Ma Ernő, Erneszta, Tatjána névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Trump megtanítja a világot félni Amerikától
Fareed Zakaria ítéli így meg a Washington Postban, ám ily módon eljátssza az évtizedek alatt megszerzett jó véleményt. A történelemben sokszor fordul elő, hogy a legerősebb államok csak nehezen találnak maguknak barátokat, mert amikor uralomra jutnak, a többiek igyekeznek ellensúlyt képezni velük szemben. Lásd, hogy a kelet-európai országok azonnal beléptek a NATO-ba, amikor arra lehetőség nyílt Oroszország ellenében. Csakhogy ez az elmélet nehezen áll meg az USA esetében, mert bármennyire is erős, a többiek szövetkeznek vele. Pedig sokszor úgy viselkedik, mint egy klasszikus hegemón. De pont ez támogatás volt a burkolt amerikai elsőbbség rejtett pillére. Ily módon pedig a Fehér Ház megszerezte a többiek beleegyezését. De Venezuela éppen ezt teszi most kockára. Mármint azzal, hogy Amerika mennyire semmibe vette a jogot. Éppen az ilyen hozzáállástól szoktak idegesek lenni a környező államok. Csakhogy ilyen módon a fenevad államok nem lesznek erősebbek a nemzetközi színtéren, csupán magányosabbak. Nagyon úgy néz ki, hogy Trump azt szeretné, ha országa is úgy járhatna el, mint a putyini Oroszország, amely csakis a saját érdekeit nézi. Az USA meggondolatlanul bontja le az utóbbi 80 évben épített világot. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Daniel Freund
Daniel Freund arra hívja fel a figyelmet, hogy Orbán Viktor már megint kivett egy csomó pénzt a magyarok zsebéből. Több mint egymilliárd euróval károsította meg az országot, ennyi támogatás úszott el, mivel nem hajlandó eleget tenni a Bizottság reformfelhívásának. Ennyi pénzből lehetett volna kórházakat korszerűsíteni, iskolákat építeni, utakat javítani.
És ez tavaly után már a 2. eset, miután Orbán számára a korrupció fontosabb, mint az uniós jog – mutat rá a német zöld EP-képviselő. Az Európai Bíróság ítélete nyomán Magyarországnak eddig 575 millió eurónyi büntetést számítottak fel (az összeget más szubvenciókból vonják le, mivel a kormány nem hajlandó fizetni – a szerk.).
A Fidesz politikája nyomán idáig csaknem 3 milliárd euró veszett el végleg. Ennyiből jócskán modernizálni lehetett volna az országot. De az összeg bagatell ahhoz képest, hogy a hatalom az ősszel búcsút inthet további csaknem 10,5 milliárdnak, amely a Corona-alapból járna.
De hát a miniszterelnök inkább tovább építi korrupt rendszerét, szembemegy saját nemzete érdekeivel. 2026 a döntés éve. A szavazópolgárok leválthatják a maffiaállamot. Megérné.
FT
A vezércikk azt állapítja meg, hogy Trump elszabadult: odahaza semmi sem áll útjába, külföldön kalandorkodik. Vagyis az USA egyre gyorsabban tart afelé, hogy valóra váltsa a hobbes-i rendet, amelyben a nagyhatalmak felosztják egymás között a világot és diktálnak a többieknek.
Az elnök úgy véli, hogy a nemzetközi porondon azt tesz, amit csak jónak talál, és nem csupán a nyugati féltekén. Ez pedig az Amerika mindenekelőtt éles eszkalálódásával ér fel. De a kalandor külföldi vállalkozások elvonják a figyelmet a csökkenő hazai népszerűségi adatokról. Azonkívül ha valaki 79 évesen ennyire hiperaktív, az cáfolja a betegségéről terjedő értesüléseket.
A környezetében lévő figurák átveszik a merészségét, stratégiaként tüntetik fel. Napjainkban a szabályszegés számít normának. Hogy mi foghatja vissza a politikust? A bíróságok fel tudnak mutatni egy-két sikert. Ha elveszti a novemberi időközi választásokat, az csökkentheti a mozgásterét, legalábbis odahaza.
A külpolitikában ugyanakkor nem sok fog változni, hacsak a lakosság nem érzi úgy, hogy az erődemonstráció káros számára. Amerika szövetségesei pedig bármennyire is sajnálják, hogy vége a régi világnak, kénytelenek gyorsan alkalmazkodni az új rendhez.
Le Monde
A brutális trumpi hatalomgyakorlás olyan megrázkódtatás, amely végre kinyitja Washington szövetségeseinek a szemét – emeli ki Sylvie Kauffmann, a szerkesztő bizottság elnöke. Az látja, hogy Európa igen veszélyes szakaszba került: tisztában van azzal, hogy magára maradt, de még nincsenek megfelelő eszközei, hogy kivívja autonómiáját, miközben az agresszív birodalmak által keltett érzelmek választ igényelnének.
Igazából az elnöknek semmi oka, hogy szétverje a NATO-t, mert annak segítségével fenntarthatja a kontinens függő viszonyát. De legfőbbképpen gondoskodhat arról, hogy a tengerentúli hadiüzemek teljes erővel termelhessenek.
Neki inkább az lebeg a lelki szemei előtt, hogy a szövetség úgy működjön, mint egykor a Varsói Szerződés. Vagyis hogy a legerősebb tag diktáljon a többieknek, azok feladata, hogy a vezető hatalom érdekeit szolgálják. Sigmar Gabriel, a volt német külügyminiszter mondta, hogy az Unió olyan, mintha békés növényevőként ücsörögne a húszabáló fenevadak asztalánál.
De csak 2022-ben döbbentek rá a helyzetre, amikor Oroszország fel akarta falni Ukrajnát. A helyzet elkerülhetetlenül rosszabbra fog fordulni, de nem reménytelen. Trump ezt úgy mondaná, hogy vannak ütőkártyái. Csak meg kell tanulnia, hogy miként játssza ki azokat a húsevő bestiákkal szemben.
Project Syndicate
A közgazdasági Nobel-díjas Joseph Stiglitz azt mondja, hogy új birodalmi korszakába érkezett az Egyesült Államok. Miután Washington törvénytelenül beavatkozott Venezuelában, a bizonytalanság és aggodalom uralkodott el főként az USA hagyományos szövetségeseinek körében. De látnivaló, hogy a dolog senki számára sem fog jól elsülni.
Az elnököt nem érdekli, hogy a közhangulat a katonai erő alkalmazása ellen van. Kezdettől fogva azt hiszi, hogy a törvény felett áll. Hogy elfogatta Madurót, az arcátlanul illegális és alkotmányellenes volt. Mert pl. Netanjahu és Putyin ellen is nemzetközi letartóztatási parancs van érvényben, mégsem vetette fel senki, hogy katonákkal kellene őket kézre keríteni.
Az meg még arcpirítóbb, hogy a Fehér Ház akarja irányítani Venezuelát, megszerezve annak olaját. Vagyis nagyon úgy néz ki, hogy beköszöntött az imperializmus új kora. Az erő jogot keletkeztet, semmi más nem számít. Az erkölcsi kérdéseket és a jogállamot nyugodtan félre lehet söpörni.
Ám ez súlyos kihatásokkal jár a világban a békére és a stabilitásra nézve. Trumpnak nincs ideológiája, csakis a mohóság és a hatalomvágy vezérli. Pedig a jólét nem lehetséges jogállam nélkül. Az elnök ugyanakkor bebizonyította, hogy abszolút hatalom nélkül is lehetséges példátlan korrupció. Az árát a társadalom fizeti meg, mert az urambátyán-rendszer mindig visszaveti a gazdaságot.
Európának, Kínának és a világ többi részének szükségterveket kell készíteniük, arra építve, hogy meg lehet lenni Washington nélkül is. Vagyis a tech cégek, az egyetemek és az amerikai piac nélkül is. Ki kell taszítani Amerikát a nemzetközi közösségből, a feltartóztatás politikáját kell alkalmazni ellene.
New York Times
Dánia nem szolgált rá, hogy Trump ilyen agresszívan viszonyuljon hozzá – állapítja meg James Kirchik, aki külsős szerkesztőként szokott kommentárokat írni a lapba. Csakhogy az elnököt fellelkesítette, hogy ilyen jól sikerült Maduro elhurcolása , ezért most még nyíltabban beszél zsákmányszerző törekvéseiről.
Ha ráteszi a kezét Grönlandra, akár erővel, akár, ami valószínűbb, a gazdasági kényszerítés eszközével, azzal végzetesen betenne a világ legnagyobb katonai szervezetének. A szürreális elképzelés része annak, hogy általában ellenséges Európával szemben. Az ő szemében az öreg kontinens jobbos karikatúrák gyűjtőhelye. Gyökértelen és megállíthatatlanul zuhanó nemzetek gyülekezete, amely imádja a nyitott határokat, ugyanakkor megveti a szabad beszédet, viszont túl skót ahhoz, hogy fizesse a saját védelmét.
A bírálat nem alaptalan, mert a szabályozatlan bevándorlás széttépte a kulturális összetartozást és felhozta a szélsőjobbos pártokat. A szólásszabadságot a gyűlöletbeszéd tilalmára hivatkozva szűkítik. Ám ezzel csak aláássák a földrész igényét a demokráciára és a szabadságra.
De mindez nem támasztja alá, hogy az USA ennyire harcias legyen a NATO egyik tagállamával. Ugyanakkor Dánia sorsa arra figyelmeztet, hogy ha Amerika így viszonyul egyik szövetségeséhez, akkor mi értelme van Washington barátjának lenni?
Project Syndicyte
Trump az őserdő szabályait alkalmazza a külpolitikában: úgy gondolja, hogy bárhol bevetheti az erőt, ha nem kell visszacsapástól tartania. Feladja a normákat, a szövetségeket, a nemzetközi szervezeteket, amelyek egykor legitimitást adtak az amerikai vezetésnek a világban.
Így látja Ian Bremmer, a washingtoni Eurázsia Csoport nevű agytröszt igazgatója. Úgy gondolja egyidejűleg, hogy ez az év fordulatot hoz, de az instabilitás legfőbb forrása nem Kína, Irán vagy Oroszország, hanem az Egyesült Államok. A Fehér Ház felhasználja a katonai nyomást, a gazdasági kényszerítést, a személyes számlák kiegyenlítését, hogy uralmába hajtja az amerikai kontinenst. És ez még csak a kezdet.
A riválisokkal együtt felosztja a világot. És a venezuelai siker arra ösztökéli, hogy menjen tovább, legyen szó Kubáról, Kolumbiáról, Nicaraguáról, Mexikóról vagy Grönlandról. Viszont Kína meghátrálásra kényszerítette a vámok ügyében. De amit az elnök csinál, az a dzsungel törvénye. Mivel odahaza sokasodnak a gondok, bebetonozná az örökségét. Ezért még nagyobb biztonsági kockázatot fog vállalni, mert ott nem ütközik jelentősebb akadályokba.
És nem csak a közvetlen szomszédságra ácsingózik. Európában nyíltan támogat szélsőjobbos pártokat, amelyek még jobban megosztanák a földrészt. És lehet, hogy az EU már elkésett a reakcióval. Ezzel szemben Hszi megengedheti magának, hogy hosszútávon játsszon. Viszont évtizedekre lesz szükség, amíg az USA visszanyeri szavahihetőségét. Már ha az egyáltalán lehetséges.
Ez az év fordulatot ígér, mert már kezdjük látni, mi van akkor, ha egy ország már nem tartja magát az általa hozott szabályokhoz.
Washington Post
Marc Thiessen azt gondolja: az igazi MAGA-külpolitikát az jelenti, hogy Trump új korszakot kíván nyitni, az erőteljes konzervatív vezetéssel. A jobboldali elemző, az American Enterprise Institute vezető munkatársa szerint bajban vannak a bezárkózás hívei, mert a Fehér Ház Teherántól Caracasig mindenütt megmutatja, mennyire erős katonailag az Egyesült Államok.
Mivel igen bátran lép a nemzetközi porondon, azt látni, hogy első elnöksége során sem globalisták klikkje manipulálta. Mindent ő maga határozott el. Viszont az biztos, hogy az eltelt egy évben minden eddiginél jobban alapozott a hadsereg ütőképességére. Sosem pártolta, hogy az USA forduljon el a világtól.
Nem elutasítja, hanem újra fogalmazza, hogy mit jelent a vezető szerep a világban. Mivel odahaza népszerűtlen, hogy amerikai katonák menjenek a világ gócpontjaira, ezért vegyes felvágottat alkalmaz: katonai erőt, szankciókat, a diplomáciát és a kényszerítés más eszközeit hogy rákényszerítse Washington érdekeit az ellenfelekre.
Fontos, hogy politikája sikeres legyen, mert az alternatíva az, hogy nem történik semmi. Ha kudarcot vall, felbátorodik a bezárkózást hirdető jobboldal. A konzervatív külpolitika jövője a levegőben lóg.
Washington Post
A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy Amerikának egyáltalán nincs szüksége a venezuelai olajra, tehát mélységesen téved, aki azt vallja, hogy akár vér árán is, de olajat kell szerezni. Az USA-ban az új technológiának köszönhetően ömlik a földfelszínre a nyersolaj.
Ráadásul az eddiginél kevesebb kell belőle, pl. az elektromos autók miatt. Ez pedig lenyomja az árakat, így az egykor hatalmas OPEC feladta a kitermelés korlátozásának politikáját. Egyébiránt az Egyesült Államok több folyékony energiahordozót termel ki, mint bármely más ország.
Ugyanakkor a venezuelai olajjal több baj is van. Részben, mert magas a kéntartalma, nehéz feldolgozni. Azon kívül megjósolhatatlan a biztonsági helyzet. A szocialista vezetés lepusztította az infrastruktúrát az ágazatban.
Az amerikai cégek leálltak a befektetésekkel, következtében drámai módon visszaesett az iparát teljesítménye. Chávez megválasztásakor még napi 3,1 millió hordónyi olaj került ki a föld mélyéről, tavaly már csupán 863 ezer. Hogy ismét normális állapotok uralkodjanak a kutaknál, ahhoz 90 milliárd dolláros beruházás kellene.
A venezuelai nép számára ellenben igen fontos volna, hogy legyenek olyan cégek és szakemberek, amelyek és akik képesek megbirkózni a feladattal.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ezek a mostani iráni tiltakozások mások, mint az eddigiek
Ishaan Tharoor elképzelhetőnek tartja a Washington Postban, hogy hamarosan megbukik az iráni teokrácia, mert mostani tiltakozások >
Az őrült bélyeggyűjtő
Trump, az őrült bélyeggyűjtő, mindennel rendelkezik, amit csak akarhatna – kivéve annak képességét, hogy értékelje mindezt, >
A magyarok belefáradtak Orbánba, Putyin barátja ideges és teszi az előkészületeket a választásra
Most éppen azt dobta be, hogy Trump Budapestre készül, ami nagy hátszelet jelentene a jelentős nyomás >
Economist: A koszovói választások azt mutatják, hogy a demokrácia ott szolidan működik
Mind Koszovó, mind Szerbia az Európai Unióhoz kíván csatlakozni. Több uniós tagállam politikusai azonban azt mondják, >
Jog, morál és egyéb apróságok
Sok baj okozója lehet, ha egy ország életében épp az aktuálisan legfontos kérdésben hiányzik a közös >
Trump megtanítja a világot félni Amerikától
Fareed Zakaria ítéli így meg a Washington Postban, ám ily módon eljátssza az évtizedek alatt megszerzett >
Maduro Minneapolisban
Egy nagy hazudozó egy másik nagy hazugság elemévé válik. Ez lehet költői, de nem igazságos. Ha >
Gúny az nemzetközi jogból
Trump nemzetközi jogot semmibe vevő magatartása Venezuela ügyében – és más latin-amerikai országokkal szembeni hasonló szándékai, >
Miért huny szemet Brüsszel afölött, hogy Fico etnikai kisebbségiektől vesz el földeket a Benes-dekrétumokra hivatkozva?
Ezt kérdezi az EUobserverben Tárnok Balázs, a Közszolgálati Egyetem felvidéki születésű tanára. Úgy véli: a szlovák >
Epsteintől a birodalomig: miért támadta Trump Venezuelát és fenyegette meg Grönlandot?
A venezuelai elnök elrablása nagyrészt figyelemelterelés Trump egyre növekvő hazai problémáiról – vélekedett Kim Lane Scheppele, >
Magyarország 2026-ban: Válaszút előtt
A várható áprilisi általános választás nemcsak azt mutatja majd meg, hogy a magyarok végre belefáradtak-e Orbánba >
Grönland európai, és annak is kell maradnia
A Le Monde vezércikke szerint Maduro elmozdítása után most a dán autonóm terület került Trump célkeresztjébe. >