Ma Leonóra, Inez, Koletta névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A hidegháború utáni atomkorszak éppen véget ér
Fareed Zakaria a Washington Postban rögzíti, hogy szép csendben omlik össze a nukleáris stabilitás, a világ ma veszélyesebb, mint volt, mert lejár az új START-egyezmény hatálya, Kína ugyanakkor folyamatosan növeli atomarzenálját. Ennélfogva a szövetségek törékenyebbnek hatnak, a nemzetközi kereskedelem esik szét, a nagyhatalmak egyre nyíltabban lökdösődnek egymással. Azaz egy korszak végére érhetünk, aminek egyik legegyértelműbb jele, hogy a héten hatályát veszti a 15 éve aláírt Stratégiai Fegyverzetkorlátozási Egyezmény, a START. Vagyis jó 50 év óta először semmi sem szab gátat a robbanófejek és a hadászati rakéták számának. Időközben Oroszország korszerűsítette stratégiai atomütőerejének zömét, emellett hatalmas harcászati nukleáris készletet halmozott fel. Olyan 1500 darabbal. Kínának jelenleg több mint 600 robbanófeje van, de az évtized végére 1000 lesz neki. És csak akkor hajlandó tárgyalni róluk, ha úgy ítéli meg, hogy már sikerült jobban felzárkóznia a két riválishoz. Ám ilyen körülmények között sokkal nehezebb lesz az elrettentés, a fegyverkezési verseny egyébként is veszedelmes. A korszerű nukleáris rendszerek digitális hálózatokhoz kapcsolódnak, az érzékelőket az űrben helyezik el, manapság sokkal hamarabb súlyos következményekkel járhat egy téves riasztás, vagy rosszul értelmezett jelzés. És mivel egyre nő a kétség, az USA mennyire hajlandó megvédeni szövetségeseit, több ország is latolgatja, hogy atomfegyvert szerez. A világ a kiszámíthatóságtól a rögtönzés felé tart. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Figaro
Minden politikai nehézség ellenére mostantól új atomerőmű épül az EU szívében –számol be a paksi betonöntés megkezdéséről a tudósító, Kornél Albert. Feltűnőnek tartja, hogy míg az újságírókat ilyenkor általában távol szokták tartani a munkaterülettől, ezúttal kifejezetten odaengedték őket, hogy a saját szemükkel lássák: egyáltalán nincs tetszhalott állapotban a terv.
Sőt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség fogalmai szerint átlépett a megvalósulás szakaszába. A 12,5 milliárd eurós beruházás még inkább az orosz állam karjaiba löki Magyarországot.
Egy szakértő azonban azt mondja, hogy amit két napja megmutattak a világnak, abban aztán semmi különleges nincs. Egyszerű PR-húzás a választás előtt, nem oszt és nem szoroz. Az elképzelés realitása és hitele már amúgy is jókora csorbát szenvedett az elmúlt években.
A magyar külügy egyik illetékese pedig azt fejtegette – név nélkül -, hogy mostantól kezdve nyomatják a munkát, mert azt kívánják elérni, hogy a készültségi fok minél magasabb legyen és így egy választási vereség esetén se lehessen már visszacsinálni, ami addigra már megvan. Aszódi Attila, aki egykor a befektetésért felelős államtitkár volt, az oroszok felkészületlenségét okolja a hatalmas késésért.
De közrehatottak az amerikai szankciók is, bár Trump tavaly nyáron feloldotta a Gazprombank tilalmát, amit még Biden rendelt el. Ugyanakkor a finnek visszaléptek egy hasonló beruházástól az Ukrajna elleni háború után.
De továbbra is Damoklész kardjaként függ az egész projekt fölött, hogy bekeményít az EU, habár jelenleg Franciaország szilárd szövetséget alkot a közép-európai államokkal Viszont a múlt ősszel az Európai Bíróság érvénytelenítette a Bizottság 9 éve kiállított engedélyét. További gond, hogy német-francia konzorcium gyártaná a két reaktor irányító rendszerét, de a Siemens még mindig nem kaptak meg a zöld jelzést.
Der Standard
Visszavonta keresetét az az osztrák bankár, aki 11 ezer eurós kártérítést szeretett volna kapni az egyik oknyomozó internetes portártól, miután az megírta, milyen dicstelen szerepet játszott a Népszabadság bedöntésében. Pecina már első fokon alulmaradt a Dossier-val szemben, amely bemutatta, hogy a befektetési bankár közreműködött a szabad magyar sajtó lerombolásában.
A felperes arra hivatkozott, hogy identitását érte sérelem, ám hiába. A bíróság szerint az ilyen botrányok feldolgozása még hosszú idővel az események után is lehetséges, hacsak nem az a cél, hogy korlátozzák a média igazságnak megfelelő és átfogó működését. A Dossier úgy értékelte, hogy az igazságszolgáltatás valóságos védőbeszédet tartott a sajtószabadság mellett.
New York Times
A vezércikk arra figyelmeztet, hogy a Trump-kormányzat szintet lépett az ellenvélemények elfojtásában, amit Minnesotában csinál, az olyan államokra jellemző, amelyek a demokráciától a tekintélyuralom felé tartanak. Merthogy a vezető kétes politikát folytat, ám megfélemlítéssel és erővel reagál, amikor az emberek tiltakoznak. A sérülésekért a hatalom a tüntetőket vádolja és hazudik a történtekről.
A szerkesztőség folyamatosan méri a jogállam lebomlását, összesen 12 kategóriát vizsgál, olyanokat, mint a többi közt: 1. A szólásszabadság korlátozása, a bírálat jogának visszaszorítása. Az igazságügyi tárca az elnök személyes érdekeit szolgálja, aki mellette áll ki, az büntetlenségre számíthat. 2. Üldözik a politikai ellenfeleket 2. Megkerülik a törvényhozást. 3. Szembemennek a bíróságokkal, mert azok keresztezhetik szándékaikat.
4. Álokokra hivatkozva szükséghelyzetet hirdetnek a demokrácia korlátozására. 5. Odahaza vetik be a katonaságot. 6. Sérülékeny csoportokat rágalmaznak, Trump esetében ez a bevándorlókat és a transz neműeket jelenti. De emberei tettek nyíltan rasszista, iszlámellenes és antiszemita kijelentéseket is.
7. Szűrik az információt, hogy ne kerüljenek nyilvánosságra kellemetlen igazságok. 8. Megpróbálják átvenni az uralmat az egyetemek fölött, mivel azok a független gondolat és a politikai ellenállás központjai. 9. Személyi kultusz. 10. A hatalmat kiaknázva a nagy ember és családja jól megszedi magát.
11. Megfirkálják a törvényt, hogy hatalmon maradhassanak, ideértve a választási szabályok módosítását, illetve hogy nem tartják be, hány időszakban tölthetik be tisztségüket.
Project Syndicate
Trump saját kezűleg vágja haza az általa teremtett szélsőjobbos márkát. Valóságos esettanulmányt kínál, mivel jár az, ha ilyen erők kerülnek hatalomra, vagyis úgy áll, hogy igencsak rontanak a tekintélyelvűség vonzerején a világban. Erről ír Maciej Kisilowski, a CEU professzora és Anna Wojciuk, aki tanársegéd a Varsói Egyemen.
Az elnök egész élete saját maga körül forgott, hogy neve világmárka legyen, de most mintha azon lenne, hogy lebontsa, amit alkotott. Káoszt idéz elő amerikai városokban, terrorizál barátot és ellenséget egyaránt, jól betesz a radikális jobboldali mozgalom tekintélyének.
Amíg Putyin, Erdogan és Orbán igen hatékonyan bírálják a liberális demokráciát, addig kormányzati teljesítményük siralmas. Fiatalok tömegével hagyják ott a három országot, mert a jobboldali autokraták megbízhatóan tönkreteszik az intézményrendszert, amely szavatolja a jólétet és az élhetőséget a demokratikus társadalmakban.
Amikor manipulálják a választási szabályokat, az eredmény olyan uralkodó osztály lesz, amelyet nem lehet felelősségre vonni és arrogáns. A jogállam leszalámizása visszaveti a beruházásokat és a kockázatvállalási kedvet. A szakértők háttérbe szorítása folytán egyenes út vezet költséges politikai hibákhoz.
De a kudarc alapvetően abból származik, hogy azt ígérik: felszámolták az egyenlőségre és igazságra épülő társadalmi rendet, ám helyette olyat alakítanak ki, amely a hierarchián és az uralmon alapszik. Csakhogy az emberek előbb-utóbb felismerik, hogy ez azért nem annyira vonzó.
Nyugati kommentátorok gyakorta azzal intézik el Oroszországot, Magyarországot, Törökországot és a többi illiberális rezsimet, hogy azok a periférián vannak, vagy kulturálisan sajátosak. De Amerika abszolút a figyelem központjában áll, így még kis és közepes országok konzervatívjai is azzal szembesülnek, hogy rákerülnek a menüre egy olyan világban, amely megszabadul a szabadelvű, szabályok jelentette korlátoktól.
Putyin pl. nem sokat ugrálhat, mert már a többiek sem tartják tiszteletben a szabályokat, a dzsungel törvénye lett az etalon. Amerikában az a lehetőség rajzolódik ki, hogy nemigen lesz szabad és tisztességes a következő elnökválasztás, illetve hogy Trump aligha adja át a hatalmat. Vagyis a jel ott van a falon: Világ, vigyázz!
Bloomberg
Hal Brands négy alapvető gondot talál abban, hogy az USA új módon igyekszik közelíteni Kínához. A Johns Hopkins Egyetem Professzora, az American Enterprise Institute vezető elemzője szerint a két nagyhatalom viszonya a világpolitika meghatározó tényezője és a fő kihívás az amerikai állam számára. Ám van itt több bökkenő is:
1. Ha tényleg úgy van, ahogy látszik, hogy ti. Trump viszályra készül, akkor őrültség igen korszerű chipeket eladni Pekingnek, mivel a kínai hadsereg amerikai katonák ellen használhatja fel azokat. 2. A hosszú időn át kialakult veszélyek nem fognak eltűnni egyik pillanatról a másikra. Valószínűleg évekig tart, amíg az Egyesült Államok csökkenteni tudja függését, pl. a ritkafémek területén. És közben Kína sem ül a babérjain.
3. Ahogy az elnök hozzááll a dolgokhoz, abban benne van, hogy cserben hagyja a szövetségeseket és partnereket. Lásd egyoldalú, protekcionista lépéseivel meggátolta, hogy a világ demokratikus országai összefogjanak a kínai gazdasági terjeszkedés ellen. 4. Nem világos, hogy amikor a Fehér Ház másutt, pl. Grönlandon válságot idéz elő, ez mennyire erősíti vagy gyengíti pozícióját Hszivel szemben.
Minél inkább összpontosít a Pentagon a lator államokra, annál kevesebb ereje marad a két nagyhatalom viszályára. Az Iránhoz vezényelt hadihajó-köteléket pl. a Dél-Kínai-tengerről irányították át. Az idén kiderül, van-e Trumpnak stratégiája, hogy megnyerje a kétoldalú versenyt, most hogy az keményre fordult.
Der Standard
Eric Frey úgy találja, hogy Trump egy valamiben igen-igen hasonlít a diktátorokhoz: pocsék az ízlése. Megmutatkozik az akkor, amikor tönkreteszi az idáig igen nívós programokat kínáló Kennedy-központot, átépíti a Fehér Házat és olyan borzalmakkal rukkol ki, mint a feleségéről készült film.
A kommentátor szerint az elnök is antimodernista, akárcsak egykor Hitler, Sztálin és Mussolini volt. Ideológiájuk ugyan eltért, de amit az építészetben hátrahagytak, az feltűnően hasonló. A képzőművészetben csak az általuk engedélyezett művek maradhattak fenn, vagyis álrealista, giccsbe hajló, nehézkes alkotások.
Mao, a Kim-dinasztia és Enver Hodzsa ugyanez az eresztés volt. Az építészetben a neoklasszicizmus az ideál, ami a gigantománia miatt semmiféle esztétikai értéket nem képvisel. Ilyen Ceausescu bukaresti parlamenti palotája.
Trump most olyan diadalívben gondolkodik, amely nagyobb lenne, mint az Etoile-on emelkedő hasonmás. Mivel a Kennedy Centerben az új érában népszerű ócskaságokat állítanak színpadra opera címén, a közönség óriási tömegben marad távol. Ezek után jelentette be az elnök, hogy általános felújítás jön a következő két évben – hét évvel a nagygenerál után.
A Melania, a First Ladyről gyártott mű jó pár kritikus szerint az elmúlt évtizedek legunalmasabb dokumentumfilmje. Hogy az első héten mégis milliók nézték meg, az mutatja, hogy a vidéki MAGA-hívek tűzön-vízen át kitartanak bálványuk mellett. A városi mozikban viszont a kutya sem kíváncsi a produktumra.
Ezek után csak abban lehet bízni, hogy az elnök a kultúrában kiéli autoriter szenvedélyeit és nem rombolja le teljesen a demokrácia törékeny épületét.
FAZ
Színtiszta cinizmusnak minősíti a politikai szerkesztő, Reinhard Veser, hogy az orosz külügyminiszternek volt képe kijelenteni: az orosz tábornok elleni moszkvai merénylettel Ukrajna a békepárbeszédet igyekszik megtorpedózni. Mondja ezt az a Lavrov, akinek az országa hatalmas bűnöket követett el az utóbbi napokban.
Lehet persze, hogy tényleg Kijev próbálta eltenni láb alól az orosz katonai titkosszolgálat helyettes vezetőjét, ám amit Moszkva az Abu Dhabiban zajló egyeztetésekkel párhuzamosan produkál, az mutatja: esze ágában sincs megállapodni. Inkább azon van, hogy sok száz ezer embernek ne legyen fűtése a csikorgó hidegben. Civileket vesz tűz alá vonaton, piacon, a munkából busszal hazatérő munkásokat támad.
A háborút az orosz vezetés kezdte és be is tudná fejezni. Ám csak azért ment bele a tárgyalásokba, mert azt reméli, hogy ily módon a maga oldalára tudja állítani Trumpot. Igaza van tehát Merz kancellárnak, hogy ti. senki se reménykedjen a harcok gyors befejezésében.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Kitől kell megvédeni Magyarországot?
Tőle. Bár a szavazók egy része ezt még mindig nem ismerte fel, számottevő többségbe kerültek azok, >
Le Monde: Sokba kerülhet Orbánnak a Samsung ügye
A liberális felfogású, párizsi Le Monde Gödről készült tudósításában foglalkozik azzal, hogy Orbán Viktornak sokba kerülhet >
Trump sarokba szorította magát az iráni háborújával
Az elnöknek gyors győzelemre van szüksége, hogy elkerülje a mocsarat – de hosszú háborúra van szüksége >
Trumpnak nincs terve az iráni nép számára
Ahogy egy ellenzéki bennfentes a korábbi amerikai támadás idején mondta nekem, önmagában Irán bombázása nem fog >
Miért kell megtámadni Iránt?
A háború olyan időszak, amikor azt mondják majd nekünk, hogy ne tegyünk fel kérdéseket. De valójában >
Guardian: Orbán Viktor szavazatokat próbál szerezni azzal, hogy Ukrajnát teszi meg bűnbaknak
A jobboldali, populista kormány által finanszírozott és mesterséges intelligencia segítségével készített óriásplakátok – amelyeken Volodimir Zelenszkij >
A magyar választások, mint az amerikai félidős választások előjelei?
Az év két legfontosabb választása globálisan a novemberi amerikai félidős választás és az április 12-i magyar >
Trump fasiszta kudarca
Mi Trump állapota? Kudarcot vall a fasizmusban. Ahhoz, hogy Trump sikerrel járjon a fasiszta átmenetben, véres, >
Trump elveszítette a képességét a szórakoztatásra. Sajnos a sértegetés képességét nem veszítette el
A beszéd során Trump fáradtnak látszott. Nehezen olvasta a telepromptert; a pulpitusba kapaszkodott, már-már kétségbeesetten, és >
Nagy bajban van Orbán Viktor
Ezt állapítja meg Verena Mayer, aki Bécsből tudósítja Süddeutsche Zeitungot Közép-Európáról. Ezt még akkor is így >
Megmenteni őt vagy megbuktatni?
Elég csak a mintegy 20-25 billegő körzet egy részében tálcán átnyújtani a Fidesznek a mandátumot, és >
Észak-Macedónia veszélyes fordulata: Orbán hanyatlása és Vučić ambíciói közé szorulva
Észak-Macedónia ingatag geopolitikai helyzetbe került, mert eddig Orbán Viktor magyar kormányfőre és Aleksandar Vučić szerb elnökre >