Ma Jusztin, Jusztina, Auréliusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Egyházi egyetem?
A legkorábbi egyetemek tudósok testületei voltak, akik követelték a szabad gondolkodás jogát, sőt akár a munkabeszüntetés jogát is, törvény által védve mind a világi, mind az egyházi beavatkozástól. Az örökségükre hivatkozni egy közös állami-egyházi képződmény támogatására nem e hagyomány tisztelete, hanem épp ellenkezőleg: annak félreolvasása. Mégpedig egy olyan agenda szolgálatában, amelyet Bologna vagy Párizs alapítói nem ismernének magukra nézve sajátként. A „Szent Száva” tehát valójában nem Bolognát, Párizst vagy Oxfordot követi – hanem Franco katolikus diktátor vagy az iráni ajatollahok és mollák modelljét. A valódi kérdés ezért nem az, hogy van-e történelmi előképe vagy előzménye az új szerb egyházi egyetemnek, hanem az, hogy egyáltalán egyetem-e az, amit javasolnak. Valószínűleg nem. Aleksej Kišjuhas (Danas):
Hogyan jutunk el a „Karl Marx” nevű vörös egyetemtől (1968) a „Szent Száva” nevű egyházi egyetemig (2026)? Általános visszafejlődéssel és a szellemi élet lezüllesztésével – hát így.
Az inkvizíció visszatért – a diákokat máglyára. Mi lesz a következő, egyházi óvodák? Egyházi rendőrség? Egyházi „klinikáink” már vannak, ott a tumanei kolostor, ahol különféle kenőcsökkel, csecsebecsékkel és imákkal pap-kuruzslók „gyógyítják” a meddőséget, a depressziót és a rákot. Még kérdés, pontosan milyen torz intézmény lesz ez az új képződmény – a Nép és Állam Egyeteme mintájára, vagy inkább egy Egyházi Vezetők Akadémiája? Talán egy „megfüstölt” Megatrend? És most ennek az abszurd ötletnek a kiagyalói – az elnök és a pátriárka – megelőlegezve a józan ész támadásait, azt állítják, hogy ebben semmi új vagy vitatható nincs. Szerintük rengeteg katolikus és protestáns egyetem létezik már, és különben is, az első egyetemeket maga az egyház alapította.
Porfirije pátriárka kijelentette, hogy a „Szent Száva Egyetem nem jelent precedenst”, és hogy „a nagy európai egyetemek kezdetei szorosan kapcsolódnak a szerzetesi és székesegyházi iskolákhoz”, külön megemlítve Bologna (1088), Párizs (1150) és Oxford (1192) első egyetemeit. Tényleg? Érdekes, hogy a Szerb Ortodox Egyház itt, amikor éppen kényelmes számára, közvetlenül a számára egyébként gyűlölt Nyugat-Európára és a római katolikus egyházra hivatkozik (mellesleg az első európai mintájú orosz egyetemet csak 1755-ben alapították Moszkvában). A 12. századi nyugat-európai „egyházi” egyetemek alapítását összehasonlítani egy 21. századi szerbiai egyházi egyetem létrehozásával annyi, mint egy zsiráfot a hungarocellel összevetni. Semmi közük egymáshoz.
Mindazonáltal az egyetemek egyházi eredetéről szóló népszerű állítás legitim kérdés, amelyet meg kell erősíteni vagy cáfolni. Mit mondanak a tények? Amikor tehát a Szerb Köztársaság és a Szerb Ortodox Egyház bejelentette a „Szent Száva” nevű egyházi-állami egyetem létrehozásának tervét, annak alkotói és védelmezői egy állítólag ismert történelmi érvhez nyúltak: hogy Európa nagy középkori egyetemei maguk is egyházi intézmények voltak, az egyház alapította őket, és az egyháznak voltak alárendelve. Ez retorikailag kényelmes állítás. De történelmi értelemben – minden komoly vizsgálat szerint – hamis.
Valójában van benne egy szemernyi igazság, és éppen ez teszi alkalmassá a kiforgatásra és manipulációra. Igaz ugyanis, hogy az első európai egyetemek mélyen keresztény társadalomban jöttek létre, hogy a teológia központi helyet foglalt el tanterveikben, és hogy az egyház biztosította az infrastruktúra nagy részét (épületek, könyvtárak, tudóshálózatok), amelyben fejlődtek. És itt minden kapcsolat véget is ér. Ezeknek az egyetemeknek az intézményi természete, viszonyuk az egyházi és világi hatalomhoz, valamint mindenekelőtt az autonómia alapelve annyira különbözik attól, amit ma Szerbiában javasolnak, hogy az összehasonlítás egyszerűen nem állja meg a helyét.
Maga az „universitas” szó is egyszerűen társulást, testületet, céhet jelentett a középkori latinban – ugyanazt a kifejezést használták kereskedőkre, kézművesekre vagy bármilyen szervezett emberi közösségre. Ez pedig a „universitas magistrorum et scholarium” volt, vagyis „a tanárok és diákok közössége”. Nem a papoké. Ami ezeket a korai intézményeket megkülönböztette, az éppen az volt, hogy önálló jogi testületként léteztek, külön mind az egyháztól, mind a világi hatalomtól.
A világ első egyeteme, a bolognai egyetem olyan testület volt, amelyet kizárólag a diákok irányítottak (a világ második egyetemét, a párizsit pedig diákok és tanárok együtt). A diákok – akik akkoriban már felnőtt emberek voltak – alkalmazták a professzorokat, meghatározták a tantervet, és akár az egész intézményt átköltöztethették, ha a püspök vagy a város igazságtalanul bánt velük. Ezt hívták „cessatio”-nak, akadémiai sztrájknak vagy – diákblokádnak. Már 1229-ben a párizsi professzorok és diákok két évre elhagyták a várost a királyi elnyomás elleni tiltakozásul (vagyis a diákblokádok 160 évvel idősebbek a rigómezei csatánál). Ha az egyetem valóban „egyházi” lett volna, ezt nem tehette volna meg – a Notre-Dame-székesegyházat nem lehet csak úgy Lyonba költöztetni.
A korai egyetemek kulcsfontosságú jogi dokumentuma az 1231-es Parens Scientiarum pápai bulla volt. Ennek a chartának azonban nem az volt a célja, hogy az egyetemeket Róma alá rendelje, hanem épp ellenkezőleg: hogy felszabadítsa őket a püspöki ellenőrzés alól. IX. Gergely pápa akkor nem az egyházi hatalom alá helyezte az egyetemet, hanem megvédte a párizsi püspöktől és a királytól, akik ellenőrizni akarták azt. A mi pátriárkánk ezzel szemben a hatalom kegyeit keresi. Nagy irónia, hogy a pápai tekintélyre hivatkoznak az „egyházi” egyetem bizonyítékaként, miközben a pápák tekintélyüket elsősorban az egyetemek függetlenségének biztosítására használták. Ez a bulla kifejezetten megerősítette a professzorok jogát saját szabályzatuk megalkotására, az oktatás felfüggesztésére és a város közös elhagyására, ha kiváltságaikat megsértik. Éppen ez a dokumentum határozta meg az egyetemet önkormányzó közösségként, nem pedig az egyház egyik ágaként.
És mit alapított, illetve ellenőrzött valójában az egyház? Székesegyházi iskolákat, kolostori iskolákat és később kollégiumhálózatokat, amelyek szállást biztosítottak a szegény diákoknak – ezek valóban egyházi intézmények voltak, püspöki fennhatóság alatt, önálló jogi státusz nélkül. Fontos szerepük volt, és nagyban hozzájárultak a középkor szellemi életéhez. De ezek nem egyetemek voltak. Az egyetem ott születik meg, ahol a székesegyházi iskola modellje elégtelenné válik – ahol a jogi, orvosi és teológiai oktatás iránti igény meghaladja azt, amit egyetlen püspök iskolája nyújtani képes.
A középkori egyetemek ezenfelül jelentős szellemi ellenállást is képviseltek az egyházi tekintéllyel szemben a premodern világban, és képesek voltak koruk minden fontos szellemi irányzatát tanulmányozni és szabadon oktatni. Professzorok és diákok nyíltan vitatták a vallási és logikai úton feltárt igazság közti különbségeket, dialektikai és retorikai módszereket alkalmaztak a klasszikus szövegek és a természeti jelenségek (például Arisztotelész biológiája) értelmezésében. Mindez lehetetlen lett volna, ha az egyetemek az egyház eszközei, nem pedig olyan független testületek, amelyek akár szembe is szállhattak vele.
A tervezett „Szent Száva” egyházi egyetem a szerb állam és az egyház közös projektje – pontosan olyan elrendezés, amelyet a középkori charták igyekeztek megakadályozni. Kevés példa van olyan egyetemekre, amelyeket állam és egyház közösen irányít, a legismertebbek Franco fasiszta diktatúrájának spanyol egyetemei, illetve a mai iráni egyetemek. Ezzel szemben a klasszikus európai, középkori eredetű egyetemek konfliktusok és feszültségek helyei voltak: a pápa és a helyi püspök, a király és a városi hatalom, illetve az egyház és a korona között – éppen ez a versengés nyitott teret az autonómiának.
Ezzel szemben egy olyan egyetem, amelyet az állam és a domináns nemzeti egyház közösen alapít, nem mutat ilyen feszültséget – inkább egyetlen patrónust, aki nem hajlik az autonómiára. Egyetlen komoly középkorkutató sem tekintené ezt az egyetemi hagyomány folytatásának. Ez sokkal közelebb áll a székesegyházi iskolához, amely értékes vallási oktatási intézmény, de lényegileg különbözik az egyetemtől. Egy dolog a kolostor, és egészen más egy mesterekből és doktorokból álló független közösség.
A legkorábbi egyetemek tudósok testületei voltak, akik követelték a szabad gondolkodás jogát, sőt akár a munkabeszüntetés jogát is, törvény által védve mind a világi, mind az egyházi beavatkozástól. Az örökségükre hivatkozni egy közös állami-egyházi képződmény támogatására nem e hagyomány tisztelete, hanem épp ellenkezőleg: annak félreolvasása. Mégpedig egy olyan agenda szolgálatában, amelyet Bologna vagy Párizs alapítói nem ismernének magukra nézve sajátként. A „Szent Száva” tehát valójában nem Bolognát, Párizst vagy Oxfordot követi – hanem Franco katolikus diktátor vagy az iráni ajatollahok és mollák modelljét. A valódi kérdés ezért nem az, hogy van-e történelmi előképe vagy előzménye az új szerb egyházi egyetemnek, hanem az, hogy egyáltalán egyetem-e az, amit javasolnak. Valószínűleg nem.
Következő cikk: „Mi zajlik a vajdasági magyarok között?”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A nem-győzelem
Ne feledjük, hogy a Hormuzi-szoros Trump iráni bombázásainak megkezdése előtt is nyitva volt. A legjobb esetben >
Vajdasági gazdákért: azonnali kárfelmérést és kártérítést!
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) feszólítja a Szerb Köztársaság Kormányát, Vajdaság Autonóm Tartomány Kormányát, valamint >
Lehetséges forgatókönyvek Vučić 2028-ig tartó hatalmon maradására
„Az elnök lemond egy nagyszabású, előre megrendezett Vid-napi nagygyűlésen. A parlament elnöke ideiglenes köztársasági elnökké válik. >
Büdös tahóság
Orbán ezzel szabaddá tette a pályát. Mostantól ugyanilyen eleganciával lehet beszélni az ő családjáról? Lányáról, vejéről, >
Jeffrey Epstein kísértete a Fehér Házban
A Situation Roomban valaki felhozott egy meg nem erősített vádat Trumppal kapcsolatban. A történet szerint Epstein >
Amikor a tudomány sért
A „fetisizmus” körüli bulvárhisztéria valójában a tudomány és a társadalomról szóló tudás elleni támadás is. Mikor >
A futball elüzletiesedéséről
A sportág, amely történelmileg – nemcsak Angliában, a játék bölcsőjében, hanem minden országban, amelyet a 20. >
Orbán bukása és Európa felemelkedése
Veresége nem a szélsőjobboldali politika végét jelenti Európában, hanem annak az illúziónak a végét, hogy a >
„Nukleáris opció”: elismeri-e az EU a választási eredményeket, ha az SNS-rendszer ugyanúgy folytatja, mint eddig
Az Európai Unió viszonya a szerbiai választásokhoz attól függ majd, hogy végrehajtják-e a választási feltételek javítására >
Mindenkit el fog taposni, és a szeme sem rezzen
Minden süllyed. Vučić több bombát dobál, mint valaha. Nem is rejtőzködik. Magának követeli az ég minden >
Hogyan hozott szégyent Vučić Szerbiára
Nyilvánvaló, hogy a szerb államfőnek már régóta nem elegendő támaszt nyújtanak a hivatalos intézmények, ezért minden >
Gyorsvasút, NIS, Wizz Air, Utiber stb.: Miért „recseg-ropog” hirtelen minden a magyarokkal?
Amióta Orbán Viktor elvesztette a magyarországi választásokat, úgy tűnik, hogy Szerbia üzleti kapcsolatai a korábbi közeli >