Ma örs, Stella, Kamil névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Orbán bukása és Európa felemelkedése
Veresége nem a szélsőjobboldali politika végét jelenti Európában, hanem annak az illúziónak a végét, hogy a trumpizmus globális mozgalom. Azáltal, hogy elfogadta a vereséget és nem vitatta az eredményt – ahogyan Donald Trump tette 2020-ban –, Orbán megerősítette az európai új jobboldal demokratikus hitelességét. Magyar Péter pedig konzervatív politikusként nem Orbán nacionalizmusának elutasítását, hanem annak továbbfejlődését képviseli. Győzelme egy új korszak kezdetét jelezheti az európai politikában. Ha az európai szélsőjobb eltávolodik Trumptól, az akár egy új konszenzus kialakulásához is vezethet: a proeurópai elitek elfogadják a nemzetállamok központi szerepét az integráció jövőjében, míg a jobboldali pártok felismerik, hogy a nemzeti szuverenitásra a valódi veszélyt nem Brüsszel, hanem Moszkva, Peking és Washington jelenti. Más szóval: Európa végre európaibbá válhat. Ivan Krasztev elemzése a Foreign Affairs-ben:
Valamikor a 19. század végén, amikor az Osztrák–Magyar Monarchia még az Adriai-tengertől a mai Ukrajnáig terjedt, egy magyar belépett egy bécsi könyvesboltba, és megkérdezte az eladót:
– Tudna nekem eladni egy Magyarország-glóbuszt?
A történet apokrifként maradt fenn, mert szinte tökéletesen érzékelteti egy olyan nép önérzetét, amely saját nemzetét az egész világgal azonosítja. Persze Magyarország nem sokkal később a trianoni békeszerződés következtében elveszítette területének kétharmadát, így a glóbuszt vásárló ember büszkesége ebből a nézőpontból már kevésbé tűnik komikusnak, inkább tragikusnak.
Ma azonban a történet új jelentést kapott. Az április 12-én tartott magyarországi parlamenti választások után immár nem a magyarok, hanem a nem magyarok szeretnék látni ezt a bizonyos Magyarország-glóbuszt. Mérsékelt és liberális politikai megfigyelők nemcsak Bécsben, hanem Brüsszelben, Párizsban, Berlinben és New Yorkban is úgy tekintenek Orbán Viktor erőskezű vezető vereségére, mint a globális illiberalizmus hanyatlásának jelére. A remény az, hogy a világ követi majd Magyarország példáját: például a szélsőjobboldali jelöltek, mint Marine Le Pen, nem győznek Franciaországban, és a Alternative für Deutschland (AfD) sem kerül hatalomra Németországban.
Ez az értelmezés azonban éppoly távol áll a valóságtól, mint a glóbuszt vásárló ember világképe. Az új magyar miniszterelnök, Magyar Péter egy olyan rendszerellenes hullám hátán jutott hatalomra, amely más országokban akár populista jelölteket is hatalomra segíthet. A közelmúltbeli bolgár választásokon például a volt államfő, Rumen Radev pártja korrupcióellenes kampánnyal nyert, amely sok tekintetben hasonlított Magyar Péter stratégiájára. Ez azt mutatja, hogy az erőteljes korrupcióellenes retorika nemcsak Orbán ellenfeleit, hanem hagyományosan az ő szövetségeseinek tekintett politikusokat is hatalomra juttathatja.
Valójában az európai nemzeti populisták továbbra is keresni fogják a liberális demokráciák átalakításának módjait, és Orbán modellje még sokáig fontos hivatkozási pont marad. Veresége nem a szélsőjobboldali politika végét jelenti Európában, hanem annak az illúziónak a végét, hogy a trumpizmus globális mozgalom. Azáltal, hogy elfogadta a vereséget és nem vitatta az eredményt – ahogyan Donald Trump tette 2020-ban –, Orbán megerősítette az európai új jobboldal demokratikus hitelességét. Magyar Péter pedig konzervatív politikusként nem Orbán nacionalizmusának elutasítását, hanem annak továbbfejlődését képviseli.
Győzelme egy új korszak kezdetét jelezheti az európai politikában. Ha az európai szélsőjobb eltávolodik Trumptól, az akár egy új konszenzus kialakulásához is vezethet: a proeurópai elitek elfogadják a nemzetállamok központi szerepét az integráció jövőjében, míg a jobboldali pártok felismerik, hogy a nemzeti szuverenitásra a valódi veszélyt nem Brüsszel, hanem Moszkva, Peking és Washington jelenti. Más szóval: Európa végre európaibbá válhat.
Hogyan veszítette el Orbán Magyarországot?
Orbán, Európa leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnöke, sok szempontból a politikai jobboldal számára ugyanaz lett, mint néhány évtizeddel korábban Fidel Castro a baloldal számára: egy kis és viszonylag jelentéktelen ország vezetője, aki mégis megragadta a világ képzeletét.
Magyarországot az új európai jobboldal szellemi, intézményi és pénzügyi központjává tette. A szélsőjobboldali értelmiségieket Budapesten királyi bánásmód fogadta. A jobboldali pártok könnyen jutottak magyar banki hitelekhez. Egykori lengyel vagy észak-macedón jobboldali vezetők politikai menedéket kaptak a magyar fővárosban.
Orbán 2010-es választási forradalma eredetileg a szocialista kormány korrupciója elleni lázadás volt. Nemzetközi jelentőségét azonban az adta, hogy hevesen ellenezte Angela Merkel menekültpolitikáját. Berlin és Brüsszel elleni fellépése úgy jelent meg, mint a közép-európai nemzetállamok szerepének újradefiniálása.
Orbán idővel nélkülözhetetlen közvetítővé vált: Trump ideológiai szövetségesévé, Vladimir Putyin legközelebbi európai partnerévé és Kína legmegbízhatóbb uniós gazdasági partnerévé. Magyarország olcsó orosz gázt vásárolt, a kínai beruházások pedig meghaladták a németországi és franciaországi szinteket.
Krasztev szerint azonban Orbán végül azzá vált, amit eredetileg le akart győzni: globalistává. Legutóbbi kampányának középpontjában nem a magyar belpolitika, hanem a nemzetközi kapcsolatok álltak. Külföldi vezetőket fogadott, és Magyarország globális jelentőségét hangsúlyozta. Ezzel szemben Magyar Péter kampánya a megélhetésre és a korrupcióra összpontosított.
Orbán gyakran viccelődött azzal, hogy a Viktor név jelentése: győztes. Ezúttal azonban egy olyan ember győzte le, akinek vezetékneve szó szerint azt jelenti: magyar.
Hogyan veszítette el Trump az európai jobboldalt?
Az európai vezetőknek időbe telt felismerniük, hogy Trump második elnöki ciklusa nem egyszerűen kiszámíthatatlan vagy üzleti jellegű Európával szemben, hanem ideológiai kihívást jelent.
Trump szemében a második világháború után létrejött liberális rend már nem amerikai rend volt. Úgy vélte, hogy az Egyesült Államok által felépített Európa mára Amerika korlátjává vált.
Krasztev szerint Trump paradox figura: nacionalista, aki nehezen érti más nemzetek nacionalizmusát. Bár retorikájával inspirálta az európai jobboldalt, valójában nem tanúsított kellő tiszteletet szövetségesei iránt.
A fordulópontot az Irán elleni háború és a katolikus egyházzal kapcsolatos konfliktusok jelentették. Az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni, aki korábban Trump egyik legfontosabb európai támogatója volt, elhatárolódott tőle. Orbán viszont hallgatott. A budapesti választási vereség végül sok európai jobboldali vezetőt meggyőzött arról, hogy a Trumphoz való kötődés politikailag mérgezővé vált.
Hogyan veszítette el a Kreml európai stratégiáját?
Orbán veresége nemcsak ideológiai, hanem geopolitikai földrengés is.
Krasztev szerint Moszkva számára Magyarország különösen hasznos volt az uniós Ukrajna-támogatások akadályozásában. A Kreml úgy számolt, hogy amíg Európa megosztott és bénult, Oroszország győzelemre számíthat.
A budapesti hatalomváltás azonban új helyzetet teremt. Ukrajna előtt megnyílhat a lehetőség további jelentős európai támogatás megszerzésére, miközben Oroszország elveszíti egyik legfontosabb szövetségesét az EU-n belül.
A szerző szerint senki sem tudja könnyen átvenni Orbán szerepét. Ezért Moszkvának újra kell gondolnia európai stratégiáját, és akár agresszívebb eszközökhöz – kibertámadásokhoz vagy az EU-tagállamokra gyakorolt nyomás fokozásához – is nyúlhat.
Hogyan veszítette el Európa a szélsőségeit?
Krasztev szerint a magyar fordulat két fontos tendenciát jelez.
Az első: Európa szuverenista fordulata nem fog eltűnni. Orbánt nem egy liberális föderalista politikus győzte le, hanem egy másik konzervatív, aki osztja az erős és független Magyarországról alkotott eredeti vízióját, de elutasítja a korrupciót.
A második: az európai jobboldal egyre kevésbé euroszkeptikus. Egyre inkább Washingtonra és Moszkvára tekint a nemzeti szuverenitás fő veszélyforrásaként, nem pedig Brüsszelre. Az EU-ból való kilépés vagy az euró elhagyása ma már vesztes stratégiának számít.
Ebben az összefüggésben Orbán veresége egy új európai szuverenitási konszenzus előtt nyithat teret. A centrista és a jobboldali erők számos kérdésben – bevándorlás, védelem, stratégiai autonómia – egyre közelebb kerülnek egymáshoz.
Krasztev végkövetkeztetése szerint a magyar parlamenti választás az elmúlt évtized egyik legfontosabb európai politikai eseményének bizonyulhat – csak nem úgy, ahogyan azt sokan eredetileg gondolták.
„Parancsoljanak, keressék meg a Magyarország-glóbuszt.”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Rama és Vučić ugyanúgy fojtják el a tiltakozásokat, a Balkán új korszakba lép
Figyelemre méltó – írja Shasha –, hogy két ennyire különböző ember, mint Rama és Vučić, szinte >
Még mindig lövi?
Ha a rezsimellenesek elleni propagandádat nem úgy kezded, hogy „minden választáson legyőzlek benneteket”, hanem úgy, hogy >
Az amerikai forradalom
Ezért fontos a köztársaság, a hatalmi ágak szigorú elválasztása, a fékek és ellensúlyok rendszere, a föderalizmus, >
Anyanyelvhasználat – látszat és a valóság
Mindez azt a benyomást kelti, hogy a hivatalos nyelvhasználat gyakorlati érvényesülése szinte kizárólag a személynevek anyanyelven >
MILA PAJIĆ: Szerbia nevében: bocsássanak meg
A hatalom egyértelművé tette, hogy nem hajlandó felelősséget vállalni a Szerbia nevében elkövetett bűncselekményekért. Nekünk, Szerbia >
PAVLE RADIĆ: Ő is tudja, hogy mi tudjuk: hírhedt radikális hazudozó és manipulátor
„Mindez nem lenne lehetséges, ha a hazugságokra, manipulációra és korrupcióra épülő rendszerben eltöltött hosszú évek nem >
A demokrácia már nem lakik itt (ha egyáltalán valaha is lakott)
Ideje felébrednünk. Kijózanodnunk. Magunkhoz térnünk. Fel kell ismernünk, milyen szörnyeteg áll velünk szemben. Milyen sárkánnyal készülünk >
Orbán veresége intő jel: Szüksége van-e Vučićnak az EU-ra ahhoz, hogy megnyerje a választásokat?
Vučić nagyon jól tudja – és ebben Viktor Orbán közelmúltbeli magyarországi választási veresége komoly figyelmeztetés volt >
Miért fontos egy tisztességes köztársasági elnök?
Egy normális, ugyanakkor ügyes köztársasági elnök saját tekintélyével mozgásba hozhatná a folyamatokat, folyamatosan rámutathatna a törvénysértésekre >
Elszámoltatásra várva
A rezsim úgy végezte ki az országot, ahogy thrillerek sorozatgyilkosai az áldozataikat, hosszan elnyújtva, apránként, míg >
Európa nem hisz Vučićnak: egyetlen nap alatt két akadályba ütközött. Az elnök minden kísérlete, hogy elnyerje az EU jóindulatát, kudarcot vallott
Miután az Európai Parlament elfogadta a Szerbiáról szóló határozatot, nyilvánvalóvá vált, hogy mindaz, amit Aleksandar Vučić >
Miért van szükség a „Szerbia Vučić után” tervre?
Mivel Szerbia súlyos helyzetben van, és a hatalom egyre kevésbé képes eltitkolni kudarcait, sürgős és átfogó >