Ma örs, Stella, Kamil névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Európa orosz provokációra készül
Ahogy ez a háború az ötödik évébe lép, fennáll a veszélye annak, hogy minden megmaradt korlátot áttör. Oroszország egyre védtelenebb ukrán városokra zúdít rakétákat. Az orosz katonák megdöbbentő ütemben esnek el a fronton, miközben egyre több orosz várost és infrastruktúrát érnek támadások. Európa eközben Oroszország célkeresztjében van, és az európai vezetők már arról tanácskoznak, miként készüljenek fel egy szélesebb körű háborúra. Ki tudná megfékezni ezt az egyre inkább elszabaduló háborút, és a két, súlyosan megtépázott felet békemegállapodás felé terelni? A válasz ma ugyanaz, mint a beiktatás napján volt: Donald Trump, az önjelölt béketeremtő. Az ankarai NATO-csúcstalálkozón a világ megláthatja, valóban komolyan gondolja-e ezt a feladatot.” David Ignatius (Washington Post):
Az ukrajnai háború veszélyes új szakaszba léphet, mivel a nehéz helyzetbe került Oroszország láthatóan mérlegeli, hogy korlátozott csapásokkal vagy katonai betörésekkel eszkalálja a konfliktust európai NATO-tagállamok – például a balti országok vagy Lengyelország – ellen, arra számítva, hogy az Egyesült Államok nem avatkozna be.
„Azt mondanám, hogy az eszkaláció kockázata valós és növekszik – főként azért, mert [Vlagyimir] Putyinra egyre nagyobb belpolitikai nyomás nehezedik, miközben a harctéren veszít” – írta nekem hétfőn William Burns, a CIA korábbi igazgatója. Amerikai tisztviselők szerint az Egyesült Államok az elmúlt hónapban figyelmeztetéseket osztott meg európai szövetségeseivel a növekvő veszélyről.
Most annak lehetünk tanúi, hogyan léphetnek túl a háborúk azon, amit a hadászati szakértők „elfogadott hadszíntérnek” neveznek, és hogyan válhatnak globális katasztrófává. Miközben Oroszország Kelet-Ukrajnában felőrlő háborút vív, és Kijev drónjai havonta több mint 30 ezer veszteséget okoznak neki, fennáll a veszélye annak, hogy Putyin kitörési kísérletet tesz a NATO-szövetség ellen, amelyet saját valódi ellenfelének tekint – méghozzá abban a pillanatban, amikor az Egyesült Államok története során talán a legkevésbé elkötelezett a szövetség iránt.
Egyes elemzők szerint a közelmúlt eszkalációs retorikája csupán a Kreml kardcsörtetése. A hírszerző szolgálatok egyelőre nem látnak tényleges orosz csapatmozgásokat a NATO határai felé, sem más hadműveleti előkészületeket. Ugyanakkor a tisztviselők szerint vannak jelek arra, hogy Oroszország „leporolja” a NATO-célpontok elleni támadási terveit, és aktívan vizsgálja ezek lehetőségét.
Eközben Oroszország jelentősen fokozta ballisztikus rakétatámadásait Ukrajna ellen. Kijevet hétfő reggel súlyos csapás érte, hasonlóan a múlt csütörtöki támadáshoz. Ukrán tisztviselők szerint ezek a háború eddigi leghevesebb rakétacsapásai közé tartoznak, ráadásul olyan időszakban, amikor Ukrajnának fogytán vannak a városok védelmét biztosító Patriot rakétái.
Az új aggodalom az, hogy a háború túlléphet Oroszország és Ukrajna határain. NATO-szövetségesek szerint a CIA ilyen figyelmeztetéseket küld számukra, megerősítve saját értesüléseiket az orosz eszkaláció veszélyéről. Például a lengyel Onet hírportál június 30-án arról számolt be, hogy lengyel hírszerzési források szerint „Oroszország fegyveres provokációt hajthat végre Lengyelország ellen”, hogy próbára tegye a NATO reakcióját. A lehetséges forgatókönyvek között szerepeltek valódi vagy szimulált támadások lengyel villamosenergia-átviteli állomások ellen, illetve egy „hibrid”, rejtett akció a lengyel–orosz határ közelében.
„Tisztában vagyunk a fenyegetésekkel, különösen szövetségeseinktől kapott információknak köszönhetően” – reagált Donald Tusk lengyel miniszterelnök. „Nem akarok senkit megijeszteni, de az előttünk álló hónapok kritikusak lehetnek, különösen a balti országok számára, ahol ezek a félelmek nagyon is kézzelfoghatók.”
A három balti állam – Lettország, Litvánia és Észtország – már mérlegeli, miként reagálna egy esetleges orosz támadásra. Egy európai tisztviselő szerint például, ha Észtország orosz katonai hírszerző (GRU-) egységet észlelne a területén, azonnali ellencsapást mérne. NATO-források szerint a balti országok legjobb elrettentő eszköze a hatékony légi és szárazföldi felderítés, amely lehetővé teszi az orosz jelenlét gyors felismerését és az azonnali reagálást.
Potenciális gyújtópont Kalinyingrád is, az Oroszországhoz tartozó exklávé Lengyelország és Litvánia között. Az ott állomásozó orosz csapatok gyorsan észak vagy dél felé, NATO-területre vonulhatnának. A NATO tisztviselői ugyanakkor úgy vélik: ha ők maguk csapatokat vezényelnének a kalinyingrádi határ közelébe elrettentés céljából, Putyin ezt ürügyként használhatná fel egy támadáshoz.
Egy másik kulcsfontosságú térség Belarusz. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt hónapban arra figyelmeztetett, hogy ha Belarusz lehetővé teszi Oroszországnak, hogy onnan indítson támadásokat, Ukrajna visszavág. Miután Kijev az utóbbi időben sikeresen hajtott végre drón- és közepes hatótávolságú rakétacsapásokat orosz célpontok ellen, Alekszandr Lukasenka belarusz elnök láthatóan visszakozott. Ez annak jele volt, hogy Ukrajna immár képes erejét a határain túl is kivetíteni.
Putyinnak ugyanakkor gondosan mérlegelnie kell eszkalációs taktikáját. Ahogy egy európai elemző fogalmazott nekem: választania kell. Megmaradjon-e minden lépése a „hibrid” hadviselés szintjén, a nyílt támadás küszöbe alatt, amely NATO-katonai választ válthatna ki? Vagy inkább keményebb csapást mérjen abban a reményben, hogy Trump nem reagálna, és így kiderülne, hogy a NATO 5. cikke csupán papírtigris?
Ahogy ez a háború az ötödik évébe lép, fennáll a veszélye annak, hogy minden megmaradt korlátot áttör. Oroszország egyre védtelenebb ukrán városokra zúdít rakétákat. Az orosz katonák megdöbbentő ütemben esnek el a fronton, miközben egyre több orosz várost és infrastruktúrát érnek támadások. Európa eközben Oroszország célkeresztjében van, és az európai vezetők már arról tanácskoznak, miként készüljenek fel egy szélesebb körű háborúra.
Hol van a feszültségcsökkentés gombja? Hírszerzési források szerint ezt a kérdést egyre több orosz oligarcha is felteszi. Herman Gref, az állami irányítás alatt álló Sberbank vezetője a múlt héten nyilvánosan arra figyelmeztetett, hogy az orosz gazdaság „egyszerűen nem képes hosszabb távon túlélni” a jelenlegi nyomást.
Ki tudná megfékezni ezt az egyre inkább elszabaduló háborút, és a két, súlyosan megtépázott felet békemegállapodás felé terelni? A válasz ma ugyanaz, mint a beiktatás napján volt: Donald Trump, az önjelölt béketeremtő. Az ankarai NATO-csúcstalálkozón a világ megláthatja, valóban komolyan gondolja-e ezt a feladatot.”
Következő cikk: Az Európai Parlament elfogadta a Szerbiáról szóló állásfoglalást
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Rama és Vučić ugyanúgy fojtják el a tiltakozásokat, a Balkán új korszakba lép
Figyelemre méltó – írja Shasha –, hogy két ennyire különböző ember, mint Rama és Vučić, szinte >
Még mindig lövi?
Ha a rezsimellenesek elleni propagandádat nem úgy kezded, hogy „minden választáson legyőzlek benneteket”, hanem úgy, hogy >
Az amerikai forradalom
Ezért fontos a köztársaság, a hatalmi ágak szigorú elválasztása, a fékek és ellensúlyok rendszere, a föderalizmus, >
Anyanyelvhasználat – látszat és a valóság
Mindez azt a benyomást kelti, hogy a hivatalos nyelvhasználat gyakorlati érvényesülése szinte kizárólag a személynevek anyanyelven >
MILA PAJIĆ: Szerbia nevében: bocsássanak meg
A hatalom egyértelművé tette, hogy nem hajlandó felelősséget vállalni a Szerbia nevében elkövetett bűncselekményekért. Nekünk, Szerbia >
PAVLE RADIĆ: Ő is tudja, hogy mi tudjuk: hírhedt radikális hazudozó és manipulátor
„Mindez nem lenne lehetséges, ha a hazugságokra, manipulációra és korrupcióra épülő rendszerben eltöltött hosszú évek nem >
A demokrácia már nem lakik itt (ha egyáltalán valaha is lakott)
Ideje felébrednünk. Kijózanodnunk. Magunkhoz térnünk. Fel kell ismernünk, milyen szörnyeteg áll velünk szemben. Milyen sárkánnyal készülünk >
Orbán veresége intő jel: Szüksége van-e Vučićnak az EU-ra ahhoz, hogy megnyerje a választásokat?
Vučić nagyon jól tudja – és ebben Viktor Orbán közelmúltbeli magyarországi választási veresége komoly figyelmeztetés volt >
Miért fontos egy tisztességes köztársasági elnök?
Egy normális, ugyanakkor ügyes köztársasági elnök saját tekintélyével mozgásba hozhatná a folyamatokat, folyamatosan rámutathatna a törvénysértésekre >
Elszámoltatásra várva
A rezsim úgy végezte ki az országot, ahogy thrillerek sorozatgyilkosai az áldozataikat, hosszan elnyújtva, apránként, míg >
Európa nem hisz Vučićnak: egyetlen nap alatt két akadályba ütközött. Az elnök minden kísérlete, hogy elnyerje az EU jóindulatát, kudarcot vallott
Miután az Európai Parlament elfogadta a Szerbiáról szóló határozatot, nyilvánvalóvá vált, hogy mindaz, amit Aleksandar Vučić >
Miért van szükség a „Szerbia Vučić után” tervre?
Mivel Szerbia súlyos helyzetben van, és a hatalom egyre kevésbé képes eltitkolni kudarcait, sürgős és átfogó >