Ma Julianna, Lilla, Filippa névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Kijev kampánytámogatása Orbánnak
A Frankfurter Allgemeine Zeitung közép-európai tudósítója azt gondolja, hogy amikor Ukrajna kirohan Magyarország ellen, akkor igazából Orbán választási kampányát segíti, mivel ily módon több szó esik a háborúról, mint a hatalmi visszaélésekről és a korrupcióról. Budapestről keltezett tudósításában Alexander Haneke nem tudja eldönteni, nem az idegesség jele-e, hogy április 12. közeledtével egyre élesebb a kétoldalú vita. Egyes megfigyelők mindenesetre a saját félelmeiket látják visszaigazolódni, amikor a kormányfő a befolyás növelésével vádolja Kijevet, mármint, hogy a Fidesz immár a vereségre készül. A Bécsben oktató ukrán politológus, Sehovcov szerint a példa Románia lehet, ahol az Alkotmánybíróság jó egy éve eltörölte az első forduló eredményét, mondván, hogy a szélsőjobbos győztes, Georgescu az illegális orosz közbeavatkozásnak köszönhette sikerét. Közben Magyar Péter bemutatta két új csúcsjelöltjét, mind Orbán Anita, mind Kapitány István széles körben elismert, párthovatartozástól függetlenül. Tökéletesen beleillenek a Tisza stratégiájába, hogy ti. radikálisan szakítani kíván a kudarca miatt kinevetett régi ellenzékkel. A Fidesz ugyanakkor arra alapoz, hogy az ellenzék vezérét nem egyszerű jellemnek ismerik. A jelszó: Biztos választás, ami arra utal, hogy az egyik oldalon van a hatalom jól ismert képviselője, Orbán, a másikon valaki, akiről keveset tudni és aki bizalmasok szűk körével veszi körbe magát. Ehhez járul még a hatalom közeli média által teljes hangerővel keltett félelem, hogy a háború átcsaphat. Ha sikerül beültetni az emberek fejébe a riadalmat, az segíthet, hogy háttérbe szoruljanak a hazai gondok. Magyar Péter főleg azért tudta szorult helyzetbe hozni a miniszterelnököt, mivel napirenden tartja a visszásságokat, a korrupciót, a csapnivaló gazdálkodást. Hogy sokan elégedetlenek az infláció, a kedvezőtlen gazdasági adatok és a hatalmi elit időnként pöffeszkedő gazdasága miatt, azzal a Fidesz is tisztában van. Ezért kiadós osztogatásba kezdett. Trump megígérte régi barátjának, Orbánnak, hogy ha lesz békecsúcs, azt Budapesten tartják. Ez hatalmas presztízsnyereség volna a magyar kormány számára. Azonban Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézettől borúlátó, hogy az esemény mennyire hatna ki kedvezően a választási hadjáratra. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FT
A szerkesztőség úgy ítéli meg, hogy az amerikaiak megvonták a vörös vonalat Minnesotában. Két ártatlan ember halála kellett hozzá, de valami változik az USA-ban. A tragikus esetek megrázták az egész társadalmat, a lopakodó tekintélyelvűség messze nem váltott ki ilyen hatást.
A Fehér Ház ugyan részben visszavonulót fújt, de mindenképpen kulcspontról van szó Trump 2. elnöksége során. A fő ok az, hogy kirajzolódott az ICE taktikája: álarcos rendőrök járművek üvegét zúzzák be, vagy éppen magánotthon ajtaját törik be, sokszor fegyverrel hurcolnak el gyanúsítottakat, akik semmit sem követtek el.
Könnygázt és bors szprét fújnak tüntetőkre, amikor azok telefonjukkal rögzítik, mit művel a karhatalom. Az ilyen jelenetek egy autokrata államban tipikusak. És hiába állította a Fehér Ház, Pretti bizonyosan nem volt hazai terrorista. Még konzervatív amerikaiak is felháborodtak, mert a történteket úgy értékelték: itt alapvető jogokat vonnak el.
Ritka módon a Nemzeti Fegyverszövetség is bírálta a kormányzatot, az amerikaiak számára ugyanis szentnek számít az otthonuk és a fegyverviselés joga. Először van az, hogy a lakosság többsége az ICE feloszlatását szeretné. A demokraták joggal próbálják blokkolni az idegenrendészet költségvetésének növelését.
De a szervezet másutt is bevetheti a minneapolisi taktikát, hacsak a Kongresszus nem parancsol határozottan megálljt neki. Trump gyorsan cselekedett, hogy elvonja a figyelmet, ezért fenyegeti újból Iránt.
A MAGA-táborból ugyan sokan osztják a felzúdulást az ICE miatt, ám továbbra is támogatják a politika nagy részét. Ám a legutóbbi reakció arra utal, hogy a Fehér Ház nagyon is tekintettel van a tömegek nyomására és a jogi kockázatokra. Vannak tehát korlátok és már sok polgár kész arra, hogy megvédje ezeket.
New York Times
Pretti halála fordulópont lett az USA-ban – több tényezőnek tulajdonítható, hogy a kormányzat jelentősen módosítani kényszerült agresszív törekvéseit Minnesotában – foglalja össze a helyzetet Kurt Streeter, aki az amerikai identitás szakértője a lapnál.
Hogy az ICE emberei megölték a békés tüntető férfit, attól átszakadt a gát. Az érzelmek a hatalom ellen fordultak és jelentős meghátrálásra késztették Trumpot. Ez már a 2. ilyen gyilkosság volt a városban rövid időn belül és mindkettő akkor felháborodást keltett, hogy az már konzervatív körökig is elért.
A második esettel azért telt be a pohár, mert az már egy irányzatot jelzett. Mindkét áldozat amerikai volt, Minneapolis pedig a tiltakozás és a rendőri erőszak jelképe lett. Sokan úgy látták, hogy kivégzés szemtanúi voltak, szó sem lehet belső terroristákkal szembeni védekezésről, ahogy azt a hivatalos állásfoglalás sulykolta.
De még ez sem elég magyarázat. A tényekhez hozzá tartozik, hogy Pretti fehér és amerikai polgár volt, tisztességesen dolgozott, nem is akárhol: veteránokról gondoskodott egy kórházban. Legálisan viselt fegyvert, soha nem szegte meg a törvényt. Ráadásul az ominózus pillanatban egy idegen segítségére sietett, ám az idegenrendészet megölte.
Az elnök magára vonta a fegyvertartás jogáért harcoló szervezetek haragját, mert nekik az a véleményük, hogy cseppet sem radikális, hanem nagyon is amerikai, ha valaki pisztollyal megy demonstrálni. Persze a kiértékelést megnehezíti az újonnan előkerült felvétel, amelyen a későbbi áldozat egy héttel korábban leköpi az ICE egyik furgonját és megrongálja annak hátsó lámpáját. De nem tartóztatták le.
A közhangulat teljesen megfordult, még a városba kirendelt határcár is elismerte, hogy hogy elfuserálták a minneapolisi akciót. Pedig a Trump-kormányzat nemigen szokta beismerni a hibáját.
Kurier
Egy igen tekintélyes NATO-szakérőt azt mondja, hogy amit Trump csinál, az leginkább a maffiafőnökökre jellemző. Az interjúban Stefania Babst, aki 20 éven át dolgozott a katonai szövetségnél és 8 éven keresztül vezette a stratégiai tervező csoportot, azt hangsúlyozza, hogy az elnök végleg szétverte a bizalmat a szervezeten belül, amikor Grönland ügyében egy partner területi épségét és politikai szuverenitását fenyegette.
Persze nála a provokáció nagyon is tudatos, mert döbbenetet, sokkot, sérelmet és zavart igyekszik kiváltani. Pont ez a szervezett alvilág módszere. Már jó ideje csinálja, ennek eredményekét gyakorlatilag üres homlokzattá vált a szövetség. Érdemi stratégiai döntéseket jó ideje nem hozott.
Viszont épp ezért legfőbb ideje a NATO-t európaizálni. Ha Rutte igazi főtitkár volna, ezen ügyködne. Sokkal kritikusabban, öntudatosabban kellene fellépnie, nem kéne ilyen alázatosnak lennie Washingtonnal szemben. Itt olyan kérdésekről kell határozni, mint hogy miként járjanak el a tagok Oroszországgal szemben, hozzásegítsék-e Ukrajnát a győzelemhez.
A válaszok meghatározzák az eszközöket is. De egyelőre azt látni, hogy az USA a saját céljaira óhajtja használni a szervezetet. Ám abba Kijevet mindenképpen be kell vonni, amint kialakul az új európai védelmi szerkezet.
Az amerikai védőernyőre nem lehet hagyatkozni. Putyin számára nagy ajándék, hogy Trump kivált a transzatlanti közmegegyezésből. Világossá tette, hogy ő a Kremllel kíván megegyezni. Mint két klánfőnök, aki befolyási övezetekre akarja felosztani a világot.
Persze az amerikaiak sok tekintetben továbbra is nélkülözhetetlenek az öreg földrész számára. De aligha vonják ki az összes katonájukat, ám a mostani kormányzat alatt nem fognak közreműködni a kontinens védelmében az agresszív orosz elnökkel szemben. A NATO azonban túl fontos ahhoz, hogy a Fehér Ház jelenlegi urának szeszélye döntsön róla.
New York Times
A New York-i Egyetem egyik történész professzora azt mondja, hogy a történelmi tapasztalatok arra utalnak: visszaüthetnek Trumpra a legrosszabb ösztönei. Ruth Ben-Ghiat, aki könyvet írt az erős emberekről, Mussolinitől kezdve napjainkig, bajosnak tartja, hogy az elnököt nem bírja jobb belátásra a minnesotai kettős gyilkosság okozta közfelháborodás, leszegett fejjel megy előre (vagy lefelé), nem érdekli, hogy ez mivel jár a nemzet és a világ számára.
Ilyesfajta megalomániát persze már többször láttunk a múltban, ám az autokrácia visszafelé sülhet el. Az ilyen politikusok bátor újítóknak állítják be magukat, tévedhetetlen ösztönökkel, mármint, hogy miként kell naggyá tenni országukat. Az őket körülvevő személyi kultusz a csalhatatlanságukat hirdeti, a propaganda ugyanakkor leplezi kudarcaikat, egyben eltúlozza befolyásukat és hozzáértésüket.
Az őket körülvevő talpnyalók a nagy ember hazugságait ismételgetik, ily módon az elszigetelődik a szakértőktől, nem kap objektív visszacsatolást. Ezért nem módosítanak az irányvonalon, hanem háborúkba kezdenek, ami leleplezi korruptságuk és kétbalkezességük igazi árát. A vége az, hogy a kiábrándult lakosság elveszti a bizalmát a vezér és az elit iránt.
Putyin kleptokráciát alakított ki, Trump megkísérli lebontani a demokráciát. Ám az eredmény az lehet, hogy a nép elűzi, viszont a nemzet romokban végezheti. Sajnos, az elnök többet foglalkozik Grönland megszerzésével, az amerikaiak fegyveres elnyomásával, mint azzal, ami igazán fontos a lakosság számára: hogy ti. meg lehessen fizetni az árakat és legyen elegendő munkahely, vagyis amivel választást lehet nyerni.
Nem meglepő, hogy egyre jobban kirajzolódik: lesz ennek még böjtje. A Fehér Ház nem tudta megszilárdítani hatalmát, előbb vesztette el népszerűségét. Ezt Trump is tudja, mármint hogy milyen könnyen szertefoszlik a varázsa.
Az erős emberek akkor a legveszedelmesebbek, amikor a sarokba szorulna, ennélfogva az USA-ban fokozott belső elnyomásra és még több külföldi imperialista agresszióra kell felkészülni. De a vezető közelebb kerül ahhoz, hogy elmozdítsák tisztségéből és a végén felelősségre vonják, a legtartósabb ítéletet persze a történelem mondja ki felette.
Guardian
Simon Tisdall azt veti a brit kormányfő szemére, hogy Kína nukleáris Armageddon felé vezeti a világot, de mintha ezt Starmer nemigen érzékelte volna, amikor a múlt héten Pekingben járt. A szemleíró rámutat, hogy egyre hangosabban ketyeg a végítélet órája, mivel sorra szűnik meg a fegyverzetkorlátozási egyezmények érvényessége és a politikusok mind felelőtlenebbek lesznek. Szóval itt az idő riadót fújni.
Csak éppen a brit-kínai tárgyalásokon szóba sem került az ázsiai nagyhatalom veszedelmes, titkolózó és gyors atomfegyverkezése. A okok megválaszolásával Hszi mindezidáig adós. Márpedig a tömegpusztító eszközök ellenőrizetlen elterjedése a legközvetlenebb létveszélyt jelenti az emberiség számára. Ugyanakkor elakadt ez ügyben a diplomácia.
Csaknem mind a kilenc nukleáris hatalom erőteljesen korszerűsíti csapásmérő erejét – jelentette a stockholmi Békekutató Intézet. A Sipri egyaránt idesorolja a hiperszonikus rakéták valamint kis hatóerejű, harcászati fegyverek kifejlesztését. A kísérletek hamarosan indulhatnak. A jó 12 ezer robbanófej 90% -a orosz és amerikai kézben van.
Hozzájuk képest a maga kb. 600-as számával Kína sehol sincs, de gyorsan hozza be a lemaradását. 2023 óta évente 100-zal nő a nukleáris arzenálja, és az évtized végére ugyanannyi interkontinentális ballisztikus rakétája lehet, mint az USA-nak és Moszkvának. Viszont Peking elutasítja párbeszédet a fegyverkezés megfékezésére.
Kérdés, mit akar Hsz, aki császár módjára irányítja az országot. De bizonytalan, képzelőerő nélküli politikus, aki hajlamos hibázni. Nem tudja magát kivonni a világméretű irányzatok és nyomások hatása alól. Azt látja, hogy Trump növeli az atomfegyverkészleteket, illetve, hogy diktátortársa, Putyin nukleáris háborúval fenyegeti a Nyugatot, miközben próbálja elfoglalni Ukrajnát. A példa ragadós lehet.
Az is zavaró, hogy minden látszat ellenére a jelek szerint az elnök-pártfőtitkár nem tartja ellenőrzés alatt a hadsereget. Hogy miért menesztette a katonai hierarchia első emberét, az továbbra is rejtély. Így a kérdés az: ki tartja rajta a kezét az atom indítógombon?
Washington Post
A vezércikk sürgeti az amerikai elnököt: vegye rá az ügyvivő venezuelai államfőt, hogy írja ki a választásokat. Rodriguez ugyan együttműködik az USA-val és tett több lényeges engedményt, pl. elengedi a politikai foglyok jelentős részét, amit Washington díjaz is.
Két napja pl. delegáció érkezett Caracasba, hogy hét év után előkészítse a diplomáciai képviselet újranyitását. A Fehér Ház bejelentette, hogy megszünteti az ország légterének zárlatát. De ezzel együtt nyugodtan feltételezhető, hogy Maduro korábbi 2. embere csupán időt akar nyerni, amíg egyszer csak másfelé irányul az Egyesült Államok figyelme, illetve hogy a demokraták várható választási sikere korlátozza Trump lehetőségét katonai akciók végrehajtására.
Ezért fontos kitűzni a szabad és tisztességes választások időpontját. Ha az urnákhoz hívják az embereket, Machado ellenzéki vezér lehet a győztes. Ugyanakkor nehéz elképzelni, hogy Rodriguez lebontja azt az elnyomó gépezetet, amelyet világra segített. Ameddig ő van a kormányrúdnál, addig Amerikának gyanakodva kell figyelnie, hogy a politikus együttműködik az olyanokkal, mint Oroszország, Kína és Irán. A titkosszolgálat nem gondolja, hogy hajlandó megszakítani ezeket a kapcsolatokat.
Egyetlen komoly multi sem önt milliárdokat a venezuelai olajiparba, amíg fennáll a veszély, hogy egy szocialista diktatúra megint elvehet mindent. Mindenesetre figyelemre méltó, hogy az ExxonMobil nagyfőnöke korábban kizártnak nevezte a beruházásokat, ám legújabban már úgy nyilatkozott: ha képviseleti kormány alakul, utána szó lehet a befektetések felújításáról.
Guardian
A szerkesztőségi állásfoglalás üdvözli, hogy az EU sorra köti a szabadkereskedelmi megállapodásokat, miután nem kér az amerikai fenyegetésekből. Ezért olyan üzleti kapcsolatokra törekszik, amelyekben immár semmire sem kötelezi a másik felet, az együttműködés teljesen egyenjogú.
Ilyen egyezmény született Indiával és Vietnámmal, ami azt jelzi, hogy történelmi fordulat következett be, Európa tiszteletben tartja az érintett országok szuverenitását. Egy nehézsúlyú gazdasági tényező új alapokra helyezi a kooperációt, mert Amerika gazdasági és politikai nyomásgyakorlásra használja a vámokat.
Az Unió azt szeretné, ha Vietnám áttérne a hi-tech termékek gyártására, a tömegtermelést boldogan átvenné tőle India. Ugyanakkor az indiai cégek ezentúl könnyebben hozzájutnak a fejlett európai technológiához. A földrész egyidejűleg becsukja a szemét, amikor arról van szó, hogy Új-Delhi továbbra is vesz orosz olajat. Emellett nem kéri Vietnámot, hogy az válasszon: kivel akar boltolni, Európával vagy Kínával.
Washington fegyvernek tekinti a kereskedelmet, ami aláássa a bizalmat. Ezzel szemben Brüsszel arra törekszik, hogy megossza a növekedést és cserében nem vár a másiktól behódolást. A földrész realitásérzékről tesz tanúbizonyságot, amikor nem akarja többé, hogy az értékteremtés alacsony fokán rekedjen meg a fejlődő világ.
Következő cikk: Trump túlterhelte magát
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A magyaroknak elegük van Orbán Viktorból. De Trump hátszele megmentheti a bőrét
A Tisza legnagyobb lehetősége abban rejlik, hogy meggyőzze a kormányból kiábrándult választókat: hiteles alternatívát és kézzelfogható >
Rubio színtiszta trumpizmust képvisel
Virtigli trumpizmussal szolgált Rubio Münchenben: keményen bírálta a szabad kereskedelmet, a klímavédelmet és az ENSZ-t. Grönlandra >
Orbán fokozza a „háború vagy béke” kampányt, miközben Magyarország sorsdöntő szavazás előtt áll
Elemzők szerint azért ezt a vonalat választotta, mert cudar állapotban van a gazdaság: továbbra sem tud >
VMDK: A mezőgazdaság helyzete tarthatatlan
A VMDK rámutat arra is, hogy a Prosperitati Alapítvány támogatásai elveszítik értelmüket, ha közben a Vajdasági >
A magyarországi választás nem csupán Orbánról szól, hanem átalakíthatja az egész balkáni hatalmi dinamikát
Ez Aleksandar Vučić szerb elnök esetében a legnyilvánvalóbb: az orbáni Magyarországra gyakran tekintenek úgy, mint amely >
A részvétel nem minden
Színjáték, hogy a NOB elnök asszonya könnyes szemekkel és elcsukló hangon jelentette be: kénytelenek kizárni egy >
Szex, hazugságok és mérgező gyárak: Orbán sarokba szorult a választási kampányban
A magyarországi választási kampány sárdobálásba torkollik. A kormánypárti média pletykákat terjeszt, miszerint léteznek olyan videofelvételek, amelyeken >
Szerbia az EU-hoz szeretne csatlakozni – legalábbis az elnöke ezt állítja
A szerb elnök úgy tesz, mintha változatlanul feltett szándéka lenne belépni az Unióba, ám ő nagy >
Klára, Gergő és az ország
Kovács Gergely valóban vicces ember, viszont az egyeduralom, a maffiaállam csöppet sem az. Millióknak okoz valamilyen >
A korrupció mocsarába süllyeszti a vajdasági magyarokat az SNS-SPS-VMSZ hatalmi gépezet
Fel kell tennünk a kérdést: Pásztor Bálint szerint ez lenne az a „normalitás”, amit oly büszkén >
Rubio Magyarországra látogat, miután Trump kiállt jobboldali szövetségese, Orbán mellett
Washingtonban közölték, hogy most vasárnap és hétfőn látogat Budapestre Rubio külügyminiszter, miután Trump támogatásáról biztosította a >
Kijutott a megpróbáltatásokból a washingtoni Kennedy Centernek
Annak idején azzal alakult meg, hogy a kultúra háza lesz mindenki számára, ám renoválására hivatkozva hamarosan >