Ma Ernő, Erneszta, Tatjána névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Economist: A koszovói választások azt mutatják, hogy a demokrácia ott szolidan működik
Mind Koszovó, mind Szerbia az Európai Unióhoz kíván csatlakozni. Több uniós tagállam politikusai azonban azt mondják, Szerbia addig soha nem kerülhet be, amíg el nem ismeri Koszovót. A vitatott államiság visszatartja a beruházásokat. A koszovói kormány idejét szerb fenyegetések elhárítására pazarolja, amelyet hasznosabban is fordíthatna belpolitikai célokra. A két ország olyan, mint egy boldogtalan, külön élő házaspár, amely nem tud megegyezni a válás feltételeiben: Szerbia nem hajlandó megadni a „válást”, és amíg ez nem történik meg, Koszovó nem tud igazán prosperálni. Szerbia elleni ökölrázás segíthet Kurti úrnak választásokat nyerni, de országa jólétéhez békésebb viszonyra lesz szüksége.
Akik kételkednek abban, hogy a nyugati katonai beavatkozások valaha is őszintén a demokrácia előmozdítását szolgálták volna, vessék csak egy pillantást Koszovóra. Az ország függetlenségét az Egyesült Államok vezette NATO 1999-es beavatkozásának köszönheti, amely véget vetett Szerbia brutális etnikai tisztogatási kampányának, amikor Koszovó még annak tartománya volt. Huszonhat évvel később Koszovó viszonylag stabil és demokratikus, bár szegény ország. December 28-án tartotta tizedik parlamenti választását. Az eredmény elsöprő győzelmet hozott Albin Kurti miniszterelnök számára, mandátumot adva neki arra, hogy ratifikálja az Európai Unióval kötött együttműködési megállapodást, és felszabadítsa a korábban befagyasztott 880 millió eurónyi (1,03 milliárd dollár) segélyt.
Az eredmény sokkolta a többi pártot – mondja egy ellenzéki politikus. A legtöbb elemző újabb patthelyzetes parlamentet jósolt. Kurti úr, a karizmatikus baloldali nacionalista és egykori diákaktivista, korábban 2021-ben nyert választást, koszovói mércével földcsuszamlásszerű győzelemmel: az Önrendelkezés párt a szavazatok valamivel több mint felét szerezte meg. A tavaly februári választáson azonban támogatottsága 42%-ra csökkent, és tíz hónapnyi huzavona során sem neki, sem az ellenzéknek nem sikerült kormányzó koalíciót alakítania. Most viszont 51%-ot ért el, és könnyedén kormányt alakíthat.
Az ország helyzete nem rózsás. A munkaerőhiánnyal küzdő gazdagabb európai országok szívesen fogadják a koszovói munkavállalókat, így a népesség csökken. A választási hatóság szerint kétmillió állampolgár volt jogosult szavazni, miközben egy 2024-es népszámlálás szerint az országban élők száma 1,6 millióra esett vissza. A diaszpórában élők nagy arányban szavaznak Kurti úrra. Valójában – állítja Petrit Selimi, az ellenzéki Demokrata Párt volt külügyminisztere – Kurti tudatosan halaszthatta el a választást a karácsonyi időszakra, abban a tudatban, hogy a külföldön élők hazalátogatnak, így könnyebbé válik számukra a szavazás. Szerinte az ellenzék teljesen kudarcot vallott Kurti „populista villámháborújának” kivédésében.
A populizmus azonban részben nézőpont kérdése. Kurti úr hevesen bírálja az ellenzéket a korábbi kormányzásaik alatti korrupció miatt, és ebben van igazság: azok a kormányok valóban korruptak voltak. Ezzel szemben Kurti dicséretet kapott azért, hogy az ország függetlensége óta a legtisztábbnak tartott kormányt vezeti. Megemelte a közszféra béreit és a családi pótlékot. Bár a koszovóiak panaszkodnak a magas árakra és az alacsony bérekre, a belföldi munkaerő csökkenése miatt az otthoni bérek is emelkednek – még ha messze nem is a német szintre.
Ugyanakkor támogatásának jelentős részét azzal szerezte, hogy látványosan szembeszállt Szerbiával és annak politikai kiszolgálóival Koszovó északi, szerb többségű területein. A 2023-as fegyveres szerb betörést követően figyelmen kívül hagyta az Egyesült Államok és Európa önmérsékletre intő kéréseit. Ehelyett kiszorította a szerb állami intézményeket a szerbek lakta térségekből, és megerősítette a koszovói rendőrség és állami intézmények jelenlétét.
A szerbellenes fellépés politikailag népszerű, de következményei vannak. Bár a nyugati országok többsége elismeri Koszovó függetlenségét, Szerbia nem. Oroszország és Kína sem. Ez megakadályozza Koszovó ENSZ-tagságát. Szerbia továbbra is igényt tart az „elszakadt” tartományra, noha lakossága felháborodna, ha Koszovó és annak ellenséges etnikai albán többsége valaha visszatérne Szerbia fennhatósága alá.
Mind Koszovó, mind Szerbia az Európai Unióhoz kíván csatlakozni. Több uniós tagállam politikusai azonban azt mondják, Szerbia addig soha nem kerülhet be, amíg el nem ismeri Koszovót. A vitatott államiság visszatartja a beruházásokat. A koszovói kormány idejét szerb fenyegetések elhárítására pazarolja, amelyet hasznosabban is fordíthatna belpolitikai célokra. A két ország olyan, mint egy boldogtalan, külön élő házaspár, amely nem tud megegyezni a válás feltételeiben: Szerbia nem hajlandó megadni a „válást”, és amíg ez nem történik meg, Koszovó nem tud igazán prosperálni. Szerbia elleni ökölrázás segíthet Kurti úrnak választásokat nyerni, de országa jólétéhez békésebb viszonyra lesz szüksége.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ezek a mostani iráni tiltakozások mások, mint az eddigiek
Ishaan Tharoor elképzelhetőnek tartja a Washington Postban, hogy hamarosan megbukik az iráni teokrácia, mert mostani tiltakozások >
Az őrült bélyeggyűjtő
Trump, az őrült bélyeggyűjtő, mindennel rendelkezik, amit csak akarhatna – kivéve annak képességét, hogy értékelje mindezt, >
A magyarok belefáradtak Orbánba, Putyin barátja ideges és teszi az előkészületeket a választásra
Most éppen azt dobta be, hogy Trump Budapestre készül, ami nagy hátszelet jelentene a jelentős nyomás >
Economist: A koszovói választások azt mutatják, hogy a demokrácia ott szolidan működik
Mind Koszovó, mind Szerbia az Európai Unióhoz kíván csatlakozni. Több uniós tagállam politikusai azonban azt mondják, >
Jog, morál és egyéb apróságok
Sok baj okozója lehet, ha egy ország életében épp az aktuálisan legfontos kérdésben hiányzik a közös >
Trump megtanítja a világot félni Amerikától
Fareed Zakaria ítéli így meg a Washington Postban, ám ily módon eljátssza az évtizedek alatt megszerzett >
Maduro Minneapolisban
Egy nagy hazudozó egy másik nagy hazugság elemévé válik. Ez lehet költői, de nem igazságos. Ha >
Gúny az nemzetközi jogból
Trump nemzetközi jogot semmibe vevő magatartása Venezuela ügyében – és más latin-amerikai országokkal szembeni hasonló szándékai, >
Miért huny szemet Brüsszel afölött, hogy Fico etnikai kisebbségiektől vesz el földeket a Benes-dekrétumokra hivatkozva?
Ezt kérdezi az EUobserverben Tárnok Balázs, a Közszolgálati Egyetem felvidéki születésű tanára. Úgy véli: a szlovák >
Epsteintől a birodalomig: miért támadta Trump Venezuelát és fenyegette meg Grönlandot?
A venezuelai elnök elrablása nagyrészt figyelemelterelés Trump egyre növekvő hazai problémáiról – vélekedett Kim Lane Scheppele, >
Magyarország 2026-ban: Válaszút előtt
A várható áprilisi általános választás nemcsak azt mutatja majd meg, hogy a magyarok végre belefáradtak-e Orbánba >
Grönland európai, és annak is kell maradnia
A Le Monde vezércikke szerint Maduro elmozdítása után most a dán autonóm terület került Trump célkeresztjébe. >