Ma Jusztin, Jusztina, Auréliusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Orbán oligarchái idegesek, miközben Magyarország vagyonadó bevezetésére készül
Az új miniszterelnök, Magyar Péter szerint az intézkedés a „társadalmi igazságosság” jele, miután éveken át a politikai lojalitást gazdasági lehetőségekkel jutalmazták.
A vagyonadó körüli vita globális jelenség. Brazília kormánya és kaliforniai szakszervezetek is hasonló törvényeket szorgalmaznak. Az Egyesült Királyságban a Green Party of England and Wales és számos munkáspárti képviselő támogatja az elképzelést. Franciaországban François Mitterrand vezette be 1982-ben a nagy vagyonokra kivetett adót, amelyet később Emmanuel Macron kormányzása alatt megszüntettek. Tavaly a francia parlament majdnem visszaállította azt, és várhatóan a következő elnökválasztás egyik központi témája lesz. Egyelőre azonban Magyarország léphet először.
Egy félhomályos televíziós stúdióban Magyarország egyik leggazdagabb embere a sírás határán van. 2026 májusának eleje van, néhány héttel azután, hogy az általános választások véget vetettek Orbán Viktor 16 éves hatalmi korszakának, és a reklámipari vállalkozó Balásy Gyula fontos bejelentésre készül.
Balásy elmondja a riporternek, hogy vállalkozásait – valamint magánmegtakarításainak egy részét – átadta az államnak. Még egy közjegyző által hitelesített okiratot is magával hozott, amely rögzíti a tulajdonosváltást.
– A jelenlegi helyzetben nem gondolom, hogy vállalatcsoportunknak lenne jövője – mondja.
Balásy az Orbán-korszak egyik legismertebb nyertese volt. Cégei működtették az úgynevezett „kék plakátok” hálózatát, amelyeken az állam által finanszírozott propagandakampányok során különböző személyeket – a pénzügyi befektető George Sorostól kezdve az Európai Bizottság elnökéig, Ursula von der Leyenig – közellenségként ábrázolták.
Ma ezek a plakáthelyek üresen állnak. Magyarország új vezetője, Magyar Péter és pártja, a Tisza Párt határozottan Orbán oligarcháira összpontosít. Nemcsak Balásy állami megrendelésekhez való hozzáférése szűnt meg, hanem a megmaradt millióira kivetett adóteher is jelentősen növekedhet.
A pénzügyminiszter, Kármán András ígéretet tett arra, hogy június 5-ig részletesen ismerteti az adórendszer átalakításának tervét. Ennek eredményeként Magyarország az 1980-as évek óta az első jelenlegi EU-tagállam lehet, amely új vagyonadót vezet be.
Magyar Péter tavaly nyáron az X-en közzétett bejegyzésében azt írta, hogy az intézkedés „nem büntetés, hanem a társadalmi igazságosság és szolidaritás jele egy működő és emberséges országban”.
A részletek egyelőre szűkösek. A Tisza választási programja szerint évi 1%-os adót vetnének ki azokra, akiknek vagyona meghaladja az 1 milliárd forintot (kb. 2,4 millió fontot), mégpedig az e küszöb feletti részre. Magyar szerint az ingatlanok, vállalati részesedések és a külföldön tartott vagyon egyaránt beleszámítana, csakúgy, mint a jachtok, magánrepülőgépek, festmények vagy sportautók. Az adóelkerülés visszaszorítása érdekében a házastársak és gyermekek nevén lévő vagyon is adóköteles lenne.
Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem politikai gazdaságtan oktatója szerint Magyarországnak két okból is szüksége van vagyonadóra: egyrészt a vagyonra kivetett jelenlegi adók túl alacsonyak, másrészt az intézkedés elősegítené az elszámoltathatóságot.
– A Tisza vagyonadója arra szolgál, hogy a közpénz visszakerüljön a közkasszába – mondja.
Miután elemezte a magyar Forbes-lista 50 leggazdagabb szereplőjét, Pogátsa arra jutott, hogy közülük 38-an vagy az Orbán-korszak közbeszerzései révén szerezték vagyonukat, vagy ugyan már korábban is gazdagok voltak, de jelentős mértékben profitáltak az állami megrendelésekből.
Közülük sokan kulcsszerepet töltenek be a média, az energetika, az építőipar, a bankszektor és az ingatlanpiac területén. Ők a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) kedvezményezettjei, ahol a politikai lojalitást gazdasági lehetőségekkel jutalmazták.
A legismertebb NER-oligarchák közé tartozik Mészáros Lőrinc, aki a magyar Forbes-lista élén áll mintegy 5 milliárd dolláros becsült vagyonnal. Az egykori gázszerelő – Orbán Viktor falubelije – energiától és építőipartól kezdve a pénzügyeken, turizmuson és médián át számos ágazatban épített birodalmat. Évekkel ezelőtt vagyonát „Istennek, a szerencsének és Orbán Viktornak” tulajdonította, bár később az eszét és kemény munkáját is megemlítette sikere okaként.
A lista 27. helyén, 245 millió dolláros becsült vagyonnal Orbán veje, Tiborcz István található, akinek érdekeltségei közé ingatlanok, szállodák és bankok tartoznak.
A vagyonadó körüli vita globális jelenség. Brazília kormánya és kaliforniai szakszervezetek is hasonló törvényeket szorgalmaznak. Az Egyesült Királyságban a Green Party of England and Wales és számos munkáspárti képviselő támogatja az elképzelést. Franciaországban François Mitterrand vezette be 1982-ben a nagy vagyonokra kivetett adót, amelyet később Emmanuel Macron kormányzása alatt megszüntettek. Tavaly a francia parlament majdnem visszaállította azt, és várhatóan a következő elnökválasztás egyik központi témája lesz. Egyelőre azonban Magyarország léphet először.
Magyar Péternek szabad keze van, mivel kétharmados parlamenti többséget szerzett. A Tisza eredetileg jobbközép pártként indult, de idővel az Orbán-ellenes szavazók széles koalícióját fogta össze.
Támogatóik egy dologban biztosan egyetértenek: a NER lebontásának szükségességében.
Magyar reformot ígért a közbeszerzési rendszerben, és létrehozta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt a korrupció feltárására. Sok esetben azonban a vagyon megszerzése az akkori szabályok szerint teljesen törvényes volt.
– Itt jöhet képbe a vagyonadó: amikor valami erkölcstelen, de jogszerű – mondja Pogátsa.
Néhány üzletember már nyilvánosan is támogatta az elképzelést. A fuvarozási vállalkozó Bojár Gábor, aki a kampányban a Tiszát támogatta, áprilisban a Telex hírportálnak úgy nyilatkozott:
– A gazdagok más országokban is adót fizetnek, miközben az átlagemberek arányosan jóval többet adóznak. Ez igazságtalan, ezen változtatni kell.
– Örülök, ha sok adót kell fizetnem, mert az valószínűleg azt jelenti, hogy sokat is keresünk.
Nem mindenki ért egyet ezzel. Zsiday Viktor befektetési alapkezelő és gazdasági kommentátor szerint a tisztességtelen meggazdagodás problémáját nem adóztatással, hanem büntetőeljárásokkal kellene kezelni.
Bár Zsiday nem ellenzi az újraelosztást, Magyarországot „szinte adóparadicsomnak a gazdagok számára” nevezi, és inkább az osztalék- valamint társasági adók emelését támogatná.
A Guardiannak azt mondta:
– A vagyonadó versenyhátrányba hozza a magyar vállalkozásokat, mert nagyobb adóterhet viselnek majd, mint a nem magyar tulajdonban lévő cégek. Ez valószínűleg nem a kormány szándéka, de kampányígéret volt, így sajnos meg fog valósulni.
Magyarországon az egykulcsos személyi jövedelemadó miatt az alacsony és magas jövedelműek egyaránt 15%-ot fizetnek. Az osztalék- és tőkenyereség-adó szintén 15%. Az örökösödési illeték 18%, de a közeli családtagok ingatlanöröklése mentesül. Összehasonlításképpen az Egyesült Királyságban az örökösödési adó kulcsa 40%. A társasági adó pedig európai viszonylatban rendkívül alacsony, mindössze 9%.
2014 óta, a brit mintájú vagyonkezelői (trust) szabályok bevezetése óta, a szupergazdagok jelentős adókedvezményeket élveznek magánvagyonuk után.
A közszolgáltatások finanszírozása érdekében az állam más adóformákhoz nyúlt. A munkavállalók 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot fizetnek, míg a 27%-os áfa az EU legmagasabbja.
Ennek eredményeként a dolgozók aránytalanul nagy terhet viselnek. A fogyasztási adók különösen regresszívnek számítanak, mert az alacsony jövedelműek bevételük nagyobb részét költik alapvető szükségletekre, például élelmiszerre és üzemanyagra.
Karagich István, a Blochamps Capital vezérigazgatója szerint ennek eredménye a vagyon rendkívüli koncentrációja.
Magyarországon 4,2 millió háztartás van. A leggazdagabb 1% birtokolja a vagyon mintegy 35%-át, a leggazdagabb 10% pedig több mint kétharmadát.
– Ezen változtatni kell – mondja. – Nevezzük társadalmi bosszúnak.
Ugyanakkor szerinte az 1 milliárd forintos küszöb túl alacsony.
– Ha valakinek két ingatlana és egy kisebb cége van, máris beleeshet az adó hatálya alá. Kétmillió font nem Jeff Bezos-vagyon. Ez az adó a kis- és középvállalkozókat sújtaná.
Karagich inkább 5 milliárd forintos küszöböt javasolna, amelyet Magyar Péter eredetileg tavaly nyáron vetett fel. Ezen a szinten az állam évente mintegy 100 milliárd forintot (240 millió fontot) szedhetne be legfeljebb tízezer háztartástól. Ez az összeg ugyanakkor a teljes éves költségvetési bevételeknek csupán körülbelül 0,25%-át jelentené.
A Tisza azonban további intézkedéseket is javasolt a gazdagok nagyobb hozzájárulásának biztosítására, például a trustok adókedvezményeinek megszüntetését. A többletbevételt az alacsony keresetűek támogatására fordítanák. Ígéretet tettek egy 9%-os alap személyi jövedelemadó-kulcs bevezetésére és az áfa csökkentésére is.
Miroslav Palanský, a prágai Charles University professzora és a Tax Justice Network kutatási vezetője szerint a vagyonadó nem csupán bevételnövelő eszköz.
– Egy bizonyos szint felett az egyenlőtlenség már nem kedvez a gazdasági növekedésnek. Ha a vagyon egyenletesebben oszlik meg, több embernek nyílik lehetősége hozzájárulni a GDP-hez.
A változások javíthatják az átláthatóságot is, hiszen az adóhatóság csak azt tudja megadóztatni, amit mérni és nyilvántartani képes. Emellett az is elképzelhető, hogy a jövőben új nevek jelennek meg a Forbes leggazdagabbakat rangsoroló listáján.
Guardian
Következő cikk: Trump kudarcot vallott főparancsnokként
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A nem-győzelem
Ne feledjük, hogy a Hormuzi-szoros Trump iráni bombázásainak megkezdése előtt is nyitva volt. A legjobb esetben >
Vajdasági gazdákért: azonnali kárfelmérést és kártérítést!
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) feszólítja a Szerb Köztársaság Kormányát, Vajdaság Autonóm Tartomány Kormányát, valamint >
Lehetséges forgatókönyvek Vučić 2028-ig tartó hatalmon maradására
„Az elnök lemond egy nagyszabású, előre megrendezett Vid-napi nagygyűlésen. A parlament elnöke ideiglenes köztársasági elnökké válik. >
Büdös tahóság
Orbán ezzel szabaddá tette a pályát. Mostantól ugyanilyen eleganciával lehet beszélni az ő családjáról? Lányáról, vejéről, >
Jeffrey Epstein kísértete a Fehér Házban
A Situation Roomban valaki felhozott egy meg nem erősített vádat Trumppal kapcsolatban. A történet szerint Epstein >
Amikor a tudomány sért
A „fetisizmus” körüli bulvárhisztéria valójában a tudomány és a társadalomról szóló tudás elleni támadás is. Mikor >
A futball elüzletiesedéséről
A sportág, amely történelmileg – nemcsak Angliában, a játék bölcsőjében, hanem minden országban, amelyet a 20. >
Orbán bukása és Európa felemelkedése
Veresége nem a szélsőjobboldali politika végét jelenti Európában, hanem annak az illúziónak a végét, hogy a >
„Nukleáris opció”: elismeri-e az EU a választási eredményeket, ha az SNS-rendszer ugyanúgy folytatja, mint eddig
Az Európai Unió viszonya a szerbiai választásokhoz attól függ majd, hogy végrehajtják-e a választási feltételek javítására >
Mindenkit el fog taposni, és a szeme sem rezzen
Minden süllyed. Vučić több bombát dobál, mint valaha. Nem is rejtőzködik. Magának követeli az ég minden >
Hogyan hozott szégyent Vučić Szerbiára
Nyilvánvaló, hogy a szerb államfőnek már régóta nem elegendő támaszt nyújtanak a hivatalos intézmények, ezért minden >
Gyorsvasút, NIS, Wizz Air, Utiber stb.: Miért „recseg-ropog” hirtelen minden a magyarokkal?
Amióta Orbán Viktor elvesztette a magyarországi választásokat, úgy tűnik, hogy Szerbia üzleti kapcsolatai a korábbi közeli >