Ma Kolos, Györgyi, Georgina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
„Trump úgy viselkedik, mint egy gengszter”
Egy korábbi magas rangú amerikai diplomata azt mondja, hogy Trump úgy viselkedik, mint egy bandita. James O’Brian, aki még tavaly Európa felelőse volt a State Departmentben, jelenleg pedig tudományos kutatásokat folytat Bécsben, kifejtette: az elnök befolyást akar, azt pedig pénzben méri. Ezen felül meg akarja mutatni az embereknek, hogy minden nap kulcsfontosságú döntéseket hoz. Teszteli, hogy meddig mehet el, Grönlandtól Minneapolisig. Csakhogy ily módon nagy veszélybe került a demokrácia. Eljátszotta a partnerek bizalmát, túllépett az értékalapú világrenden. Odahaza milliók mozdulnak meg ellene. Közeli munkatársai mondják róla, hogy annak idején üzletemberként gengszterek nyűgözték le. Ma pedig pont úgy jár el, mint azok. Egyezséget köt, majd megpróbálja azokat újratárgyalni. A mohósága miatt képtelen átlátni a nagyobb képet, ami sikeressé tette a világot 1945 után. Külön jogokat követel magának, viszont a felelősséghez nem fűlik a foga. De vissza lehet szorítani, ha Európa képes egységesen cselekedni. Főként, hogy Grönland igazából nem került le a napirendről. De hogy meghátrált, az mindenképpen tanúsítja, hogy túl van már a csúcsponton. Új korszakba lépett: meg kell tanulnia koalíciókat kötni. Ám teljesen következetlen és alapdolgokkal nincs tisztában a külpolitikában. Hogy mostanában Kínával szemben békülékenyebb hangot üt meg, az a világos stratégia hiányából következik. Minnesota viszont igazi fordulópontot hozott, mert hiába ígért rendet, erőszak és káosz uralkodik. Egyszerre kell ugyanis keménynek mutatkoznia, ugyanakkor elegendő támogatót szereznie a túléléshez. Itt még nincs meg a kiút, ellenben elszabadult az ICE. De az elnök azért azt legalább felismeri, ha falba ütközik. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
Politikai elemzők bíróság elé viszik vitájukat az X-el, mivel a platform nem enged nekik betekintést abba, hogy milyen külföldi beavatkozásra lehet számítani a magyar választáson. A populista-nacionalista Orbán Viktor az utóbbi 16 év legkeményebb csatára készülhet.
A kezdeményezés novemberben indult, mivel a német fővárosban működő civil szervezet, a Democracy Reporting International nem kapott engedélyt az amerikai közösségi portáltól, hogy felmérhesse a választással kapcsolatos kockázatokat, mint amilyen a dezinformáció.
Ezek után az ügy a Berlini Körzeti Bíróság elé került, ám az úgy vélekedett, hogy nem illetékes az ügyben. Így viszont a civilek, a Társaság a Szabadságjogokért és egy ügyvédi iroda közreműködésével fellebbezett. A meghallgatás éppen két hét múlva lesz.
Európában a Digitális Szolgáltatások Törvénye előírja, hogy a nagy platformok nem tagadhatják meg a külső vizsgálatot az ügyben, miként kezelik a rizikófaktorokat, így azt, hogy bizonyos körök netán igyekeznek befolyásolni a választások eredményét. A Bizottság pont ilyen okból tavaly év végén 40 milliós bírsággal sújtotta az X-et, emellett még további 80 milliót is kirótt rá, amiért nem tett eleget az átláthatósági előírásoknak.
Neue Zürcher Zeitung
Az egyik vezető amerikai Irán-szakértőnek fogalma sincs, mit akar elérni Trump a közép-keleti országban, ám az elemző úgy gondolja, hogy háború nélkül fennmarad a teokrácia. Vali Nasr, a Johns Hopkins Egyetem professzora annyit lát, hogy a Fehér Ház a haditengerészettel akarta tárgyalóasztalhoz kényszeríteni a mullahokat, ám az emberi jogokról és a demokráciáról nem esik szó.
Az elnök azonban aligha tudja megadásra kényszeríteni a rendszert, mert Teherán nem fogja teljesen feladni sem az urándúsítást, sem a rakétafejlesztést, sem a félkatonai szervezetek támogatását a régióban. Ha ugyanis megtenné, az a végét jelentené. De itt külön gond, hogy az iráni fél nem bízik az USA-ban, hiszen az felrúgta a korábbi megállapodást.
Majd az újabb párbeszéd kellős közepén megengedte Izraelnek, hogy az szétrombolja, amiről voltaképpen tárgyaltak. De az biztos, hogy az ajatollák nem akarnak háborút. Úgy néz ki, hogy a Fehér Ház sem. Nem tudja ugyanis, mi lenne a rezsim összeomlása után. Az Iszlám Köztársaságnak ugyanis nincs alternatívája. Megszűnte megdobná az energiaárakat és kihatna az öböl menti államok gazdaságára. Ezért próbál az USA kétségbeesetten békés megoldást találni. Pláne hogy viszolyog amerikaiakat áldozni.
A hasadóanyag ügyében lehetne kompromisszumot elérni, a rakétaprogram már keményebb dió, hiszen azok jelenti az ország egyetlen védelmi eszközét. A környező országokban működő milíciák közül viszont már csupán a hutik jelentenek bizonyos problémát.
Az egykori sah fia aligha juthat érdemi szerephez, mert neki nincs bázisa az országban. Ezért az lenne a legjobb, ha az országon belül bukkanna fel egy mérsékelt vezető. Ám ha szétesik a Forradalmi Gárda, és helyét milíciák veszik át, az polgárháborút jelent. De nagyon úgy néz ki, hogy a rendszer túléli ezt a megpróbáltatást is. A döntő az, mit csinál Trump: megindítja-e seregeit vagy sem.
Wall Street Journal
A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy amerikai részről a rezsimváltásra kell törekedni Iránban. Sok minden történt ugyanis a múlt június óta, lejárt a barter-ügyletek időszaka. Amikor Trump a héten tárgyalásokat kezd az iráni féllel Törökországban, visszatér a jövőbe. De most teljesen mások a feltételek, mert a múlt nyáron Amerika akkor megsemmisítette a teheráni atomprogram javát és megtizedelte a legfelső perzsa katonai vezetést.
Kiderült, mennyire gyenge a közép-keleti ország, és hogy az izraeli titkosszolgálat milyen pozíciókat épített ki ott. Azon kívül az iráni nép az év végén fellázadt, amire a válasz mészárlás volt. Ezek után a kérdés az, miről lehet tárgyalni?
Mivel a nukleáris bomba fejlesztését alaposan visszavetették a légitámadások, ez ügyben nagy engedményeket nem tudnak tenni a papok. De biztos, hogy jelentős pénzösszeget követelnének cserében, ami arra kellene, hogy finanszírozni lehessen az elnyomást. Csak éppen hogyan fogadna egy ilyen alkut a lakosság?
A rakéták és az Irán által támogatott gerillaszervezetek kapcsán aligha lehet előrelépésre számítani, mert a rezsim a forradalom terjesztését tartja céljának, nem azt, hogy békében éljen a szomszédjaival. A szankciók enyhítése ugyanakkor a tiltakozók hitét ingatná meg.
Ezért az USA-nak abban kellene segítenie, hogy a tömegek megdönthessék az ajatollák uralmát. Ha összeomlik a rezsim, az jó az egész régiónak. Kiesik egy bot a küllők közül, Kína és Oroszország fontos partnerét veszíti el. Most kell lépni, mert a teokrácia harmatos és a nép vár. Trump teremtette meg ezt a lehetőséget, le kell csapnia rá.
Washington Post
Max Boot úgy gondolja, Amerika még nagyon megbánhatja, hogy elidegeníti magától az erős középhatalmakat. Mert ga összeállnak, az európaiak és az ázsiai demokráciák beleszólhatnak a globális egyensúly kialakításába.
A washingtoni Külkapcsolati Tanács vezető elemzője igen fontosnak nevezi, amit a kanadai kormányfő Davosban mondott ez ügyben, mármint hogy a nagyhatalmak átgázolnak az érték alapú nemzetközi renden. Viszont a közepesen erős államok befolyása szinte korlátlan. Ide kell érteni Európát és Kanadát, valamint Ausztráliát, Japánt, Új-Zélandot, Dél-Koreát és Tajvant.
Közösen szuperhatalmat alkothatnak, hiszen lakosságuk száma közel jár a 900 millióhoz, a GDP-jük majdnem 40 millió dollár, Amerika legfeljebb a katonai kiadásokat tekintve tudja felvenni velük a versenyt. Kína pedig csupán a népesség száma alapján. Ám nincs meg az egység közöttük. habár látni biztató lépéseket.
Az EU-nak el kell törölnie az egyhangú döntéshozatal elvét, mert akkor Magyarország és Szlovákia nem tud többé akadékoskodni. Dolgozni kell az európai hadsereg felállításán. Sokkal többet lehetne tenni a kereskedelem fellendítéséért a földrész és Ázsia között.
A két kontinens a biztonságban nem építhet a szeszélyes Egyesült Államokra. Viszont ha az eddigi szövetségesek csak kevésbé függnek Washingtontól a kereskedelem és a biztonság területén, akkor az USA csak nehezebben tud parancsolgatni nekik, ők viszont kevésbé akarnak üzletelni a másik féllel, amely még a támaszpontjait is elveszítheti a két régióban.
Így lehet, hogy a végén az amerikaiak fogják a fejüket, amiért vége lett uralmuknak a világban.
Neue Zürcher Zeitung
A külpolitikai rovat helyettes vezetője igen veszedelmesnek nevezi, hogy Trump, Hszi és Putyin a világ felosztásán gondolkodik. Andreas Rüesch szerint a három vezető immár csupán légvárnak tekinti a szabadelvű szabályokon nyugvó világrendet, az igazából kifutó modell. Az a kor jön, amikor az erősek jelölik ki a hatalmi övezeteket, ám cseppet sem ígérkezik békésnek az új időszak.
Hogy Amerika mit akar, azt nem látszik, töredékelemek bukkannak csupán fel az új nemzetbiztonsági koncepcióban. Ilyen a nyugati félteke védelme, Grönlanddal bezárólag. De ez is kurzusváltással ér fel, mert az évszázad elején a két párt még elutasította az érdekzónákat.
Trump leporolta a Monroe-doktrínát, vagyis hogy az amerikai hátsó udvar az Egyesült Államok homokozója. Új viszont az agresszív hang. És vannak jelek, hogy Washington ezt a modellt szánja az egész világnak. Pl. amikor az elnök értésre adja, hogy Ukrajnában az oroszokat illeti meg a döntő szó. És aki nem hajlik meg az erős szomszéd akarata előtt, az felelőtlen.
Olyan erőegyensúlyt kell teremteni, vallja a Fehér Ház, amelyben egyetlen állam sem fenyegetheti az amerikai érdekeket. De pl. hogy mik a tervei Tajvan kapcsán, azt nem lehet tudni. Ám illúzió, hogy ily módon stabilabb lesz a béke. A történelem igazolja, hogy csupán fikció jól elválasztott hatalmi szférákra törekedni. A nagyhatalmak ugyanis terjeszkedni akarnak.
A befolyási zónák Tajvan megszállására ösztökélnék Kínát. Oroszország feljogosítva érezné magát, hogy visszaállítsa uralmát az egykori Szovjetunió fölött. Ám az USA alighanem ellenállásba ütközne, ha megpróbálná bekebelezni Kanadát.
Európa számára az az opció, hogy igyekezzen megmenteni az eddigi nemzetközi rend maradékát, már ahol van rá mód. Egyébiránt pedig fel kell készülnie arra, amit a geopolitikai rablólovagok korszaka hoz magával.
FT
Kína a fő haszonélvezője annak, hogy Trump össze-vissza kapkod az Északi-sarkkal kapcsolatban – fejti ki Isaac Cardon, a Carnegie Békekutató egyik vezető munkatársa, aki könyvet írt a tengerjog kínai felfogásáról.
Azt érzékeli, hogy miközben az USA átcsoportosítja haditengerészetét a világban, elriasztja magától a szövetségeseket és az űrt Peking tölti ki. Vagyis az Egyesült Államok utat nyit ahhoz, hogy az ázsiai nagyhatalom növelje nemzetközi befolyását és új térségekbe jusson el.
A kínaiak azt használják ki, hogy sok kormány – tévesen - stabilabbnak tartja országukat, mint a jelenlegi USA-t. Egyelőre azonban a partvonalról figyelik, hogy ellenfeleik sorra követik el a ki nem kényszerített stratégiai hibákat. Közben pedig mind nagyobb mozgástérhez jutnak Tajvan körül.
Hszi megteheti, hogy kivár és erőforrásait az országhoz közeleső régiókba vezényli át, kiaknázva minden lehetőséget, hogy enyhítsen az amerikai szorításon. De közben igen erős lapjai vannak Latin-Amerikában: nagyon értékes ásványkincseket termel ki és importál.
Azon persze nem tud változtatni, hogy hajói és repülőgépei japán és amerikai vizeken kénytelenek haladni, ha el akarnak jutni a sarkköri tengerre. De kínai felségjelű tengeri járműveket Trumpon kívül senki sem látott Grönland közelében. Viszont Amerika figyelmen kívül hagyja azt a veszélyt, amit Peking az alaszkai térségben jelent.
Az elnök által előidézett zűrzavar bátorítja Hszit a nyugati féltekén és felgyorsítja a 2. világháború után nemzetközi rend felszámolását.
Welt
A kieli Világgazdasági Intézet elnöke sürgeti, hogy Európa hagyjon fel a kisállami szemlélettel a védelem ügyében, mert közös hadsereg és fegyverkezés kell, amit együttesen felvett kölcsönökből kell finanszírozni. Moritz Schularik úgy értékeli, hogy egy csapásra vége lett az eddigi nemzetközi rendnek, nincs átmenet az újhoz. Az érdekeket innentől kezdve hatalmi eszközökkel érvényesítik.
További tanulság, hogy a földrész csak akkor számít, ha egyesíti erőit, határozottan és gyorsan, ám ez igen nehéz. Hogy a kontinens kénytelen félelemben élni, az USA viszont erőt sugároz, az az EU döntésének az eredménye. A 27 tagállam ugyanis a saját védelmére áldoz, mellesleg arra sem sokat, így viszont nem lesz erős az Unió.
Fel kellene fogni, hogy amikor minden kormány a saját, nemzeti érdekeit tartja szem előtt, azzal cselekvőképtelenné teszi a közösséget. Meg kell teremteni az arra készek szövetségét, a britekkel, skandinávokkal, németekkel és franciákkal. Ki kell dolgozni a terveket, miután Amerika már nem támogatja feltétel nélkül a 27-eket.
Szükség volna továbbá bátor politikai vezetésre is, mert az fellelkesítené a polgárokat és valamelyest megakasztaná a populistákat. Az idén óriásit kellene előrelépni a védelmi unió létrehozatala terén, hatalmas összegeket kellene e célra áldozni. A nemzeti fegyverkezés drága tévút.
Gondolni kell a nukleáris védőernyőre is, ami nem könnyű, de nincs alternatívája. Pláne, hogy az Egyesült Államok és Kína a hatalompolitikai zsarolás eszközéhez folyamodik a világpolitikai két gorillájaként és még itt van Oroszország is. Fel kell számolni a függő viszonyt az amerikaiakkal és a kínaiakkal szemben, főleg a technológiában, a pénzügyekben és a biztonságban, illetve az ipari szállításokban.
Arra is ügyelni kell, hogy a katonaság fejlesztése során mire költjük a pénzt, mert jelenleg a 80-as évek felfogása érvényesül. Pedig a jövő háborúját javarészt robotok vívják majd. Ha az EU nem változtat ezen, a kerekek alá kerül.
A populisták aláássák a belső piacot és a politikát, az a veszély fenyeget, hogy szétesik a földrész politikai és gazdasági egységként. Pedig háromszor annyi lakója van, mint Oroszországnak.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A magyaroknak elegük van Orbán Viktorból. De Trump hátszele megmentheti a bőrét
A Tisza legnagyobb lehetősége abban rejlik, hogy meggyőzze a kormányból kiábrándult választókat: hiteles alternatívát és kézzelfogható >
Rubio színtiszta trumpizmust képvisel
Virtigli trumpizmussal szolgált Rubio Münchenben: keményen bírálta a szabad kereskedelmet, a klímavédelmet és az ENSZ-t. Grönlandra >
Orbán fokozza a „háború vagy béke” kampányt, miközben Magyarország sorsdöntő szavazás előtt áll
Elemzők szerint azért ezt a vonalat választotta, mert cudar állapotban van a gazdaság: továbbra sem tud >
VMDK: A mezőgazdaság helyzete tarthatatlan
A VMDK rámutat arra is, hogy a Prosperitati Alapítvány támogatásai elveszítik értelmüket, ha közben a Vajdasági >
A magyarországi választás nem csupán Orbánról szól, hanem átalakíthatja az egész balkáni hatalmi dinamikát
Ez Aleksandar Vučić szerb elnök esetében a legnyilvánvalóbb: az orbáni Magyarországra gyakran tekintenek úgy, mint amely >
A részvétel nem minden
Színjáték, hogy a NOB elnök asszonya könnyes szemekkel és elcsukló hangon jelentette be: kénytelenek kizárni egy >
Szex, hazugságok és mérgező gyárak: Orbán sarokba szorult a választási kampányban
A magyarországi választási kampány sárdobálásba torkollik. A kormánypárti média pletykákat terjeszt, miszerint léteznek olyan videofelvételek, amelyeken >
Szerbia az EU-hoz szeretne csatlakozni – legalábbis az elnöke ezt állítja
A szerb elnök úgy tesz, mintha változatlanul feltett szándéka lenne belépni az Unióba, ám ő nagy >
Klára, Gergő és az ország
Kovács Gergely valóban vicces ember, viszont az egyeduralom, a maffiaállam csöppet sem az. Millióknak okoz valamilyen >
A korrupció mocsarába süllyeszti a vajdasági magyarokat az SNS-SPS-VMSZ hatalmi gépezet
Fel kell tennünk a kérdést: Pásztor Bálint szerint ez lenne az a „normalitás”, amit oly büszkén >
Rubio Magyarországra látogat, miután Trump kiállt jobboldali szövetségese, Orbán mellett
Washingtonban közölték, hogy most vasárnap és hétfőn látogat Budapestre Rubio külügyminiszter, miután Trump támogatásáról biztosította a >
Kijutott a megpróbáltatásokból a washingtoni Kennedy Centernek
Annak idején azzal alakult meg, hogy a kultúra háza lesz mindenki számára, ám renoválására hivatkozva hamarosan >