2026. február 16. hétfő
Ma Julianna, Lilla, Filippa névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A Guardian véleménye Trumpról és Grönlandról: légy őszinte! A zaklatás nem erő

A Guardian véleménye Trumpról és Grönlandról: légy őszinte! A zaklatás nem erő

A Guardian vezércikke azt üzeni Trumpnak, hogy térjen észre: ha erőszakoskodik, azzal nem azt üzeni, hogy mennyire erős. Sőt a megpendített vámok igazából az erődiplomácia korlátairól árulkodnak. Európa egységesen reagál és ez arra utal, hogy egyre kevésbé fél az USA-tól. Márpedig a nemzetközi porondon a revolverezés csak akkor működik, ha a másik fél nem mer ellenállni. Itt viszont éppen azt látni, hogy az EU fokozottan felbátorodik és ez jó. Ugyanakkor világosan lehet látni, hogy az amerikai kereskedelem-politika eszközül szolgál, célja, hogy nemzetek megadják magukat. A Fehér Ház nem számolt azzal, hogy intézményi következményekkel jár, ha igyekszik megfélemlíteni az öreg kontinenst. Az EP máris fel akarja függeszteni a kétoldalú kereskedelmi szerződés jóváhagyását, a megállapodást Washington tavaly nyáron kényszerítette rá Brüsszelre. Mind inkább azt látni, hogy a szabályokon alapuló rendszer az Egyesült Államok nélkül épül tovább. Az elnöknek el kellene feledkeznie a kemény kirohanásokról és Grönland védelmének megerősítésén kellene dolgoznia. Lehet persze, hogy azt a látszatot próbálja kelteni, hogy őrült - abban a reményben, hogy akkor a többiek szépen beállnak a sorba. Csakhogy esetében a gátlástalanság rombolja a bizalmat. Azért rendíti meg a rendszert, mert élvezi a felhajtást. De odahaza a többség tévesnek tartja a politikáját. Márpedig ez esetben hiába követel behódolást külföldön. Valójában a kétségbeesés sugárzik belőle. A hatalom alapja a bizalom, a kiszámíthatóság és mások meggyőzésének képessége. Minél inkább folyamodik az elnök erőszakos módszerekhez, annál inkább megtanulja a világ, miként éljen nélküle. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Reuters

 

Csak Orbán Viktor kapott kapva azon, hogy szerepet vállaljon a Trump „Békebizottságában”, de hát ő az elnök szoros szövetségese. A többiek viszont igen óvatosak, mert nem szeretnék, ha a leendő testület keresztezné az ENSZ illetékességét.

 

Az Egyesült Államok mintegy 60 országnak küldött felkérést a nemzetközi válságok intézményes megoldására, ám diplomaták szerint a kezdeményezés árthat a világszervezet erőfeszítéseinek. A grémium vezetője élete végéig Trump lenne. Az első teendő a gázai viszály rendezése lenne, majd következne az összes többi válsággóc.

 

A tagok mandátuma 3 évre szól, ám ha fizetnek 1 milliárd dollárt, akkor örökre megváltják a helyüket. A testület elvileg bírja a Biztonsági Tanács felhatalmazását, ám az jövőre lejár és kizárólag Gázára érvényes.

 

Egy diplomata szerint igazából az USA Egyesült Nemzeteke lenne, de annak alapokmánya nélkül. Olyan ügyekben járna el, amelyeket a saját állítása szerint az elnök már megoldott. Baerbock volt német külügyminiszter, a világszervezet Közgyűlésének volt elnöke úgy nyilatkozott, hogy ha bárki megkérdőjelezi az ENSZ szerepét, akkor igen-igen sötét időszakba lépünk vissza.

 

Jogi szakértők azt mondják, a gyarmatok korát idézi, ha Trump elnököl egy olyan intézményt, amely más országok külpolitikájába szólna bele. Amiről szó van egyébként, az nem azonos a „Gázai Végrehajtó Testülettel”, mert az csupán 11 tagú, de összetételét Netanjahu máris kifogásolta.

 

Washington Post

 

A szerkesztőségi vélemény kizártnak tartja, hogy az USA elnyerje Grönlandot, ha új kereskedelmi háborút indít. Trump ugyan azon van, hogy a sziget eladására kényszerítse Dániát, ám ily módon csak szegényebbé teszi saját országát.

 

A plusz vámok ugyanis az amerikai cégeket és fogyasztókat sújtják.  Az elnök a szívében megmaradt ingatlanfejlesztőnek és úgy véli, hogy egy potenciális koronaékszer megszerzésével megkoronázhatja a politikai örökségét.

 

Szakértők a vételárat 700 milliárd dollárra taksálják, bár az árat lenyomhatja a gazdasági zsarolás, illetve a kilátásba helyezett fegyveres erő. Hogy 8 európai ország katonákat küldött Grönlandra, az még jelképesnek is alig-alig nevezhető. A franciákat 15 gyalogos harcos képviseli, a finneket és a norvégokat két-két tiszt, a briteket egy, de az nem James Bond.

 

A Fehér Ház mégis felháborodottan reagált, ám ennek a levét most az amerikaiak isszák meg, mert többet kell fizetniük pl., a Legóért és a szintén dán Ozempic fogyasztószerért. Brüsszel az ellenvámokból 93 milliárd eurót kíván bevételezni, ami gyakorlatilag a saját fogyasztóira kivetett adó.

 

Nagy kérdés ugyanakkor, hogy Trump elrendelhet-e vámokat a Kongresszus jóváhagyása nélkül.

 

New York Times

 

Az egyik legtekintélyesebb német diplomata szerint bumerángként fog visszaütni Amerikára, hogy Trump fenyegetőzik Grönland ügyében. Ischinger, aki jó egy évtizeden át volt a müncheni Biztonsági Fórum igazgatója, nem kétli, hogy az elnök komolyan gondolja, amit gondol, pláne, hogy nem zárta ki az erő alkalmazását.

 

De az európaiak sem veszik félvállról a kérdést. Nem kell meditálni ezek után, hogy mi lenne a legrosszabb forgatókönyv, mert a legvalószínűbb kimenetel is épp eléggé nyugtalanító. A dán kormányfő mondta, hogy ha az USA megtámadja a szigetet, az a NATO végét jelenti. Az Egyesült Államok elveszítené egy sor szövetségesét. Olyan törés keletkezne, amit a közös ellenség kihasználhatna, véget vetne a szervezet erkölcsi fölényének. Washington nem biztonságosabb, hanem gyengébb lenne.

 

A válság nagyon is valós, ráadásul teljesen szükségtelen és el lehetne kerülni. A NATO nem egyszerűen katonai szerveződés, hanem liberális demokráciák közössége, amely éppen azért áll fenn, mert tagjai bíznak egymásban. De Trump miatt most veszélybe kerül az egész léte.

 

És ha a tagok közt felüti a fejét a bizalmatlanság, akkor miért gondolnák azt az ellenségek, hogy a szövetség megvédi a szuverenitást a külső fenyegetés ellen? Itt a transzatlanti kapcsolat jövője forog kockán. Miközben a tömb lehetőséget nyújt az Északi-sarok biztonságának kollektív szavatolására. Konzultációval, kompromisszummal és közös erőfeszítéssel még meg lehet akadályozni a szakadást.

 

FT

 

Gideon Rachman határozottan óvja Európát attól, hogy az próbálja megbékíteni Trumpot Grönland ügyében. A lap külpolitikai fő elemzője szerint ha a földrész a vámok után ezúttal is meghátrálna, az visszavonhatatlanul jelezné, hogy a beléptünk a korba, amelyben az erő jelenti a jog alapját.

Sajnos, ez még nem a mélypont, van lejjebb is a transzatlanti kapcsolatokban. A legjobb megoldás az volna, ha a Fehér Ház elfelejtené a vámokat. A legveszélyesebb ezzel szemben az, ha szétesne a nyugati szövetség. Az USA nem szavatolná többé a tagok biztonságát. Beszüntetné Ukrajna támogatását és a rendezés kérdésében az orosz álláspontot erőltetné.

 

De a legeslegszélsőségesebb az volna, ha összecsapna a szigetért. Ezt mindenképpen el kell kerülni. El lehet rendelni ellenvámokat, célba lehet venni a tengerentúli tech és kripto cégeket, mert ők a trumpi világ szerves részei.

 

De még mindig jobb felvenni a kesztyűt, mint behódolni. Ellen kell szegülni, ahogy Kína és Brazília is csinálta, mert ő a gyengéket szereti megalázni. Itt a területi épség és az önrendelkezés forog kockán. Mindkettő alapelv. Ha sérülnek, az sokat ártana az EU-nak, a nemzetközi rendnek és a transzatlanti összefogás maradékának.

 

A világ figyel és levonja a következtetést, hogy Európa mennyire képes túlélni a Trump által forszírozott új világrendben. Ha a Kreml úgy ítéli meg, hogy a kontinens gyenge, annak a földrész fizetné meg az árát.

 

Die Zeit

 

Na, most már aztán tényleg elég! – szögezi le Mark Schieritz, a politikai rovat helyettes vezetője, miután gazdasági hadüzenetnek veszi a legújabb amerikai vámfenyegetést. Úgy véli, hogy az EU-nak egységesen kell reagálnia, de van egy esélye, az ti., hogy az elnök közismerten nagyszájú.

 

Semmi objektív magyarázatot nem látni washingtoni részről Grönland ügyében. Valószínűleg az történt, hogy a politikus a hazai kudarcok láttán, vagy nagyzási mániából, esetleg unalomból a fejébe vette: megszállja a szigetet. Ahogy azt Putyin is csinálta Ukrajnában. Grönland azonban egy NATO-tagállam része.

 

Ha súlyosbodik a helyzet, Európa alighanem alulmarad. De azt érzékelni, hogy a Fehér Ház gazdája behúzza fülét-farkát, amint ellenállásba ütközik. Kerüli a kockázatot, csak a száját tépi. Erejét az adja, ha gyenge a másik oldal. De nem sikeres. Ha vesztenek az ősszel a republikánusok, rá alkotmányos törvénysértési eljárás vár. Még le is válthatják.

 

Ezért különösen kérdéses, megengedhet-e magának egy vámháborút a legfőbb kereskedelmi partnerével szemben. Nem szabad engedni neki. Oly mértékben fel lehet srófolni Grönland megszállásának árát, hogy attól a végén visszariad az Egyesült Államok.

 

Az Unión számára a minden a tét. Mert ha elvész a sziget, akkor vége az európai tervnek és csak idő kérdése volna, amíg Trump beviszi a következő csapást. 

 

Standard

 

A képtelenség csúcsának nevezi a Grönland kapcsán kirobbant kereskedelmi háborút Eric Frey. Nem is tudja mással magyarázni a 8 európai ország ellen kilátásba helyezett vámokat, mint nagyzási mániával.

A kommentátorban a história egy fekete filmkomédiát idéz fel, a legtöbb stúdió azonban nem tartana igényt egy olyan forgatókönyvre, amelyben az elnök a szövetségeseinek küld hadüzenetet. Csak éppen bőven bekövetkezhet a valóságban. Szinte bizonyosan jönnek az ellenvámok, azok pedig megrázzák a pénzügyi piacokat, az amerikai kötvénypiacot és a dollárt.

Halálos döféssel érne fel a Brüsszellel kötött vámegyezmény szempontjából, miközben Washingtonban gyakorlatilag senki sem érti, mi a szándéka az elnöknek Grönlanddal. Minden bizonnyal az vezérli, hogy Venezuela után elszaladt vele a ló. Pedig nem mindenható. Politikája odahaza népszerűtlen, már jelentkezik az ellenállás saját pártja soraiban.

A Legfelsőbb Bíróság végleg hidegre teheti a vámok alapjául szolgáló törvényt és akkor bukik a gazdaság- és külpolitika. Egy jégsivatagért.

 

Handelsblatt

 

Egy évvel a hatalomra lépés után erősnek és mértékét vesztettnek mutatkozik az amerikai elnök – Európa a mai napig nem érti a politikust, de ezen lehet változtatni – mutat rá Jens Münchrath, a vélemény rovat vezetője.

Úgy véli, hogy Trump George Washingtonnal és Abraham Lincolnnal tartja magát egyenértékűnek. de az nem kétséges, hogy ennyire nagyhatású vezetője ritkán volt az Egyesült Államoknak az eltelt 250 évben. Kétségtelenül tehetséges és szórakoztató, amit a kampányokban produkál, ám hogy nagy stratéga lenne?!

Sikerének titka részben az, hogy semmibe veszi a felvilágosult Európa értékeit. Káoszt kelt, határokat lép át, önkényesen és pimaszul jár el. Lehetőleg minden 2. nap provokál. Viszont ellenfelei azt sem tudják, hová legyenek. A teljhatalomra tart igényt, szeszélye dönti el éppen mi a jogos. Nem hagyja hatalmát korlátozni.

Leradírozza a jogállamot, illetve a nemzetközi jogot. A szabályszegést a nemzetközi politika új normájává teszi.  A jogsértés még csak nem is próbálja álcázni. Neki a neoimperializmus a fontos, a gazdasági érdekek kőkemény érvényesítése. Alighanem ösztönzőleg hat Moszkvára, Pekingre, Teheránra és Phenjanra.

Azt hiszi, hogy tisztségénél fogva meghatározhatja, mi az igaz és a mi a hamis. Teljesen elszakad a valóságtól. Legfőbb támaszai a Szilikon-völgy tech óriásai, akik mind jobban meghatározzák a közbeszédet. A cél azonban szólásszabadság korlátozása.

Kétséges, hogy Európa mennyire képes betölteni az Amerika által hátrahagyott demokratikus vákuumot. Hiszen a nagy testvér elhatározta, hogy szétveri a nyugat normatív tervét. Itt csakis a függőség csökkentése lehet a kiút. Illetve ragaszkodni kell az értékekhez. Hozzátartozik a védelempolitikai fordulat is, valamint a nagyobb elszántság – ha másként nem megy a mag-Európán belül.

De hiba volna azt hinni, hogy a trumpizmus automatikusan eltűnik, ha az elnök lelép a színről.

 

 Guardian

 

Iránt nem lehet bebombázni a demokráciába, de hozzá lehet segíteni, hogy megtalálja az odavezető utat. A lakosságnak igazából független sajtóra, civil társadalomra és jogállamra van szüksége, ennek elérésében közreműködhet a Nyugat – fejti ki a szemleíró, Simon Tisdall.

 

Trumpot az érdekli, hogy a hadsereg főparancsnokaként kemény nyilatkozatokat tehet és szükség esetén csapatokat küldhet a gonosz ellen. Naivitás volna feltételezni, hogy őt a tüntetők ellen alkalmazott brutális erőszak foglalkoztatja, amikor a szövetségi milícia is visszaél erejével Minneapolis-ban és másutt. Nagy ívben tesz a demokráciára odahaza, hát még az Iszlám Köztársaságban.

 

Viszont történelmi lehetőséget érzékel, hogy rákényszerítse az USA uralmát egy ellenszegülő, energiában gazdag országra. Eljátszhatja, hogy ő a legfőbb vezér. Kapitulációt akar, rezsimváltást, a maga feltételeinek megfelelően. Nincs neki viszont stratégiai víziója, nem állhatatos és következetes.

 

Nem kérdés, hogy mennie kell a gyilkos, hozzá nem értő és korrupt teokráciának. De azt kívülről, erőszakkal nem lehet kicsikarni. Békés eszközökkel kell megszabadulni tőle. Gazdasági, pénzügyi és diplomáciai nyomással. Lehet alkalmazni a digitális hadviselés eszközeit. Nagyobb támogatást kell nyújtani az ellenzéknek.

 

Az amerikai elnök nem játszhat a lelátónak.  Bombákat ledobni könnyű, sokkal nehezebb ugyanakkor biztonságos és békés jövőt szavatolni az elhibázott iráni forradalom elárult és elárvult gyermekeinek.

 

2026. január 19.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A magyaroknak elegük van Orbán Viktorból. De Trump hátszele megmentheti a bőrét

A Tisza legnagyobb lehetősége abban rejlik, hogy meggyőzze a kormányból kiábrándult választókat: hiteles alternatívát és kézzelfogható >

Tovább

Rubio színtiszta trumpizmust képvisel

Virtigli trumpizmussal szolgált Rubio Münchenben: keményen bírálta a szabad kereskedelmet, a klímavédelmet és az ENSZ-t. Grönlandra >

Tovább

Orbán fokozza a „háború vagy béke” kampányt, miközben Magyarország sorsdöntő szavazás előtt áll

Elemzők szerint azért ezt a vonalat választotta, mert cudar állapotban van a gazdaság: továbbra sem tud >

Tovább

VMDK: A mezőgazdaság helyzete tarthatatlan

A VMDK rámutat arra is, hogy a Prosperitati Alapítvány támogatásai elveszítik értelmüket, ha közben a Vajdasági >

Tovább

A magyarországi választás nem csupán Orbánról szól, hanem átalakíthatja az egész balkáni hatalmi dinamikát

Ez Aleksandar Vučić szerb elnök esetében a legnyilvánvalóbb: az orbáni Magyarországra gyakran tekintenek úgy, mint amely >

Tovább

A részvétel nem minden

Színjáték, hogy a NOB elnök asszonya könnyes szemekkel és elcsukló hangon jelentette be: kénytelenek kizárni egy >

Tovább

Szex, hazugságok és mérgező gyárak: Orbán sarokba szorult a választási kampányban

A magyarországi választási kampány sárdobálásba torkollik. A kormánypárti média pletykákat terjeszt, miszerint léteznek olyan videofelvételek, amelyeken >

Tovább

Szerbia az EU-hoz szeretne csatlakozni – legalábbis az elnöke ezt állítja

A szerb elnök úgy tesz, mintha változatlanul feltett szándéka lenne belépni az Unióba, ám ő nagy >

Tovább

Klára, Gergő és az ország

Kovács Gergely valóban vicces ember, viszont az egyeduralom, a maffiaállam csöppet sem az. Millióknak okoz valamilyen >

Tovább

A korrupció mocsarába süllyeszti a vajdasági magyarokat az SNS-SPS-VMSZ hatalmi gépezet

Fel kell tennünk a kérdést: Pásztor Bálint szerint ez lenne az a „normalitás”, amit oly büszkén >

Tovább

Rubio Magyarországra látogat, miután Trump kiállt jobboldali szövetségese, Orbán mellett

Washingtonban közölték, hogy most vasárnap és hétfőn látogat Budapestre Rubio külügyminiszter, miután Trump támogatásáról biztosította a >

Tovább

Kijutott a megpróbáltatásokból a washingtoni Kennedy Centernek

Annak idején azzal alakult meg, hogy a kultúra háza lesz mindenki számára, ám renoválására hivatkozva hamarosan >

Tovább