Ma Ildikó, Emil, Gusztáv névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Miért huny szemet Brüsszel afölött, hogy Fico etnikai kisebbségiektől vesz el földeket a Benes-dekrétumokra hivatkozva?
Ezt kérdezi az EUobserverben Tárnok Balázs, a Közszolgálati Egyetem felvidéki születésű tanára. Úgy véli: a szlovák kormány jogi és erkölcsi határt lépett át, amikor féléves börtönbüntetés terhe mellett megtiltotta, hogy bárki bírálni merészelje a földfoglalásokat, illetve azok jogi alapját. Az új helyzetben olyanok vesztik el a tulajdonukat, akiknek egyetlen bűnük, hogy a háború után nem a megfelelő nemzetiséghez sorolta be nagyszüleiket az akkori hatalom. A mostani kormány le akarja zárni ezeket a függőben lévő jogi ügyleteket, de nem ad semmiféle kárpótlást, időnként még előzetes figyelmeztetést sem küld. Itt nem csupán egy pár elszigetelt esetről van szó, hanem módszeres állami gyakorlatról. Az utóbbi 8 évben a nemzeti földalap sorra veszi el a földet kisebbségi magyaroktól, illetve magyar vagy német gyökerekkel rendelkező szlovákoktól, továbbá az egykor kitelepítettek örököseitől, olyanoktól, akik jelenleg Magyarországon vagy Ausztriában élnek. Hat év alatt több mint 1000 hektár cserélt ily módon kényszerűen gazdát, elsősorban az ország déli részén. Éspedig főként fontos közlekedési utak, valamint infrastrukturális létesítmények közelében, Pozsony környékén. Az érték több száz millió euró. Az új rendelkezés egyrészt megfélemlíti a bírálókat és elriasztja a reklamálástól az áldozatokat, másrészt közvetlen támadást jelent a szólás szabadsága ellen. A következmények túlmutatnak Szlovákián. Ami történik, az összeegyeztethetetlen a jogállammal. Az EU nem mondhatja, hogy megvédi a törvény előtti egyenlőséget és az alapvető jogokat, ameddig eltűri, hogy egyik tagja ilyesmire vetemedjen. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Guardian
Magyarország már bizonyította, hogy egy állam lassan, de biztosan el tudja nyomtatni a népét, ám mikért akarja Nagy-Britannia követni az orbáni példát? Ezt nem érti Lydia Gall, a Human Rights Watch vezető európai kutatója.
Saját bevallása szerint élőben nézte végig, a Fidesz miként bontotta le a jogállamot, hogyan szűkült be az ellentmondás joga, mígnem a végén megszűnt a demokrácia, üres díszlet lett belőle. És ahogy elnézi, mi megy mostanában az Egyesült Királyságban, nagyon déjá vu érzése van.
Ott is olyan törvényeket léptettek életbe, amelyek korlátozzák a tiltakozás jogát – az egyensúly és a közrend nevében. Ám a cél az ellenőrzés. A módszer visszaköszön, az orbáni tekintélyelvűség is úgy vert gyökeret, hogy folyamatosan növelte az állam hatalmát. Megszigorította a közrendezvényeket, elhallgattatta a kritikus hangokat.
Módszeresen meggyengítette a független intézményeket. A történtek azt igazolják, hogy a demokrácia igen törékennyé válik, ha elporladnak a jogi biztosítékok. Illetve hogy semlegesnek látszó jogszabályok az elnyomás eszközeivé válhatnak.
Nagy-Britannia természetesen nem Magyarország, ám a párhuzamok riasztóak. A magyar tanulság az, hogy a kormány igen gyorsan politikai célok szolgálatába állíthatja a jogot, illetve hogy milyen nehéz azután visszacsinálni a dolgokat. És a bekeményítés általában folytatódik.
A gyülekezés joga nem ajándék, amit a hatalom ad a polgárainak. Lásd Magyarországot. A briteknek nem a saját kárukon kellene okulniuk.
FT
Fel van adva az európai vezetők számára a lecke Grönland miatt – hangsúlyozza a vezércikk, kiemelve, hogy az EU számára a sziget kérdése még aggasztóbb, mint ami Venezuelában történt. Ha szembeszállnak azzal, hogy Trump igény támaszt a dán autonóm területre, az veszélyes, hiszen a földrész kereskedelmi és biztonsági szempontból egyaránt függ az USA-tól. Ideértve Ukrajna támogatását is, miután a háború a fő ütközési pont a kontinens és Moszkva között.
A reakcióban annak kell lennie a kulcselemnek, hogy a kontinens továbbra is szolidáris Koppenhágával. Olyan stratégiát kell kialakítani, ami az alku érdekében vegyíti az ösztönzőket, illetve a keménységet.
Azt kell hangsúlyozni továbbá, hogy az Egyesült Államoknak az érvényben lévő szerződések alapján már most is minden joga megvan a biztonság növelésére Grönlandon, vagy az ottani ásványkincsek kiaknázására. Ugyanakkor vállalni kell, hogy az EU többet vállal a sarkkör térségének biztonság költségeiből.
Rá kell mutatniuk, hogy ha összeomlik a NATO, az ellentétes a Fehér Ház céljaival is. Még sebezhetőbbé tenné Európát Putyinnal szemben. A jelek szerint az elnök a vele szemben ülőket nem aszerint osztályozza, hogy az egyik ellenség, a másik barát, hanem hogy az erős vagy gyenge. A földrész az utóbbi kategóriában került. Alighanem most fizeti meg az árát, hogy nem szállt szembe határozotabban a vámokkal.
Meg kell tanulnia Brüsszelnek, hogy miként sugározza ki az erejét egy olyan világban, amelyben Trump szemégen az erősebb joga érvényesül.
Spiegel
A vezércikk kiemeli, hogy Trump durva hatalmi politikát folytat, nem fogad el szabályokat. Ám ha Európa nem védekezik, akkor az USA gyámsága lesz. A szerző, René Pfister, aki tudósító Párizsban, úgy értékeli, hogy a földrész egy olyan világban ébred fel, amelyben egyetlen törvény érvényes: az ököljog.
Ha bárkinek kétségei lettek volna a Fehér Ház imperialista szándékairól, arról, hogy fütyül a nemzetközi szabályokra, akkor Maduro elrablása ráébresztette a helyzetre. Ilyen viszonyok közepette a kontinensnek meg kell tanulnia a hatalom nyelvét, hiszen a dzsungel joga uralkodott el
Csak akkor maradhat fenn, ha meg tudja védeni az értékeit és az érdekeit. Ehhez sok minden szükséges. Először is olyan vezetés, amely képes kezelni a tagok közötti viszályokat és szükség esetén dönt is. A Bizottságnak sokkal következetesebben kell fellépnie az olyanok ellen, mint Magyarország, amely élvezi az Unió minden előnyét, viszont lepaktál a szervezet ellenségeivel.
Számot kell vetni azzal, hogy az EU többé nem számíthat az amerikai nukleáris védőernyőre. Rá kell döbbenni továbbá, hogy a Szilícium-völgy tech cégeit nem csupán gazdasági vállalkozások, hanem eszközök, mert tulajdonosaik dominanciára törnek.
Ha a mesterséges intelligencia óriásai megtehetik, hogy nem csupán a független újságírást verik szét, hanem a szellemi munka értékét is, akkor ezzel a demokráciát és a civilizáció alapjait tesszük tönkre.
A 450 milliós földrész van olyan erős, hogy ne hagyhassa figyelmen kívül a Google vagy a Meta. Ám ha nem áll a sarkára, az USA digitális gyarmata lesz.
Daily Telegraph
Omlik össze Oroszország külföldi birodalma – hívja fel a figyelmet a konzervatív újság külpolitikai fő elemzője, Con Coughlin. Putyin sorra veszti el szövetségeseit, Szíria, Irán után most Venezuelában is. Lassan, de biztosan meghiúsulnak az elnök reményei, hogy kesztyűt dobhat az amerikai hegemóniának, miután alternatív szövetségesi hálózatot hoz létre.
Ám Asszad bukása után kétséges, hogy megmarad-e Szíriában a légi támaszpontja, miután Tartuszból már kénytelen volt kivonni a hadihajóit. Sokat nem ér immár az Iránnal kötött „átfogó stratégiai partnerség” sem. Sőt romokban hever, miután Moszkva nem tudott semmit sem tenni a múlt nyáron Teherán védelmében az izraeli-amerikai csapásméréssel szemben.
Dől össze az iráni gazdaság, így viszont a mullahok már nem képesek támogatást adni az ukrajnai háborúhoz. Maduro elmozdítása tovább növeli a Kreml gondjait. Nagyon is akut a veszély orosz szemszögből, hogy megbukik a venezuelai, a kubai és a nicaraguai rendszer is.
Ezért a venezuelai katonai akció többnek tűnik annál, hogy Washington meg akarja szerezni a latin-amerikai ország olaját. Éppen akkor, amikor a Kreml hatalmas nyomás alatt áll, hogy fogadja el a békefeltételeket. Ráadásul az látszik, hogy Trump alatt az USA nem hajlandó feladni hagyományos befolyási övezete egyetlen darabkáját sem. Bármi áron meg akarja védeni az Egyesült Államok érdekeit.
DailyTelegraph
Trump a nyílt tengeren alázta meg Putyint, amikor elfoglalta az orosz árnyékflotta egyik hajóját, hiába próbált keménykedni a Kreml. Így értékeli a lap munkatársa Adrian Blomfield, hozzátéve, hogy az orosz elnök megkapta a magáét, pedig 25 éve nem vágyott másra, minthogy az Egyesült Államok egy nagyhatalom vezetőjeként kezelje.
Moszkva ily módon eljátszotta a tekintélyét és geopolitikai hitelét, miután Izland közelében az USA lefoglalta a tankert, amelyet Moszkva csak nem sokkal korábban vett a nevére. Megint csak az bizonyosodott be, hogy a Kreml nem tudja megvédeni partnerei és kiszolgáltatottjai érdekeit.
A Bella 1 fekete listán volt, miután a tilalom ellenére többször vitt orosz, iráni és venezuelai olajat. Az illegális flotta köldökzsinórt jelent az orosz állam számára, mert segít finanszírozni a háborút. A szóban forgó tartályhatóra az vonatkozott, hogy bármelyik ország lefoglalhatja, mivel hamis zászló alatt haladt.
Az orosz fél egyrészt arra alapozhatott, hogy igen szoros a két elnök viszonya, másrészt egy tengeralattjárót és más hadihajókat irányított a térségbe. Ám ezúttal nem vált be a taktika. A Fehér Ház jól a Kreml orrára koppintott. Ezzel pedig tovább romlik a kétoldalú viszony.
Trumpot feltehetőleg dühítette, hogy az orosz politikus nem akarta megérteni: Dél-Amerika az USA hátsó udvara. Azt majd meglátjuk, hogy ezek után fokozódik-e az amerikai elnök rokonszenve Ukrajna iránt. Ám ez erődemonstráció megmutatta egy egész világnak, mennyire gyenge az orosz állam.
Bloomberg
Trumpnak immár saját olajbirodalma van – fejti ki a világgazdasági szakíró, Javier Blas. Abból indul ki, hogy az USA adja a világ olajkitermelésének csaknem 40%-át, ideértve Kanadát, Venezuelát és Latin-Amerika többi részét. Ez pedig olyan ütőkártyát ad a kezébe, amellyel Roosevelt óta egyetlen elődje sem rendelkezett.
Valóságos olajvagyonon csücsül. Ebből következően egyaránt tud diktálni olajban gazdag szövetségeseinek és ellenségeinek is. Legyen szó Szaúd-Arábiáról, Iránról vagy Oroszországról. Az elmúlt másfél év megmutatta, mit jelent ez a tengerentúli külpolitika szempontjából.
Az Egyesült Államok bombázta Iránt, és segített, hogy Ukrajna orosz finomítókat rombolhasson le. Maduro elhurcolása azonban mindennél jobban alátámasztja, hogy mi történik, ha az olaj nem tartja többé vissza a Pentagont. Képes arra, hogy 50 dollár alatt tartsa az árat, vagyis a jövőben senki sem próbálkozhat azzal, hogy a szállítások visszafogásával növelje az árat.
Azaz megmondhatja Putyinnak, hogy kenje a hajára a szibériai készleteket. Mindez persze alapvetően nem Trump érdeme, csak mostanra értek be a dolgok. Beindult az amerikai palaolaj felszínre hozatala, új lelőhelyeket találtak Brazíliában és Guyanában.
Azt pedig ezek után külön is igen komolyan kell venni, hogy az elnök azt mondja: Washington beszáll a venezuelai olajiparba.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A férfi, aki felveszi a harcot a jobboldali populizmus ellen
Robert Golob szlovén miniszterelnök úgy nyilatkozott a Politicónak, hogy az ő jobboldali vetélytársa, Janez Janša fel >
Klára és a magyar baloldal
A fideszes Kaló tehát nem nyerhetett volna, ha nem ketten indulnak ellene, de ez az eredmény >
A terror iránti vágy
A modern zsarnokság a terror kezeléséről szól. Amikor a terrorista támadás bekövetkezik, emlékezzünk arra, hogy az >
Iszonyatos nyomás alatt élni
Magyar Péter viszont ezúttal is gyors és éles volt. Megvédte Orbánt, hogy semmiképp ne lehessen őt >
Megmentheti Donald Trump Orbán Viktort?
A POLITICO Poll of Polls összesítése szerint a Tisza párt jelenleg kilencpontos előnyt élvez Orbán Fideszével >
Az egyetlen cél
Újabb és újabb hazugságokat fogsz hallani Magyar Péterről is, Zelenszkijről is, mert a 2022-es választás kampányánál, >
Héja beavatkozáspolitika
Trump akár az Egyesült Államokat is páriává teheti nyugati szövetségesei szemében, ha ismét előveszi időről időre >
Kitől kell megvédeni Magyarországot?
Tőle. Bár a szavazók egy része ezt még mindig nem ismerte fel, számottevő többségbe kerültek azok, >
Le Monde: Sokba kerülhet Orbánnak a Samsung ügye
A liberális felfogású, párizsi Le Monde Gödről készült tudósításában foglalkozik azzal, hogy Orbán Viktornak sokba kerülhet >
Trump sarokba szorította magát az iráni háborújával
Az elnöknek gyors győzelemre van szüksége, hogy elkerülje a mocsarat – de hosszú háborúra van szüksége >
Trumpnak nincs terve az iráni nép számára
Ahogy egy ellenzéki bennfentes a korábbi amerikai támadás idején mondta nekem, önmagában Irán bombázása nem fog >
Miért kell megtámadni Iránt?
A háború olyan időszak, amikor azt mondják majd nekünk, hogy ne tegyünk fel kérdéseket. De valójában >