2026. február 15. vasárnap
Ma Kolos, Györgyi, Georgina névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Grönland eladása jó üzlet lenne – Dánia számára

Grönland eladása jó üzlet lenne – Dánia számára

Kilóg a sorból a Neue Zürcher Zeitung kommentárja, mert azt tanácsolja Dániának, hogy adja el Grönlandot, csak jól jár vele. A szerző, Rásonyi Péter, a külpolitikai vezetője azzal indokolja véleményét, hogy az autonóm terület politikailag és gazdaságilag is hatalmas teher Koppenhága számára. Az ország évente 5-600 millió dollárt utal át a sziget kormányának. Az USA-nak jól érzékelhető stratégia érdeke fűződik a területhez, de az is látszik, hogy annak jövőjét az irracionalitás, az illúzió, illetve a rámenősség dönti el. Trump persze úgy viselkedik, mint elefánt a porcelánboltban. Pedig nem lenne nehéz megtalálni a megfelelő megoldást. Amerikának jól felfogott érdeke, hogy Grönland ne kerüljön orosz vagy kínai ellenőrzés alá. Ehhez az kell, hogy a sziget az irányítása alá kerüljön. Természetesen a helyieknek joguk van az önrendelkezéshez, de nem vetnek számot a realitásokkal. Hiszen önállóságot akarnak, ám ez esetben miként tudnának gondoskodni saját biztonságukról? Az Egyesült Államok viszont szavatolhatná. Európa pedig jobban tudna a keleti szárnyra összpontosítani. Hosszútávon alighanem az jelenti a kiutat, hogy az önálló Grönland társulásai szerződést köt Washingtonnal. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

 

Neue Kronen Zeitung

 

Schüssel volt osztrák kancellár nyíltan szembefordult Orbán Viktorral, ami azért döbbenetes, mert idáig legfeljebb igen-igen szőrmentén bírálta. Sosem felejtette el ugyanis, hogy a magyar vezető egyedüliként állt mellé Európában, amikor az osztrák konzervatívok volt elnöke annak idején felrúgta a közmegegyezést és összeállt Haíder Szabadságpártjával, ám emiatt kitaszított lett az EU-ban.

 

Most azonban azt mondta egy előadásában, hogy a magyar miniszterelnök képtelen világba tévedt. Vétóival nem tudja ugyan feltartóztatni az Uniót, ám az AfD, az FPÖ és más szélsőjobbos pártok zászlóvivőjeként végzi.

 

Hiába osztogat pénzt és adókedvezményeket, képtelen megállítani a születések számának csökkenését. Az EU a maga modelljével világszerte példát mutat demokráciából, szabadságból, összefogásból, várható élettartamból és képzésből.

 

Igen fontos, hogy olyan kereskedelmi egyezményeket kössön a világ más részeivel, mint amilyen a most aláírt Mercosur. Emellett le kell válni az orosz gázról és az amerikai technikáról. (A politikus mellesleg azt kérdezte: miért nem akar senki sem kivándorolni az USA-ba, és miért nem láncolja magát oda a Kreml falához?)

 

Felvetette, hogy Közép-Európa gondoskodjon a saját légvédelméről: Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország és Szlovénia közösen. Ha pedig tűzszünet jön létre Ukrajnában, oda békefenntartókat kell küldeni. Attól azonban ismételten óvott, hogy bárki az Unió rossz hírét keltse. 

 

FAZ

 

Magyar Péter szakaszgyőzelmet aratott Orbán fölött, miután a bíróság megállapította, hogy hamis a Tisza adóemelési terveiről szóló állítás és azt a továbbiakban nem szabad terjeszteni. Ráadásul ellenzék növeli előnyét a Fidesszel szemben – foglalja össze a legfrissebb fejleményeket Bécsből Alexander Haneke.

 

A jogi sikert jelképesnek nevezi, habár nagyon is valószínű, hogy a következő kormány kénytelen lesz népszerűtlen intézkedéseket foganatosítani, mert az államháztartás cudar képet mutat és a mostani hatalom sorra teszi a drága választási ígéreteket. De az ítélet ezzel együtt megerősítette, hogy ez ügyben hamis vádak érték a Tiszát.

 

A 600 oldalas áldokumentumot az Index hozta nyilvánosságra, az egykor független portál most Mészáros Lőrinc birodalmához tartozik.  Az eset ugyanakkor azért is feltűnő, mivel arról árulkodik, hogy a Fidesz ugyan meghódította az igazságszolgáltatás felső rétegét, de alacsonyabb szinten a jelek szerint még lehet önállóan ténykedni.

 

Az ugyanakkor túlságosan is optimista, amit Magyar bedobott, hogy ti. ezek után összeomlik  a hatalom választási hadjárata. A Tisza adóemeléséről szóló állítások ugyanis már rég beették magukat a köztudatba. Viszont a hivatalos propaganda a témát most vegyíti Ukrajnával. 

 

A narratíva az, hogy ha az ellenzék nyer, beviszi az országot a háborúba és a Kijevnek szánt pénzügyi segélycsomag súlyosan megterheli a magyar adófizetők zsebét. Egyébiránt, mivel a kihívó továbbra is biztosan vezet, Orbán most azzal kísérletezik, látván az általános elégedetlenséget, hogy ő talán nem a legideálisabb, de mindenképpen biztos opciót jelent.

 

Süddeutsche Zeitung

 

Trump eltanulta Orbántól, miként kell az államot bedarálni, megtisztítani és fegyverként bevetni. Ily módon már szinte teljesen elveszett az amerikai demokrácia, de még jó esély van rá, hogy vissza lehet szerezni. Ezt az igen tekintélyes harvardi politológia professzor, Levitsky mondta, aki szerzőtársával, Ziblattal együtt nyilatkozott.

 

A bajok alapvetően a kétpártrendszerrel vannak, mert ha az egyik feladja a jogállamot, amint az most tapasztaljuk, akkor minimum instabillá válik a rendszer, sőt szétesik – mondta Ziblatt. Levitsky azonban attól nem tart, hogy orosz vagy török mintára autokrácia áll fel.

 

Az ugyanakkor aggasztó, milyen mértékben hódolt be a közigazgatás, a társadalom és a gazdaság. Ezzel párhuzamosan a kormánypártban küzdelem zajlik a szalon fasiszták és a nyílt nácik között és nem kizárt, hogy utóbbiak nyernek. A legveszélyesebb figura a helyettes stábfőnök, Stephen Miller, mivel ő az igazi ideológus. Tényleg hiszi, hogy a kommunisták tartják kézben az intézményeket.

 

A rendszer jövőjét illetően Ziblatt fontosnak tartja, hogy amint romlik a gazdaság állapota, az emberek valószínűleg képesek lesznek jobban felfogni, hogy a rezsim egyik alapjellemzője a lenyúlás. A korrupció fogja aláásni Trump támogatottságát. De a korábbi helyzethez utána sem lehet visszatérni. Sőt, nagy kérdés, hogy miként lehet megtartani a hatalmat demokrata győzelem esetén.

 

Levitsky magyarázatként hozzáteszi, hogy a nyugati demokráciákban egyetlen erő van, amely politikai tervet tud felmutatni: a jobboldali populizmus. Ezért szerepel mindenütt a tényleges súlyánál magasabb kategóriában. De a szólásszabadságot autoriter módon értelmezi: a másik oldalnak kuss. Ziblatt Orbán, Erdogant és az indiai elnököt hozta fel példaként.

 

FT

 

Ivan Krasztev szerint Trump csak azt éri el agresszív külpolitikájával, hogy a világ mind inkább Kína felé fordul. Amerika persze már korábban sem volt az a grál lovag, sokszor képmutatónak bizonyult, ám pont ennek a moralizálásnak vetett véget a mostani elnök.

 

Ő viszont igen brutálisan és nyíltan lépett fel a nemzetközi színtéren. Véget vetett a látványpolitizálásnak, nem kertel pl. az ügyben, hogy Venezuelában szó sem volt a demokrácia védelméről, az olaj miatt avatkozott be. Lehet, hogy ily módon általános sokkot okozott, csakhogy egy sor ország ezek után Pekingben találja meg a megfelelő partnert.

 

Már az sem nyűgözte le őket, amikor a Fehér Ház tombolni kezdett vám-ügyben. Ellenben nagyon is imponált nekik, amikor a kínaiak beintettek az Egyesült Államoknak. Maduro eltávolítása nem vívta ki a csodálatukat, mert Washingtonnak megvolt hozzá minden katonai képessége.

 

Azt viszont nagyon is észlelik, hogy Oroszország felsül Ukrajnában. Továbbá, hogy Trump irigyli Kínát. Olyan, mintha már nem bízna saját országának politikai és gazdasági rendszerében. És ha ő nem lát sok különbséget a demokrácia és az autokrácia között, akkor nehéz felhánytorgatni, hogy egyre többen már nem félnek Pekingtől, viszont elpártolnak az USA-tól.

 

Bloomberg

 

Aggasztónak tartja a szemleíró, Mark Champion, hogy Putyin ennyi ideje gyakorlatilag nem szólal meg a kalandor amerikai külpolitika ügyében, mert összejátszást sejt a háttérben. Pedig az orosz államfő korábban soha nem riadt vissza, ha úgy érezte, hogy meg kell vádolnia az USA-t, mondván, hogy az imperialista, dekadens, megtévesztő, képmutató.

 

Visszafogottsága árulkodó és nem árt, ha emiatt Ukrajna és Európa is nyugtalan lesz. Miközben az ukrajnai háború már hosszabb ideje tart, mint ameddig a Szovjetunió a 2. világháborúban harcolt.

 

Jó, lehet, hogy Moszkva számára Venezuela nem annyira fontos, mint az, hogy fennmaradjon a kedvező kétoldalú viszony Washingtonnal. Alighanem ugyanez áll Iránra is. Ha pedig a Fehér Ház Grönland miatt szétveri a NATO-t, az nettó nyereség a Kreml számára. Egyébiránt Maduroért és Hameneiért nem is tudott volna semmit sem tenni, mert le van kötve Ukrajnában.

 

Az érdekszférák ügyében pedig feltehetőleg azért szorítja össze a száját, mert bízik abban, hogy ők ketten Jalta mintájára feloszthatják a világot. Az elrendezné, hogy Kijev kénytelen legyen területeket átengedni, és az oroszok befolyási övezethez jutnának Kelet-Európában.

 

Szó sem lehetne arról, hogy Kijev biztonsági garanciákat kapjon és így fennmaradjon független nemzetként. Ezért teljesen irreális, hogy az európaiak stabilizációs erőt szándékoznak küldeni ukrán földre. És ez lehet amögött, hogy Trump legutóbb megint csak Zelenszkijt vádolta a béke megakadályozásával. A kézenfekvő következtetés az, hogy Amerika próbálja a partvonalra állítani Európát, Kijevet pedig arra igyekszik rászorítani, hogy adja meg Putyinnak, amit az akar.

 

Times

 

Az orosz-szakértő Mark Bennetts azt kérdezi, hogy mi szüksége van ellenségre annak, akinek olyan barátai vannak, mint Putyin? Merthogy az államfő cserben hagyta Szíriát, Venezuelát és Iránt, aláásva ily módon saját, nyugat-ellenes szövetségét. Itt nem csupán a cinizmust, hanem a gyengeséget is tetten lehet érni részéről.

 

Ily módon komoly csorbát szenvedett Oroszország tekintélye globális hatalomként. Moszkvában egy kormány közeli forrás úgy nyilatkozott, hogy ezek után a partnerek aligha megbízható védelmezőként tekintenek az orosz vezetésre. Az erős államok ugyanis nem így kezelik a szövetségeseiket.

 

Két napja mondott külpolitikai beszédében az elnök elítélte azokat, akik diktálni akarnak, kioktatnának más kormányokat, ám egy szóval sem hozta szóba Venezuelát vagy a Teherán elleni bombafenyegetést. Meg arról sem, hogy Amerika lefoglalta az orosz árnyékflotta több tankerét.

 

Galjamov, a Kreml korábbi beszédírója úgy látja, hogy Putyin mind inkább csupán papírtigris a világban. Hatnak a szankciók. Ugyanakkor a háborúkkal foglalkozó washingtoni elemző intézet arra jut, hogy Putyin továbbra is próbál törleszkedni Trumphoz, akár partnerei rovására is, mert neki változatlanul az ukrajnai háború sikeres befejezése a stratégiai célja.

 

Spiegel

 

A NATO volt főtitkára azt ajánlja, hogy Európa vegye komolyan a Fehér Ház fenyegetéseit, Oroszországgal szemben pedig legyen állhatatos. Stoltenberg, aki 10 éven keresztül állt a szövetség élén, és jelenleg norvég pénzügyminiszter, kiemelte: nem lehet félvállról venni hogy az USA meg akarja szerezni Grönland ellenőrzését.

 

A Kremlt olyan veszélynek tartja, amely a nyugati biztonságot fenyegeti, de összefogással és elrettentéssel, megfelelő védelemmel ki lehet védeni. Ez esetben nem kell attól félni, hogy bármelyik tagot lerohanná az orosz hadsereg.

 

Függetlenül attól, hogy már bizonyította: kész katonai erőt lerohanni a szomszédját. Ukrajna azonban nem a szervezet tagja és hiba volna téves következtetésekre jutni a szövetség védelmi képességét illetően. Nem szabad Oroszországot alábecsülni, de egyelőre ki sem lát az ukrán válságból. Erői 80%-át oda csoportosította át.

 

Az elriasztás mellett a párbeszéd is szükséges Moszkvával. Először a harcok befejezéséről, valamint az új fegyverzet-ellenőrzésről. Nem valószínű persze, hogy befolyásolni lehetne Putyin véleményét, mert neki az egész Ukrajnára fáj a foga. De a számítására hatni lehet, ha megérti, hogy túl nagy az ár, ha folytatja a hadműveletet. Márpedig minél több támogatást kap Kijev, annál magasabb lesz az ár.

 

Azt kedvezőnek tartja Stoltenberg, hogy az európai partnerek növelik katonai kiadásaikat, ha azt akarjuk hogy bent tartsuk az USA-t a NATO-ban, de még inkább, ha úgy gondoljuk, hogy az már nem elkötelezett szövetséges. Aktívan együtt kell működni Amerikával, de Európának azt is meg kell mondania, ha nem ért egyet vele.

 

Nincs garancia arra nézve, hogy az Egyesült Államok nem lép ki, de lehet csökkenteni ennek kockázatát. Illetve ezzel párhuzamosan arra is fel kell készülni, hogy az öreg kontinens a lehető legjobb pozícióban legyen, ha a Fehér Ház mégis megteszi.

 

Washington Post

 

A vezércikk úgy értékeli, hogy napok alatt visszaütött a Fed ellen indított hadművelet: Trump átlátszó érvvel ugyan, de kénytelen volt bejelenteni, hogy marad a kormányzatban Kevin Hassett, akit pedig a legesélyesebb utódnak tartottak a bank élére, miután a mostani elnök megbízatása májusban lejár.

 

Mint emlékezetes, Powell ellen az igazságügyi tárca bűnügyi vizsgálatot indított, éspedig arra hivatkozva, hogy a pénzintézet központjának felújítása jócskán túllépte az előirányzott pénzügyi keretet. Csakhogy kilógott a lóláb, mármint hogy a cél a volt: a központi bank gyorsabban vigye le az alapkamatot.

 

A politikai rendszer pedig a megtámadott tisztségviselő mellé állt. Minden bizonnyal ez kényszerítette a Fehér Házat arra, hogy felülvizsgálja terveit. A botrány folytán ugyanis a Szenátus várhatóan igencsak a kiválasztott körmére fog nézni.

 

Ugyanakkor a jelek szerint a kavarodás árt a kormányzat pénzpolitikai terveinek is. A piac magasabb kamatot áraz be. Vagyis azt látni, hogy Trump nem tud megszabadulni tevékenysége valódi korlátaitól.

 

FAZ

 

A lap kiadója nem kevesebbet vet fel, mint azt, hogy Németország gondolkodjon el arról: saját atomütőerőt hoz létre. Berthold Kohler szerint ugyanis Amerikában már nem lehet bízni, és Putyin látnivalóan nem hiszi, hogy Trump megnyomja a nukleáris rakéták indítógombját, ha Oroszország netán megtámadja valamelyik NATO-államot.

 

A németek biztonsága érdekében azonban szükség van hiteles atomelrettentése. Régóta kétségek övezik persze, hogy mennyire lehet hagyatkozni Amerika nukleáris védőernyőjére, ám a kételyeket senki sem táplálta olyan hathatósan, mint a Trump-gárda. Merthogy Európát nem szövetségesnek tartja, hanem politikailag lepusztult kontinensnek, illetve terhes gazdasági vetélytársnak.

 

Ennél fogva az európaiak nem csupán azért fegyverkeznek, mivel úgy érzik: a Kreml fenyegeti őket, hanem mivel Washington elfordul tőlük. Berlin számára a legegyszerűbb az volna, ha szépen bebújna a brit és a francia nukleáris pajzs mögé, de mindkettő viszonylag kicsiny, és senki sem tudja, hogy Párizs és London mennyi ideig kész atomvédőszárnyai alá venni Németországot.

 

2026. január 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A magyaroknak elegük van Orbán Viktorból. De Trump hátszele megmentheti a bőrét

A Tisza legnagyobb lehetősége abban rejlik, hogy meggyőzze a kormányból kiábrándult választókat: hiteles alternatívát és kézzelfogható >

Tovább

Rubio színtiszta trumpizmust képvisel

Virtigli trumpizmussal szolgált Rubio Münchenben: keményen bírálta a szabad kereskedelmet, a klímavédelmet és az ENSZ-t. Grönlandra >

Tovább

Orbán fokozza a „háború vagy béke” kampányt, miközben Magyarország sorsdöntő szavazás előtt áll

Elemzők szerint azért ezt a vonalat választotta, mert cudar állapotban van a gazdaság: továbbra sem tud >

Tovább

VMDK: A mezőgazdaság helyzete tarthatatlan

A VMDK rámutat arra is, hogy a Prosperitati Alapítvány támogatásai elveszítik értelmüket, ha közben a Vajdasági >

Tovább

A magyarországi választás nem csupán Orbánról szól, hanem átalakíthatja az egész balkáni hatalmi dinamikát

Ez Aleksandar Vučić szerb elnök esetében a legnyilvánvalóbb: az orbáni Magyarországra gyakran tekintenek úgy, mint amely >

Tovább

A részvétel nem minden

Színjáték, hogy a NOB elnök asszonya könnyes szemekkel és elcsukló hangon jelentette be: kénytelenek kizárni egy >

Tovább

Szex, hazugságok és mérgező gyárak: Orbán sarokba szorult a választási kampányban

A magyarországi választási kampány sárdobálásba torkollik. A kormánypárti média pletykákat terjeszt, miszerint léteznek olyan videofelvételek, amelyeken >

Tovább

Szerbia az EU-hoz szeretne csatlakozni – legalábbis az elnöke ezt állítja

A szerb elnök úgy tesz, mintha változatlanul feltett szándéka lenne belépni az Unióba, ám ő nagy >

Tovább

Klára, Gergő és az ország

Kovács Gergely valóban vicces ember, viszont az egyeduralom, a maffiaállam csöppet sem az. Millióknak okoz valamilyen >

Tovább

A korrupció mocsarába süllyeszti a vajdasági magyarokat az SNS-SPS-VMSZ hatalmi gépezet

Fel kell tennünk a kérdést: Pásztor Bálint szerint ez lenne az a „normalitás”, amit oly büszkén >

Tovább

Rubio Magyarországra látogat, miután Trump kiállt jobboldali szövetségese, Orbán mellett

Washingtonban közölték, hogy most vasárnap és hétfőn látogat Budapestre Rubio külügyminiszter, miután Trump támogatásáról biztosította a >

Tovább

Kijutott a megpróbáltatásokból a washingtoni Kennedy Centernek

Annak idején azzal alakult meg, hogy a kultúra háza lesz mindenki számára, ám renoválására hivatkozva hamarosan >

Tovább