Ma Leonóra, Inez, Koletta névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Kijutott a megpróbáltatásokból a washingtoni Kennedy Centernek
Annak idején azzal alakult meg, hogy a kultúra háza lesz mindenki számára, ám renoválására hivatkozva hamarosan bezár és nem biztos, hogy egyáltalán valaha is újranyílik. Köszönhető ez a Trump-csapat teljesen kétbalkezes intézkedéseinek. De hát tömegesen hagyta faképnél előadók tömkelege és a közönség a házat, miután szemléletét mostanság mind inkább a pártpolitika határozta meg. Az elnök átvette felette a hatalmat – az látszott ily módon, hogy igen komolyan veszi a kulturpolitikát. A térfoglalás részeként sorra szállja meg a művészeti intézményeket, majd tisztogatásokat hajt végre megújítás címén. Az igazgatónak, Grenell volt nagykövetnek semmiféle tapasztalata nincs mostani működési területén. Be sem mutatkozott az alkalmazottaknak, semmiféle programot nem terjesztett elő, be sem jár nagyon. Viszont tömegével hozta az embereit, akikről a régiek azt sem tudták, hogy kicsodák és mit csinálnak. A pénzügyi igazgató elterjesztette, hogy csőd fenyeget, ám ez csak arra volt jó, hogy ennek ürügyén átalakítsák a programot. Na, abból lett csak katasztrófa, amikor a zöldfülű jövevények munkához láttak ezen a téren. Dilettáns, ám nagyon is ideologikus művek kerültek színpadra a fehér, keresztény felsőbbrendűség nevében. A közönségcsalogatónak szánt produkciók sorra buktak meg. Lásd, amikor a „Karácsony: Jézus megszületett!” c. darab csúcspontjaként a Képviselőház republikánus elnöke részleteket olvasott fel az Új Testamentumból. Viszont a házból a kormánypárt klubja lett. Az igazgató kulcsszerepet szánt Kazahsztánnak, hogy létrejöjjön a „globális kulturdiplomáciai hálózat”. A viszonyok miatt testületileg felmondta az együttműködést a washingtoni Nemzeti Opera, valamint öt táncegyüttes. Kevesebb jegy fogyott, mint a járvány óta bármikor. Ebből következően megfeleződtek a bevételek. De a jövedelem annyira nem is érdekelte a vezetést: a foci VB sorsolására három hétre ingyen odaadta a Központot a FIFA-nak, amely azután békedíjat adományozott Trumpnak. A kieső összeg: 5 millió dollár. Egy korábbi alkalmazott úgy fogalmazott, hogy az intézmény „halálspirálba” kerül Grenell teljes inkompetenciája miatt. Egy valami azonban biztos: azzal párhuzamosan, hogy a házat Trumpról nevezték el, immár az egész az ő házi színpada. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
DPA
Választási beszédében Orbán Viktor Magyarország ellenségének nevezte az orosz támadás alatt álló Ukrajnát, mondván, hogy az kilincsel Brüsszelben, mivel azt akarja, hogy a magyar fél váljon le az olcsó orosz energiahordozókról.
A jobboldali-populista vezető Putyin legszorosabb szövetségesének számít az EU-ban, országa nagyban függ az orosz olajtól és földgáztól. Ám más tagállamokkal ellentétben nem tett komoly erőfeszítéseket, hogy megszabaduljon ettől az előnytelen helyzettől.
Alig két hónap múlva választások lesznek és a Fidesznek 16 éve óta először erős ellenfele akadt. A Tisza több mint egy év jócskán vezet a felmérésekben. (A hír szerepel a legtöbb európai és amerikai világlapban – a szerk.)
Die Welt
A Müncheni Biztonsági Konferencia elnöke kitart amellett, hogy Európának növelnie saját mozgásterét a védelem területén, ám ha Orbán miatt nem lehet megszüntetni az egyhangú döntéshozatal elvét, akkor marad a többsebességes földrész lehetősége. Ischinger, a pénteken kezdődő, igen tekintélyes szakmai fórum előtt nyilatkozott.
Azt hangsúlyozta, hogy ha az EU meg akarja óvni a határait, a lakosságát és szabadságát, akkor a magnak, Németországnak, Franciaországnak, Lengyelországnak, a baltiaknak és az északiaknak, de talán még más államoknak is ki kell jelenteniük: lemondanak a vétójogról az Európai Tanácsban, a jövőben egymás közt többségi alapon határoznak. Berlinnek kell irányítania a folyamatot.
De a nukleáris területen mindent egyeztetni kellene az amerikaiakkal, ugyanakkor igen fontos lenne, hogy a franciák és a britek nagyobb szerepet játszanak, mint eddig. A szakértő azt látja, hogy hatalmas a veszély, mert esik szét a nemzetközi rend. Grönland hatalmas bizalomvesztést okozott a szövetségesek között. Vége a transzatlanti viszonynak, a NATO-val immár nem lehet mit kezdeni.
Ám Európának meg kell mutatnia Washington, Moszkva és Peking számára, hogy elszánt, nem szeretne a menün szerepelni, inkább maga is az étkezőasztalnál foglalna helyet. Ehhez a németeknek, franciáknak, lengyeleknek és olaszoknak vállalniuk kell, hogy közös hadiipari piacot hoznak létre, hiszen jelenleg 180 nagy fegyverrendszer van a kontinensre telepítve.
Azután együtt kell megtervezni a katonai kiadásokat, mert aggasztóan csekély a kutatásra és fejlesztésre fordított összeg. Abban nem biztos Ishinger, hogy Le Pen vagy Bardella kivezetné Párizst az Észak-Atlanti Szervezetből.
A németek erőteljesen fegyverkeznek, ám ez régi aggályokat ébreszt újjá. Ezek kivédésére igen hasznosnak látszik a volt berlini német nagykövet javaslata, hogy ti. a Merz-kormány ajándékozzon tengeralattjárót vagy egy-két harci páncélost Lengyelországnak, ezzel ismerve el annak frontállam szerepét. Mert ily módon erősödne a földrész védelmi képessége is.
FT
Sokkal veszélyesebb hely lett a világ, miután Trump miatt hatályát vesztette az utolsó orosz-amerikai nukleáris fegyverzetkorlátozási egyezmény is – állapítja meg a vezércikk. Több mint 50 év óta először semmiféle szerződés nem korlátozza a stratégiai atomrobbanófejek számát a két szuperhatalom között. Ezért most felmerül, hogy átfogó verseny indul be a legveszedelmesebb tömegpusztító fegyverek területén.
A két ország a jövőben nem ellenőrizheti a másik nukleáris létesítményeit, elmarad az adatcsere, nem tájékoztatják egymást a rakéták és a hadászati rombolók mozgásáról. A szerződést a háború megindítása után egy évvel Moszkva függesztette fel, majd Washington követte a példát. De nem lesz könnyű visszaállítani a rendelkezéseit, még akkor sem, ha megszületik a béke.
Ily módon azonban nő a tévedések és az elhibázott számítások kockázata, miközben nem kizárt, hogy a két fél gyorsan növeli nukleáris csapásmérő erejét. Megvan hozzá a készletük, csak rendszerbe kell állítani a tartalékot. De mivel egyik sem tudja immár, mit csinál a másik, ez arra kényszeríti őket, hogy éljenek a lehetőséggel, nehogy felboruljon az egyensúly.
És akkor még nem beszéltünk a tovagyűrűző hatásról: Kína úgy érezheti, hogy gyorsítania kell a fejlesztést. Pedig érdemes volna Pekinget is bevonni a korlátozásokba. Az USA jó példával járt volna elöl, ha elfogadja Putyin ajánlatát és kiterjeszti a START-megállapodás hatályát, miközben tárgyalásokat kezd egy új egyezségről.
Hszinek rá kellene jönnie, hogy az atomfegyverkezés semmilyen formában nem érdeke. És ha együttműködik ezen a területen a másik két hatalommal, az csökkenti a kockázatokat. Hogy utóbbi kettő hagyta elveszni a jogi biztosítékokat és így megszűntek az egyeztetett plafonok, az lépés a rossz irányba.
FT
Európa nem annyira gyenge, mint amilyennek mutatja magát, ám szerencsére lassan testet ölt az új összefogás víziója – mutat rá a szemleíró, Martin Sandbu. Idézi Davosból a kanadai kormányfő felszólalását, miszerint a közepes hatalmak ne tegyenek úgy, mintha teljesítette volna ígéretét az USA vezette nemzetközi rend.
Ehelyett álljanak össze, ahol és amikor csak tudnak. De ha valaki nem akar hinni Carney-nak, akkor szívlelje meg, amit Draghi mondott a múlt héten Leuvenben: a régi rendnek vége, mert nem élte túl, hogy egy hatalom fegyverként használja a kölcsönös gazdasági függést.
Európa vagy elfogadja, hogy nagynak kell lennie, vagy megosztják és akkor bizony uralni fogják. A volt olasz kormányfő pragmatikus föderalizmust ajánl, vagyis hogy az arra hajlandó tagállamok annyi területen egyesítsék erőiket, ahányban csak lehetőséget látnak az előrelépésre.
Erős a szándék, hogy létrejöjjön a tettre készek szövetsége a közös védelmi képességek fejlesztésére, az USA védőernyőjének kiváltására. Eldőlt, hogy közös kötvényt adnak ki Ukrajna megsegítésére, de ebből kimarad az a három ország, amelyik nem szeretne közreműködni a programban.
Új felfogás mutatkozik a bővítés területén is: a bekerülő államok az elején csak alapjogokkal rendelkeznének és ugyanez áll a kötelezettségekre is. Amikor a földrész szembeszállt a Fehér Házzal Grönland ügyében, megmutatkozott, hogy képes közösen cselekedni, ami önmagában hatalmas érték.
Az amerikai kormányzat keresztülveri a saját akaratát, Kína pedig boldogan hárítja gazdasági nyomulásának költségeit más országokra, Draghi viszont megállapította, hogy az európai integráció egészen másként épül fel. Nem az erőn, hanem a közös elhatározáson alapszik. Alávetés helyett a közös előnyökön. Európa lassan ráébred, hogy mi mindenre képes.
Washington Post
A szerkesztőség szerencsétlen elképzelésnek tartja a kínai elnök részéről, hogy jüannal szeretné felváltani a dollárt a világ vezető tartalékvalutájaként. A zöldhasú nemzetközi pozíciói ugyanis annyira erősek, hogy csak az játszhatna Hszi kezére, ha Washington önszabotázst követne el. Peking ugyanakkor nem hajlandó olyan szabadpiaci reformokra, amelyek nélkül eleve kudarcra van ítélve az elképzelés.
Mindenesetre a kínaiak igyekeznek meglovagolni, hogy dollár értéke négy éve nem volt ennyire alacsony, viszont az arany jegyzése rekordokat dönt, miután bizonytalanságot idéztek elő Trump vámjai, fenyegetőzései, továbbá támadást intézett a Fed függetlensége ellen és a világban sok helyütt robbantott ki geopolitikai válságot.
Ám a kínai fizetőeszköz törpe a valuták között. A világ pénzügyi tartalékainak csak 2%-át őrzik benne, a dollár esetében ez az arány: 57%. A kínaiak által forszírozott nemzetközi elszámolási rendszer, a CIPS a nyomába nem ér a nyugati SWIFT-nek.
Azon kívül a kínai álom beteljesüléséhez kellene egy pár olyan lépés, amibe az ország aligha menne bele. Pl. szabadon átválthatóvá kellene tenni a jüant. Azon kívül elengedhetetlen volna nagyobb átláthatóság és kiszámíthatóság a szabályok meghozatala és a piaci beavatkozások körül – mindkettő istenkáromlás a kínai vezetés szemében.
A dollár azért juthatott ilyen kivételes helyzetbe, mert nagy volt a bizalom az amerikai intézmények, a kormányzat és a nyílt piacok iránt. Ezt a történelem alakította így, nem egy autokrata rendelete döntötte el. Ám az USA gyorsabban eljátszhatja ezt az előnyét, mint hogy Kína valaha is képes volna lecsapni azokra.
Washington Post
Igen jó hírnek tartja a szerkesztőségi vélemény Amerika szempontjából, hogy Japánban nagy győzelmet aratott a kormányfő az idő előtti választáson. Takaicsi számára politikailag kifizetődött, hogy bátran szembeszállt Kínával, amikor kerek-perec közölte, hogy országa saját maga elleni közvetlen fenyegetésnek tekintené, ha Peking lerohanná Tajvant.
A japánok egyre inkább úgy látják, hogy az ázsiai nagyhatalom létveszélyt jelent Tokióval szemben. Ezért támogatják az új vezetés nagyszabású reformprogramját, amelynek elérésében Washington segíthet.
Tervben van a hadsereg nagyarányú fejlesztése, a kiadásokat legalább a GDP 2%-ával kívánják emelni. Fokoznák a csapásmérő képességet, eltörölnék azt a tilalmat, hogy nem lehet exportálni halált hozó fegyvereket. Az alkotmányból törölnék a pacifista kitételt, amit a 2. világháború után foglaltak bele.
A legnagyobb terhet azonban az jelenti, hogy az új kabinet jelentős lökést akar adni a pangó gazdaságnak. Ám az agresszív iparpolitika folytán fenntarthatatlanná válhatnak az államadósságok. A tékozlás pedig korlátozhatja a kilátásba helyezett katonai beruházásokat.
Következő cikk: Mint aki egy idegen városban tévelyeg
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Kitől kell megvédeni Magyarországot?
Tőle. Bár a szavazók egy része ezt még mindig nem ismerte fel, számottevő többségbe kerültek azok, >
Le Monde: Sokba kerülhet Orbánnak a Samsung ügye
A liberális felfogású, párizsi Le Monde Gödről készült tudósításában foglalkozik azzal, hogy Orbán Viktornak sokba kerülhet >
Trump sarokba szorította magát az iráni háborújával
Az elnöknek gyors győzelemre van szüksége, hogy elkerülje a mocsarat – de hosszú háborúra van szüksége >
Trumpnak nincs terve az iráni nép számára
Ahogy egy ellenzéki bennfentes a korábbi amerikai támadás idején mondta nekem, önmagában Irán bombázása nem fog >
Miért kell megtámadni Iránt?
A háború olyan időszak, amikor azt mondják majd nekünk, hogy ne tegyünk fel kérdéseket. De valójában >
Guardian: Orbán Viktor szavazatokat próbál szerezni azzal, hogy Ukrajnát teszi meg bűnbaknak
A jobboldali, populista kormány által finanszírozott és mesterséges intelligencia segítségével készített óriásplakátok – amelyeken Volodimir Zelenszkij >
A magyar választások, mint az amerikai félidős választások előjelei?
Az év két legfontosabb választása globálisan a novemberi amerikai félidős választás és az április 12-i magyar >
Trump fasiszta kudarca
Mi Trump állapota? Kudarcot vall a fasizmusban. Ahhoz, hogy Trump sikerrel járjon a fasiszta átmenetben, véres, >
Trump elveszítette a képességét a szórakoztatásra. Sajnos a sértegetés képességét nem veszítette el
A beszéd során Trump fáradtnak látszott. Nehezen olvasta a telepromptert; a pulpitusba kapaszkodott, már-már kétségbeesetten, és >
Nagy bajban van Orbán Viktor
Ezt állapítja meg Verena Mayer, aki Bécsből tudósítja Süddeutsche Zeitungot Közép-Európáról. Ezt még akkor is így >
Megmenteni őt vagy megbuktatni?
Elég csak a mintegy 20-25 billegő körzet egy részében tálcán átnyújtani a Fidesznek a mandátumot, és >
Észak-Macedónia veszélyes fordulata: Orbán hanyatlása és Vučić ambíciói közé szorulva
Észak-Macedónia ingatag geopolitikai helyzetbe került, mert eddig Orbán Viktor magyar kormányfőre és Aleksandar Vučić szerb elnökre >