Ma Jusztin, Jusztina, Auréliusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Választások ősszel egyelőre: Kibírja-e az SNS támogatottsága a diákok kampányát?
Bár jelenleg a „szeptember vége vagy november közepe” az egyetlen támpont arra, mikor tartják a parlamenti választásokat, a Danas megszólalói szerint Aleksandar Vučić és az SNS támogatottságára gyakorolt diákmozgalmi kampány hatása a fő tényező a döntésben. Ha szükséges lesz, a választásokat tovább halaszthatják... Ugyanakkor a hatalom még meg is bánhatja, hogy nem írta ki a választásokat azonnal, amikor a diákok tavaly májusban követelték azokat, mert akkor még felkészületlenül érhette volna őket. „Most úgy tűnik, hogy a diákmozgalom egyre ügyesebbé válik a klasszikus, mondhatni pártszerű szerveződésben, még akkor is, ha nem hagyományos politikai pártról van szó, és ezt soha nem is mondanák magukról”. Mladen Ilić (Danas):
Annak ellenére, hogy a szerbiai hatalom a diákblokádok és tüntetések kezdete óta azt hangoztatta, hogy a legfontosabb belépni a politikai arénába és választásokon indulni, a diákok előrehozott választásokat követelő kérésére máig nem válaszolt a választások kiírásával.
Miután a választások ismét mindkét oldal számára központi témává váltak, megkezdődött a találgatás nemcsak a választások időpontjáról, hanem arról is, mikor jelenti be Aleksandar Vučić szerb elnök a választások dátumát.
Először azt mondta, hogy György-napkor ismerteti az időpontot, majd amikor eljött György-nap, azt mondta: „tíz nap múlva”. Ezalatt a nyilvánosságban július 12. is felmerült lehetséges nyári választási dátumként.
Néhány nappal az utolsó nagy diáktüntetés előtt Vučić végül bejelentette, hogy a választások „szeptember vége és november közepe között” várhatók, és lehetséges lemondását is belengette. Ahogy azonban a közvéleményben folyamatosan hangsúlyozzák, mindez továbbra is a kormánypárt támogatottságának felmérésétől függ.
Bár továbbra sincs végleges választási dátum, a két legerősebb politikai szereplő – a hatalom és a diákok – úgy viselkedik, mintha a kampány már javában zajlana.
Az elmúlt hetekben egyre intenzívebbé vált a „Szerbia győz” és a „Diákok győznek” szlogenek közötti harc, így ma már matricák és graffitik mindkét oldal üzeneteivel mindenütt láthatók a városban.
Ez ismét megmutatta, hogy a hatalom kampánya a diákok kampányára adott reakció: előbb a „diákok győztek”, aztán „Szerbia”.
Ivković: A diákok tevékenysége egy erős, választásokra készülő pártra emlékeztet
Aleksandar Ivković, a Kortárs Politikai Központ kutatója a Danasnak azt mondta, hogy a hatalomnak még mindig van mozgástere a választások halasztására, egyszerűen azért, mert nincs törvényi kötelezettség azok kiírására.
„Ez valójában a fő tényező. Politikai döntés kérdése, hogy a választásokat a rendes időpont előtt tartják-e meg vagy sem, de törvény szerint az elnökválasztást nem kell április 27-e előtt megtartani, a parlamenti választásokat pedig az év végéig” – magyarázta.
Szerinte amíg létezik ez a jogi igazolás, a rendszerben dolgozók továbbra is legalább jogszerűnek fogják tekinteni a hatalmat, még ha nem is legitimnek, ezért nem várhatók olyan komolyabb zavarok, amelyek kikényszerítenék a választások kiírását.
„Társadalmi és közérdek szempontjából ez jó? Szerintem nem, mert a választásoknak legalább első lépésként szolgálniuk kellene a politikai helyzet rendezésében. A hatalom azonban természetesen nem a közérdek, hanem saját párt- és személyes érdekei alapján dönt” – mondta.
Ugyanakkor Ivković szerint a hatalom még meg is bánhatja, hogy nem írta ki a választásokat azonnal, amikor a diákok tavaly májusban követelték azokat, mert akkor még felkészületlenül érhette volna őket.
„Most úgy tűnik, hogy a diákmozgalom egyre ügyesebbé válik a klasszikus, mondhatni pártszerű szerveződésben, még akkor is, ha nem hagyományos politikai pártról van szó, és ezt soha nem is mondanák magukról” – mondta.
Hozzátette: a diákok jelenlegi tevékenysége arra emlékeztet, amit az erős politikai pártoknak kellene tenniük a választásokra készülve.
Ilyennek nevezte a támogatók mozgósítását, a diákmozgalommal mint politikai szereplővel való azonosulás erősítését, valamint az infrastruktúra kiépítését a választások ellenőrzésére, illetve a diáklista és program előkészítésére.
„A diákmozgalom tehát meglehetősen jól használta ki az elmúlt egy évet az első választási követelésük óta, tekintettel arra, hogy a hatalom nem egyezett bele a választások megtartásába” – mondta Ivković.
Lutovac: A rezsim a lehető legkésőbb írja ki a választásokat
Zoran Lutovac politológus úgy véli, hogy minden választási dátumról szóló bejelentés azt szolgálja, hogy csökkentse a nyilvánosság nyomását a választások tényleges megtartására, miközben ezzel a témával elfedik a komoly problémákat és új botrányokat.
„Most is erről van szó. A választásokat a lehető legkésőbb fogják kiírni, és erre a diákok kitartása, felkészültsége és kreatív kampánya mellett hatással van a rezsimet támogató bűnözői körök egymás közötti leszámolása, a gazdasági-szociális nehézségek, de mindenekelőtt az erőforrások kiárusításának projektjei, amelyekkel a külföldi támogatást fizetik meg, valamint az EXPO, mint a szerb állampolgárok kifosztásának legnagyobb projektje” – magyarázta.
Közben szerinte a rezsim az antiregim blokk megosztásán dolgozik: megakadályozza a különböző ellenzéki energiák összefogását és szinergiáját.
„Ezzel egy időben saját szavazóit is igyekszik homogenizálni új ígéretekkel, valamint a belső és külső ellenségektől való félelemkeltéssel” – zárta gondolatait.
Ha az SNS hagyja a dolgokat a maguk útján haladni, a diákok még jobban megszerveződhetnek
Mivel a diákok a tiltakozásuk kezdete óta nagyrészt meghatározták a közbeszéd tempóját és témáit, kérdés, mennyire tudják most befolyásolni a választások időpontját, illetve magát a kormánypártok támogatottságát, ami számukra a legfontosabb tényező.
A „Szerbia győz” kampányt kommentálva Ivković azt mondta, hogy abból látszik: a diákok technikailag egyre profibbak.
„A kampány és a választási felkészülés is egyfajta mesterség. Ez a matricakampány, majd a többhetes felkészülés a Slavijára és maga a Slaviján tartott nagygyűlés technikai-szervezési értelemben jobb volt annál, amit tavaly láttunk” – mondta.
Szerinte tavaly az energiakitörés vitte előre az eseményeket, míg a mostani, részben megváltozott körülmények között technikailag is jól kellett megszervezni mindent ahhoz, hogy ugyanazt a hatást érjék el.
„A diákmozgalom fejlődése és evolúciója biztosan újabb tényező lesz az SNS döntésében arról, mikor menjen választásokra. Ez egyike azoknak az érveknek, amelyek azt sugallják, hogy inkább előbb, mint később kellene választást tartani, mert ha hagyják a dolgokat tovább alakulni, a mozgalom még jobban megszerveződhet” – magyarázta.
Ugyanakkor úgy véli, az SNS-ben végül az óvatosság fog felülkerekedni, mert Vučić eddigi viselkedése alapján rendkívül kockázatkerülő, és nem szeret olyan helyzetbe kerülni, amelyet nem tud teljesen ellenőrizni. A választások pedig jelenleg éppen ilyen helyzetet jelentenének.
„Ezért inkább arra fogadnék, hogy tovább próbál várni abban a reményben, hogy a közvélemény somehow az ő javára fordul. Ez elméletileg nem kizárt, de ahogy telik az idő, ennek egyre kisebb az esélye” – zárta Ivković.
Következő cikk: A kisebbségi magyarok nagy többsége megnyugodhat, kivéve a nábobokat
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A nem-győzelem
Ne feledjük, hogy a Hormuzi-szoros Trump iráni bombázásainak megkezdése előtt is nyitva volt. A legjobb esetben >
Vajdasági gazdákért: azonnali kárfelmérést és kártérítést!
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) feszólítja a Szerb Köztársaság Kormányát, Vajdaság Autonóm Tartomány Kormányát, valamint >
Lehetséges forgatókönyvek Vučić 2028-ig tartó hatalmon maradására
„Az elnök lemond egy nagyszabású, előre megrendezett Vid-napi nagygyűlésen. A parlament elnöke ideiglenes köztársasági elnökké válik. >
Büdös tahóság
Orbán ezzel szabaddá tette a pályát. Mostantól ugyanilyen eleganciával lehet beszélni az ő családjáról? Lányáról, vejéről, >
Jeffrey Epstein kísértete a Fehér Házban
A Situation Roomban valaki felhozott egy meg nem erősített vádat Trumppal kapcsolatban. A történet szerint Epstein >
Amikor a tudomány sért
A „fetisizmus” körüli bulvárhisztéria valójában a tudomány és a társadalomról szóló tudás elleni támadás is. Mikor >
A futball elüzletiesedéséről
A sportág, amely történelmileg – nemcsak Angliában, a játék bölcsőjében, hanem minden országban, amelyet a 20. >
Orbán bukása és Európa felemelkedése
Veresége nem a szélsőjobboldali politika végét jelenti Európában, hanem annak az illúziónak a végét, hogy a >
„Nukleáris opció”: elismeri-e az EU a választási eredményeket, ha az SNS-rendszer ugyanúgy folytatja, mint eddig
Az Európai Unió viszonya a szerbiai választásokhoz attól függ majd, hogy végrehajtják-e a választási feltételek javítására >
Mindenkit el fog taposni, és a szeme sem rezzen
Minden süllyed. Vučić több bombát dobál, mint valaha. Nem is rejtőzködik. Magának követeli az ég minden >
Hogyan hozott szégyent Vučić Szerbiára
Nyilvánvaló, hogy a szerb államfőnek már régóta nem elegendő támaszt nyújtanak a hivatalos intézmények, ezért minden >
Gyorsvasút, NIS, Wizz Air, Utiber stb.: Miért „recseg-ropog” hirtelen minden a magyarokkal?
Amióta Orbán Viktor elvesztette a magyarországi választásokat, úgy tűnik, hogy Szerbia üzleti kapcsolatai a korábbi közeli >