Ma Leonóra, Inez, Koletta névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Trump hatalmi igénye forog kockán az amerikai vámok körüli harcban
Az amerikai vámok körüli harcokban Trump hatalomvágya a tét – állapítja meg a Der Standard külpolitikai szakújságírója, Eric Frey, miután Washingtonban a Legfelsőbb Bíróság helyre tette az elnököt kedvenc politikai témája ügyében. Ám a Fehér Ház gazdája, nem hagyja magát megfékezni. Mert ő tavaly azzal lépett hatalomra, hogy egyeduralkodó módjára mindent ő szab majd meg. Ám egy pár hónapja ellenállásba ütközik, a választásokon, a Kongresszusban, a jegybanknál és főként a civil társadalom részéről. Most meg már a Legfelsőbb Bíróság is vereséget mért rá és az befolyásolhatja mandátuma hátralévő részét. A taláros bírák igazából csak azt tették, amit komoly jogászoktól el lehet várni: megakadályozták, hogy a hatalom visszaéljen a rendeleti kormányzás lehetőségével. Közülük az ítéletet támogató három konzervatív bíró valami alapvetőt mondott ki: az elnök köteles tiszteletben tartani a hatalmi ágak szétválasztását. Vagyis a vámok kapcsán a törvényhozást illeti meg a döntés joga. Trump persze némi ügyességgel meg tudta volna nyerni a törvényhozókat kereskedelempolitikájának, ám mivel az infláció gyorsul, viszont a növekedés lassul, a friss jogi kudarc fokozza a bizonytalanságot és a gazdasági károkat. Ám erről csakis a politikus és tanácsadói tehetnek. Az elnök számára saját maga jelenti az egyetlen ideológiát. A külpolitikában sincsenek stratégiai céljai. A hadsereget játékszernek tekinti, hogy bizonyítsa, milyen erős. Előbb Venezuela volt a homokozója, majd Grönland, most pedig Irán. Mivel csalódott és megkeseredett, a jövőben egyre gyakrabban fog össze-vissza csapkodni és kész lesz felrúgni a demokrácia minden szabályát, hogy érvényesítse akaratát. A vámvita ízelítőt nyújt az elkövetkező csatározásokból. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FT
Miután Orbán Viktor jelezte, hogy Magyarország nem hagyja jóvá az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós kölcsönt, Szijjártó Péter bejelentette, hogy a mai külügyminiszteri értekezleten blokkolni fogja a legújabb szankciókat is. Egészen addig, amíg Kijev nem újítja fel az olajszállítást a Barátság-vezetéken.
Uniós illetékesek azonban remélik, hogy az immár 20. intézkedéscsomag ezzel együtt még ma megkapja a zöld jelzést, mivel holnap lesz az invázió 4. évfordulója. Közösségi illetékesek azonban megjegyzik, hogy Magyarország megbízhatatlan, ezért lehetetlen megmondani, hogy mi lesz.
Ukrajna három napja arról tájékoztatta Brüsszelt, hogy kész megjavítani a csőrendszert, ám a szakemberek jelenleg nem tudnak a helyszínre menni, mivel állandó az orosz ágyútűz. Viszont javasolta, hogy vegyenek igénybe alternatív útvonalakat, mert azokon keresztül el lehet juttatni a nyersolajat Magyarországra, valamint Szlovákiába.
Egyébiránt az előirányzott lépések büntetnék azokat a vállalkozásokat, amelyek biztosításokat kötnek az orosz árnyékflottára, vagy javítják annak hajóit. Továbbá megszigorítanák a büntetést, ha valaki kijátssza a tilalmakat, pl. Kirgizisztánon keresztül.
Magyarország már többször is keresztbe feküdt az oroszellenes lépéseknek. A Bizottság jelenleg vizsgálja, hogy az Orbán-kormány kaphat-e 16 milliárd eurót a védelem megerősítésére. Ám a feszültség kiéleződött, mivel a Fidesz kikaphat a választáson.
Times
Egyetlen út van, hogy Putyin kivonuljon Ukrajnából: ki kell onnan verni. Mert különben folytatja a háborút, egész országát erre a célra állította rá – írja Dominic Lawson, az újság elemzője.
Még akkor is, ha jó egy év óta először az ukránok ellentámadásba mentek át, és több ellenséges katonát ölnek meg, mint amennyi rekrutát Moszkva képes csatasorba állítani ágyútöltelékként. Tavaly Oroszország kb. félmillió embert veszített, ezen az áron tudta elfoglalni a szomszéd ország területének 1%-át.
A Kreml méregkeverője azonban nem szándékozik belemenni egy olyan békébe, aminek részeként megtarthatná Ukrajna 20%-át, beleértve a Krímet. Neki engedelmes gyarmat kell, mert minden más hatalmas veszélyt jelentene számára.
Saját országát ugyanakkor egyfolytában militarizálja, visszatér a szovjet modellhez, de azzal a különbséggel, hogy a korábbi rezsim csak a keleti birodalmat akarta ellenőrizni és elnyomott minden függetlenségi mozgalmat. A mai Kreml ezzel szemben revansista, kész hódító háborúkra.
Ezt szolgálja, hogy az iskolákban egész nemzedéked agyát mossák át azzal a jelszóval, milyen nemes cselekedet meghalni „Haza anyácskáért”. Ilyen légkörben számára elengedhetetlen, hogy másutt újabb hadműveleteket indítson vagy az esetleges rendezés után visszatérjen ukrán földre.
De a gazdaság állapota is abba az irányba tereli, hogy a harcokkal elvonja a figyelmet a gondokról. Ezért móresre kell tanítani, az pedig csak úgy lehetséges, ha legyőzik.
Welt
Hodorkovszkij úgy látja, hogy a Nyugat teljesen rossz módszerekkel kísérli meg jobb belátásra bírni Putyint. Az egykor orosz oligarcha, aki a Jukosz többségi tulajdonosaként egy időben az ország leggazdagabb emberének számított, ám szembefordult Putyinnal és ezért 10 évet töltött börtönben, hibának nevezi, hogy a szankciók túlságosan is a gazdaságra összpontosítottak, ráadásul bajok voltak a végrehajtás körül.
Most már legalább az energiahordozók kivitelének korlátozása hat, de közben eltelt 4 év. A megoldáshoz meg kellene állapodni Pekinggel, mert Kína már megragadta Oroszország torkát, de még korainak tartja, hogy megszorítsa. A háború ugyanis hasznos az ázsiai nagyhatalom számára.
Ily módon arra kell készülni, hogy 10-15 évnyi hidegháború következik Moszkvával, mert az szavatolja az orosz rezsim belső stabilitását. Európa ugyanakkor nem hajlandó erőt mutatni, képtelen megvédeni önmagát.
Az orosz rendszer belső sajátosságaiból fakad, hogy mindig szükség van külső ellenségre a „jó cár” hatalmának igazolására. De ha Putyin eltűnik a színről, akkor a nyugati demokráciáknak lesz lehetőségük, hogy az átmeneti időszakban befolyásolják az eseményeket. Ugyanakkor a világ túlbecsüli az orosz-amerikai kapcsolatok jelentőségét. A gond akkor lesz, amikor az USA rászánja magát, hogy csúcstechnológiát szállítson, mert Moszkva azt nem kap Kínától. Miközben egyre erősebb lesz együttműködése Hszivel.
A londoni emigrációban élő ellenzéki szerint a nyugati államok téves képzetet táplálnak az orosz ellenállásról. Mert egyrészt vannak a háború nyertesei és a keményvonalasok, ők azt várják, hogy a hadsereg még keményebben vágjon oda Ukrajnában. Azután jönnek baloldaliak, illetve kommunisták, ők hagyományosan jelen vannak az orosz politikában.
Végül pedig a liberálisok meggyengítenék a totalitárius államot, közéjük számít a pár ezer emigráns, de összesen sincsenek sokan. Viszont azt kellene megértetni az orosz közvéleménnyel, hogy Európa és az ő országuk szinte teljesen azonos értékeket vall, függetlenül a hivatalos propagandától.
Viszont az uralmat a titkosszolgálat gyakorolja, a nagyvállalkozók befolyásosa ingadozik. Hodorkovszkij elismeri, hogy annak idején többet is tehetett volna a demokráciáért, de ezért a hibáért egy évtizedet áldozott a rács mögött. Barátja, Nyemcov viszont az életével fizetett érte.
Zeit
A pekingi Csinghua Egyetem egyik professzora azt állítja, hogy Kína nem kíván az Egyesült Államok helyébe lépni a világban. Szun Csenghao, aki külpolitikai szakértő, olyan változásokat lát a nemzetközi porondon, amelyekre 100 éve nem volt példa. Ugyanakkor Trump nyíltan fenyegeti a szövetségeseket, elrabolja a venezuelai államfőt, de igazából ily módon csak azt csinálja, amit az USA mindig is tett.
Az elemző szerint országa nem törekszik befolyási övezetre, de Amerikát sem ez a cél vezérli a kontinens déli részén. Hanem inkább pl. a migráció megakadályozása. Ugyanakkor ragaszkodik a katonai jelenléthez az Indiai- és a Csendes-óceánon. Ám ha világ szétesik érdekzónákra, az Kínának nem érdeke, mert a történelem sokszorosan igazolta, hogy ez a szerkezet instabil.
Ráadásul a kínaiak egy sor térségben beruháztak, így biztos környezetre van szükségük. Az pedig nem jó számukra, ha Washington sok övezetből kivonul, mert vákuum keletkezne. Azt azonban Kína nem tudja betölteni, de nem is akarja. Ellenben kétli, hogy Európa egyhamar le tudna válni szövetségeséről. A kontinens és Peking közeledését erősen akadályozza Ukrajna, mert az európaiak ez ügyben nem bíznak a másik félben.
Arra a kérdésre, hogy a nyugati cégek távozása után egy sor kínai vállalat, köztük nagy állami társaságok is elözönlötték az orosz piacot, a válasz az, hogy ez az érintett vállalkozások önálló döntésén alapszik. Azon felül ha Kína volna a hangadó a kétoldalú viszonyban, akkor Oroszország engedélyt kért volna, hogy katonailag együttműködjön Észak-Koreával.
Ugyanakkor az orosz-kínai határ meglehetősen hosszú, ennélfogva Pekingnek megvannak a saját nemzeti érdekei. Viszont esze ágában sincs ideológiát exportálni. És gazdasági súlyát sem arra használja, hogy befolyásoljon kisebb államokat. A Selyemút-kezdeményezésekkel olyan régiókban jelentkezik, amelyekben a legtöbb nyugati üzleti érdekeltség nem is akar befektetni, mert túl nagyok a kockázatok és túl kicsi a haszon.
Viszont semmiféle feltételt nem támaszt. Ha Európa mégis másként érzékeli, akkor abban a saját bizonytalansága tükröződik vissza.
New York Times
A lap véleményrovatának vezetője, aki konzervatív kolumnista, sürgeti, hogy Trump csapjon oda Iránnak. Bret Stephens egyben noszogatja az elnököt, hogy magyarázza meg a nemzetnek a katonai fellépés okát, mert anélkül súlyos erkölcsi és politikai hibát követ el. És hát az amerikaiaknak joguk van tudni, hogy mibe viszik bele őket, miért, mennyi ideig és milyen eredménnyel.
De ettől még az elemző elkerülhetetlennek látja a katonai műveletet, mert 1. Teherán az egész világ békéjét fenyegeti, a nukleáris tervekkel, a Moszkvához fűződő stratégiai kapcsolatokkal, a tengeri szállítások állandó veszélyeztetésével és a nemzetközi terrorizmus támogatásával.
2. Veszélybe sodorja a stabilitást a térségben 3. Csak a múlt hónapban ezreket ölt meg odahaza, vagyis saját népe biztonsága ellen lép fel.
Azért kell ellene katonai eszközökhöz folyamodni, mert nem segített a gazdasági együttműködés, majd utána a sok szankció sem. Szintén sikertelenül próbálkoztak a nemzetközi intézmények. Nagyjából ugyanennyire kilátástalanok a jelenleg zajló tárgyalások is.
Az irániak képesek súlyos veszteségeket okozni a Közép-Keleten az amerikai fegyveres erőknek, illetve más érdekeltségeknek. Tanultak a hibáikból és nem fogja magát vissza a rendszer, ha úgy érzi, hogy a falnak szorult. Abban bízik, hogy maga mellé tudja állítani a társadalmat.
A helyzet persze nagyon emlékeztet a Fekete Lovagra a Monthy Pythonban: fokozatosan elveszti az összes végtagját, mégis azt hajtogatja, hogy ő nyer. Nem véletlen, hogy a perzsa államban kiújultak a tömegmegmozdulások. De most nagyobb esélyük van a sikerre, mint legutóbb 4 éve, mivel óriási amerikai haditengerészet sorakozott fel a régióban. Bármilyen kockázatokkal is jár a támadás, Trump akkor követné el a nagyobb hibát, ha nem élne a lehetőséggel. A történelem így ítélné meg.
Következő cikk: A LOJÁLIS JOGÁSZOK KIRAKATKONFERENCIÁJA
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Kitől kell megvédeni Magyarországot?
Tőle. Bár a szavazók egy része ezt még mindig nem ismerte fel, számottevő többségbe kerültek azok, >
Le Monde: Sokba kerülhet Orbánnak a Samsung ügye
A liberális felfogású, párizsi Le Monde Gödről készült tudósításában foglalkozik azzal, hogy Orbán Viktornak sokba kerülhet >
Trump sarokba szorította magát az iráni háborújával
Az elnöknek gyors győzelemre van szüksége, hogy elkerülje a mocsarat – de hosszú háborúra van szüksége >
Trumpnak nincs terve az iráni nép számára
Ahogy egy ellenzéki bennfentes a korábbi amerikai támadás idején mondta nekem, önmagában Irán bombázása nem fog >
Miért kell megtámadni Iránt?
A háború olyan időszak, amikor azt mondják majd nekünk, hogy ne tegyünk fel kérdéseket. De valójában >
Guardian: Orbán Viktor szavazatokat próbál szerezni azzal, hogy Ukrajnát teszi meg bűnbaknak
A jobboldali, populista kormány által finanszírozott és mesterséges intelligencia segítségével készített óriásplakátok – amelyeken Volodimir Zelenszkij >
A magyar választások, mint az amerikai félidős választások előjelei?
Az év két legfontosabb választása globálisan a novemberi amerikai félidős választás és az április 12-i magyar >
Trump fasiszta kudarca
Mi Trump állapota? Kudarcot vall a fasizmusban. Ahhoz, hogy Trump sikerrel járjon a fasiszta átmenetben, véres, >
Trump elveszítette a képességét a szórakoztatásra. Sajnos a sértegetés képességét nem veszítette el
A beszéd során Trump fáradtnak látszott. Nehezen olvasta a telepromptert; a pulpitusba kapaszkodott, már-már kétségbeesetten, és >
Nagy bajban van Orbán Viktor
Ezt állapítja meg Verena Mayer, aki Bécsből tudósítja Süddeutsche Zeitungot Közép-Európáról. Ezt még akkor is így >
Megmenteni őt vagy megbuktatni?
Elég csak a mintegy 20-25 billegő körzet egy részében tálcán átnyújtani a Fidesznek a mandátumot, és >
Észak-Macedónia veszélyes fordulata: Orbán hanyatlása és Vučić ambíciói közé szorulva
Észak-Macedónia ingatag geopolitikai helyzetbe került, mert eddig Orbán Viktor magyar kormányfőre és Aleksandar Vučić szerb elnökre >