Ma örs, Stella, Kamil névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Amikor a tudomány sért
A „fetisizmus” körüli bulvárhisztéria valójában a tudomány és a társadalomról szóló tudás elleni támadás is. Mikor lett újra sértő a tudomány? Tényleg azon panaszkodunk, hogy a tanárok tudást adnak át a diákoknak? Eretnekséget emlegetünk? Talán az is sért bennünket, hogy a Föld a Nap körül kering, nem pedig fordítva? Hogy az embereknek és a csimpánzoknak közös ősük van? Már készülnek a máglyák a szociológiai könyvek és a „boszorkányok” számára? Nem a tudomány, a szociológia és az antropológia sértette meg a hitet. Inkább az a tudományt és a józan észt sérti, hogy az Istenszülő övéhez és hasonló tárgyakhoz csodatevő erőket társítanak. Aleksej Kišjuhas (Danas):
A hírhedt Istenszülő (Bogorodica) övéből nem Marija Vasić szociológiaprofesszor csinált fétist, hanem maga a Szerb Ortodox Egyház. Az a tény pedig, hogy az egyház a látogatóknak valamilyen „megszentelt szalagokat” is osztogatott, az egész jelenséget még inkább a fetisizmus tankönyvi definíciójává teszi. És nem, a fétis nem valami perverz dolog (a szexuális vágy tárgya), amire sokan elsőként gondolnak, hanem egyszerűen olyan tárgy, amelyről azt hiszik, hogy természetfeletti erővel rendelkezik. Olyan tárgy, amely védelmet nyújt vagy szerencsét hoz.
Ahogyan az állami Tankönyvkiadó által megjelentetett, „Szociológia a szakközépiskolák 3. és a gimnáziumok 4. osztálya számára” című tankönyvben (szerzők: Milovan Mitrović és Sreten Petrović) is szerepel, a fétis „olyan tárgy, amelynek védelmező erőt tulajdonítanak”, és „lehet mágikus írás vagy talizmán is. A fetisizmus szorosan összefügg a kultusszal és a mágiával, pontosabban bizonyos tárgyak, dolgok, sőt állatok természetfeletti erejébe vetett hittel”.
Ez az a tankönyv, amelyből Vasić professzor tanított, amíg nemrég fel nem függesztették (előtte pedig letartóztatták és aljas módon börtönbe vetették). Vajon valaki átaludta vagy ellógta a szociológiaórákat a középiskolában? És ha igen, miért?
Mert a pénztárcák, táskák, noteszek, sapkák, kötények, hűtőmágnesek és kulcstartók mellett ezeket a megszentelt szalagokat az interneten is meg lehet vásárolni. Az egyik webáruház szerint:
„E szalagok révén sokan csodás gyógyulást tapasztaltak. Többnyire meddőség kezeléséről van szó – a szalagoknak köszönhetően sok házaspár megismerte a szülői örömöt.”
Mindezt egy figyelemre méltó figyelmeztetéssel egészítik ki:
„Fontos tudni, hogy a Tiszteletreméltó Övön megszentelt szalag viselése nem mágikus rituálé.”
Valóban?
Részletes útmutató is létezik arra vonatkozóan, hogyan kell viselni ezt a tárgyat:
„Úgy tartják, hogy a betegnek övként kell magára kötnie ezt a megszentelt szalagot. Meghatározott ideig kell viselni, nappal és éjszaka egyaránt.”
És arra is, mit kell vele tenni:
„Egyszerűen csókolja meg, miközben a Legszentebb Istenszülőhöz imádkozik.”
A kísérő füzet leírása nyíltan említi a tárgynak tulajdonított természetfeletti erőket:
„A hagyomány szerint a jámbor zarándokok kapják, és számos csoda történik: a betegek megszabadulnak betegségeiktől és szenvedéseiktől, a gyermektelen házaspárok pedig gyermekáldásban részesülnek.”
Jevrem archimandrita, a vatopedi kolostor apátja, aki Belgrádba hozta az övet, ezt tette hozzá:
„Ezzel a szalaggal övezzük fel magunkat, mert valójában ez egy csodatévő öv. Olyan öv, amely csodákat tesz.”
Mindezt olyan történetek kísérték, amelyek szerint emberek lupuszból vagy isiászból gyógyultak meg.
Tehát egy olyan tárgyat tisztelnek, csókolnak és viselnek, amelynek természetfeletti erőt tulajdonítanak, különösen a betegség és az egészség területén. Mi ez, ha nem fétis, illetve fetisizmus?
Mellékesen szólva, e fogalom története a tudományban (a szociológiában és az antropológiában) rendkívül érdekes. A 15–16. században jelenik meg, amikor portugál hajósok Nyugat-Afrika partjaira érkeznek, és „fétiseknek” nevezik az őslakosok rituális tárgyait, talizmánjait és amulettjeit.
A francia korai etnográfus és akadémikus Charles de Brosses 1760-ban, a vallás eredetéről szóló elméletében használja először a kifejezést tudományos értelemben. A fetisizmusról mint a politeizmust és monoteizmust megelőző „primitív” vallásról írt a szociológia alapítója, Auguste Comte, ahogy korábban Hegel is.
A fogalmat hamarosan Karl Marx is átvette, amikor a Tőkében (1867) az „áru fetisizmusáról” írt. Marx szerint a kapitalizmusban az emberek egy termék értékét annak természetes tulajdonságának tekintik, nem pedig az emberi munka és a társadalmi viszonyok eredményének. Ahogyan a hívők természetfeletti erőt tulajdonítanak bizonyos tárgyaknak, úgy tulajdonít a kapitalizmus különleges erőt az áruknak.
Végül Sigmund Freud Fetisizmus című 1927-es esszéjében pszichológiai dimenziót adott a fogalomnak: a fétis olyan tárggyá válik, amely valamilyen hiányzó vagy elfojtott tartalom helyettesítője.
Egyszerűen fogalmazva: a fétisről és a fetisizmusról bőségesen írtak a társadalomtudomány olyan óriásai, mint Hegel, Comte, Marx és Freud. Vagy talán ők is „blokádszervezők” voltak?
Az igazság kedvéért meg kell jegyezni, hogy a 18–19. századi fetisizmus-fogalom ma már némileg anakronisztikus, és magán viseli a kolonializmus, sőt a rasszizmus nyomait. Akkoriban a fetisizmust „primitív” afrikai vallásként állították szembe a fejlett monoteizmussal, illetve az európai kereszténységgel. Ugyanígy jelent meg az irracionális Kelet és az ésszerű Nyugat ellentéteként is, ahogyan azt Edward Said 1978-ban elemezte.
Émile Durkheimnél azonban már nem találunk ilyen gyarmatosító szemléletet. Nála a fétis vagy totem olyan társadalmi mechanizmus, amelyben a közösség saját erejét vetíti ki egy szent tárgyra.
A modern szociológia és antropológia régóta nem beszél „primitív” és „civilizált” vallásokról. Sok politeista és monoteista vallás tárgyát – sőt a mindennapi élet számos tárgyát is – sajátos fétisként értelmezi.
A valóban érdekes kérdés inkább az: miért sért bennünket ennyire a fetisizmus fogalma?
Hiszen a keresztények maguk is évszázadokon át harcoltak a bálványok ellen, az aranyborjútól kezdve. És vajon mit szólna a názáreti Jézus a templomban vagy internetes boltokban árult vallási tárgyakhoz?
Ha gúny nélkül megkérdeznénk egy mai hívőt, miben különbözik az ő hite az állítólagos „primitív” fetisizmustól, valószínűleg a teológiára, a doktrínára vagy vallása összetett szellemi rendszerére hivatkozna. Nem pedig a pénztárcájában hordott laminált ikonra vagy a polcon álló műanyag flakonos szenteltvízre, noha ezek működési logikája megegyezik egy joruba amulettel, egy indián sámán varázszsákjával vagy akár Alan Csuma(k) híres gyógyító „energiakártyáival”.
Ugyanakkor ellen kell állnunk annak a kísértésnek, hogy a vallási ereklyék tisztelőit valamiféle antropológiai maradványnak tekintsük – az irracionális gondolkodás túlélőinek a felvilágosodás korában. Talán „soha nem is voltunk igazán modernek”, ahogyan Bruno Latour írta 1991-ben.
Az emberi lény hajlama arra, hogy tárgyaknak védelmező, identitásképző vagy transzcendens jelentést tulajdonítson, nem az elmaradottság jele, hanem fajunk állandó jellemzője. Ugyanez a logika működik egy dedikált könyvben, egy elhunyt apa karórájában vagy az Istenszülő övében. Ez nem a babonaság bírálata, hanem annak szociológiai megfigyelése, hogy egy tárgy – rituálé és tekintély által megerősítve – a láthatatlan védelem közvetítőjévé válik.
Fétisek a szeretteinktől megőrzött hajtincsek, a nyakban hordott keresztek, a „szerencsehozó” szurkolói mezek, zoknik, kávéscsészék, tollak vagy vizsgapólók is. Minden tárgy, amelynek különleges erőt, identitást vagy érzelmi védelmet tulajdonítunk, a maga módján fétis.
A magukat sértettnek mutató szerbiai hívők – valójában a rezsim szócsövei, akik újabb hajszát indítanak Marija Vasić és mások ellen – csupán a gyarmatosító gondolkodás logikáját ismétlik. Sérti őket már a gondolat is, hogy viselkedésük hasonlíthat a nyugat-afrikai népek „primitívnek” bélyegzett gyakorlataihoz.
De miért?
Nem éppen ez a hozzáállás rasszista?
Az én hitem valódi vallás, az övék babona. Az én ereklyém szent, az övék amulett vagy fétis. Az én szent tárgyam lényegileg különbözik a tiedtől – egyszerűen azért, mert az enyém.
Ez a gondolkodásmód – nem pedig az Istenszülő övének megcsókolására váró sorban állás – az igazán maradi és káros magatartás.
A modern tudomány nem tesz ilyen különbséget, és éppen ezért olyan „sértő”. A szociológia és az antropológia csupán rámutat a vallásos gondolkodás vakfoltjaira és kettős mércéire – ezért veszélyesek.
A „fetisizmus” körüli bulvárhisztéria valójában a tudomány és a társadalomról szóló tudás elleni támadás is. Mikor lett újra sértő a tudomány?
Tényleg azon panaszkodunk, hogy a tanárok tudást adnak át a diákoknak? Eretnekséget emlegetünk?
Talán az is sért bennünket, hogy a Föld a Nap körül kering, nem pedig fordítva? Hogy az embereknek és a csimpánzoknak közös ősük van?
Már készülnek a máglyák a szociológiai könyvek és a „boszorkányok” számára?
Nem a tudomány, a szociológia és az antropológia sértette meg a hitet. Inkább az a tudományt és a józan észt sérti, hogy az Istenszülő övéhez és hasonló tárgyakhoz csodatevő erőket társítanak.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Rama és Vučić ugyanúgy fojtják el a tiltakozásokat, a Balkán új korszakba lép
Figyelemre méltó – írja Shasha –, hogy két ennyire különböző ember, mint Rama és Vučić, szinte >
Még mindig lövi?
Ha a rezsimellenesek elleni propagandádat nem úgy kezded, hogy „minden választáson legyőzlek benneteket”, hanem úgy, hogy >
Az amerikai forradalom
Ezért fontos a köztársaság, a hatalmi ágak szigorú elválasztása, a fékek és ellensúlyok rendszere, a föderalizmus, >
Anyanyelvhasználat – látszat és a valóság
Mindez azt a benyomást kelti, hogy a hivatalos nyelvhasználat gyakorlati érvényesülése szinte kizárólag a személynevek anyanyelven >
MILA PAJIĆ: Szerbia nevében: bocsássanak meg
A hatalom egyértelművé tette, hogy nem hajlandó felelősséget vállalni a Szerbia nevében elkövetett bűncselekményekért. Nekünk, Szerbia >
PAVLE RADIĆ: Ő is tudja, hogy mi tudjuk: hírhedt radikális hazudozó és manipulátor
„Mindez nem lenne lehetséges, ha a hazugságokra, manipulációra és korrupcióra épülő rendszerben eltöltött hosszú évek nem >
A demokrácia már nem lakik itt (ha egyáltalán valaha is lakott)
Ideje felébrednünk. Kijózanodnunk. Magunkhoz térnünk. Fel kell ismernünk, milyen szörnyeteg áll velünk szemben. Milyen sárkánnyal készülünk >
Orbán veresége intő jel: Szüksége van-e Vučićnak az EU-ra ahhoz, hogy megnyerje a választásokat?
Vučić nagyon jól tudja – és ebben Viktor Orbán közelmúltbeli magyarországi választási veresége komoly figyelmeztetés volt >
Miért fontos egy tisztességes köztársasági elnök?
Egy normális, ugyanakkor ügyes köztársasági elnök saját tekintélyével mozgásba hozhatná a folyamatokat, folyamatosan rámutathatna a törvénysértésekre >
Elszámoltatásra várva
A rezsim úgy végezte ki az országot, ahogy thrillerek sorozatgyilkosai az áldozataikat, hosszan elnyújtva, apránként, míg >
Európa nem hisz Vučićnak: egyetlen nap alatt két akadályba ütközött. Az elnök minden kísérlete, hogy elnyerje az EU jóindulatát, kudarcot vallott
Miután az Európai Parlament elfogadta a Szerbiáról szóló határozatot, nyilvánvalóvá vált, hogy mindaz, amit Aleksandar Vučić >
Miért van szükség a „Szerbia Vučić után” tervre?
Mivel Szerbia súlyos helyzetben van, és a hatalom egyre kevésbé képes eltitkolni kudarcait, sürgős és átfogó >