Ma Leonóra, Inez, Koletta névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Szerbia az EU-hoz szeretne csatlakozni – legalábbis az elnöke ezt állítja
A szerb elnök úgy tesz, mintha változatlanul feltett szándéka lenne belépni az Unióba, ám ő nagy mestere annak, hogy mást mond, mint amit csinál. Ennek azután azok a honfitársai isszák meg a levét, akik tényleg hisznek az európai értékekben. A Süddeutsche Zeitung délkelet-európai szakértője, Tobias Zick megállapítja, hogy a belépésnek jelenleg igencsak útjában áll a brutális fellépés a jó egy éve tiltakozó diákokkal szemben, valamint a sajtószabadság állapota. Továbbá hogy a hatalom perek tömkelegét zúdítja a korrupció ellen harcoló aktivisták nyakába. Vučić azonban nem csupán azt tudja, miként biztosítsa be uralmát, hanem profi a kommunikációban is. Így tisztában van az időzítés fontosságával. A múlt hónap végén szakértői csoportot hozott létre, elvileg a csatlakozás összehangolására és gyorsítására. Közben azonban törvényt fogadott el az igazságszolgáltatás megreformálására. Kritikusok azonban úgy vélik: valójában a szervezett bűnözés ellen harcoló ügyészséget igyekszik rövid pórázra fogni. Ennek megfelelően a Bizottság megdorgálja Szerbiát, amely számára további gát az EU-felvétel szempontjából, hogy igen közeli viszonyt tart fenn Moszkvával. Brüsszel azt gyanítja, hogy az államfő az időre játszik. Arra vár, hogy Európa nacionalistább és jobboldalibb lesz, mert akkor Belgrád úgy is bekerülhet a szervezetbe, ha sokat nem ad a demokratikus normákra. A tüntetőket ugyanakkor különösebben nem érdekli, hogy mit mond az Unió, mert sokat eleve nem várnak tőle. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje
Deutsche Welle
Keno Verseck szerint Magyar Péter meglepetés csapatot állított ki Orbán Viktor ellen. Az ellenzéki vezetőt, a választások esélyesét a kormánypárti sajtó már jó ideje olyan jelzőkkel illeti, mint hogy szélhámos, csaló, lufi. Ám megfigyelők számára hosszú időn át fontosabb kérdés volt, hogy nem egyemberes show-t látnak-e.
Csakhogy az utóbbi hónapokban olyanok csatlakoztak a politikushoz, akik igen neves személyiségek a saját szakterületükön, lásd Kapitány Istvánt és Orbán Anitát. Előbbit a Fidesz korábban Érdemkereszttel tüntette ki, de amióta a másik oldalon tűnt fel, azóta a „nemzetközi nagytőke képviselője, aki nem a magyar nép érdekeit képviseli, esetében szó sem lehet szolidaritásról (Szijjartó P. szíves közlése.) Hasonlóképpen megkapta a magáét a külügyek leendő tiszás felelőse is.
Ugyanakkor a párt vezetője azt emelte ki a választási program kapcsán, hogy azon hónapokon át dolgoztak párttagok és szakértők. Elemzők ugyanakkor inkább úgy értékelik a tervezetet, hogy az kísérlet az Orbán-tábor részben hajmeresztő állításainak megcáfolására.
Ezzel párhuzamosan a jelek szerint a Fidesz teljesen más jellegű támadásra készül: Bemutatott egy üres, ám erősen feldúlt dupla ágyat egy titkos kamera szemszögéből és csak annyi megjegyzést fűzött hozzá, hogy „Hamarosan jön!”
Neue Kronen Zeitung
Mélypontra jutott a magyar választási hadjárat: Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szexvideóval kísérlik meg zsarolni. Szerinte a másik oldal orosz módszereket vet be, hogy elterelje a figyelmet a gödi ipari botrányról.
Azt gyanítja, hogy a titkosszolgálat által felvett, illetve hamisított felvételről van szó, amelyen ő és korábbi barátnője látható. Bizonyítékokkal azonban nem tudott szolgálni. A kormányhoz közel álló média ugyanakkor olyan híreszteléseket közöl, miszerint igazából orgia zajlott a pártvezér és helyettese között.
A szerző, Alexander Krenn megjegyzi, hogy emberi jogi szervezetek homofóbnak minősítik a Fideszt, olyannak, amely célzatosan nyirbálja meg az LMBT-közösség jogait. Magyar továbbra is harciasnak mutatkozik, ugyanakkor utalt arra, hogy védelem illeti meg családját. Továbbá hogy nem hajol meg sem a magyar politikai-gazdasági maffia, sem az amögött álló nemzetközi hálózat előtt.
Arra is kitért, hogy a hatalom igazából azt szeretné, ha Göd kikerülne a közérdeklődés homlokteréből.
Az összeállítás aláhúzza, hogy Orbán vaskézzel kormányoz, jócskán átalakította a politikai rendszert és sok-sok állami intézményt tart markában. Nem beszélve a sajtóról. Ám ezzel együtt most lehetséges látszik a hatalomváltás. Éppen emiatt a kormányfő és médiája az utóbbi időben egyre hevesebben támadja Magyar Pétert.
Al Jazeera
Kárpátalján a magyar kisebbségi jogok beleütköznek a háborús politikába – egy olyan térségben, ahol folyik a békés élet, ám a két szomszéd ország közti régi vita megrengeti a regionális geopolitikát. Ezzel tért haza Munkácsról Nils Adler, aki brit újságíró és Stockholmból rándult át terepfelmérésre.
Azt tapasztalta, hogy Kijev stabil és stratégiailag létfontosságú határkörzetnek tekinti a régiót. Ezzel szemben a magyar kormány azzal érvel, hogy veszély fenyegeti az ottani magyarság nyelvi és oktatási jogait. A régi civódás visszatérően gátolja az ukránok közeledését az Unióhoz.
A magyar kifogások az elején valódi kisebbségi jogosítványokat érintettek – állítja Lajosi-Moore Krisztina, aki az Amszterdami Egyetem tanára. Ám szerinte a háború kezdete óta a politika mind inkább áthatja a kérdést. Orbán számára eszköz mind a hazai, mind a külpolitikában.
Arra használja, hogy megnehezítse Kijev számára a csatlakozást, illetve odahaza félelmet és nyugtalanságot keltsen. Ugyanakkor mint egy 15 éves ungvári ukrán diáklány elmondta, náluk nem csapódik le a politikai feszültség.
Lajosi-Moore azonban azt emeli ki, hogy a magyar fél egyre inkább az eszkalációt választja a közvetítés helyett, noha ez nem szolgálja a határon túli kisebbség érdekeit. Viszont a politikus olyanokkal áll össze, lásd Ficót és a román Simiont, akik igen kétes véleményt hangoztatnak a nacionalizmusról, a kisebbségi jogokról és a demokratikus normákról.
A szakértő megjegyzi, hogy ha a miniszterelnököt tényleg aggasztaná vérei sorsa, akkor igénybe venné az Unió kisebbségvédelmi mechanizmusát. Stabil viszonyt tartana fenn a környező országokkal, és nem engedné meg, hogy a kérdés keveredjen a háborús geopolitikával.
A hatalom enyhíthetné álláspontját, ha konkrét eredményeket tudna felmutatni. Ez esetben Ukrajna rákényszerülne, hogy kézzel fogható, jól kimutatható lépéseket tegyen a kisebbségek védelmére.
Süddeutsche Zeitung
Európa beszorult két párhuzamos világ közé és fogalma sincs, mitévő legyen. Az EU ugyanis úgy érzi, hogy Trump megveti és támadja, így nem lehet többé megbízni az USA-ban. Ezzel szemben a NATO-n belül az a vélemény, hogy Amerika változatlanul nélkülözhetetlen védőernyőt nyújt. És hogy szemernyi kétség nem merült fel a szövetséges hűségét illetően – fejti ki Hubert Wetzel Brüsszelből.
A helyzet azért rettenetes, mert a katonai szervezet tagjai közül 23 az Uniónak is része. Ennélfogva a két világ ütközik. Brüsszelben az az általános nézet, hogy amikor Washington kikezdi Dánia területi épségét és szuverenitását, továbbá büntető vámokkal fenyeget olyan államokat, amelyek szolidarizálnak Koppenhágával, azzal Trump vérvörös vonalat lépett át.
Márpedig ami sok, az sok. Így immár Európa szavahihetősége a tét, a földrész nem veszítheti el méltóságát az elnökkel szemben. Sok országban a közvélemény egyenesen követeli, hogy a kormány ne engedjen. Még még olyan jobboldali populisták is visszautasítják a Grönland ügyében támasztott igényt, amelyek megvetik az Uniót. Egy diplomata úgy fogalmazott, hogy nem árt jóban lenni Trumppal, de annak ára van.
Azt ugyanakkor a NATO-ban is tudják, hogy elmúltak a régi, szép idők, amikor semmi kétség nem fért a Fehér Ház szövetségesi hűségéhez.
Standard
Ukrajnának hát kell vészelnie a jelenlegi válságot – hangsúlyozza Hans Rauscher, az egyik legjobb osztrák sajtóelemző, miközben az ország lassan olyan helyzetbe kerül, mint a 30-as években, amikor is Sztálin a mesterségesen előidézett éhínséggel népirtást követett el. Az áldozatok száma 3 és 6 millió között volt, miután a diktátor egyrészt meg akarta regulázni a szövetkezetesítés ellen tiltakozó parasztokat, másrészt pedig engedelmességre kívánta kényszeríteni a függetlenségüket hangoztató ukránokat.
Ugyanez a kategória Putyin terrorháborúja a civil lakosság ellen. Háborús bűntett, ezért fontos, hogy a terv ne jöjjön be. Sajátos módon Trump tech oligarchái sietnek a megtámadott ország segítségére. Musk leállította, hogy az orosz egységek használják a Starlinket, ami megnehezíti a hadműveletekben résztvevő alakulatok mozgásának összehangolását. Hogy emögött mi van, azt nem tudni.
De az biztos, hogy innentől kezdve nem lesz egyszerű csapást mérni az ukrán energetikai infrastruktúrára. Az oroszok ugyanis idáig azt csinálták, hogy az amerikai műholdakhoz kapcsolódó irányító berendezést ragasztószalaggal a drónokhoz rögzítették, mert így könnyebb volt azokat navigálni.
Azon kívül ukrán részről felhasználják egy új, a mesterséges intelligenciára épülő légvédelem kialakításához Peter Thiel Palantir cégének szoftverét. Hogy ő miért segít, az szintén nem ismeretes.
Project Syndicate
Trump hagyta, hogy kifusson az utolsó atomfegyverzetkorlátozási egyezmény is, amiből az látszik, hogy az egész földkerekségnek feladja a leckét, amikor alkatánál fogva kész felrúgni igen fontos megállapodásokat. A nukleáris stabilitás számolja ugyanis fel egy olyan vezető, aki semmi értelmét nem látja, hogy betartsa a szavát – hangsúlyozza Stephen Holmes, a New York-i Egyetem tanára.
Vagyis mostantól kezdve nem lesznek kölcsönös helyszíni bejárások, adatcserék, értesítések a hadászati erők mozgásáról. De hát az elnök korlátnak érzi az intézményeket, a diszkrét alkuk sokkal többet érnek a szemében. Ezért meneszt amatőr megbízottakat, miután szerinte a tapasztalatlanság nem hátrány, hanem éppen ellenkezőleg, alkalmassá teszi a feladatra a kiválasztottakat.
Nála az üzleti életben bejött, hogy agresszívan tárgyal, majd a szállítás után ismét alkudozik és gyakorlatilag arra kényszeríti a másik felet, hogy vagy menjen bele a megváltozott feltételekbe, vagy válassza a költséges bírósági utat. Azaz kiárusítja a saját jó hírnevét.
Csakhogy ez nem járja a nemzetközi politikában. Ott nem egyszeri ügyletekről van szó. És ha egy kormány felmond egy megállapodást, azt minden érintett ország regisztrálja. Ezért mutat messze túl az orosz-amerikai viszonyon, hogy vége az Új-START-szerződésnek, amely pedig csökkentette a bizonytalanságot.
Azon kívül Trump még csak egy maffiafőnök szintjét sem éri el, ő mást csinál, mint amire ígéretet tesz. Ez jelen esetben azért súlyos gond, mert jó félévszázada óta először nagyjából 8 ezer robbanófejre nem érvényes semmiféle korlátozás. Borzasztó, hogy a nukleáris biztonságot lerombolhatja egy olyasvalaki, aki szerint csak a lúzerek ígérnek meg bármit, amit azután be is kell tartaniuk.
Times
Trump olyan megoldást akar Kubában, mint amellyel Venezuelában vitte döntésre a dolgokat. Azaz hajlíthatóbb vezetőt juttatna hatalomra és lehet, hogy a módszert alkalmazza Iránban is. Ezt gondolja Roger Boyes, a lap diplomáciai elemzője. Hogy a szigetország kapcsán egyelőre habozik a Fehér Ház, arra jó oka van, hiszen mekkora fiaskó volt 65 éve a partraszállás a Disznó-öbölben.
De ő most valószínűleg nem a rendszert buktatná meg, megelégedne egy új kormánnyal, amely tekintetbe venné Washington üzleti érdekeit. Kuba azonban már átvészelt hasonló viharokat, pl. amikor fő támasza, a Szovjetunió megszűnt létezni a 90-es években. Ám lehet, hogy most fű alatt Moszkvától kap segítséget.
Annak sok értelme nincs, hogy az USA mielőbbi választásokat vagy demokratikus átmenetet sürgessen, mert akkor hamar a keményvonalasok vehetnék át az irányítást a szigeten. Az elnök egyébként sem pártolja a rezsimváltást célzó stratégiát. Az ugyanis sok kiadással jár és odahaza nem népszerű, hogy az Egyesült Államok idegen területeket foglaljon el.
Ő leginkább az amerikai befektetők számára nyittatná meg a kapukat. Teheránban azonban még nehezebb a dolga, mert Hamenei ajatollah az iszlám forradalom általánosan elismert vezére, őt egyszerűen nem lehet megbuktatni. Ráadásul szoros kapcsolat fűzi az Iszlám Forradalmi Gárdához. Ezt a viszonyt kellene valahogy megtörni, akkor korlátozni lehetne a főpapság hatalmát.
Kérdés, hogy megvan-e Trumpban hozzá a türelem és az államfői erény? Egyébként is olyan válságokkal néz szembe – Gázában, Ukrajnában, a nukleáris fegyverek elterjedése ügyében -, amelyek egybefonódnak és ezért lidércnyomást jelenthetnek számára az idén.
Bloomberg
Trump ágyúnaszád diplomáciája 55 billió dolláros gazdasági előnyhöz juttatja Kínát, miután az elnök a nyugati féltekén és a Közép-Keleten ügyködik a biztonság érdekében, holott Ázsia sokkal értékesebb befolyási övezet. Pedig több mint egy évtizede amerikai stratégák már meghirdették, hogy az ázsiai földrész felé kell fordulni, mert az a világgazdaság növekedésének kulcspontja – állapítja meg a szerzőpáros, Jennifer Welch és Nick Wadhams.
Az USA-nak szövetségesek kellenek Peking ellenében, de mivel izmozik az USA barátaival, pl. Grönland ügyében, vagy a vámokkal, ez nem lesz könnyű számára. Azon kívül az érdekzónákkal az a baj, hogy olyanokra a vetélytársak is igényt támasztanak. A kínaiak ragaszkodnak Tajvan, illetve a Dél-Kínai-tenger ellenőrzéséhez. A NATO keleti szárnyának országai attól félnek, hogy belekerülnek a Kreml célkeresztjébe.
Márpedig ezek az övezetek sokkal nagyobb előnyöket kínálnak, mint Latin-Amerika, az Egyesült Államok hátsó udvara. Viszont ha a előbbi kettőnél viszályok robbannak ki, az katasztrofális következményekkel járna. A tajvani háború költsége meghaladná a 10 billió dollárt a világgazdaság számára. Ha a balti államokat érné támadás, repedés keletkezne az európai biztonsági pajzson.
A Közép-Keleten háború fenyeget Iránnal. És ha Teherán elzárja a Hormuzi-szorost, az hordónkét 100 dollár fölé nyomná fel az olajárat. Ám Amerika már nem tud egyszerre több fegyveres konfliktusban is helytállni.
Pláne, hogy pl. a haditengerészetet tekintve már Kína van fölényben. Ennek megfelelően csökken az USA elrettentő ereje. Peking ellenben úgy érzékelheti, hogy javulnak az esélyei Tajvanon.
Viszont jó néhány szövetséges elhatárolódik Trumptól, aki csak a rövidtávú előnyöket nézi. Ám ez a stratégia Stephen Walt harvardi professzor szerint hosszabb távon kudarcra van ítélve. Egy sokpólusú világban ugyanis több lehetőségük van az államoknak, hogy mérsékeljék függésüket az Egyesült Államoktól.
Következő cikk: AZ EURÓPA TANÁCS POLITIKAI TÉVEDÉSE
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Kitől kell megvédeni Magyarországot?
Tőle. Bár a szavazók egy része ezt még mindig nem ismerte fel, számottevő többségbe kerültek azok, >
Le Monde: Sokba kerülhet Orbánnak a Samsung ügye
A liberális felfogású, párizsi Le Monde Gödről készült tudósításában foglalkozik azzal, hogy Orbán Viktornak sokba kerülhet >
Trump sarokba szorította magát az iráni háborújával
Az elnöknek gyors győzelemre van szüksége, hogy elkerülje a mocsarat – de hosszú háborúra van szüksége >
Trumpnak nincs terve az iráni nép számára
Ahogy egy ellenzéki bennfentes a korábbi amerikai támadás idején mondta nekem, önmagában Irán bombázása nem fog >
Miért kell megtámadni Iránt?
A háború olyan időszak, amikor azt mondják majd nekünk, hogy ne tegyünk fel kérdéseket. De valójában >
Guardian: Orbán Viktor szavazatokat próbál szerezni azzal, hogy Ukrajnát teszi meg bűnbaknak
A jobboldali, populista kormány által finanszírozott és mesterséges intelligencia segítségével készített óriásplakátok – amelyeken Volodimir Zelenszkij >
A magyar választások, mint az amerikai félidős választások előjelei?
Az év két legfontosabb választása globálisan a novemberi amerikai félidős választás és az április 12-i magyar >
Trump fasiszta kudarca
Mi Trump állapota? Kudarcot vall a fasizmusban. Ahhoz, hogy Trump sikerrel járjon a fasiszta átmenetben, véres, >
Trump elveszítette a képességét a szórakoztatásra. Sajnos a sértegetés képességét nem veszítette el
A beszéd során Trump fáradtnak látszott. Nehezen olvasta a telepromptert; a pulpitusba kapaszkodott, már-már kétségbeesetten, és >
Nagy bajban van Orbán Viktor
Ezt állapítja meg Verena Mayer, aki Bécsből tudósítja Süddeutsche Zeitungot Közép-Európáról. Ezt még akkor is így >
Megmenteni őt vagy megbuktatni?
Elég csak a mintegy 20-25 billegő körzet egy részében tálcán átnyújtani a Fidesznek a mandátumot, és >
Észak-Macedónia veszélyes fordulata: Orbán hanyatlása és Vučić ambíciói közé szorulva
Észak-Macedónia ingatag geopolitikai helyzetbe került, mert eddig Orbán Viktor magyar kormányfőre és Aleksandar Vučić szerb elnökre >