Ma Szeréna, Roxána névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Héja beavatkozáspolitika
Trump akár az Egyesült Államokat is páriává teheti nyugati szövetségesei szemében, ha ismét előveszi időről időre felbukkanó fenyegetését, hogy erővel elfoglalja Grönlandot – amit bázisának egy része azóta sürget, hogy Trump először felvetette ezt a lehetőséget –, vagy ha megszerzi a Panama-csatornát, aminek elfoglalásával szintén fenyegetőzött. Ha az amerikaiak tudták volna, hogy Trump választott háborúkat és különféle katonai csapásokat fog indítani szerte a világon, lehet, hogy nem választották volna meg. Jelenleg, amikor a választók többsége ellenzi Trump beavatkozásait, a Kongresszus fellépése az egyetlen módja annak, hogy az ország kiszabaduljon ezekből a konfliktusokból. Addig viszont a lista valószínűleg csak tovább fog bővülni.
Donald Trump azzal kampányolt, hogy megválasztása a legjobb módja a háborúk elkerülésének. Gyakran nevezte magát „a béke elnökének”, sőt odáig ment, hogy panaszkodott: még Nobel-békedíjat sem kapott.
Ennek ellenére Trump kormányzása során inkább egy keményvonalas beavatkozáspárti politikát folytatott, amely inkább illeszkedik neokonzervatív külügyminisztere, Marco Rubio nézeteihez, mint kormányzata olyan be nem avatkozást pártoló szereplőinek álláspontjához, mint J. D. Vance és Tulsi Gabbard. Az Egyesült Államok ma annyi konfliktusba keveredett, hogy külpolitikája inkább hasonlít „világrendőrre”, mint az „America First” elvre.
A legjelentősebb ezek közül az Irán ellen nemrég indított háború. Az Epic Fury hadművelet kevesebb mint egy évvel azután kezdődött, hogy az Egyesült Államok és Izrael közösen csapást mért Irán nukleáris létesítményeire. Akkor Trump sikernek nyilvánította az akciót, Vance pedig így védte meg: „Teljes mértékben együtt érzek azokkal az amerikaiakkal, akik kimerültek a 25 évnyi külföldi konfliktus miatt… De a különbség az, hogy akkor ostoba elnökeink voltak, most pedig van egy elnökünk, aki valóban tudja, hogyan kell elérni Amerika nemzetbiztonsági céljait. Szóval ez nem lesz egy hosszú, elhúzódó ügy.”
A Trump-kormányzat most mégis egy „hosszú, elhúzódó ügyet” indított Iránban, amelynek egyelőre nem látszik a vége. Amerikai katonai személyzet már most veszélybe került a katari Al Udeid légibázison, a kuvaiti Ali Al-Salem légibázison, az Egyesült Arab Emírségekben lévő Al Dhafra légibázison, a bahreini amerikai haditengerészeti parancsnokságon és iraki létesítményekben. Az amerikai érdekek világszerte ki vannak téve az iráni megtorlás veszélyének.
Már önmagában ez a háború is nevetségessé tenné a MAGA állítását, miszerint Trump be nem avatkozást pártoló politikus. De ez csak egy tétel a Trump-korszak összetett konfliktusainak hosszú listáján.
Miközben az amerikai hadsereg egyre inkább Iránra összpontosít, ezen a héten új műveletet indított az ecuadori drogkartellek ellen. „Együtt határozott lépéseket teszünk a narkoterroristák ellen, akik hosszú ideje rettegést, erőszakot és korrupciót hoznak a félteke polgárainak életébe” – jelentette be közleményében az Egyesült Államok Déli Parancsnoksága.
Az amerikai erők Afrikában légicsapásokat hajtanak végre Szomáliában a szunnita iszlamista terrorista szervezet, az al-Shabaab ellen. Még a múlt hónapban is több csapást mértek az Iszlám Állam harcosaira Szíriában az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága szerint.
Az év elején az Egyesült Államok elindította az Absolute Resolve hadműveletet, egy katonai kampányt, amely sikeresen eltávolította a hatalomból a venezuelai vezetőt, Nicolás Madurót. A művelet után Trump azt mondta, hogy az Egyesült Államok legalább ideiglenesen irányítani fogja Venezuelát. A Reuters ezen a héten arról számolt be, hogy Doug Burgum belügyminiszter Venezuelába utazott, és találkozott az ország ügyvezető elnökével, Delcy Rodríguezzel. Az Egyesült Államok egyszerre tárgyal szerződésekről Rodríguezzel és fenyegeti őt vádemeléssel.
A Trump-kormányzat tavaly egy karácsonyi támadással zárta az évet Nigériában az iszlamista fegyveresek ellen. 2025 elején az Egyesült Államok légicsapásokat hajtott végre Irakban, körülbelül hét héten át tartó offenzívát folytatott a jemeni húszi lázadók ellen, és végrehajtotta a fent említett támadást Irán nukleáris létesítményei ellen. Idén és tavaly a Trump-kormányzat hajókat robbantott fel a Csendes-óceánon és a Karib-tengeren – sokszor Venezuela partjainál –, amelyeket kábítószer-csempészettel gyanúsított. Ezek a támadások legalább 150 ember halálát okozták.
Ukrajna az egyetlen hely, ahol a Trump-kormányzat látszólag csökkenteni próbálja az amerikai szerepvállalást, bár az Egyesült Államok hírszerzési támogatást nyújt az országnak az orosz agresszió elleni védekezésben.
A 2016-os választás előtti kampány idején azt írtam, hogy „ha Ön olyan választó, aki azt hiszi, hogy Donald Trump ellenzi a külföldi háborúkat és a rezsimváltásokat – ellentétben a washingtoni globalista elittel –, akkor félrevezették.” Akkor megjegyeztem, hogy Trump 2011-ben közzétett egy videót, amelyben Barack Obama elnököt próbálta rávenni Líbia megszállására. Trump azt is állította, hogy George H. W. Bushnak meg kellett volna buktatnia Szaddám Huszeint Irakban, és 2000-ben megjelent könyvében, The America We Deserve-ben ezt írta: „Még mindig nem tudjuk, mire készül Irak, vagy hogy rendelkezik-e nukleáris fegyverek előállításához szükséges anyaggal.” Majd hozzátette: „Ellentmondásos vagyok-e azzal, hogy egyszerre mutatom magam üzletkötőnek és ajánlok megelőző csapásokat? Szerintem nem.” 2011-ben arra sürgette az amerikai haditengerészetet, hogy indítson háborút a szomáliai kalózok ellen.
Most Trump bizonyította beavatkozáspárti hajlamát – kongresszusi jóváhagyás vagy a közvélemény támogatása nélkül. Semmi nem utal arra, hogy itt megállna. Ha a Kongresszus továbbra is engedi neki, hogy egyoldalúan vessen be katonai erőt, akkor akár szárazföldi támadásokat is indíthat a mexikói drogkartellek ellen – ezt a lehetőséget az év elején egy Fox News-interjúban már felvetette –, vagy rezsimváltást kezdeményezhet Kubában, ami régóta Rubio álma, és ki tudja még, mi mást. Trump impulzív ember, aki szeret kockáztatni – különösen akkor, amikor a legnagyobb kockázatokat mások viselik. Senki sem tudja, mivel fogja legközelebb meglepni az amerikaiakat.
Trump akár az Egyesült Államokat is páriává teheti nyugati szövetségesei szemében, ha ismét előveszi időről időre felbukkanó fenyegetését, hogy erővel elfoglalja Grönlandot – amit bázisának egy része azóta sürget, hogy Trump először felvetette ezt a lehetőséget –, vagy ha megszerzi a Panama-csatornát, aminek elfoglalásával szintén fenyegetőzött.
Ha az amerikaiak tudták volna, hogy Trump választott háborúkat és különféle katonai csapásokat fog indítani szerte a világon, lehet, hogy nem választották volna meg. Jelenleg, amikor a választók többsége ellenzi Trump beavatkozásait, a Kongresszus fellépése az egyetlen módja annak, hogy az ország kiszabaduljon ezekből a konfliktusokból. Addig viszont a lista valószínűleg csak tovább fog bővülni.
The Atlantic
Következő cikk: Az egyetlen cél
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A kezdet vége
Az október-novemberi drámai ütközés a költségvetés kapcsán meg fogja mutatni, hogy mekkora szükség lett volna a >
„Fogjátok meg a rektort” és a rossz diákokat a blokádban
Ez a „sanghaji” és neoliberális világnézet azonban tökéletesen megfelel az itteni uralkodó politikai osztály logikájának is. >
Szeptember 11. – a kivételes állapot, amely nem ért véget
Egy demokratikus állam nem attól különbözik a diktatúrától, hogy soha nem kerül veszélybe, és nem is >
Amikor az AI-ágensek összefognak – és kijátsszák az embert
Az elmúlt héten több olyan eset is napvilágra került, amelyben mesterségesintelligencia-ágensek nem egyszerűen végrehajtották a rájuk >
Útmutató a választóknak a választások túléléséhez/megnyeréséhez
Lényegtelen most Koszovó, Bosznia egyik entitása, az Európai Unió, a srebrenicai népirtás, a háborús bűnök és >
A (nem) kihirdetett gyász napjai
Mindezt annak mély tudatában tette, hogy valójában bűnözőről van szó, ám az epikus formula szerint a >
Alagút
Az ellenzék széttöredezett, tele viszályokkal, és meglehetősen kevés elképzeléssel arról, mit kellene tenni. 2000. szeptember 24. >
Választási manipuláció vagy a demokrácia ünnepe?
A voksolás igazi tétje ezért nem feltétlenül a választás éjszakáján dől el. Ha a kormányoldal győz, >
Guardian: Ratko Mladić, a „boszniai mészáros” hősnek kijáró temetést kapott Szerbiában
Az Európai Bizottság egyik szóvivője hétfőn megismételte a figyelmeztetést. „A háborús bűnösök dicsőítése, a népirtás tagadása >
Orbán-féle médiabefolyásolási recept Magyarország után a választások előtt Szerbiában is megjelenik
Orbán receptje immár leválasztható magáról Orbánról. Közvetítők révén exportálható, és hozzáférhetővé válik azoknak a kormányoknak, amelyeknek >
A világot gengszterek és diktátorok sodorják a szakadék szélére, de van út egy jobb jövő felé
Először is: a második világháború utáni világrend legfontosabb pillérei, bár súlyosan meggyengültek, egyelőre még nagyjából a >
„Bilincset az Orbán-rendszer haszonélvezőire”: Magyar Péter megkezdi az oligarchák kezébe került vagyon és pénz felkutatását
Magyar Péter azt ígérte a magyaroknak, hogy visszaszerzi a jogellenesen megszerzett vagyont az Orbán Viktor-korszakból. Most >