2026. július 14. kedd
Ma örs, Stella, Kamil névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Nehéz hatalomváltás Magyarországon

Nehéz hatalomváltás Magyarországon

A Magyar Péter miniszterelnök által bejelentett, alkotmányjogászok által előkészített alkotmánymódosítások tehát nem jelentenek „csendes államcsínyt”, ahogyan azt a szélsőjobboldali Weltwoche kiadója, Roger Köppel állítja, hanem az egyetlen lehetséges utat a jogállam és a liberális demokrácia helyreállításához. A korábbi autoriter rendszer kegyeltjei közötti mélyen gyökerező személyes összefonódások miatt azonban a demokratikus intézményrendszer újjáépítésének folyamata hosszabb ideig tart, mint ahogy azt sok külföldi megfigyelő korábban várta. Paul Lendvai (Der Standard):

Annak ellenére, hogy a Magyar Péter vezette Tisza Párt elsöprő választási győzelmet aratott, a rendszerváltás Magyarországon nehéz feladatnak bizonyul. Új miniszterelnökként Magyar – mint ismeretes – május végéig követelte Sulyok Tamás köztársasági elnök, a legfőbb ügyész, valamint az Alkotmánybíróság és a médiahatóságok vezetőinek lemondását.

 

Sulyok nemcsak visszautasította a lemondást, hanem az ügyben a magyar Alkotmánybírósághoz és a Velencei Bizottsághoz, az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó szervéhez is fordult. Emellett a svájci Weltwoche című lapnak adott interjújában alkotmányellenesnek nevezte a kormány eljárását.

 

Mindez éles ellentétben áll a 70 éves egykori ügyvéd hallgatásával Viktor Orbán kormányának számos, bel- és külpolitikai vitákat kiváltó, sokat bírált intézkedésével kapcsolatban. Az Orbán-rendszer tizenhat éve alatt ugyanis Sulyok – az Alkotmánybíróság elnökeként 2016 és 2024 között, majd a Fidesz-többség által megválasztott köztársasági elnökként – mindig Orbán hűséges végrehajtójának bizonyult.

 

„Politikai kinevezettek”

 

Utódja az Alkotmánybíróság élén, Polt Péter, nem vesztegette az időt: Sulyok beadványát azonnal továbbította elbírálásra. Nem meglepő, hiszen Polt maga is az Orbán-rendszer egyik tartóoszlopa volt legfőbb ügyészként. Kétszer is erre a kulcspozícióra nevezték ki; legutóbb kilenc évre (!) kapott megbízatást, mielőtt Sulyok utódjaként az Alkotmánybíróság elnöke lett.

 

Szép példája ez a régi mondásnak: Manus manum lavat – egyik kéz mossa a másikat.

 

A köztársasági elnöknek a nemzeti egységet kellene megtestesítenie és az országot képviselnie külföldön. Független megfigyelők osztják Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter véleményét:

 

„Azok az intézményvezetők, akiket Magyar Péter – élükön Sulyok Tamással – megnevezett, valóban politikai kinevezettek, és leváltásuk nemcsak joga, hanem kötelessége is az új kormánynak.”

 

Félrevezette a nyilvánosságot

 

A jelenlegi államfő személyisége sem felel meg maradéktalanul annak az ideálnak, amelyet egy köztársasági elnöktől elvárnánk. Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció korábbi elnöke nyilvánosan megkérdőjelezhető földügyletekkel vádolta meg, amelyek során külföldi vásárlók jutottak magyar termőföldhöz.

 

Emellett Sulyok félrevezette a közvéleményt apja múltját illetően is. Apját a kommunista igazságszolgáltatás áldozataként mutatta be, holott a valóságban az illető egy kisebb magyar náci párt antiszemita vezetője volt.

 

A Magyar Péter miniszterelnök által bejelentett, alkotmányjogászok által előkészített alkotmánymódosítások tehát nem jelentenek „csendes államcsínyt”, ahogyan azt a szélsőjobboldali Weltwoche kiadója, Roger Köppel állítja, hanem az egyetlen lehetséges utat a jogállam és a liberális demokrácia helyreállításához.

 

A korábbi autoriter rendszer kegyeltjei közötti mélyen gyökerező személyes összefonódások miatt azonban a demokratikus intézményrendszer újjáépítésének folyamata hosszabb ideig tart, mint ahogy azt sok külföldi megfigyelő korábban várta.

 

2026. június 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Rama és Vučić ugyanúgy fojtják el a tiltakozásokat, a Balkán új korszakba lép

Figyelemre méltó – írja Shasha –, hogy két ennyire különböző ember, mint Rama és Vučić, szinte >

Tovább

Még mindig lövi?

Ha a rezsimellenesek elleni propagandádat nem úgy kezded, hogy „minden választáson legyőzlek benneteket”, hanem úgy, hogy >

Tovább

Az amerikai forradalom

Ezért fontos a köztársaság, a hatalmi ágak szigorú elválasztása, a fékek és ellensúlyok rendszere, a föderalizmus, >

Tovább

Anyanyelvhasználat – látszat és a valóság

Mindez azt a benyomást kelti, hogy a hivatalos nyelvhasználat gyakorlati érvényesülése szinte kizárólag a személynevek anyanyelven >

Tovább

MILA PAJIĆ: Szerbia nevében: bocsássanak meg

A hatalom egyértelművé tette, hogy nem hajlandó felelősséget vállalni a Szerbia nevében elkövetett bűncselekményekért. Nekünk, Szerbia >

Tovább

PAVLE RADIĆ: Ő is tudja, hogy mi tudjuk: hírhedt radikális hazudozó és manipulátor

„Mindez nem lenne lehetséges, ha a hazugságokra, manipulációra és korrupcióra épülő rendszerben eltöltött hosszú évek nem >

Tovább

A demokrácia már nem lakik itt (ha egyáltalán valaha is lakott)

Ideje felébrednünk. Kijózanodnunk. Magunkhoz térnünk. Fel kell ismernünk, milyen szörnyeteg áll velünk szemben. Milyen sárkánnyal készülünk >

Tovább

Orbán veresége intő jel: Szüksége van-e Vučićnak az EU-ra ahhoz, hogy megnyerje a választásokat?

Vučić nagyon jól tudja – és ebben Viktor Orbán közelmúltbeli magyarországi választási veresége komoly figyelmeztetés volt >

Tovább

Miért fontos egy tisztességes köztársasági elnök?

Egy normális, ugyanakkor ügyes köztársasági elnök saját tekintélyével mozgásba hozhatná a folyamatokat, folyamatosan rámutathatna a törvénysértésekre >

Tovább

Elszámoltatásra várva

A rezsim úgy végezte ki az országot, ahogy thrillerek sorozatgyilkosai az áldozataikat, hosszan elnyújtva, apránként, míg >

Tovább

Európa nem hisz Vučićnak: egyetlen nap alatt két akadályba ütközött. Az elnök minden kísérlete, hogy elnyerje az EU jóindulatát, kudarcot vallott

Miután az Európai Parlament elfogadta a Szerbiáról szóló határozatot, nyilvánvalóvá vált, hogy mindaz, amit Aleksandar Vučić >

Tovább

Miért van szükség a „Szerbia Vučić után” tervre?

Mivel Szerbia súlyos helyzetben van, és a hatalom egyre kevésbé képes eltitkolni kudarcait, sürgős és átfogó >

Tovább