Ma örs, Stella, Kamil névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Szerbia készen áll a politikai változásra
Interjú Vesna Pusić volt horvát külügyminiszterrel
A hónapok óta tartó szerbiai diáktüntetésekről Pusić elismerően beszélt:
– A mozgalom lenyűgöző erejével, kitartásával és állhatatosságával tűnik ki. Ugyanakkor minden politikai kezdeményezés ki van téve az idő hatásának. Vučić tapasztalt politikai operátor, és biztos vagyok benne, hogy minden eszközzel próbálja befolyásolni, beszivárogni és részben kompromittálni a mozgalmat.
Hozzátette:
– Kívülről nézve az a benyomásom, hogy Szerbia készen áll a politikai változásra. A nagy kérdés az, hogy ki lesz az az alternatíva, amely képes az országot a demokratikus átalakulás és az európai integráció irányába vezetni. A diákmozgalom bizonyította, hogy ereje van. Most az a kérdés, van-e víziója is.
Nedim Sejdinović (Vreme):
A korrupció az EU-tagság első számú ellensége. Az európai jogi, intézményi és eljárási normákhoz való alkalmazkodás az uniós csatlakozás egyik legfontosabb része. Ez segíti a demokratikus politikai kultúra és intézményrendszer kiépülését azokban az országokban, amelyeknek kevés vagy egyáltalán nincs demokratikus hagyományuk. E minimális követelmények teljesítése nélkül nemcsak az EU-n belüli működés lenne lehetetlen, hanem maga a tagság is értelmetlenné válna. Ezért egyfajta „vigaszdíj” nem jelentene valódi megoldást.
Beszélgetőtársunk Horvátország egyik legismertebb politikusa, aki következetes liberális álláspontjáról ismert. Nevét évtizedek óta az európai értékek, az emberi jogok és az antifasiszta hagyományok védelmével kapcsolják össze, ami miatt gyakran került nacionalista támadások célkeresztjébe. Külügyminiszter volt annak a kormánynak az idején, amelyet Zoran Milanović vezetett, és mandátuma alatt, 2013-ban Horvátország az EU teljes jogú tagjává vált.
A Vreme számára adott interjújában elmondta: bár a világ jelenleg kaotikus állapotban van, ez Európát még értékesebbé teszi.
– „Polgárként ma a világ összes kontinense közül továbbra is Európában, mégpedig az Európai Unióban élnék a legszívesebben” – mondja.
Már évekkel ezelőtt figyelmeztetett a szerbiai EU-ellenes tendenciákra. 2023-ban kijelentette, hogy Szerbia „ma távolabb áll a tagsági feltételek teljesítésétől, mint bármely más nyugat-balkáni ország”. Szerinte az ország ma távolabb van az EU-tól, mint 2014-ben, amikor hivatalosan megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat. Ez nem véletlen: egy adott pillanatban a szerb vezetés tudatosan más irányt választott.
A Mercz-javaslatról
Vreme: Mit gondol Friedrich Merz javaslatáról, amely szerint Ukrajna társult tagi státuszt, a nyugat-balkáni országok pedig megfigyelői státuszt kapnának az EU-ban?
Vesna Pusić: El tudom képzelni, hogy ilyesmi megvalósuljon, de nem látom világosan az értelmét. Pozitívum, hogy a német kancellár felismeri, mennyire frusztráló a nyugat-balkáni országok számára az EU várótermében töltött hosszú idő. Ez csökkenti a társadalmak motivációját és hitüket abban, hogy valaha is csatlakozhatnak.
A felelősség részben az EU-t terheli, amely saját válságaival és a bővítés körüli bizonytalanságokkal volt elfoglalva. Ugyanakkor a nyugat-balkáni politikai elitek felelőssége is jelentős: sokan nem akarták vagy nem tudták végrehajtani a szükséges reformokat.
A korrupció az EU-tagság legnagyobb ellensége. Az uniós normákhoz való alkalmazkodás nem adminisztratív formalitás, hanem a demokratikus államépítés eszköze. Ha ezek a minimumkövetelmények nem teljesülnek, maga a tagság is értelmét veszti.
Egy ilyen „vigaszdíj” csak akkor lenne értelmes, ha a közös piacba való belépést is magában foglalná. Ez viszont feltételezné a működő igazságszolgáltatást és az EU négy alapvető szabadságának – az áruk, szolgáltatások, tőke és személyek szabad mozgásának – biztosítását. Vagyis gyakorlatilag ugyanazokat a feltételeket, mint a teljes jogú tagság.
Az EU és Vučić viszonya
Arra a kérdésre, hogy az EU hibát követett-e el azzal, hogy hosszú éveken át támogatta Aleksandar Vučić rendszerét, Pusić úgy válaszolt:
– Nem arról volt szó, hogy az EU támogatta Vučićot, hanem arról, hogy egyszerűen nem foglalkozott sem Szerbiával, sem a térséggel. Ezek között a körülmények között Vučić nagyon ügyesen manőverezett.
Szerinte Szerbia földrajzi, történelmi és kulturális értelemben egyértelműen Európához tartozik, és nincs reális alternatívája az európai integrációnak.
Ugyanakkor hangsúlyozza:
– Az EU-csatlakozás elsősorban nem az Európai Unió érdeke, hanem Szerbiáé. Ma Szerbia szervezetileg és a közvélemény szempontjából is távolabb van ettől a céltól, mint tizenkét évvel ezelőtt. Ez nem változtat azon, hogy helye az EU-ban van, de a jelenlegi megközelítéseken változtatni kell. Az EU-ba nem lehet „fügefalevéllel a zsebben” belépni.
A szerbiai diáktüntetésekről
A hónapok óta tartó szerbiai diáktüntetésekről Pusić elismerően beszélt:
– A mozgalom lenyűgöző erejével, kitartásával és állhatatosságával tűnik ki. Ugyanakkor minden politikai kezdeményezés ki van téve az idő hatásának. Vučić tapasztalt politikai operátor, és biztos vagyok benne, hogy minden eszközzel próbálja befolyásolni, beszivárogni és részben kompromittálni a mozgalmat.
Hozzátette:
– Kívülről nézve az a benyomásom, hogy Szerbia készen áll a politikai változásra. A nagy kérdés az, hogy ki lesz az az alternatíva, amely képes az országot a demokratikus átalakulás és az európai integráció irányába vezetni. A diákmozgalom bizonyította, hogy ereje van. Most az a kérdés, van-e víziója is.
Le lehet-e váltani Vučićot demokratikus úton?
Pusić szerint igen.
– Ez a mozgalom rendkívül hatékony formája a tömeges politikai mobilizációnak. Bármely rendszer leváltásának legjobb és legkevésbé fájdalmas módja a választás. A szerbiai körülmények között ehhez azonban jóval több előkészítésre és komoly munkára van szükség, mint normális demokráciákban.
Mennyire érti Európa, mi történik Szerbiában?
– Sokkal kevésbé, mint azt Szerbiában gondolják. A világpolitikai rend átalakulóban van, új szövetségi rendszerek jönnek létre, Európa pedig egyszerre kénytelen szembenézni Vlagyimir Putyin Oroszországával és Donald Trump Amerikájának kiszámíthatatlanságával. Ebben a helyzetben Vučić rendszere nincs az európai figyelem középpontjában.
Ugyanakkor hangsúlyozza:
– A demokratikus, prosperáló és működőképes Szerbia az egész régió érdeke. Ezért a változást elsősorban a szerbiai polgároknak kell véghezvinniük.
Orbán bukásának jelentősége
Pusić rendkívül fontosnak tartja Péter Magyar és a TISZA választási győzelmét.
– Ez bebizonyította, hogy demokratikus választásokon is le lehet győzni egy hosszú ideje hatalmon lévő autoriter vezetőt, aki elfoglalta az államot és a médiát, és aki mögött Putyin és Trump támogatása állt.
Ugyanakkor figyelmeztet:
– A választási győzelem nem a demokratikus átalakulás vége, hanem annak kezdete. Magyarországnak ma is meg kell küzdenie az örökölt hatalmi struktúrák lebontásával.
Európa jövőjéről
A világpolitikai bizonytalanságok ellenére Pusić optimista:
– Ma is Európában szeretnék élni a leginkább. A globális káosz még értékesebbé teszi az európai projektet. Nem kétségbeesni kell, hanem azon dolgozni, hogyan lehet megerősíteni és továbbfejleszteni az európai együttműködést.
Szerinte az EU a felvilágosodás és a demokratikus hagyományok egyik utolsó globális védelmezője, és a jelenlegi generáció feladata lesz megtervezni és felépíteni ennek a „zseniális projektnek” a következő korszakát.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Rama és Vučić ugyanúgy fojtják el a tiltakozásokat, a Balkán új korszakba lép
Figyelemre méltó – írja Shasha –, hogy két ennyire különböző ember, mint Rama és Vučić, szinte >
Még mindig lövi?
Ha a rezsimellenesek elleni propagandádat nem úgy kezded, hogy „minden választáson legyőzlek benneteket”, hanem úgy, hogy >
Az amerikai forradalom
Ezért fontos a köztársaság, a hatalmi ágak szigorú elválasztása, a fékek és ellensúlyok rendszere, a föderalizmus, >
Anyanyelvhasználat – látszat és a valóság
Mindez azt a benyomást kelti, hogy a hivatalos nyelvhasználat gyakorlati érvényesülése szinte kizárólag a személynevek anyanyelven >
MILA PAJIĆ: Szerbia nevében: bocsássanak meg
A hatalom egyértelművé tette, hogy nem hajlandó felelősséget vállalni a Szerbia nevében elkövetett bűncselekményekért. Nekünk, Szerbia >
PAVLE RADIĆ: Ő is tudja, hogy mi tudjuk: hírhedt radikális hazudozó és manipulátor
„Mindez nem lenne lehetséges, ha a hazugságokra, manipulációra és korrupcióra épülő rendszerben eltöltött hosszú évek nem >
A demokrácia már nem lakik itt (ha egyáltalán valaha is lakott)
Ideje felébrednünk. Kijózanodnunk. Magunkhoz térnünk. Fel kell ismernünk, milyen szörnyeteg áll velünk szemben. Milyen sárkánnyal készülünk >
Orbán veresége intő jel: Szüksége van-e Vučićnak az EU-ra ahhoz, hogy megnyerje a választásokat?
Vučić nagyon jól tudja – és ebben Viktor Orbán közelmúltbeli magyarországi választási veresége komoly figyelmeztetés volt >
Miért fontos egy tisztességes köztársasági elnök?
Egy normális, ugyanakkor ügyes köztársasági elnök saját tekintélyével mozgásba hozhatná a folyamatokat, folyamatosan rámutathatna a törvénysértésekre >
Elszámoltatásra várva
A rezsim úgy végezte ki az országot, ahogy thrillerek sorozatgyilkosai az áldozataikat, hosszan elnyújtva, apránként, míg >
Európa nem hisz Vučićnak: egyetlen nap alatt két akadályba ütközött. Az elnök minden kísérlete, hogy elnyerje az EU jóindulatát, kudarcot vallott
Miután az Európai Parlament elfogadta a Szerbiáról szóló határozatot, nyilvánvalóvá vált, hogy mindaz, amit Aleksandar Vučić >
Miért van szükség a „Szerbia Vučić után” tervre?
Mivel Szerbia súlyos helyzetben van, és a hatalom egyre kevésbé képes eltitkolni kudarcait, sürgős és átfogó >