brüsszelben, mai találkozójukon nem adtak zöld utat a 3. klaszter megnyitásának.
A lap szerint nyolc tagállam ellenzi, hogy Belgrád újabb lépést tehessen az európai integráció felé. Ezek: Hollandia, Belgium, Bulgária, Horvátország, Svédország, valamint a három balti állam – Észtország, Litvánia és Lettország.
Az Európai Bizottság új jelentése egyébként lényegesen enyhébb hangvételű a májusinál, amely még súlyos hiányosságokra és visszalépésekre hívta fel a figyelmet a jogállamiság terén, bírálta az igazságügyi törvények módosításait, valamint megállapította, hogy a médiaszabályozó hatóság (REM) intézményi blokád alatt áll.
Először arra figyelmeztették Szerbiát, hogy eleshet a Növekedési Terv keretében járó uniós forrásoktól, miután elfogadták a vitatott igazságügyi törvényeket, az úgynevezett „Mrdić-törvényeket”. Marta Kos bővítési biztos akkor kijelentette: bár hivatalos döntés még nincs a támogatások befagyasztásáról, a pénzek nem érkeznek meg a szerb igazságszolgáltatás terén tapasztalható visszalépések miatt.
Vučić elnök ezt követően gyorsított eljárásban, a Szerb Haladó Párt vezető politikusaival együtt megpróbálta megnyugtatni az EU vezetőit, legalább részben teljesítve a követeléseket.
Mivel a támogatások visszatartásának kilátásba helyezését elsősorban a Mrdić-törvények elfogadása váltotta ki – Marta Kos szerint ezek korlátozzák az igazságszolgáltatás függetlenségét –, a jogszabályokat többször módosították és átírták. Az EU nyomására a vitatott törvények a Velencei Bizottság elé is kerültek. A testület kilenc ajánlást fogalmazott meg, amelyek közül hetet elfogadtak, kettőt pedig csak részben – közölte a Velencei Bizottság június 16-án.
A módosított törvénytervezet június 17-én került ismét a parlament elé, és június 25-én a kormánypárti képviselők szavazataival fogadták el.
Ennek nyomán az Európai Bizottság úgy értékelte, hogy Szerbia kijavította az igazságügyi törvények módosítása miatt bekövetkezett visszalépést, és további intézkedésekkel teljesítette a Velencei Bizottság sürgős ajánlásait.
Ezt követően a kormányzó haladók – legalábbis állításuk szerint – az EBESZ választási folyamat javítására vonatkozó ajánlásait is teljesíteni kívánták. Áprilisban ezért a szerb parlament elé került négy törvény módosításának javaslata, amelyet a Szerb Haladó Párt képviselője, Miroslav Petrašinović terjesztett elő.
A módosítások a parlamenti képviselők választásáról, a helyhatósági választásokról, a köztársasági elnök megválasztásáról és az Alkotmánybíróságról szóló törvényeket érintették.
A változtatásokat kizárólag a kormánypárti képviselők szavazataival fogadták el, miközben az ellenzéki képviselők nem voltak jelen az ülésteremben.
A szakmai közvélemény és az ellenzék azonban arra figyelmeztetett, hogy csupán kozmetikai változtatásokról van szó, amelyek nem javítják a helyzetet, hanem csupán elfedik a problémákat. Ez lehetővé tette a hatalom számára, hogy azt állítsa: teljesítette az EBESZ ajánlásait, miközben a választási rendszer valódi javításához szükséges lépések elmaradtak.
Ennek ellenére Marta Kos bővítési biztos pozitívan értékelte a négy választási törvény módosításának elfogadását.
Mivel az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület (REM) új tanácsának felállítása szintén fontos feltétele az európai integráció folytatásának, a hatalom hirtelen felszólította azt a négy, több mint fél éve lemondott tanácstagot, hogy térjenek vissza tisztségükbe.
Miután ezt visszautasították, Ana Brnabić házelnök bejelentette, hogy hiteles jogértelmezést kér a parlamenttől az elektronikus médiáról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseivel kapcsolatban. Erről a képviselők döntenek majd, figyelembe véve a négy független REM-tag álláspontját, akik korábban lemondtak.
A javaslat célja annak tisztázása, hogyan kell értelmezni azt a helyzetet, amely akkor alakult ki, amikor a parlament által 2025. november 12-én megválasztott négy REM-tanácstag már két nappal később, november 14-én benyújtotta lemondását.
Brnabić akkor azt mondta: „Senki sem mondhat le olyan tisztségről, amelyet még el sem kezdett betölteni, hiszen a megbízatás nem szűnhet meg, mielőtt egyáltalán megkezdődött volna.”
Nyilatkozata után a parlament alkotmányügyi és jogalkotási bizottsága július 3-i ülésén úgy döntött, hogy indokolt a törvény hiteles értelmezése. Ennek eredményeként – mint elhangzott – a korábban lemondott négy REM-tag mégis átvehetné tisztségét.
Mindez azt a benyomást kelti, hogy a több hónapos patthelyzet után valódi előrelépés történt a REM új tanácsának létrehozásában, és lehetővé vált a korábban lemondott négy tag visszatérése.
A közvéleményben azonban felmerült a kérdés: vajon a hatalom ezzel nem újabb manipulációt próbál-e leplezni, és csupán látszólag oldja meg a REM működésének blokádját.
Az Európai Bizottság azt javasolta az uniós tagállamoknak, hogy engedélyezzék a 3. klaszter megnyitását Szerbia számára, arra hivatkozva, hogy Belgrád elegendő előrelépést tett az uniós csatlakozási folyamat következő szakaszához. Az Európai Bizottság szerint Szerbia az utóbbi időben végrehajtotta a 2024 végén vállalt kötelezettségek fontos elemeit az igazságügyi reform, a REM és a választási jogszabályok területén.
Úgy tűnik azonban, hogy a kétkedő tagállamokat nem győzte meg a szerb hatalom által felgyorsított reformfolyamat.
Még Aleksandar Vučić elnök is kijelentette, hogy szerinte Szerbia belátható időn belül nem válik az Európai Unió teljes jogú tagjává.
„Az én megítélésem némileg eltér másokétól. Úgy vélem, vannak olyan dolgok, amelyek fontosabbak annál az álomnál, hogy hamarosan lezárjuk európai utunkat és a csatlakozási folyamatot. Tudom ugyanis, hogy a következő egy, kettő, három, négy vagy akár öt évben sem leszünk az Európai Unió teljes jogú tagjai” – mondta Vučić az EU-tagságra pályázó országok parlamenti elnökeinek konferenciáján.
Szerbiának a 3. klaszter megnyitásához az Európai Unió valamennyi tagállamának egyhangú támogatására van szüksége.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Rama és Vučić ugyanúgy fojtják el a tiltakozásokat, a Balkán új korszakba lép
Figyelemre méltó – írja Shasha –, hogy két ennyire különböző ember, mint Rama és Vučić, szinte >
Még mindig lövi?
Ha a rezsimellenesek elleni propagandádat nem úgy kezded, hogy „minden választáson legyőzlek benneteket”, hanem úgy, hogy >
Az amerikai forradalom
Ezért fontos a köztársaság, a hatalmi ágak szigorú elválasztása, a fékek és ellensúlyok rendszere, a föderalizmus, >
Anyanyelvhasználat – látszat és a valóság
Mindez azt a benyomást kelti, hogy a hivatalos nyelvhasználat gyakorlati érvényesülése szinte kizárólag a személynevek anyanyelven >
MILA PAJIĆ: Szerbia nevében: bocsássanak meg
A hatalom egyértelművé tette, hogy nem hajlandó felelősséget vállalni a Szerbia nevében elkövetett bűncselekményekért. Nekünk, Szerbia >
PAVLE RADIĆ: Ő is tudja, hogy mi tudjuk: hírhedt radikális hazudozó és manipulátor
„Mindez nem lenne lehetséges, ha a hazugságokra, manipulációra és korrupcióra épülő rendszerben eltöltött hosszú évek nem >
A demokrácia már nem lakik itt (ha egyáltalán valaha is lakott)
Ideje felébrednünk. Kijózanodnunk. Magunkhoz térnünk. Fel kell ismernünk, milyen szörnyeteg áll velünk szemben. Milyen sárkánnyal készülünk >
Orbán veresége intő jel: Szüksége van-e Vučićnak az EU-ra ahhoz, hogy megnyerje a választásokat?
Vučić nagyon jól tudja – és ebben Viktor Orbán közelmúltbeli magyarországi választási veresége komoly figyelmeztetés volt >
Miért fontos egy tisztességes köztársasági elnök?
Egy normális, ugyanakkor ügyes köztársasági elnök saját tekintélyével mozgásba hozhatná a folyamatokat, folyamatosan rámutathatna a törvénysértésekre >
Elszámoltatásra várva
A rezsim úgy végezte ki az országot, ahogy thrillerek sorozatgyilkosai az áldozataikat, hosszan elnyújtva, apránként, míg >
Európa nem hisz Vučićnak: egyetlen nap alatt két akadályba ütközött. Az elnök minden kísérlete, hogy elnyerje az EU jóindulatát, kudarcot vallott
Miután az Európai Parlament elfogadta a Szerbiáról szóló határozatot, nyilvánvalóvá vált, hogy mindaz, amit Aleksandar Vučić >
Miért van szükség a „Szerbia Vučić után” tervre?
Mivel Szerbia súlyos helyzetben van, és a hatalom egyre kevésbé képes eltitkolni kudarcait, sürgős és átfogó >