Ma Ernő, Erneszta, Tatjána névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Grönland európai, és annak is kell maradnia
A Le Monde vezércikke szerint Maduro elmozdítása után most a dán autonóm terület került Trump célkeresztjébe. Olyan fenyegetés ez, amely halálos csapást mérhet a NATO-ra. Az európaiak számára igencsak eljött az idő, hogy határozottan válaszoljanak – ez az egyetlen nyelv, amin ért az amerikai elnök. Szégyenletes és botrányos, amire készül, hiszen Dánia mindig is az USA egyik legmegbízhatóbb szövetségese volt. Ha Washington most erőszakkal elfoglalná annak egy részét, akkor kiüresítené a kölcsönös segítségnyújtást előirányzó 5-ös paragrafust az Észak-Atlanti Szövetség alapokmányában. Hatalmas ajándékot adna ily módon Putyinnak, anélkül, hogy annak akárcsak egyetlen drónt is be kellene vetnie. Az amerikai veszély, illetve sorozatos sértegetés láttán az öreg kontinens egyfajta merevgörcsöt kapott. Sürgősen ki kell kerülnie ebből az állapotból. Meg kell vonnia a vörös vonalakat, mind Grönland, mind a digitális szabályozás ügyében. Egy éven át ment a mind megalázóbb behódolás, most nagyobb elszántság szükséges, amihez támaszkodni kell a washingtoni Kongresszusban még meglévő szövetségesekre, valamint az amerikai közvéleményre, amely túlnyomórészt kitart a transzatlanti partnerség mellett. Mindenkinek az az érdeke, hogy ismét a józan ész kerekedjen felül. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Frankfurter Rundschau
Orbán Viktor igen agresszív választási retorikát indított be, amikor közölte, hogy távol kívánja tartani az országot a háborútól. A Venezuela elleni katonai akciót pedig arra használja fel, hogy megmutassa a közvéleménynek: a világ újrarendeződik. De leginkább azt akarja igazolni, hogy nem szabad az EU-ra hagyatkozni.
Így foglalja össze a magyarországi belpolitikai helyzetet Babett Gumprecht, aki külső szerző a lapnál. Biztosra veszi, hogy Brüsszel nagyon odafigyel majd a választásra. A legtöbb tagállamban abban reménykednek, hogy alulmarad a jobboldali-nacionalista Fidesz.
A hasonló török és oroszországi tapasztalatok alapján azonban budapesti elemzők úgy gondolják: Orbán nem adja át harc nélkül a hatalmat, ha két évtized óta először tényleg kikap. A Tiszát ugyanakkor politikailag nehéz bárhová besorolni, részben azért, mivel Magyar Péter sok kényes témában szinte egyáltalán nem nyilvánul meg.
Neue Zürcher Zeitung
A külső és belső nyomás hatására meggondolta magát választási ígéretéhez képest az új cseh kormányfő és mégis halandó lőszert szállítani Ukrajnának. Babiš ezt a tettre készek koalíciójának egyeztetése után közölte, hozzátéve azonban, hogy országa a jövőben csupán összehangolja a nemzetközi segítségnyújtást. Ami azt illeti, Prága idáig is csupán a költségek 2%-át állta.
Kijev jó 4 millió gránátot kapott a cseh kezdeményezés keretében, tavaly az összbeszerzés 43%-a érkezett ilyen alapon. A számla 3,5 milliárd frankot tett ki, javarészt a németek, a dánok és a hollandok állták. Babiš ezzel együtt dúl drágának és átláthatatlannak minősítette az akciót.
Ám a jelek szerint most jobb belátásra bírta a NATO, továbbá Pavel elnök. Annál is inkább, mert a megrendelések jól jöttek a cseh hadiüzemeknek is, nem beszélve a közvetítés bevételeiről. Ezzel együtt Csehország a jövőben nem lesz könnyű partner Ukrajna számára.
Wall Street Journal
A szerkesztőségi állásfoglalás azt kérdezi, miért kellene erővel meghódítani Grönlandot, amikor sokkal többet lehet elérni fenyegetőzés nélkül. Az amerikaiak jelenleg éppen azt próbálják kitalálni, mire készül a Fehér Ház Venezuelában, ezért a grönlandi kérdés valamelyest háttérbe szorul.
Trump jó stratégiai érzéket tanúsít a világ legnagyobb szigete ügyében, de pont ezért nagyon sajnálatos, hogy érdeklődése igazából önpusztító zaklatássá fajul. És amikor barátokkal civakodik, akkor újabb eszközt ad Putyin kezébe, hogy az megossza az USA-t és Európát. Ebből az következik, hogy Washingtonnak kevesebb ütőkártya lesz a kezében a tartós ukrán megoldás érdekében.
A politikusnak van éppen elég dolga másutt, így lehet, hogy a grönlandi vita egy nap végleg lekerül a napirendről. De sokat segítene saját céljai szempontjából az egész világon, ha hagyná a csudába a kijelentéseket Grönland elfoglalásáról.
FT
A lap azt tanácsolja Iránnak, hogy saját érdekében változtasson irányt a politikában. Odahaza egyre hevesebbek a tömegtiltakozások, ezért meg kell találni a kiutat. Amikor az ajatollák azt látják, hogy legfőbb latin-amerikai szövetségesüket bilincsben vezetik el az éjszakai rajtütés után, akkor el kell gondolkodniuk azon, hogy nem lehet fél vállról venni a washingtoni fenyegetést.
A caracas-i támadás ráerősít Teherán szorult helyzetére. Az országot egyébként is a félelem és a bizonytalanság tartja markában a múlt júniusi, izraeli-amerikai bombázás óta. Nem 100%, hogy Jeruzsálem befejezettnek gondolja a műveletet. Az egyre romló gazdasági válság súlyosbítja a gondokat. A rial a háború óta 40%-ot gyengült, az infláció az egekbe tör.
Korai lenne megjósolni a rezsim kimúlását, mivel nem látni szervezett ellenzéket. De a külső és belső nyomás fokozódik, ezért a vezetésnek le kellene nyelnie a békát és komolyan törekednie kellene, hogy nukleáris megállapodást kössön az Egyesült Államokkal. Csak úgy keveredhet ki a slamasztikából, ha enyhülnek a szankciók és mérséklődik az ellenségeskedés.
A kezdet az lehet, hogy békésen kezeli a megmozdulásokat és meggyőzi Washingtont, hogy az komoly tárgyalópartnerként tekinthet rá.
Wall Street Journal
Mivel Trump az olajjátszmára összpontosít Venezuelában, az ottani rezsim megkísérelheti, hogy az energiahordozóval megvásárolja az elnök támogatását és így hatalmon maradjon. Közben Amerika újabb erődemonstrációt tartott, és a nyílt tengeren lefoglalt két tartályhajót, amely rajta van a tilalmi listán. Azt jelzi ily módon az USA ellenségeinek, hogy ne húzzanak ujjat a nagyhatalommal – mutat rá a szerkesztőségi vélemény.
A hazardírozás csak akkor lehet hasznos, ha előmozdítja, hogy a latin-amerikai ország szabadságban és jólétben élhessen. Hogy Washington megbuktatta Madurót, az a higiéniát szolgálta a féltekén. De amikor a Fehér Ház ura folyton a venezuelai nyersolajról szónokol, akkor a bírálók kezére játszik, miután azok eleve azt mondogatják, hogy az egész ügy az olajról szól.
Ugyanakkor több kérdést is felvet, hogy a politikus el akarja adni a venezuelai olajat. Az abból származó pénz jól jöhet, ha az ellenzéknek adják, vagy a gazdaságot állítják helyre belőle. De nagyon úgy néz ki, hogy az elnök szabad rendelkezésű számlára utaltatná, hogy még a Kongresszus se szólhasson bele a felhasználásba.
Ez pedig nem javítja a világban az Egyesült Államokról alkotott képet. Rossz üzenetet küld a latorállamoknak, mármint hogy azok megvehetik Washington támogatását. De az amerikai olajtársaságok csak akkor fektetnek be a latin-amerikai országban, hogy ott stabilitás lesz és tiszteletben tartják a tulajdonjogokat.
A venezuelai tárolók egyébiránt csurig vannak, az értékesítés egyfajta biztonsági szelepként szolgálhat. Remélhetőleg Trump megérti, hogy a beavatkozás sikerét nem hordókban mérik, hanem abban, hogy Caracas az USA szövetségese lesz-e egy kulcsfontosságú térségben.
Washington Post
A lap azt a következtetés vonja le, hogy Trump elveszti a türelmét Putyinnal szemben, miután az USA kézre kerített egy tankert. Az pedig öngól volt az orosz államfő részéről, hogy azt hazudta Washingtonnak: ukrán támadás érte az egyik kastélyát.
Az Egyesült Államok Izland közelében csapott le a tartályhajóra, ez már a negyedik ilyen akció a Venezuela elleni olajszankciók kikényszerítésére. Arra utal, hogy jócskán lehűlt Amerika lelkesedése a Kreml gazdája iránt.
Az orosz fél a szóban forgó kereskedelmi hajó ügyében állítólag azt kérte, hogy a Pentagon ne avatkozzon be, de Trump dicséretére legyen mondva, elengedte a füle mellett a kezdeményezést.
A héten ukrán és európai vezetők valamint Witkoff különleges nagykövet és az elnök vejének tárgyalásain abban állapodtak meg, hogy a tűzszünetre az USA felügyel majd, az EU pedig szervezi a helyszínre küldendő csapatokat – Oroszország elriasztására.
Amerika túl sok türelmet tanúsított Putyinnal szemben és lehet, hogy a mostani helyzet csupán átmeneti. Ám az mindenképpen látható, hogy be akarja vasalni a költségeket az orosz erős emberen annak hajthatatlanságáért. Ez pedig nagyon hamar bekövetkezhet.
The Times
A kínai hadsereg olyan nagyarányú fejlesztéseket hajt végre, amelyek veszélybe sodorhatják a Nyugat légi fölényét a Csendes-óceánon. Erre figyelmeztet a világ egyik legpatinásabb biztonságpolitikai elemző intézete, a londoni RUSI.
Peking öt év óta sorra gyártat lopakodó bombázókat és nagy hatótávolságú rakétákat, emiatt azután nehéz helyzetbe kerülhetnek a szövetségesek, ha a kínaiak netán lerohannák Tajvant. A rakéták pedig akár 1000 kilométeres távolságban is képesek csapást mérni amerikai támaszpontokra, illetve hadihajókra. Az USA-ban az F-35-ösökből évente csak fele annyi készül, mint a hasonló kínai J-20-asokból.
A stratégiai kérdés már jó ideje az, hogy az USA haditengerészete elég gyorsan tud-e reagálni Tajvan védelmében, ha szükségessé válik a közbeavatkozás. A légierő dolgában idáig tartotta magát az a vélemény, hogy ott nincs baj, de ez most megdőlni látszik.
Ugyanakkor az is kiderült, hogy az orosz hadiipar is gőzerővel gyárt korszerű katonai gépeket, tehát Moszkva most jobban fel van készülve a Nyugata elleni háborúra, mint az invázió előtt volt. Kína pedig gyakorlatilag saját pályán vívná meg a küzdelmet a szigetországért, Amerika viszont kénytelen volna műveleti képességének legkülső földrajzi határán helytállni.
Következő cikk: Magyarország 2026-ban: Válaszút előtt
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ezek a mostani iráni tiltakozások mások, mint az eddigiek
Ishaan Tharoor elképzelhetőnek tartja a Washington Postban, hogy hamarosan megbukik az iráni teokrácia, mert mostani tiltakozások >
Az őrült bélyeggyűjtő
Trump, az őrült bélyeggyűjtő, mindennel rendelkezik, amit csak akarhatna – kivéve annak képességét, hogy értékelje mindezt, >
A magyarok belefáradtak Orbánba, Putyin barátja ideges és teszi az előkészületeket a választásra
Most éppen azt dobta be, hogy Trump Budapestre készül, ami nagy hátszelet jelentene a jelentős nyomás >
Economist: A koszovói választások azt mutatják, hogy a demokrácia ott szolidan működik
Mind Koszovó, mind Szerbia az Európai Unióhoz kíván csatlakozni. Több uniós tagállam politikusai azonban azt mondják, >
Jog, morál és egyéb apróságok
Sok baj okozója lehet, ha egy ország életében épp az aktuálisan legfontos kérdésben hiányzik a közös >
Trump megtanítja a világot félni Amerikától
Fareed Zakaria ítéli így meg a Washington Postban, ám ily módon eljátssza az évtizedek alatt megszerzett >
Maduro Minneapolisban
Egy nagy hazudozó egy másik nagy hazugság elemévé válik. Ez lehet költői, de nem igazságos. Ha >
Gúny az nemzetközi jogból
Trump nemzetközi jogot semmibe vevő magatartása Venezuela ügyében – és más latin-amerikai országokkal szembeni hasonló szándékai, >
Miért huny szemet Brüsszel afölött, hogy Fico etnikai kisebbségiektől vesz el földeket a Benes-dekrétumokra hivatkozva?
Ezt kérdezi az EUobserverben Tárnok Balázs, a Közszolgálati Egyetem felvidéki születésű tanára. Úgy véli: a szlovák >
Epsteintől a birodalomig: miért támadta Trump Venezuelát és fenyegette meg Grönlandot?
A venezuelai elnök elrablása nagyrészt figyelemelterelés Trump egyre növekvő hazai problémáiról – vélekedett Kim Lane Scheppele, >
Magyarország 2026-ban: Válaszút előtt
A várható áprilisi általános választás nemcsak azt mutatja majd meg, hogy a magyarok végre belefáradtak-e Orbánba >
Grönland európai, és annak is kell maradnia
A Le Monde vezércikke szerint Maduro elmozdítása után most a dán autonóm terület került Trump célkeresztjébe. >