Ma örs, Stella, Kamil névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Vajon az EU „elengedi Szerbia kezét”? Öt tagállam blokkolja a klaszterek megnyitását
Más szóval: még ha Vučić holnap el is ismerné Koszovót – amit gyakran úgy állít be, mintha ettől Szerbia azonnal uniós tag lehetne –, annak ma már szinte semmilyen jelentősége nem lenne. A korrupció, a szervezett bűnözés és a súlyosan leépített polgári szabadságjogok – beleértve a választások, a gyülekezés és a média szabadságát – már a legsúlyosabb, vörös riasztási szintre jutottak. Ebből csak kormányváltás vezethet ki bennünket, nem pedig a hazug Vučić, aki már hosszabb ideje van hatalmon, mint egykor Slobodan Milošević volt. S. Čongradin (Danas):
Jelenleg legalább öt európai uniós tagállam közvetlenül akadályozza Szerbia uniós előrehaladását, vagyis nem támogatja a csatlakozási tárgyalások 3. klaszterének megnyitását. Hollandia mellett – amelynek képviselője ezt hivatalosan is megerősítette a Szabad Európa Rádiónak – az ellenző országok között három balti állam, valamint Svédország is szerepel.
A Danasnak nyilatkozó források szerint ezek Észtország, Lettország és Litvánia.
A megszólalók figyelmeztetnek: ilyen helyzetre Szerbia európai integrációjának történetében még nem volt példa. Ez komoly vészjelzés mindazok számára, akik fontosnak tartják az ország európai jövőjét.
„A kés a csonton van” – fogalmaznak.
A kialakult helyzetért egyértelműen Aleksandar Vučić rezsimjét teszik felelőssé. Szerintük a hatalom már teljesen felélte azt a hitelt és bizalmat, amely korábban azt a benyomást keltette, hogy Szerbia valóban előre kíván haladni az európai úton. Ehelyett korrupcióra épülő kormányzás, az emberi jogok megsértése és a szólásszabadság felszámolása jellemzi az országot.
Amint arról a Szabad Európa Rádió beszámolt, a 3. klaszter megnyitásának elutasítása elsősorban a jogállamiság helyzetével függ össze, ugyanakkor több tagállam számára az is meghatározó szempont, hogy Szerbia továbbra sem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni invázió miatt.
Az Oroszországgal szembeni szankciók elmaradása már 2021 decembere óta gyakorlatilag befagyasztotta Szerbia csatlakozási tárgyalásait. Azóta ráadásul tovább romlott a jogállamiság helyzete, amit az Európai Bizottság jelentései is tükröznek.
A 3. klaszter a versenyképességet és az inkluzív növekedést öleli fel, nyolc tárgyalási fejezetet foglal magában. Az Európai Bizottság már 2021-ben megállapította, hogy teljesültek a megnyitás feltételei.
A klaszterek megnyitásához vagy lezárásához ugyanakkor az Európai Unió valamennyi tagállamának egyhangú jóváhagyása szükséges.
„Az újdonság Svédország”
– Köztudott, hogy Hollandia az az uniós tagállam, amely a legnagyobb figyelmet fordítja a jogállamiság helyzetére a Nyugat-Balkánon. Ezt jól mutatja, hogy minden nagykövetségükön külön diplomatát foglalkoztatnak kizárólag e terület figyelemmel kísérésére, és külön pénzügyi kerettel is rendelkeznek erre a célra. Ennek köszönhetően rendkívül jól informáltak, és lehetetlen őket meggyőzni arról, hogy pozitív változások történnek, ha azok valójában nem léteznek. Hollandia egyértelmű álláspontja valójában azt üzeni, hogy a „problémát teremtek, hogy aztán megoldjam” stratégia egyszerűen nem működik – mondta a Danasnak Goran Miletić, a Balkans Forward Alapítvány alapítója és ügyvezető igazgatója.
Hozzátette: az igazi újdonság Svédország.
– Svédország korábban meglehetősen elnéző volt a szerb hatalommal szemben, álláspontja azonban néhány éve hirtelen megváltozott.
Bár egyesek ezt a kisebbségi kormányt támogató bevándorlásellenes párt megerősödésével magyarázzák, informális beszélgetéseim alapján a valódi ok az, hogy a svéd vezetés már semmiféle érdemi erőfeszítést nem lát Szerbia részéről az európai integráció folytatására. Igaz, hogy Svédországban szeptemberben parlamenti választásokat tartanak, és kormányváltás várható, de nem hiszem, hogy ez a klaszter megnyitásával kapcsolatos álláspontot könnyen megváltoztatná – magyarázta Miletić.
Szerinte a balti államok fellépése szintén új fejlemény. Az ő hozzáállásuk talán változhatna, ha Szerbia előrelépést mutatna külpolitikájában és Oroszországhoz fűződő viszonyában. Emellett még több olyan tagállam is van, amely ugyan nem képvisel ennyire kemény álláspontot, de a szavazáskor várhatóan csatlakozik ehhez a négy országhoz.
– A lényeg azonban a szerb hatóságokba vetett bizalom elvesztése. Egyre kevesebben hisznek a magyarázkodásoknak és az ígéreteknek, miközben a helyzet a terepen folyamatosan romlik. Ugyanakkor nem beszélhetünk arról, hogy az EU „elengedné Szerbia kezét”. Viszont Montenegró várható uniós csatlakozása egyértelmű üzenet lehet Szerbia polgárainak – mondta Miletić.
Beširi: A bizalom gyakorlatilag megszűnt
Naim Leo Beširi, az Európai Ügyek Intézetének igazgatója a Danasnak úgy nyilatkozott: ez már nem egy újabb diplomáciai nézeteltérés, hanem komoly politikai jelzés arról, hogy az Európai Unió tagállamainak jelentős része elveszítette bizalmát Aleksandar Vučić kormányával szemben.
– Amikor Európa különböző részeiből származó, eltérő politikai hagyományokkal és külpolitikai prioritásokkal rendelkező öt ország egyszerre blokkolja Szerbia előrehaladását, akkor már nem elszigetelt fenntartásokról beszélünk, hanem arról, hogy egyre szélesebb konszenzus alakul ki: Szerbia súlyosan letért az európai útról. Más szóval: a helyzet kritikussá vált.
Beširi szerint ilyen kedvezőtlen hozzáállásra a csatlakozási tárgyalások kezdete óta nem volt példa.
– Korábban is előfordult, hogy egyes tagállamok lassították vagy blokkolták egy-egy klaszter megnyitását, de még soha nem fordult elő, hogy egyszerre merüljenek fel kifogások a jogállamiság, az emberi jogok, a választási feltételek és a külpolitika területén. Ez azt jelenti, hogy már nem egyetlen problémáról van szó, hanem arról, hogy egyre több tagállam rendszerszintű problémát lát Szerbia jelenlegi irányításában.
Ehhez hozzáadódik az is, hogy az Európai Parlamentben újabb, Szerbiát bíráló határozat várható, valamint egyre többen követelik az európai növekedési terv keretében folyósított támogatások felülvizsgálatát, ha nem történnek valódi reformok.
– Ennek következményei jóval súlyosabbak lehetnek egy újabb tárgyalási patthelyzetnél. Kevesebb uniós forrás, lassuló beruházások, gyengébb gazdasági kilátások és Szerbia további távolodása az Európai Uniótól is bekövetkezhet – hangsúlyozta.
„Még Koszovó elismerése sem lenne elég”
Arra a kérdésre, hogy Vučić képes lehet-e megfordítani ezt a folyamatot, Beširi így válaszolt:
– Elméletileg igen, de ezt már nem lehet diplomáciai üzenetekkel vagy személyes kapcsolatokkal elérni az európai vezetőknél. Az Európai Unió hosszú éveken át türelmes volt, és a regionális stabilitás érdekében számos kompromisszumot kötött. Ez a bizalmi tőke azonban mára gyakorlatilag elfogyott.
Látható és mérhető eredmények nélkül a jogállamiság, a szabad választások, a korrupció elleni küzdelem, valamint az EU közös kül- és biztonságpolitikájához való igazodás területén aligha várható változás a tagállamok hozzáállásában.
– Más szóval: még ha Vučić holnap el is ismerné Koszovót – amit gyakran úgy állít be, mintha ettől Szerbia azonnal uniós tag lehetne –, annak ma már szinte semmilyen jelentősége nem lenne. A korrupció, a szervezett bűnözés és a súlyosan leépített polgári szabadságjogok – beleértve a választások, a gyülekezés és a média szabadságát – már a legsúlyosabb, vörös riasztási szintre jutottak. Ebből csak kormányváltás vezethet ki bennünket, nem pedig a hazug Vučić, aki már hosszabb ideje van hatalmon, mint egykor Slobodan Milošević volt.
Beširi szerint a legnagyobb probléma nem az, hogy Szerbia elvesztette egy vagy két ország támogatását, hanem az, hogy egyre több tagállamban alakul ki az a meggyőződés: a jelenlegi hatalom már nem megbízható partner az európai reformok végrehajtásában.
– Ha egy ilyen kép egyszer megszilárdul, évekig tart megváltoztatni. Ezért ez sokkal több, mint egy diplomáciai figyelmeztetés. Ez annak a jele, hogy Szerbia a csatlakozási tárgyalások kezdete óta a legsúlyosabb válságba került az Európai Unióval fenntartott kapcsolataiban.
Ennek az árát nem csupán a meg nem nyitott klaszterek számában mérjük majd, hanem elvesztegetett években, elmaradó beruházásokban, hozzáférhetetlenné váló uniós forrásokban és a szerb állampolgárok egyre bizonytalanabb európai jövőjében. Ez végső soron mindenki életminőségét rontja, különösen a legkiszolgáltatottabbakét.
Végezetül hangsúlyozta: külön jelentőséget ad a helyzetnek, hogy éppen ezek az országok emeltek kifogást.
– Hollandia évtizedek óta a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem egyik legszigorúbb szószólója a bővítési folyamatban. Svédország következetesen ragaszkodik az emberi jogok, a demokratikus normák és a szabad választások érvényesüléséhez. Észtország, Lettország és Litvánia pedig – saját szovjet történelmi tapasztalataik és az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt érzékelt közvetlen biztonsági fenyegetés következtében – az EU közös kül- és biztonságpolitikájához való igazodást alapvető jelentőségű kérdésnek tekintik.
– Amikor éppen ezek az országok fogalmaznak meg súlyos fenntartásokat Szerbiával szemben, az azt mutatja, hogy az európai integráció szinte valamennyi kulcsfontosságú feltétele megkérdőjeleződött: a jogállamiság, a demokrácia, az emberi jogok és a külpolitikai összehangoltság egyaránt – zárta gondolatait a Danasnak nyilatkozó szakértő.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Rama és Vučić ugyanúgy fojtják el a tiltakozásokat, a Balkán új korszakba lép
Figyelemre méltó – írja Shasha –, hogy két ennyire különböző ember, mint Rama és Vučić, szinte >
Még mindig lövi?
Ha a rezsimellenesek elleni propagandádat nem úgy kezded, hogy „minden választáson legyőzlek benneteket”, hanem úgy, hogy >
Az amerikai forradalom
Ezért fontos a köztársaság, a hatalmi ágak szigorú elválasztása, a fékek és ellensúlyok rendszere, a föderalizmus, >
Anyanyelvhasználat – látszat és a valóság
Mindez azt a benyomást kelti, hogy a hivatalos nyelvhasználat gyakorlati érvényesülése szinte kizárólag a személynevek anyanyelven >
MILA PAJIĆ: Szerbia nevében: bocsássanak meg
A hatalom egyértelművé tette, hogy nem hajlandó felelősséget vállalni a Szerbia nevében elkövetett bűncselekményekért. Nekünk, Szerbia >
PAVLE RADIĆ: Ő is tudja, hogy mi tudjuk: hírhedt radikális hazudozó és manipulátor
„Mindez nem lenne lehetséges, ha a hazugságokra, manipulációra és korrupcióra épülő rendszerben eltöltött hosszú évek nem >
A demokrácia már nem lakik itt (ha egyáltalán valaha is lakott)
Ideje felébrednünk. Kijózanodnunk. Magunkhoz térnünk. Fel kell ismernünk, milyen szörnyeteg áll velünk szemben. Milyen sárkánnyal készülünk >
Orbán veresége intő jel: Szüksége van-e Vučićnak az EU-ra ahhoz, hogy megnyerje a választásokat?
Vučić nagyon jól tudja – és ebben Viktor Orbán közelmúltbeli magyarországi választási veresége komoly figyelmeztetés volt >
Miért fontos egy tisztességes köztársasági elnök?
Egy normális, ugyanakkor ügyes köztársasági elnök saját tekintélyével mozgásba hozhatná a folyamatokat, folyamatosan rámutathatna a törvénysértésekre >
Elszámoltatásra várva
A rezsim úgy végezte ki az országot, ahogy thrillerek sorozatgyilkosai az áldozataikat, hosszan elnyújtva, apránként, míg >
Európa nem hisz Vučićnak: egyetlen nap alatt két akadályba ütközött. Az elnök minden kísérlete, hogy elnyerje az EU jóindulatát, kudarcot vallott
Miután az Európai Parlament elfogadta a Szerbiáról szóló határozatot, nyilvánvalóvá vált, hogy mindaz, amit Aleksandar Vučić >
Miért van szükség a „Szerbia Vučić után” tervre?
Mivel Szerbia súlyos helyzetben van, és a hatalom egyre kevésbé képes eltitkolni kudarcait, sürgős és átfogó >