2026. március 6. péntek
Ma Leonóra, Inez, Koletta névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Nagy bajban van Orbán Viktor

Nagy bajban van Orbán Viktor

Ezt állapítja meg Verena Mayer, aki Bécsből tudósítja Süddeutsche Zeitungot Közép-Európáról. Ezt még akkor is így gondolja, ha a kormányfő éppen most torpedózta meg az EU ukrán segélycsomagját, mert megteheti, akár az invázió 4. évfordulóján. Meg is tette, noha arról már megállapodtak. De hát hátrányban van odahaza a felmérések tanúsága szerint. Nem ez az első alkalom, hogy szembemegy az Unió Ukrajna-politikájával. Ám most az a különleges, hogy decemberben már rábólintott az egyezségre a másik vitás kérdésben, a 90 milliárdos kölcsönügyletre is. Azért van módja a szószegésre, mert igen ügyesen manőverez  a Trump-Putyin-Európa-háromszögben. Mindig odaáll, ahol az az adott pillanatban a legelőnyösebb neki. Viszont időről időre azért fekszik keresztbe, mert kénytelen. Hiszen a falnak szorult, mivel ellenfele, Magyar Péter kimondja, hogy az ország ritkán volt ennyire rossz gazdasági helyzetben. Az élet drága, az infrastruktúra lepusztult, az adók magasak. Így nem marad más számára, minthogy a háborúval riogasson. Amit a plakátokon hirdet, az minden populista vezényszava, hogy ti. „Nem fizetünk! Vagyis hogy a pénzünket a saját népünknek tartjuk fenn. És lehet, hogy Orbánnak ezúttal is bejön. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Politico

 

Egy európai diplomata kijelentette, hogy a magyar vezetés egyre jobban belebonyolódik a saját hazugságaiba. Először pl. azt állította, hogy Horvátország képtelen elegendő olajat szállítani a magyar és a szlovák finomítóba, ám menet közben odébb tolta a kapufát és azt követelte, hogy Zágráb tápláljon be orosz olajat az Adria-vezetékbe.

 

A litván külügyminiszter pedig arról beszélt a portálnak, hogy Európa a végén remélhetőleg teljesíteni tudja az ígéretét és legközelebb már nem kell azt mondania, hogy sajnos, a 20. szankciós csomag még nincs meg. Továbbá hogy sorry, de a 90 milliárdot csak a következő hónapban kapjátok meg vagy valamikor a jövőben.

 

A svéd diplomácia vezetője azt hangsúlyozta, hogy a magyar húzás új mélypontot jelent, bár arra már bőven akadt példa, hogy Orbánék nem gondolják komolyan az együttműködést. Ám ennek sokakat riadóztatnia kell, mert azt látni, hogy a politikus homokzsákként használja Ukrajnát.

 

Mindenesetre az EU kénytelen volt üres kézzel elmenni Kijevbe, hála Orbán Viktornak. A politikus tönkretette a gondosan kidolgozott koreográfiát. Ezért von der Leyen leginkább vigasztalni tudta csak a házigazdákat.

 

Frankfurter Rundschau

 

Hogy Orbán megint csak keresztülhúzta az Unió terveit, az hatalmas probléma Ukrajna számára, ugyanakkor egy bizonyos mintázatba illeszkedik bele. Így nyilatkozott Andreas Umland, a kijevi Európai Politikai Intézet politológusa.

 

Nem gondolja azonban, hogy a magyar vezetővel mindenképpen meg kell egyezni, mert van mód arra, hogy a 24-ek a gazdaságilag nem túl jelentős magyarok, szlovákok és csehek nélkül folyósítsák Kijevnek a 90 milliárdot.

 

A magyar hozzáállás kapcsán azt látja, hogy Orbán Viktor különleges kapcsolatokat tart fenn az USA-val, Oroszországgal és Kínával, ugyanakkor sok tekintetben már kilépett az EU normarendszeréből. Az ország jó ideje autoriternek számít, a mostani blokád egy szélesebb irányzat része.

 

A miniszterelnök egyben tekintettel van a választásokra, próbál nyomást gyakorolni Brüsszelre, és a háborút az első számú belpolitikai témának kiáltja ki. A Barátság-vezeték leállását pedig arra használja, hogy arra kenje rá az ország gazdasági-társadalmi problémáit.

 

Monde

 

Orbán vétófenyegetése felborította az európai terveket. Az igen bizonytalan választások előtt, a kampány kellős közepén azzal vádolja Kijevet és Brüsszelt, hogy azok összeálltak és meg akarják fosztani országát az orosz olajtól – írja Bécsből Jean-Baptiste Chastand.

 

Pedig von der Leyen azzal kívánt Kijevbe utazni, hogy az anyagi segítség felmutatásával a szervezet feltétel nélküli támogatásáról biztosítja az ukrán vezetést. Ám ezt a magyar politikus lehetetlenné tette.

 

Magyarország, Szlovákiával egyetemben a kis ujját nem mozdította az eltelt 4 évben, hogy megszüntesse a függést az orosz szénhidrogénektől. A magyar olajfelhasználásban akkor még csak 61% volt az orosz részesedés, tavaly viszont már meghaladta a 92%-ot.

 

A magyar kormány kétségtelenül azt várja, hogy a Bizottság megadja neki a 16 milliárdot a védelem fejlesztésére. Viszont a jogállami aggályok miatt visszatartott pénzek ügyében kevésbé valószínű, hogy az EU vállalná a jogi és politikai kockázatokat, azaz folyósítaná a milliárdokat.

 

Zeit

 

Most látni csak, mennyire zsarolható Európa, amely a milliárdokkal és a szankciókkal akart az ukránok segítségére sietni az évfordulón, ám megint megbénult, miután Orbán megváltoztatta a szavát. Az ok nyilvánvaló: elképzelhető, hogy Putyin legjobb uniós embereként már nincs sok ideje hátra a hatalomban.

 

Erősen EU-ellenes választási hadjáratot visz. A mese az, hogy Brüsszel szívesebben áll egy idegen ország oldalára, semmint hogy saját tagjait pártját fogná – mutat rá Johanna Roth külpolitikai szerkesztő.

 

Putyin célja az, hogy megossza a földrész országait, destabilizálja a szövetséget. Orbán tudja, hogy Ukrajna pár héten belül kifogyhat a pénzből, és akkor nem tudja megvenni a létfontosságú fegyvereket. Azzal is tisztában van, hogy a Barátság-vezetéket orosz légitámadás rongálta meg.

 

De az sem kétséges számára, hogy döntő szava lesz az ukrán uniós belépés ügyében. Csakhogy egyik választási ígérete éppen az, hogy megakadályozza Kijev tagságát. Ha nyer, a többi tagállamnak bizonyítania kell, hogy képes felnőni a súlyos helyzethez. A legsúlyosabb büntetéssel, a szavazati jog megvonásával kell sújtania Magyarországot.

 

Ez esetben a magyar fél nem tudja blokkolni a többiek döntését, ami nem csupán a csatlakozási folyamat felgyorsításához és az ukránok belépéséhez volna szükséges. Orbán időközben már bizonyította, hogy kész megmásítani az ígéretét. Az EU-nak határoznia kell: vagy cselekszik vagy később drágán megfizeti a tétlenség árát.

 

Der Standard

 

Nagy a felháborodás Orbán blokádja miatt, ám a valóság az, hogy a politikus aligha tudja meggátolni az Ukrajnának megszavazott 90 milliárdos segítséget – írja Brüsszelből Thomas Mayer. Vagyis amit a kormányfő művel, az csak jelképes, miután a támogatás utolsó jogi simításairól van szó.

 

Von der Leyen le is szögezte Kijevben, hogy így vagy úgy, de kifizetik a hitelt. Az obstrukciót a magyar miniszterelnök 4 éve sűrűn beveti, hogy bekerüljön a szalagcímekbe, mert így akarja elérni nemzeti céljait. De nyomás hatására a végén mindig engedett. Szakértők szerint úgy néz ki, hogy most sem lesz gond a tervvel, még akkor sem, ha ő nyer áprilisban.

 

A választott konstrukció ugyan meglehetősen bonyolult, de megvan az az előnye, hogy nem terheli a tagok költségvetését. Ám ha Orbán mégis keresztbe fekszik, akkor a többiek ki tudják cselezni, amennyiben formálisan kétoldalú alapon szervezik meg a kölcsönt.

 

Ám ennél valószínűbb, hogy a végén ő és Fico is jobb belátásra tér, ha újra megindul az olaj a Barátságon, amire akár már holnap van esély.

 

Monde

 

A vezércikk kiemeli, hogy Putyin saját, háborús logikájának lett a foglya, nácítalanítani és demilitarizálni akarja a szomszédos országot, amelynek a létezését is tagadja. Azt gondolta, hogy jól jön neki Trump visszatérte, hogy ily módon gyorsan nyélbe lehet ütni a saját feltételeinek megfelelő békét, és csak bátorította az amerikaiak békülékeny hozzáállása.

 

Ezért jottányit sem engedett maximalista követeléseiből, ám azok elfogadhatatlanok Kijev szemszögéből. Az államfő attól óvakodik, hogy felhúzza tengerentúli kollégáját. Időt akar nyerni a zöld asztal mellett, ám esze ágában sincs olyan egyezséget kötni, amely nem tükrözi az ő érdekeit.

 

Eközben folyamatosan rendőrségi és jogi nyomást fejt ki az orosz társadalomra, nehogy abban bármi kétség merüljön fel a választott utat illetően. A rezsim azonban nem hagyhatja figyelmen kívül a riasztó jeleket, de vezetője nem tud változtatni a háborús logikán. Neki mindenképpen győznie kell, hogy igazolja történelmi vízióját és katonai törekvéseit.

 

Hogy Európában valahol másutt nyit frontot, az teljesen ésszerűtlen próbálkozás volna, ám egy cseppet sem irracionálisabb, mint az, amikor 4 éve meghozta a tragikus döntést Ukrajna lerohanásáról.

 

Neue Zürcher Zeitung

 

Az oroszok és az ukránok közötti viszályban a túlélés a tét, a végső kimenetel azonban nem a fronton dől el, Európának és az USA-nak egyértelműen határoznia kell, de a tét nem egyszerűen a földrész keleti felének a sorsa. Így értékeli a brüsszeli tudósító, Ivo Mijnssen, hozzátéve, hogy a háborús fáradtság mindkét oldalon kitapintható, mégis folytatódnak a harcok.

 

A felek ugyanis nem látnak alternatívát. Valójában a viszály már átment a nagyhatalmak küzdelmébe, hogy milyen legyen a következő világrend. Csakhogy a Nyugatnak nincs hozzá stratégiája.  A felelős azonban kizárólag Putyin. Külföldi segítség nélkül az ukránok már összeomlottak volna és a harci helyzet, valamint a civil célpontok elleni támadások kikezdik a moráljukat.

 

A nyugati hatalmak alaposan tévedtek, amikor azt hitték, hogy kimaradhatnak a konfliktusból, sőt egyre mélyebben avatkoznak bele. Moszkva ugyanakkor feláldozza saját népe jövőjét, és ugyanerre kényszeríti az ukránokat is.

 

Katonailag a helyzet mindkét oldal szempontjából rossz, de nem katasztrofális. Trump gyors egyezményt akar, ezért nyomást gyakorol Kijevre. Európa ezzel szemben látványosan az ukránokat segíti, mert így próbálja távol tartani saját területétől az oroszokat. Washington szerint viszont az egész válság a kontinens problémája. Akár még ki is szolgáltathatja a megtámadott országot a Kremlnek.

 

Az EU még nem bizonyította, hogy hajlandó felvenni Ukrajnát és a nemzeti önzés csábító lehet, főként viharos időkben. Trump ott téved, hogy az élenjáró harci technika miatt a Nyugatnak immár szüksége van Zelenszkijék tapasztalataira, az ukránok már nem tartják a markukat.

 

Az ország kapcsán a nyugati egység vizsgázik, illetve az, hogy az USA mennyire képes és hajlandó megvédeni az általa létrehozott nemzetközi rendet. A Fehér Ház vagy elárulja az ukránokat, vagy nagyobb szerepet vállal, bár elfogultsága miatt nem alkalmas tisztességes közvetítőnek.

 

FT

 

A vezércikk azt ajánlja a nyugati demokráciáknak, hogy dolgozzanak ki stratégiát, miután Trump létrehozza a saját, külön bejáratú ENSZ-ét. A Béketanács célja a jelek szerint az, hogy szavatolja az elnök elsőbbségét a világpolitika kulcstémáiban, illetve hogy szolgálja a politikus magánérdekeit.

 

Miután semmilyen jogi alap nincs a testület működésére, félő, hogy még jobban aláássa a világszervezetet. Ám valójában fejlődő államok és autokráciák klubja. Sokan azért maradtak távol tőle, mert joggal gondolták, hogy a kezdeményezés a trumpi világnézetet legitimálná, ám az egész terv ellentétes az ő érdekeikkel.

 

Európából csakis Magyarország és Bulgária csatlakozott hozzá. Mivel Washington a tanács működését ki akarhatja terjeszteni Gázán kívül sok más területre, Venezuelától kezdve, Ukrajnán át, Iránig, a demokráciáknak meg kell próbálniuk, hogy hassanak a politikus elképzeléseire, de mindenképpen távolságot kell tartaniuk magánszámától.

 

FT

 

Európa és Amerika harcba keveredett egymással a nyugati civilizációért, a két fél mélységesen nem ért egyet a transzatlanti szövetség alapja ügyében – fejti ki Anne-Marie Slaughter, a New Amerika agytröszt igazgatója. Jelenleg ugyan minkét oldal azt hangoztatja: fenn kívánja tartani az egységet, ám a felszín alatt igen élesek az ellentétek az ügyben, mi a nyugati civilizáció öröksége.

 

Rubio Münchenben egyértelművé tette, hogy a Washington által óhajtott világ fehér, keresztény és nacionalista. Ez azonban cseppet sem tetszik az európaiaknak. Ők inkább azokhoz az erkölcsi értékekhez ragaszkodnak, amiket meg akarnak védeni, mert azok olyanok, hogy az emberek hajlandóak akár az életüket is feláldozni értük.

 

Ezért az EU új egységet kíván létrehozni. A békét a nemzeti szuverenitás egy részének feláldozásával szavatolná, a szabadság mindenkinek szólna. A jelszó: demokrácia és jogállam. Ha ehhez még egy egészséges adag sokszínűség és türelem is társul, akkor az sokkal jobb változata a civilizációs örökségnek, mint az amit Rubio ismertetett a Biztonsági Fórumon. Az ugyanis birodalmi vízió. Lényege, hogy a fehérek szemben állnak a világgal.

 

Bloomberg

 

Hogy az amerikai Legfelsőbb Bíróság hazavágta Trump vámpolitikáját, az egy csomó munícióhoz juttatja Európát, jóllehet a felszínen semmi sem változott. Hiszen a két oldal korábban 15%-os vámban állapodott meg a kereskedelmi háború elkerülésére, és az elnök most pont ezt a szintet lőtte be.

 

Ám közben minden más lett – húzza alá Lionel Laurent, aki gazdasági témákra szakosodott. Bármit is állít a Fehér Ház, a kezét megkötik a novemberi választások, valamint a jogi vereségek. Ezért most az EU-nak nem kell mindenáron kaparnia a tavalyi egyezség megvalósítására. Továbbá le kell csapnia a pillanatra, hogy Amerika ne használhassa szégyentelenül revolverezésre az egy billiós transzatlanti áruforgalmat.

 

Európai részről már aligha tombol a vágy az elnök megbékítésére. A Jacques Delore-intézet egyik tanácsadója ezt úgy fogalmazta meg, hogy meg kell húzni a vonalat a homokban: szó sem lehet további fenyegetésekről, az Egyesült Államok nem támaszthat újabb kívánságokat a digitális szabályozás ügyében.

 

Természetesen az Unió természetéből következik, hogy semmiképpen sem akar agresszív lenni, miközben a Fehér Ház medvéjének a bajszát huzigálja. Nem cél a kereskedelmi háborúskodás, mert az csak a Trump-barát szélsőjobbos hívek számát gyarapítaná. Pláne, hogy törékeny az egység a kontinensen.

 

De az már nem megy, hogy a szervezet csak a lábát lóbálja. Eljött az idő, hogy az EU megmutassa: van geopolitikai gerince. Ezt már bizonyította mind az adósságválságban, mind a Covid során.

 

2026. február 25.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Kitől kell megvédeni Magyarországot?

Tőle. Bár a szavazók egy része ezt még mindig nem ismerte fel, számottevő többségbe kerültek azok, >

Tovább

Le Monde: Sokba kerülhet Orbánnak a Samsung ügye

A liberális felfogású, párizsi Le Monde Gödről készült tudósításában foglalkozik azzal, hogy Orbán Viktornak sokba kerülhet >

Tovább

Trump sarokba szorította magát az iráni háborújával

Az elnöknek gyors győzelemre van szüksége, hogy elkerülje a mocsarat – de hosszú háborúra van szüksége >

Tovább

Trumpnak nincs terve az iráni nép számára

Ahogy egy ellenzéki bennfentes a korábbi amerikai támadás idején mondta nekem, önmagában Irán bombázása nem fog >

Tovább

Miért kell megtámadni Iránt?

A háború olyan időszak, amikor azt mondják majd nekünk, hogy ne tegyünk fel kérdéseket. De valójában >

Tovább

Guardian: Orbán Viktor szavazatokat próbál szerezni azzal, hogy Ukrajnát teszi meg bűnbaknak

A jobboldali, populista kormány által finanszírozott és mesterséges intelligencia segítségével készített óriásplakátok – amelyeken Volodimir Zelenszkij >

Tovább

A magyar választások, mint az amerikai félidős választások előjelei?

Az év két legfontosabb választása globálisan a novemberi amerikai félidős választás és az április 12-i magyar >

Tovább

Trump fasiszta kudarca

Mi Trump állapota? Kudarcot vall a fasizmusban. Ahhoz, hogy Trump sikerrel járjon a fasiszta átmenetben, véres, >

Tovább

Trump elveszítette a képességét a szórakoztatásra. Sajnos a sértegetés képességét nem veszítette el

A beszéd során Trump fáradtnak látszott. Nehezen olvasta a telepromptert; a pulpitusba kapaszkodott, már-már kétségbeesetten, és >

Tovább

Nagy bajban van Orbán Viktor

Ezt állapítja meg Verena Mayer, aki Bécsből tudósítja Süddeutsche Zeitungot Közép-Európáról. Ezt még akkor is így >

Tovább

Megmenteni őt vagy megbuktatni?

Elég csak a mintegy 20-25 billegő körzet egy részében tálcán átnyújtani a Fidesznek a mandátumot, és >

Tovább

Észak-Macedónia veszélyes fordulata: Orbán hanyatlása és Vučić ambíciói közé szorulva

Észak-Macedónia ingatag geopolitikai helyzetbe került, mert eddig Orbán Viktor magyar kormányfőre és Aleksandar Vučić szerb elnökre >

Tovább