Ma Julianna, Lilla, Filippa névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A Trumphoz dörgölődés csak árulást eredményez – ahogy azt az európai szélsőjobboldal is megtapasztalta
Ezt fejti ki Stephen Holmes, a New York-i Egyetem politológia professzora a Project Syndicate-ben, aki szerint a politikust nem az megállapodás szándéka vezérli, hanem az, hogy uralkodhasson. A perverz öröm, hogy másokat a sárba taposhasson, magát viszont piedesztálra emelje. A szélsőségesek most eszmélnek, hogy kivel is van dolguk. Hogy gyerekes illúziókat tápláltak, Farage, Bardella, Weidel, Salvini, Fico, Orbán és Morawiecki. Azt hitték, hogy útitársak a liberális nemzetközi felfogás elleni lázadásban. Ám a bálványuk azzal fenyeget, hogy beszippantja egy európai szövetséges területét, részben vagy egészben. Ám kiderült, hogy a vélt partnerek igazából eldobható játékszerek. De egyikük sem ismerheti el nyilvánosan, hogy hiába volt a reményük, mármint hogy az ideológiai szolidaritásért cserében Amerika tesz az érdekükben. De a populistákon kívül elszámították magukat az európai politikai főáramlat pártjai is. A Fehér Ház ugyanis nem együttműködést akar, hanem behódolást. Nehogy bárki azt higgye: meghátrált Grönland ügyében, mert akkor alábecsüli Trump érzelmi instabilitását és megrögzött kétkulacsosságát. Ő azt imádja, ha mások térdre hullnak az akarata előtt. Ha valaki önként hasra esik előtte, az elveszi az örömöt tőle. Ezért tévedés a megbékítés kísérlete. Olyasmit kínál, amire az elnöknek nincs szüksége. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Bloomberg
Orbán jól időzített győzelmet arat azzal, hogy megszerzi a szerb olajfinomítót. Kifizetődik számára, hogy változatlanul igen közel áll Putyinhoz, mivel a Gazprom belement, hogy a MOL-nak adja át a NIS-ben meglévő tulajdonhányadát, bár ezt még az USA-nak helyben kell hagynia.
Az amerikai szankciók nyomán a létesítmény hónapokig nem jutott alapanyaghoz, bizonytalanná vált a jövője, ám most már kész a megállapodás, természetesen politikai és üzleti leágazásokkal. Sok mindent persze még tisztázni kell, az ár sem ismeretes. De Szerbia még sosem volt ennyire közel ahhoz, hogy véget érjen az orosz uralom az olajiparában.
Vucic megkönnyebbültnek látszott. Merthogy jó a kapcsolata az orosz elnökkel, a vevő Magyarországról jön, amely szintén Moszkva egyik szövetségese, szóval elegánsnak tűnik a megoldás. Ráadásul az eddigi helyzet csak gerjesztette odahaza az uralma elleni tüntetéseket.
Az ügylet meghozta a rég várt sikert Orbán Viktor számára, miután az le van maradva a közvélemény kutatásokban. Mostanában nemigen kap olyan jó híreket, mint azt, hogy 20%-kal megugrottak a MOL papírjai, miközben a gazdaság meglehetősen halovány. De mondhatja, hogy beigazolódott a stratégia, vagyis, hogy vannak annak haszna, ha valaki szorosan együttműködik a Kremllel.
Le Figaro
Magyarország hasznot húz abból, hogy szoros kapcsolatok fűzik Oroszországhoz, ily módon erősíti pozícióit a Balkánon. A NIS tulajdonrészének 56%-a kerül a MOL-hoz, amelyben a magyar államnak nincs közvetlen érdekeltsége, ám alapítványokon keresztül vétójogot gyakorol.
Minden arra utal: a társaság hasznot húz abból, hogy Orbán kitűnő viszonyt tart fenn mind a három érintett féllel, Vuciccsal, Putyinnal és Trumppal. Jerome Fagelson energiaügyi tanácsadó ezt úgy érzékelteti, hogy a kormányfő ügyesen keverte a lapokat. Beigazolódott a stratégiája, hogy összekötötte Oroszországot, illetve Európát, valamint a gazdasági terjeszkedést a Balkánon.
Nagy győzelem ez neki, mivel mostantól kezdve a MOL az egyik legfőbb energetikai tényező a térségben. Ultradomináns a régió energiapiacán. Valójában a háború talált pénz volt a cég számára, mert a nyugati árakhoz képest olcsón jutott hozzá az uráli olajhoz.
Miklós László, a társaság volt igazgatója azt mondja: feltűnő, hogy az USA nem kényszerítette rá a magyarokra az ágazati szankciókat. Ily módon az Orbán-kormány százmilliárdokat zsebelhetett be.
Hogy a Gazprom kénytelen feladni a NIS-t, azzal Oroszország pillért veszít a Balkánon, de nem szakad meg minden kapcsolata. A szerb cég ugyanis változatlanul vesz orosz olajat. Erre a MOL a legfőbb garancia – fejti ki Miklós László. Hamarosan a pancsevói feldolgozóig meghosszabbodik a Barátság-vezeték.
Viszont a magyar-szerb-orosz szerződéshez azért még az Uniónak is lesz néhány szava. A szabad versenyt ugyanis befolyásolja, ha egy kézben vannak a finomítók Pozsonytól kezdve, Százhalombattán át, Szerbiáig és Horvátországig. Ennek ugyanis súlyos következményei lehetnek az árra nézve – hangsúlyozza a magyar szakértő.
Az orosz olaj szaga veszi körül a most formálódó geopolitikai tengelyt és ez közbelépésre sarkallhatja az EU-t, amely éppen kiszállni igyekszik az orosz energiapiacról.
Guardian
Nathalie Tocci azt a következtetést vonja le Trump 180 fokos fordulatából Grönland ügyében, hogy az erős emberek csakis az erőből értenek. A római Külpolitikai Intézet igazgatója óvja azonban az európai vezetőket attól, hogy visszavonuljanak a komfortzónájukba és megint elgyávuljanak, mert nemsokára bizonyosan nyakukon a következő válság.
Hogy az elnök miért adta be a derekát, az nem tudjuk, mint ahogy azt sem, milyen egyezséget kötött a NATO főtitkárával. De nem is érdekes, hiszen az elnök bármikor képes meggondolni magát. Ezzel együtt igen látványos folt a visszakozás.
Viszont Európának vannak aduk a kezében. A piacok hátán a hideg futott végig arra a gondolatra, hogy újabb kereskedelmi háború robbanhat ki. A lecke az EU számára adott: nem szabad csábítani, békítgetni a Fehér Ház lakóját. Persze csak azért csinálták, nehogy egyedül maradjanak Ukrajna ügyében, illetve hogy az Egyesült Államok őrizze meg elkötelezett a földrész biztonsága iránt.
A politikus megalázta Kijevet és kigúnyolta az európaiakat, amikor nem volt hajlandó nyomást kifejteni Putyinra. De most valami változik. Az EU igen állhatatosnak bizonyult Grönland ügyében. A legtöbb ország, a magyarokat és a bolgárokat leszámítva, kerüli Brump „Béketanácsát”.
Nem látni, vajon Brüsszel kitart-e, ha Amerika fokozza a gazdasági nyomást, ám az kétségtelen, hogy bevált a határozottság, sokkal inkább, mint a megalázkodás. Főleg, hogy ha kirobban a következő válság. Az Uniónak emlékeznie kell arra, hogy Trump, akárcsak bármelyik más erős ember, nem ismeri csakis az erő és az erő nyelvét.
New York Times
Grönland ügyében az bizonyosodott be, hogy az elnök korlátokba ütközik, amikor másokat igyekszik revolverezni. Így értékeli David Sander, aki jó négy évtizede dolgozik a lapnál. A politikus megint azzal próbálkozott, amivel mindig: maximalista követelésekkel állt elő, de azt is látni lehetett, hogy milyen árral járt ez a megközelítés, hiszen megosztotta a NATO-t, majd betett a saját szavahihetőségének, amikor visszalépett a fenyegetőzéstől.
Az még a saját, szeszélyes mércéjével is sok volt, amit a sziget ügyében az utóbbi hónapokban előadott. Feszegette az Atlanti Szövetség határait, de kénytelen volt rájönni, hogy nem mindenható. A piacok hirtelen zuhanni kezdtek és ez általában hatni szokott rá. De a nyugati összefogás így is nagy károkat szenvedett.
Természetesen egyáltalán nincs kizárva, hogy részéről csupán időleges a meghátrálás. Ám nehéz felmérni, hogy hosszútávon mivel jár a meghátrálása. Mindenképpen sérült a 2. világháború utáni rendszer, Grönland után semmi sem lesz olyan, mint előtte volt. Az európaiak szemében az USA hirtelen belső ellenség lett.
Viszont nagy merészség volna azt állítani, hogy a legnagyobb partnerek, a britek, a franciák és a németek meg tudnának lenni egymaguk, mert nem boldogulnak az amerikai védőernyő nélkül. Hogy gondoskodni tudjanak a saját biztonságukról, ahhoz jó pár évtized és sok száz milliárd dollár szükséges. Trump nemigen mulaszt el alkalmat, hogy ezt az orruk alá dörgölje.
Az EU aggódhat, hogy legközelebb mi jut eszébe, pláne, hogy Davosban olyan hangot ütött meg, amit idáig csak Dániával szemben használt. Azt mondta az engedetlen kanadai kormányfőnek, hogy fontolja meg, miket beszél, mivel országa csakis az Egyesült Államoknak köszönhetően létezik.
Times
Ne legyen tévedés: Trump új világrendje egyszerűen csak a régi szabályokat követi. Amikor Grönland ügyében meghátrált, akkor pedig a jól kiszámított pragmatizmus lépett működésbe nála – mutat rá Gerald Baker, a Wall Street Journal volt főszerkesztője.
Hatott rá természetesen saját kormányzata, a hadsereg, valamint republikánus törvényhozók ellenállása, mint ahogy a tőzsdéken bekövetkezett váratlan fordulat is. Ám esetében fontos, hogy kimond olyan igazságokat, amiket mások nem. Így azt, hogy nála minden a pénzről szól. Egyetlen szabály fontos számára, hogy ti. az erős felülkerekedik, a gyenge alulmarad.
Egy magas rangú európai diplomata ezt úgy fogalmazta meg: a földrész éveken át gondosan ápolta fallal körbezárt kertjét, hogy megvédje magát és lakóit a külső dzsungeltől. Ám jött Trump és lerombolja a falat, megmutatja, hogy az őserdőt az Egyesült Államok jelenti. És hogy annak a törvényei számítanak.
Mint ahogy mindig az így volt ez. Hiszen a békét csakis Amerika katonai ereje tartotta fenn, aminek a hasznát természetesen Washington is bezsebelte. Ezért hozta létre az eddigi világrendet. De most úgy tűnik, hogy a Fehér Ház számára Európa védelme már nem annyira lényeges.
Mivel az Egyesült Államok uralma minden eddiginél inkább veszélyben van, fel kell hagyni azzal az illúzióval, hogy a puha hatalom és az erkölcsi felsőbbrendűség megmentheti. Most is az a helyzet, hogy az erősek diktálják a törvényeket.
Neue Zürcher Zeitung
Grönland geopolitikai fordulópontot jelent, hogy most először konkrét a törés az USA és Európa között – állapítja meg a főszerkesztő, Eric Gujer. Bizalom nélkül ugyanis nincs transzatlanti szövetség. Trump hamar átlátta, hogy európai partnerei csupán blöffölnek, amikor maroknyi katonát küldtek a szigetre szolidaritásuk kinyilvánításául, de ennél ostobább dolgot nem is cselekedhettek volna, mert a politikai vita azonnal katonai árnyalatot kapott.
Az elnök azt vetette be válaszul, amit szokott: a büntetővámokat. Az imperialista allűr, a nemzeti szuverenitás és a sértett hiúság robbanásveszélyes elegyet alkot, 100 éve még háború lett volna a vége. De az világos, hogy az EU számára Ukrajna fontosabb, mint az Északi-sarok. A háborúban dől el, hogy korlátok közé lehet-e szorítani az orosz imperializmust, hogy utóbbi közvetlenül fenyegeti-e az egész kontinenst.
A Fehér Ház feltehetőleg megemészti, hogy a grönlandi válság szétrombolhatja a NATO-t, ám az már valószínűleg jobban elgondolkodtatja, hogy szétrombolhatja, amit az első évben felépített. Hiszen most már minden gonosztevő tisztában van vele: kár ujjat húzni a seriffel. Az Egyesült Államok ismét vitathatatlan szuperhatalom. De senki sem tudja, hol áll meg az elnök.
Az Unió egy ponton túl nem tud mit tenni, minthogy belemegy az elkerülhetetlen konfrontációba. A bizalom elvesztése még jobban aláássa a szövetséget. Egy idő után szemre kell vételezni, mikét lehet átalakítani az összefogást. A kiszámíthatatlan Amerika többé nem partner. Az alternatíva az, hogy közeledni kell Kínához. Az elősegítheti az ukrajnai békét is.
Az USA hirtelen a periférián találná magát. Korszakos töréssel érne fel, ha az érdekeken alapuló együttműködés lenne az irányadó a jövőben a nemzetközi kapcsolatokban. Az istenek alkonya lóg a levegőben. De azért arról ne feledkezzünk meg, hogy Washington is többet veszíthet, mint néhány európai állam rokonszenvét.
Daily Telegraph
Hirtelen kiderült, hogy Putyin hajlandó a busz alá lökni Iránt – Amerikának ki kell aknáznia, hogy megmutassa Oroszország más partnereinek: Moszkva barátsága teljesen üres. Így vélekedik vendégkommentárjában Ivana Stradner, aki a demokráciák védelmével foglalkozó washingtoni alapítvány munkatársa.
Az oroszok már nincsenek annyira rászorulva Teherán támogatására, mint korábban. A háború fő támasza Kína és Észak-Korea. De már az nagy csapás volt a kétoldalú együttműködésre, hogy megbukott a közös pártfogolt szír államfő.
Az egy éve aláírt átfogó partnerségi szerződésben szó nincs a közös védelemről. Moszkva nem akart mindent bedobni a térségben, és nem kockáztatja a bőrét egy olyan viszályban, amelyben nem alapérdekek forognak a kockán.
Jól lehetett látni ezt a múlt nyáron, amikor az USA és Izrael megalázta az iráni rendszert. Jelenleg pedig Putyin megelégszik azzal, hogy a partvonalról nézi a fejleményeket. Sőt felajánlotta a közvetítést, mert neki az a fontos, hogy megőrizze Trump jóindulatát, amikor zajlanak Ukrajnáról a béketárgyalások.
Az elnök éveken át papírtigrisként becsmérelte a NATO-t, ám most Washington számára adott a lehetőség, hogy fordítson a felálláson. Azaz bemutassa a Moszkva partnereinek, hogy ha úgy adódik, Moszkva simán cserben hagyja őket.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A magyaroknak elegük van Orbán Viktorból. De Trump hátszele megmentheti a bőrét
A Tisza legnagyobb lehetősége abban rejlik, hogy meggyőzze a kormányból kiábrándult választókat: hiteles alternatívát és kézzelfogható >
Rubio színtiszta trumpizmust képvisel
Virtigli trumpizmussal szolgált Rubio Münchenben: keményen bírálta a szabad kereskedelmet, a klímavédelmet és az ENSZ-t. Grönlandra >
Orbán fokozza a „háború vagy béke” kampányt, miközben Magyarország sorsdöntő szavazás előtt áll
Elemzők szerint azért ezt a vonalat választotta, mert cudar állapotban van a gazdaság: továbbra sem tud >
VMDK: A mezőgazdaság helyzete tarthatatlan
A VMDK rámutat arra is, hogy a Prosperitati Alapítvány támogatásai elveszítik értelmüket, ha közben a Vajdasági >
A magyarországi választás nem csupán Orbánról szól, hanem átalakíthatja az egész balkáni hatalmi dinamikát
Ez Aleksandar Vučić szerb elnök esetében a legnyilvánvalóbb: az orbáni Magyarországra gyakran tekintenek úgy, mint amely >
A részvétel nem minden
Színjáték, hogy a NOB elnök asszonya könnyes szemekkel és elcsukló hangon jelentette be: kénytelenek kizárni egy >
Szex, hazugságok és mérgező gyárak: Orbán sarokba szorult a választási kampányban
A magyarországi választási kampány sárdobálásba torkollik. A kormánypárti média pletykákat terjeszt, miszerint léteznek olyan videofelvételek, amelyeken >
Szerbia az EU-hoz szeretne csatlakozni – legalábbis az elnöke ezt állítja
A szerb elnök úgy tesz, mintha változatlanul feltett szándéka lenne belépni az Unióba, ám ő nagy >
Klára, Gergő és az ország
Kovács Gergely valóban vicces ember, viszont az egyeduralom, a maffiaállam csöppet sem az. Millióknak okoz valamilyen >
A korrupció mocsarába süllyeszti a vajdasági magyarokat az SNS-SPS-VMSZ hatalmi gépezet
Fel kell tennünk a kérdést: Pásztor Bálint szerint ez lenne az a „normalitás”, amit oly büszkén >
Rubio Magyarországra látogat, miután Trump kiállt jobboldali szövetségese, Orbán mellett
Washingtonban közölték, hogy most vasárnap és hétfőn látogat Budapestre Rubio külügyminiszter, miután Trump támogatásáról biztosította a >
Kijutott a megpróbáltatásokból a washingtoni Kennedy Centernek
Annak idején azzal alakult meg, hogy a kultúra háza lesz mindenki számára, ám renoválására hivatkozva hamarosan >