Ma Lenke, Brigitta, Apollinár névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Ha Vučić választásokat ír ki, az azt jelenti, hogy hosszabb távra tervez a hatalomban maradni
Úgy tűnik, Szerbia erős embere azt szeretné, ha még idén, ugyanazon a napon tartanák meg a parlamenti és az elnökválasztást – bár bármikor meggondolhatja magát.
Aleksandar Vučić szerb elnök előtt egyre inkább kirajzolódik az úgynevezett „kohabitáció” lehetősége, vagyis az, hogy bizonyos mértékig meg kellene osztania a hatalmat egy politikai ellenfelével. Második elnöki mandátuma 2027. május 31-én jár le. Ahhoz, hogy megőrizze hatalmát, át kellene ülnie a miniszterelnöki székbe. A rezsimen belül azonban jelenleg nincs olyan jelölt, akinek biztos győzelmet lehetne jósolni az elnökválasztáson. Ez azt jelenti, hogy miniszterelnökké választása után egy ellenzéki támogatású új államfővel találhatná szembe magát. Dušan Reljić (EUalive):
Bár az alkotmány az államfő szerepét nagyrészt ceremoniálisnak tekinti, Vučić mindig figyelmen kívül hagyta ezt, és magát tette meg az ország első számú döntéshozójává. Az államfő az egyetlen országos tisztségviselő Szerbiában, akit közvetlenül választanak meg a polgárok, így önálló politikai legitimációval rendelkezik. Ha ezt a legitimációt és törvényes jogköreit valóban kihasználná, jelentősen korlátozhatná Vučić azon képességét, hogy továbbra is megszokott módon, a jogszabályokat semmibe véve kormányozzon. A miniszterelnököt ezzel szemben a parlament választja meg, és elveszítheti tisztségét, ha megváltoznak az erőviszonyok a törvényhozásban. Elméletileg tehát Vučić miniszterelnökként korlátlan ideig hatalmon maradhatna, a gyakorlatban azonban gyorsan elveszítheti pozícióját, hiszen a közvélemény-kutatások szerint ma már a választók többsége a jelenlegi kormány ellen van.
Szerbiában immár több mint két éve szinte megszakítás nélkül tüntetnek az egyetemisták és a városi középosztály képviselői a korrupció, a szervezett bűnözés és az állami vezetők összefonódása, a környezetrombolás, valamint az országot sújtó számos más visszásság miatt. A munkások és alkalmazottak rendszeresen utcára vonulnak a megélhetési költségek emelkedése, valamint a jobb munkafeltételek és életszínvonal érdekében. A nacionalisták pedig azzal vádolják Vučićot, hogy elárulta a nemzetet, mert feladta a küzdelmet annak megakadályozására, hogy az albánok teljes mértékben átvegyék Koszovó feletti ellenőrzést. A tartomány a szerb alkotmány szerint továbbra is Szerbia része, noha albán többsége 2008-ban, az 1999-es NATO-bombázást követően kikiáltotta függetlenségét.
Az elnökválasztást legkésőbb 2027. május 1-jéig meg kell tartani, a következő parlamenti választást pedig 2027. december 31-éig. Vučić többször is kijelentette, hogy a választók már 2026 vége előtt az urnákhoz járulnak, de nem tette egyértelművé, hogy elnök- vagy parlamenti választásra gondol. Nemrég azonban már kifejezetten úgy fogalmazott, hogy parlamenti választások nélkül nem lesz miniszterelnök. Ez arra utalhat, hogy még idén ugyanazon a napon tartják meg mindkét voksolást. Ugyanakkor Vučićról köztudott, hogy bármikor kész megváltoztatni álláspontját, ha ezt politikailag előnyösnek tartja.
A közvélemény azt találgatja, hogy Vučić még mindig nem döntötte el, pártpolitikust vagy párton kívüli személyiséget indítson-e az elnökválasztáson. A rendszerhez lojális akadémiai körökből szóba kerülhet például Vladan Petrov alkotmányjogász, a szerb Alkotmánybíróság elnöke, illetve Čedomir Antić történészprofesszor, a Belgrádi Egyetem Bölcsészkarának oktatója. Ha ők veszítenének, az sokkal kisebb politikai kárt okozna a Szerb Haladó Pártnak, mint ha a hatalom legbelső köréhez tartozó politikus szenvedne vereséget.
A párton belüli lehetséges jelöltek közül leggyakrabban Ana Brnabić házelnök neve merül fel. Ivica Dačić belügyminiszter és a Szerbiai Szocialista Párt vezetője – Vučić hosszú ideje kisebbik koalíciós partnere – maga is jelezte ambícióját az államfői tisztségre, egészségi állapota azonban jelentősen megromlott. Nem zárható ki Tomislav Nikolić korábbi köztársasági elnök és a Haladó Párt egyik alapítójának indulása sem, akit a közvélemény-kutatások szerint továbbra is a legnépszerűbb haladó párti politikusnak tartanak.
Az ellenzék részéről gyakran emlegetik a Belgrádi Egyetem rektorának, Vladan Đokić építésznek a nevét. Đokić nyíltan kiállt a diákmozgalom mellett, így számíthatna annak támogatására is. Felmerült továbbá Dejan Bodiroga egykori világhírű kosárlabdázó neve is, aki következetes kritikusa a szerb rezsimnek. Ha az ellenzéki erők egyetlen közös jelölt mögé sorakoznának fel, az elnökválasztás gyakorlatilag népszavazássá válna a rezsim mellett vagy ellen. A hatalom várhatóan ezúttal is számos álfüggetlen jelöltet indít majd a szavazatok megosztása érdekében.
A szerb társadalom mélyen megosztott. A rezsim legfőbb támaszát a szegényebb, alacsonyabb iskolai végzettségű és vidéki választók jelentik. A kormányzat uralja a médiatér túlnyomó részét. Vučić 2025-ben összesen 1172 alkalommal szerepelt a hatalomhoz közel álló hat napilap címlapján, és ezek közül egyetlen írás sem volt vele szemben kritikus. Ez kétszerese a 2023-as adatnak.
Nemzetközi és hazai megfigyelők az elmúlt parlamenti és helyhatósági választások során számos jogsértést dokumentáltak a hatalom javára, beleértve az ellenzéki jelöltek és támogatóik elleni erőszakot is. Mivel a közelgő választások a rezsim túlélése szempontjából kulcsfontosságúak, reális arra számítani, hogy a szabálytalanságok és az erőszak fokozódni fognak.
Mind az elnök-, mind a parlamenti választások sikerének kulcsa az lesz, hogy az ellenzéki erők – beleértve a parlamenti választásokon önállóan indulni készülő diákmozgalmat is – képesek lesznek-e egyetlen jelölt és közös politikai platform mögött egyesülni.
Szerbiában számos politikai párt és választási szövetség működik, amelyek többsége kevés támogatót és korlátozott erőforrást tudhat maga mögött. Egyedüli kivételt a kormányzó Szerb Haladó Párt jelenti. A választók számára ráadásul nehéz eligazodni az ellenzéki szervezetek között, mivel azok gyakran választásról választásra nevet változtatnak. Nincs egyetlen olyan politikai erő sem, amely az ellenzék természetes központjaként működne. A rezsim ráadásul rendszeresen támogatott vagy akár létre is hozott marginális politikai csoportokat azzal a céllal, hogy tovább aprózza ellenfeleit.
Az elnök és környezete folyamatosan a legdurvább jelzőkkel illeti az ellenzéket, a diákmozgalmat, a közéleti értelmiséget és mindenkit, akit veszélyesnek tart: hazaárulóknak, külföldi ügynököknek, bűnözőknek nevezik őket. A rendőrség, a titkosszolgálatok, valamint külföldi – brit, izraeli és más országokból érkező – tanácsadók is részt vesznek az ellenfelek megfigyelésében. A szerb politikai küzdőtér messze nem egyenlő feltételek mellett működik: az államapparátus és bírálói állandó harcban állnak egymással.
A 2025 vége óta megerősödött diákmozgalom ugyanakkor védekezésre kényszerítette az elnököt. Számos botrány is tovább rontotta a megítélését. Legutóbb a belgrádi rendőrfőkapitányt – aki korábban Vučić szervezett bűnözés elleni tanácsadója volt – letartóztatták azzal a váddal, hogy eltussolt egy gyilkossági ügyet. A bűncselekmény egy ismert belgrádi étteremben történt, miután két bűnszervezet vezetői – akiket éppen ő hozott össze azon az estén – összetűzésbe kerültek.
A szerbiai diákmozgalom erősödésére reagálva az Európai Unió és más nyugati tisztségviselők tavaly és idén – bár továbbra is óvatosan – egyre kritikusabban nyilatkoztak Vučićról és a rezsim jogállamiságot semmibe vevő gyakorlatáról. Nyílt konfrontációt azonban eddig elkerültek. A megszokott érv szerint, ha a Nyugat nyíltan nekimenne Szerbia vezetőjének, az csak még inkább Oroszország és Kína felé sodorná.
A nyugati média és feltehetően az uniós politikai vezetők többsége ugyanakkor úgy látja, hogy a szerb ellenzék még nem elég erős ahhoz, hogy leváltsa a mélyen beágyazott rezsimet. A diákmozgalommal kapcsolatban is bizalmatlanok, mivel az elutasítja Koszovó függetlenségének elismerését, ezért sokan nacionalistának bélyegzik.
Mindeközben Nyugat-Európában azt is látják, hogy Vučić kétségbeesetten próbál jó benyomást kelteni Donald Trump kormányzatában, ami ott többnyire nem arat tetszést. Szerbiában és Albániában ugyanakkor a Trump családhoz és az amerikai elnök közvetlen környezetéhez köthető turisztikai és ingatlanfejlesztési üzletek a lakossági ellenállás miatt egyelőre nem valósultak meg.
Ha a közelgő szerbiai elnök- és parlamenti választásokon sikerül megőrizni legalább a törvényesség látszatát, az Európai Unió várhatóan folytatja eddigi politikáját Belgráddal szemben. Ha azonban súlyos választási visszaélések és az ellenzékkel szembeni erőszak jellemzi a folyamatot, Szerbia még alacsonyabb prioritást kap majd az uniós csatlakozási folyamatban. Emellett az EU valószínűleg keményebb hangon fogja elítélni a szerb kormány emberi jogi és demokratikus normákat sértő lépéseit.
Ha Szerbia vezetése megszakítaná energetikai kapcsolatait Oroszországgal, és korlátozná a kínai kereskedelmi és beruházási jelenlét bővítését, az Európai Unió ezt annak jeleként értékelné, hogy Belgrád végre igazodik a közös uniós kül- és biztonságpolitikához. Ez azonban önmagában nem gyorsítaná fel a csatlakozási folyamatot.
Nem utolsósorban fontos tény, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás ma már nem meghatározó politikai cél a szerb társadalomban. Az Európai Bizottság 2026 júniusának közepén közzétett éves felmérése szerint a szerb állampolgárok kevesebb mint egyharmada viszonyul pozitívan az EU-hoz, ugyanennyien támogatnák a tagságot, míg 40 százalékuk úgy véli, hogy Szerbia soha nem lesz az Unió tagja.
Az uniós tagsággal kapcsolatban a szerb polgárok leginkább attól tartanak, hogy az ország természeti erőforrásait külföldiek használják ki (43 százalék), fokozódik az agyelszívás (35 százalék), illetve romlanának az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok (33 százalék). Az egyes országok és nemzetközi intézmények iránti bizalom tekintetében 40 százalék bízik az Európai Unióban, 58 százalék Oroszországban, 56 százalék pedig Kínában.
Szerbia gazdasági helyzete ellentmondásos képet mutat, de jelenleg nem látszik úgy, hogy a gazdasági problémák rövid távon politikai válságot idéznének elő.
Miközben az Európai Unió elsősorban arra ösztönzi Szerbiát, hogy óvatosabban alakítsa gazdasági és pénzügyi kapcsolatait Kínával, Oroszországgal szemben teljes szakítást vár el. Ezek az uniós követelések azonban mindeddig politikai nyomásgyakorlás szintjén maradtak, komoly anyagi szankciók nélkül.
Az Egyesült Államok ezzel szemben jóval keményebb eszközökhöz nyúl. Washington rákényszerítette Belgrádot arra, hogy megszüntesse Oroszország tulajdonrészét a szerb állami olajvállalatban, a Naftna Industrija Srbije (NIS)-ben. Jelenleg a Gazprom Nyeft részesedésének értékesítéséről folynak a tárgyalások. Amennyiben az Egyesült Államok jóváhagyja az ügyletet, a magyar MOL veheti át az orosz tulajdonrészt.
Hasonló módon lép fel Washington a kínai gazdasági érdekekkel szemben is. 2026 júniusának közepén az amerikai Vám- és Határvédelmi Hivatal (CBP) visszatartási rendelkezést adott ki a Serbia Zijin Copper D.O.O. által előállított rézre és réztermékekre. A döntés azonnal hatályba lépett, így az amerikai vámhatóságok minden belépési ponton lefoglalják az ilyen szállítmányokat, mivel felmerült a gyanú, hogy azok előállítása során kényszermunkát alkalmaztak.
Hasonló intézkedést hozott a CBP már 2025 decemberében is, amikor visszatartási rendelkezést adott ki a zrenjanini Linglong gumiabroncsgyár termékeire. Az amerikai hatóságok akkor is arra hivatkoztak, hogy bizonyítékok utalnak kényszermunka alkalmazására a gyártás során.
Jelenleg semmi nem utal arra, hogy az Egyesült Államok megváltoztatná stratégiáját a szerbiai kínai és orosz gazdasági érdekeltségekkel szemben.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Szégyentelen hazugság, amellyel manipulálni próbálnak – ez veszélyes játék”
„A rezsim könnyelműen ragaszt címkéket emberekre, amelyek ellenszenvet és gyűlöletet kelthetnek egy olyan közvéleményben, amelyet a >
Orbán választási katasztrófája után a Fidesz szabadesésben van
Három hónappal a magyarországi parlamenti választások után a korábban kormányzó jobboldali populista Fidesz párton egyre komolyabb >
Visszhangok és reakciók
Mi zavarta fel ennyire a CRTA kutatásában? Aligha az, hogy a Diáklista támogatottsága (44,9%) meghaladja a >
FAZ: Szerbia elnökének háborús útja Boszniában
Aleksandar Vučić maga is büszkén beszélt boszniai háborús szerepéről. A német lap nyitva hagyja a kérdést, >
Albán testvérek
A keserű irónia pedig a következő: azt a népet, amelyet a szerb közbeszéd évtizedeken át láthatatlanná, >
Trump, nem Irán, a világ legnagyobb veszélye. Ő egy egyszemélyes tömegpusztító fegyver
Ki állíthatja meg Trumpot? A Kongresszus felszólította, hogy fejezze be a háborút, vagy kérjen hivatalos felhatalmazást. >
Szerbia megbukna
„Szerbiában jelentősen nőtt a politikai nyomás az igazságszolgáltatásra és az ügyészségre, miközben az állami szervek erre >
Napjaink fő kérdése, hogy tekintélyuralmi irányba fordul-e Európa
„Nem megoldás, ha abban reménykedünk, hogy az amerikai elnök jókedvű” – mondja a Süddeutsche Zeitungnak adott >
Szerbia Európa szemében
Végül is honnan ered ez az ellenszenvünk Európával szemben? Ez a kissé rosszindulatú hajlam, hogy állandóan >
Repedések az SNS-ben
Mindez nem meglepő. A korlátlan hatalom időszaka véget ért, számos személyes ambíció beteljesületlen maradt, és a >
Sajnos ez a helyzet
Tehát tiszta a kép. A VMSZ megy tovább a "lenini úton", húzva magával a legtöbb vajdasági >
A szerb miniszter gyűlöletbeszéde: Visszatérés a kilencvenes évek politikájához
Ez a fejezet soha nem zárult le. A nacionalista ideológia éppen ezt teszi: folyamatosan feltépi a >