Ma Leonóra, Inez, Koletta névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Hogyan hatol be a „remigráció” az európai politikai fősodorba?
A „remigráció” nacionalista elmélete egyre inkább behatol a politika fő áramlatába, ha valaki ma karriert akar csinálni a német szélsőjobbon, elég bedobnia a fogalmat. A szó maga azt jelenti, hogy meg kell szabadulni a nemkívánatos idegenektől, akiket az osztrák szélsőséges politikus, Martin Sellner három kategóriába oszt: 1. az illegális bevándorlók 2. azok a jövevények, akik élősködnek az államon, illetve összeütközésbe kerültek a törvénnyel 3. akik már megkapták az állampolgárságot, ám képtelenek beilleszkedni. A férfi, akit nézetei miatt több országból is kitiltottak, természetesen tudja, hogy utóbbi csoportot nem lehet kitoloncolni, de szerinte lehet olyan kulturális és gazdasági körülményeket teremteni, hogy jobbnak lássák, ha önként távoznak. Hogy ez az iskola milyen mértékben terjed, azt jelzi, hogy a szélsőjobbos pártok egyre nagyobb befolyásra tesznek szert a demokráciákban. Céljuk, hogy megszabaduljanak az afro-araboktól, akik szerintük kiszorítanák az őslakosságot Európából. Ehhez persze több évtized kellene, de abban bíznak, hogy elnyerik mindazoknak a támogatását, akiket zavar az idegenek egyre nagyobb aránya. Németországban lehetetlenség milliókat kipaterolni, bármennyire is törvénytelenül jutottak be, illetve követtek el bűncselekményeket az érintettek. Ugyanakkor riasztó látni, hogy az AfD idevágó nézeteit a lakosság egynegyedet helyesli. Ám a párt radikális fordulata beleütközik a jogba, ezért a vezetés utasította a tagságot, hogy szakítsák meg a kapcsolatokat Sellnerrel. Ettől persze a koncepció termékeny talajra talál Ausztriában és Olaszországban. A Trump-kormányzat imádja a szót. Sellner maga úgy véli, hogy idővel alapvető változásra kényszerítik a politikát. Sok migráns attól fél, hogy igaza van. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Times
Ostrom alatt állnak a budapesti gyógyfürdők: annyi a külföldi vendég, hogy panaszkodnak a hazai látogatók: már-már alig tudnak bejutni. Meg az emelkedő belépőárakat is egyre kevésbé tudják megfizetni, miközben a kormány és az városvezetés közötti politikai vita hátráltatja az igencsak sürgős felújításokat – írja Katie Gatens, aki európai kérdésekkel foglalkozik a lapnál.
A Gellért bezárása nagy csapás a tulajdonos BGYH-nak, amely két éve 4,2 milliárdos bevételt termelt. Viszont jelentős többletteher hárul ily módon a többi történelmi létesítményre, hiszen most odamennek a hoppon maradt turisták és ezáltal még jobban kiéleződik az ellentét az érintett fővárosi tömegekkel.
Az idegenforgalom tavaly minden rekordot megdöntött: 8 millió külföldit regisztráltak, ami 13%-kal múlja felül az egy évvel korábbi adatot. És minden 3 idegen elmegy valamelyik fürdőbe. Az árak megugrottak, a legnépszerűbb Széchenyiben pl. a 6 évvel ezelőtti 6200 forint helyett most már 14 800-at kell leszurkolni a pénztárnál.
A cég igazgatója, Szűcs Ildikó azt nyilatkozta, hogy jelentős kedvezményeket adnak a magyar vendégeknek. Ugyanakkor elismeri, hogy háttérbe szorult a hagyományos fürdőkultúra. Így nekik kötéltáncot kell járniuk, mert egyrészt a visszatérő fürdőzők kedvére kell tenniük, másrészt viszont pénzt kell keresniük.
Itt lép be a képbe a politika, miután a nacionalista, jobboldali Fidesz-kabinet nem hajlandó engedélyezni a kölcsönfelvételt a rendkívül időszerű renoválásokra. Pedig pl. most teszik rendbe a Gellért Hotelt, amely Orbán vejének az érdekeltsége. Tiborcz tavaly csaknem megduplázta nettó vagyonát, így az most 465 millió eurónak felel meg. Ő viszont állami hitelt kap.
A fürdőre 20 milliárd forintot kellene fordítani, ennek 80%-át bankok nyújtanák, de a hatalom nem járult hozzá. Sokak szemében az van mögötte, hogy egyesek így igyekeznek rátenni a kezüket az ország egyik legértékesebb vagyonelemére. Szűcs Ildikó szerint személyes felelősséget viselnek mindazok, akiknek beleszólásuk van az ügybe, mert a munkálatokat haladéktalanul el kell végezni, miután a Gellért a világörökség része.
Wall Street Journal
A sajtó nem győz nukleáris Armageddonra figyelmeztetni, miután a héten lejárt a START-egyezmény, ami mutatja a 80-as években kötött fegyverzetkorlátozási megállapodások korlátait. Trumpnak ugyanakkor igaza van abban, hogy tisztán kell látni az immár kettős, orosz-kínai atomfenyegetést és el kell temetni a korábbi kereteket, mert azok megkötötték a szabad világ kezét.
Így értékeli a vezércikk, amely abban is egyetért az elnökkel, hogy Moszkva nem tartotta be az előírásokat. Ugyanakkor Kína a füle botját sem mozgatja, hogy legyen új szerződés. Lélegzetelállító tempóban építi ki nukleáris csapásmérő erejét, kísérleti robbantásokat végez, de próbálja azokat elrejteni a világ szeme elől.
De ezen a területen csak akkor érdemes lépni a fegyverkezés visszaszorítására, ha az vonatkozik Pekingre is, miután az jelenti e tekintetben a legnagyobb közvetett veszélyt az Egyesült Államok számára. Hszi azonban veszi az adást, hogy Putyin miként használta fel zsarolásra a harcászati robbanófejeket az ukrajnai háborúban, és minden bizonnyal ugyanezt csinálja majd Tajvan ügyében.
Viszont nagy tanulság, hogy minden megállapodás csak akkor ér bármit is, ha az érintett felek tartják magukat hozzá. Putyin visszatért az orosz módszerhez, vagyis csalt. Az ilyen nukleáris revolverezés vagy háború kivédésére az a legjobb, ha van hiteles elrettentő erő, megfelelő rakétavédelemmel kiegészítve.
FT
Peter Pomerancev azt tanácsolja, hogy Európa cáfoljon rá jó alaposan Putyin propagandájára, tehát hogy Oroszország nyerésben van, mert itt a közepes hatalmaknak a sarkukra kell állniuk. A Johns Hopkins Egyetem ukrán származású professzora kiemeli, hogy Amerika beveszi Moszkva meséjét, miközben a Kreml odahaza úgy tálalja, hogy a háború nem csupán Ukrajnáról szól, hanem, hogy le kell győzni az agresszív NATO-t, miután az katonai és civilizációs veszélyt jelent. Ezért oda kell csapni neki.
Az orosz narratíva azonban nagy nyomás alá kerül az idén, és ebben besegíthetnek a liberális demokráciák. Csak ki kell találniuk, miként bizonyítsák be, hogy az orosz elnök módszeresen hantál. A tét az, hogy a közepes méretű jogállamok össze tudnak-e fogni vadorzó hatalmakkal szemben.
A szerző azt tapasztalta Kijevben, hogy hiába nincs fűtés az orosz légitámadások miatt, nyoma sincs annak, hogy a lakosság Zelenszkij ellen fordulna. Ezzel szemben Putyin folyamatosan be van rezelve, állandóan felméreti a közhangulatot. És ha valami gond van, rögtön visszavonulót fúj.
De így is repedezik az általa ajánlott társadalmi szerződés. Látni ezt azon, hogy egyre nehezebb újoncokat toborozni a hadseregbe. Ily módon viszont egyre közelebb kerül ahhoz, hogy fű alatt kénytelen legyen tömeges mozgósítást elrendelni, már ha tartani akarja szavát, hogy ti. elfoglalja a Donyec-medencét. Az pedig instabilitást eredményezhet.
De a legnagyobb gátat a költségvetés jelenti számára, mert csak otthon tud kölcsönt felvenni, ám az növeli az államadósságot és feltornássza az inflációt. A külpolitikában nagy pofonok érték Szíria és Venezuela miatt, Irán inog. Nem mindig sikeres az Európa elleni hibrid hadviselés, Moldovában pl. csődöt mondott.
Az EU-nak és az olyan államoknak, mint Ukrajna, Kanada, Nagy-Britannia, Ausztrália és Japán azt kell bebizonyítaniuk, hogy neoimperialista fenevad államok nem diktálhatnak nekik. Vezetőjük nincs, de ez most előny lehet. Michael Ignatieff, a CEU professzora ezt úgy fogalmazta meg, hogy riasztó, ám egyben felszabadító elveszteni az erős partnert 60 év után.
A legjobban a kanadai miniszterelnök fogta meg, amikor kijelentette, hogy olyan rendszer kell, amelyben minden tag szava számít. A demokráciáknak folyamatosan növelniük kell az oroszokra nehezedő nyomást. Az egész háború anyagilag az olajbevételektől függ, és már vannak jelek, hogy ott sikerül betenni Moszkvának.
De nem elegendő egyetlen akció, a legváratlanabb irányból kell újabb és újabb csapásokat bevinni. Akkor már nem lesz annyira magabiztos Putyin narratívája. Emellett hosszú távon fel kell futtatni a hadiipari termelést.
Mivel a jogállam világszerte omladozik, az állítólag szklerotikus Európa mind inkább biztonságos menedék lehet. A középhatalmak jóvoltából világítótoronyként szolgálhat, olyan biztonságos hely, ahol a szabályok és a biztonság jóvoltából jólét van. Az alternatíva az, hogy a földrész a terrorizálás hatására felteszi a kezét.
Süddeutsche Zeitung
Nyugaton három irányadó vélemény van az ügyben, hogy kell-e, érdemes-e tárgyalni Putyinnal: igen, nem, illetve esetleg. Macron az első mellett kardoskodik, ellenben a német kancellár egyáltalán nem ért vele egyet és példaként meg is nevezi, hogy Orbán hiába ment el soros EU-elnökként – minden egyeztetés nélkül - Moszkvába, nem ért el az égvilágon semmit. Sőt pár nappal később az addigi leghevesebb légitámadás érte Kijevet, beleértve egy gyerekkórházat – hangsúlyozza a brüsszeli tudósító, Daniel Brössler. Az egész kérdés úgy merül fel, hogy mind többen kérdezik, nem kellene-e közvetlenül felvenni a kapcsolatot az orosz vezetővel, és nem átengedni a párbeszéd lehetőségét Washingtonnak.
A francia államfő a hét elején el is küldte külpolitikai tanácsadóját a Kremlbe, viszont német kollégája egyelőre nem tartja időszerűnek a párbeszédet. Merthogy a kalózpróbálkozások pont a tervezett cél ellenkezőjét érik el.
A kormányfő két előfeltétel teljesülése esetén látja értelmét a dialógusnak: ha az európaiaknak van eszköz a kezükben a nyomásgyakorlásra, illetve ha Putyin tényleg kénytelen belátni, hogy értelmetlen folytatnia a háborút. Ilyen fegyver lehetett volna, ha felhasználják a nyugaton befagyott orosz állami követelést, de az elképzelés megbukott Párizs ellenállásán.
Times
Egy neves brit orosz-szakértő azt latolgatja, milyen kihatása lehet, hogy egyelőre ismeretlen körök el akarták tenni láb alól az orosz katonai hírszerzés 2. emberét, miközben Putyin mind inkább hitelét veszti a szélsőségesek körében, aki elvetnek bármiféle békeegyezményt.
Mark Galeotti teljesen megalapozottnak tartja, hogy az ukránokat vádolják a merénylettel, habár Kijev nem ismeri el a felelősségét. Hiszen az invázió kezdetén pl. a vezérőrnagy állította össze azt a kommandót, amely meg akarta ölni Zelenszkijt. Ráadásul ukrán földön született.
De a gyilkossági kísérlet a háború ügyében két irányban is befolyásolhatja Putyint: vagy a harcok befejezésére ösztökéli, vagy arra, hogy még nagyobb erőket mozgósítson. De nem úgy tűnik, hogy a történtek miatt Moszkva fel akarna állni az asztaltól a rendezési tárgyalásokon. Legalább ennyire látszik a szándék, hogy próbál jó pontokat szerezni Washingtonnál, mondván, hogy túllép az ukrán „provokáción”.
Az orosz nacionalista tábor kettészakadt: egyik része megelégedne azzal, ha az ukránok feladnák a teljes Donyec-medencét és enyhülnének a szankciók. Ezért ők nem Kijevet gyanúsítják azzal, hogy végezni próbált Alekszejevvel.
Ezzel szemben a másik rész nem tudja elfogadni, hogy a maradék Ukrajna összeállhatna a Nyugattal. Árulásnak tekintené az 1,2 millió orosz halottal és sebesülttel szemben. Így azután minél tovább habozik az elnök, annál inkább oda a tekintélye az ilyen körökben. Ily módon egyre nehezebben tud csak megkerülni kemény és régóta esedékes döntéseket.
Viszont továbbra sem tudni, melyiket választja a két út közül: a megbékélést, vagy inkább megy be még inkább az erdőbe, hogy ne idegenítse el még jobban magától a szélsőségeseket.
Die Zeit
Izrael jelenleg ott tart, ahová Magyarország már régen eljutott: illiberális demokrácia lett belőle. A parlamentet ugyan még választják, de egyre inkább eltűnnek a politikai rendszer demokratikus elemei. Magas rangú vezetők semmibe veszik a Legfelsőbb Bíróság határozatait, a szélsőjobbos belügyminiszter a rendőrséget veti be a tüntetések letörésére. Vagyis Netanjahu a jogállam sírásója. Mégis sokan életbiztosításnak tekintik az állam szempontjából.
Ezt Moshe Zimmermann közölte, aki professzor emeritus a jeruzsálemi Héber Egyetemen. A kormányfőt olyan nacionalistának tartja, aki kimondja, amit a többség gondol. Tehetséges: szemrebbenés nélkül hazudik. De nincs alternatíva vele szemben, hogy ne is legyen, arról saját maga gondoskodott. A koalícióban mindenki tőle függ, lázadás kizárva.
Az irányzat jobboldali, nemzeti, ultraortodox, nemzeti-vallási. De egy ilyen rezsim alatt következett be a Hamász pogromja, a miniszterelnök mégis az ország megmentőjeként lép fel. És sokak szemében nem is felelős a történtekért. Olyan, mint a pápa, soha nem téved. Gázában viszont azért vágott vissza annyira kegyetlenül, hogy hősként jelenjen meg. A rengeteg palesztin halála nem tétel. Aki mégis szóba hozza, azt megfélemlítik vagy rágalmazónak minősítik.
A rezsimnek csak a Legfelsőbb Bíróság parancsolhat megálljt, ezért lett ellenség Netanjahu szemében. A politikus állandósítja a rendkívüli állapotot, ám ezt a lakosság zöme jól fogadja. Ami viszont a felelősségre vonását illeti október 7. miatt, nos, arról a többség úgy vélekedik, mint Trump: egy háborús hőst nem lehet bíróság elé citálni.
Ugyanakkor tudja, hogy Gázát és Ciszjordániát nem lehet egyszerűen megszállni, ezért lopakodva, a településpolitikán keresztül próbálja megszerezni az ellenőrzést. Úgy néz ki, hogy Washingtontól szabad kezet kapott hozzá.
Az álma mindig is a Nagy-Izrael volt, vagy ő vagy az utódja gondoskodna róla, hogy ebben a felállásban a palesztinok kevesebb jogot élvezzenek, mint a zsidók. A palesztin állam ügye alighanem hamar le is kerül a napirendről.
Viszont egy ponton elkerülhetetlen lesz az ütközés a politikus és Trump között. Azt azonban várhatóan meg tudja akadályozni, hogy bizottság vizsgálja ki a kormány mulasztásait a Hamász támadása ügyében. Ugyanakkor a szakértő kétli, hogy a közelgő választás veszélyeztetné a fennálló hatalmat, mert az elintézi, hogy az ellenzék ne sokat ugrálhasson.
Következő cikk: TISZTELETET ÉS BECSÜLETET NEM LEHET VÁSÁROLNI!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Kitől kell megvédeni Magyarországot?
Tőle. Bár a szavazók egy része ezt még mindig nem ismerte fel, számottevő többségbe kerültek azok, >
Le Monde: Sokba kerülhet Orbánnak a Samsung ügye
A liberális felfogású, párizsi Le Monde Gödről készült tudósításában foglalkozik azzal, hogy Orbán Viktornak sokba kerülhet >
Trump sarokba szorította magát az iráni háborújával
Az elnöknek gyors győzelemre van szüksége, hogy elkerülje a mocsarat – de hosszú háborúra van szüksége >
Trumpnak nincs terve az iráni nép számára
Ahogy egy ellenzéki bennfentes a korábbi amerikai támadás idején mondta nekem, önmagában Irán bombázása nem fog >
Miért kell megtámadni Iránt?
A háború olyan időszak, amikor azt mondják majd nekünk, hogy ne tegyünk fel kérdéseket. De valójában >
Guardian: Orbán Viktor szavazatokat próbál szerezni azzal, hogy Ukrajnát teszi meg bűnbaknak
A jobboldali, populista kormány által finanszírozott és mesterséges intelligencia segítségével készített óriásplakátok – amelyeken Volodimir Zelenszkij >
A magyar választások, mint az amerikai félidős választások előjelei?
Az év két legfontosabb választása globálisan a novemberi amerikai félidős választás és az április 12-i magyar >
Trump fasiszta kudarca
Mi Trump állapota? Kudarcot vall a fasizmusban. Ahhoz, hogy Trump sikerrel járjon a fasiszta átmenetben, véres, >
Trump elveszítette a képességét a szórakoztatásra. Sajnos a sértegetés képességét nem veszítette el
A beszéd során Trump fáradtnak látszott. Nehezen olvasta a telepromptert; a pulpitusba kapaszkodott, már-már kétségbeesetten, és >
Nagy bajban van Orbán Viktor
Ezt állapítja meg Verena Mayer, aki Bécsből tudósítja Süddeutsche Zeitungot Közép-Európáról. Ezt még akkor is így >
Megmenteni őt vagy megbuktatni?
Elég csak a mintegy 20-25 billegő körzet egy részében tálcán átnyújtani a Fidesznek a mandátumot, és >
Észak-Macedónia veszélyes fordulata: Orbán hanyatlása és Vučić ambíciói közé szorulva
Észak-Macedónia ingatag geopolitikai helyzetbe került, mert eddig Orbán Viktor magyar kormányfőre és Aleksandar Vučić szerb elnökre >