Ma Ernő, Erneszta, Tatjána névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Európa már csupán sonkaszelet a geopolitikai szendvicsben
Erre figyelmeztet Beat Balzli, a Neue Zürcher Zeitung vasárnapi kiadásának főszerkesztője. Rámutat, hogy Washingtonnak és Pekingnek egyáltalán nem érdeke a politikailag egységes földrész, csak a fogyasztóit akarják megnyerni. Ám ezt még sokan nem fogták fel, köztük egy-két kormányfő sem. Hogy a kontinens ilyen szorult helyzetbe került, annak az oka, hogy a kényelmesség, az ambíció hiánya, valamint az elpazarolt békeosztalék törést okozott Európa pályájában. A szuperhatalom sikerrel kecsegtető gondolatából a bürokrácia brüsszeli szörnye lett, amit a nemzeti kormányok egotripje körít. A három nagyhatalom legfeljebb szavakban engedne beleszólást a földrésznek, csupán piacként tekint rá és próbálja megosztani. Az USA ezt már nyíltan ki is mondja. Ki akarja vinni Magyarországot, Ausztriát, Olaszországot és Lengyelországot az Unióból. Putyin ugyanakkor arról ábrándozik, hogy Ukrajna a bábja lesz és széttagolja az EU-t. Az alapprobléma az, hogy az európaiak segítenek a hóhéraiknak átvetni a kötelet. Még Németország és Franciaország sem képes közösen tárgyalni Kínával. A jobboldali populisták hasznos idiótaként szolgálnak mind a három hatalomnak, vagyis Berlin és Párizs is ássa a közösség sírját, meg a sajátját is. Az integráció csak úgy maradhat fenn a blokkok pókerjátszmájában, ha mindenekelőtt egyszerűsíti a szabálydzsungelt. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Zeit
A lap úgy mutatja be a Fideszt, mint amely mintaképül szolgált az állam átalakításához. Két értelemben is kulcsszerepet tölt be a MAGA-tábor számára: ideológiai modell, valamint logisztikai csomópont.
Orbán a külpolitikában úgy adja el országát, hogy az frontállam az EU-val szemben. Trump megengedi neki, hogy orosz energiát vegyen, sőt Washington állítólag pénzügyi védőpajzsot ígért neki.
Emellett az Unióban és a NATO-ban a magyar külön út azt jelzi: nem a közösség képviselőjeként, hanem az USA megbízható partnereként jár el. A régión belül Babissal és Ficóval együtt a Putyin-barátok körét alkotja.
A párt úgy került szóba, hogy a szélsőjobb előretör a földrészen, a Fehér Ház pedig a jelek szerint ezeknek az erőknek az oldalán áll. Az új jobboldalt az antiliberális populisták és nacionalisták adják, egyeseknek közülük szélsőséges, tekintélyuralmi a platformja. Közös céljuk, hogy szétrobbantsák a szabadelvű államot. Meggyőződésük, hogy a bevándorlás és a liberalizmus tönkreteszi a nemzeti identitást.
Pontosan ezt tartalmazza az amerikai nemzetbiztonsági stratégia. Thomas Greven a berlini Szabad Egyetemről megállapítja, hogy a radikális jobb segíti a jelenlegi amerikai kormányzatot, mert a nacionalizmus belülről ássa alá az EU-t. Amerika pont e célból választotta ki Magyarországot, Ausztriát, Olaszországot és Lengyelországot. Hogy ti. kiviszi azokat a szervezetből.
A szélsőjobb immár 10 éve teljesen profin működik, hálózatba rendeződött. Konferenciákat tart, frakciókat hozott létre, de az agytrösztökön keresztül is zajlik a szoros együttműködés.
Washington Post
A szerkesztőség nyomatékosan tanácsolja, hogy az Egyesült Államok és Európa kerülje el a szakítást, habár a szövetség áttért az alkualapra, ám hogy Trump kemény partner, az nem ok Kínával ágyba bújni.
A vadonatúj nemzetbiztonsági stratégiából kitűnik, hogy a 2. világháború utáni szövetség alapelvei nem ugyanazok, mint amelyeket a populisták pártok támogatnak az Atlanti-óceán mindkét partján. Ám balgák volnának az európai vezetők, ha túlreagálnának néhány bekezdést, amely megpróbálta összefoglalni a politikus amorf nézeteit.
De Trump többet tett az összefogás megújításáért, mint a felrúgásáért. Egyszerűen komolytalanok azok a európaiak, akik szerint az elnök ugyanolyan veszélyt jelent, mint Putyin. Mert pl. igaza van abban, hogy a földrész geopolitikailag gyenge.
A világ jobb hely lenne, ha az öreg kontinens igazi szuperhatalom volna, és nem csupán a szabályozásban. Csakhogy túl sok brüsszeli bürokratát jobban izgat, hogy igazságtalan büntetéseket szabjon ki amerikai tech cégekre, mint az, hogy megkösse a kompromisszumot a fegyverek kontra vaj dilemmájában.
Viszont az meg a tengerentúli kormányzat részéről lenne butaság, ha túlzásba vinné a támadásokat. Trump ott téved, amikor azt hiszi, hogy az európai populisták jobb partnerei lennének, mint a centrista erők, csak azért, mert az előbbiek borúlátóak a bevándorlás és a kereskedelem ügyében.
Bölcs európai vezetők okosan tennék, ha kihasználnák a pillanatot és nem társulnának be az USA-ellenes kórushoz, hanem rávennék társadalmukat, hogy fogadják el a kemény reformokat. A hazafiságot ki kell csavarni a retrográd populisták kezéből, vagy különben azok idővel átveszik az ellenőrzést az egész kontinensen. A történelemből tudjuk, mi az utóbbi opció vége.
Die Welt
Az egyik igen neves francia politológus azt gondolja, hogy a világ teljesen új szakaszba lép át. Dominique Moisi, aki éveken át tanított a Harvardon és jelenleg a liberális Montaigne Intézet tanácsadója, az új amerikai stratégia miatt történelmi törést lát a világrendben. Oroszország külső ellenség, Washington pedig belülről fenyegeti európai partnerét. Igazi fordulat megy végbe, az Egyesült Államok kulturharcot hirdetett eddigi szövetségese ellen.
A jövő attól függ, hogy a földrész továbbra is támogatja-e Ukrajnát. Az üzenet e pillanatban világos, miután a britek, a németek és a franciák is elszántnak tűnnek: kompromisszum szükséges, mert senki nem kényszeríthet rá békediktátumot Kijevre.
Európának konstatálnia kell, hogy felbomlott a transzatlanti együttműködés. Cohn-Bendit nemrégiben a Molotov-Ribbentrop-paktumhoz hasonlította az orosz-amerikai közeledést, joggal. A földrész kettős fenyegetésnek van kitéve: a Kreml stratégiai, a Fehér Ház ideológiai oldalról veszélyezteti. Utóbbi azokat az erőket támogatja, amelyek elutasítják a demokráciát és a szabadság klasszikus értékeit.
Az USA Putyin oldalán belépett a hazugságok birodalmába. Európára kettős feladat hárul: meg kell győznie partnereit és polgárait a veszélyekről, amit nem a nagy lakosságcsere vagy az iszlám jelent, hanem a putyinizmus, illetve a trumpizmus.
Itt alapvetően kulturális háborúról van szó, a MAGA-mozgalom szemében az európai értékek túlhaladottak. Visszatér az amerikai történelem sötét oldala, ami most jön, az a rabszolgaság és az etnikai kisebbségek kiirtásának idejére emlékeztet. No, meg a 30-as évekre.
FT
A Trump-kormányzat legnagyobb kerékkötője maga az elnök, az első évét kitekert üzenetek és ellentmondásos politikai lépések jellemezték – mutat rá Orec Cass, aki az American Compass nevű konzervatív agytröszt alapító-igazgatója.
Azt gondolja, hogy a politikus elvileg oda lehet a boldogságtól, mert a mostani gazdasági adatok teljes mértékben rácáfolnak a katasztrófát előrevetítő jóslatokra. Ám az amerikaiakat nem érdeklik a számok, a Fehér Ház gazdájának népszerűsége erősen hanyatlik. A gond ott van, hogy január óta igen cikcakkos utat járt be és a jelek szerint el van szánva rá, hogy csak továb ront a dolgokon.
A szavazópolgárok képtelenek megérteni a kormányzat stratégiáját és felbecsülni, hogy az mennyire működik. Kína ügyében pl. a hatalom egyszerre fúj ugyanabból a szájból hideget és meleget.
A baj az, hogy Trump nem az elmúlt 4 év gazdasági hibáit igyekszik kijavítani, hanem az utóbbi 40 év hanyatlását akarja megfordítani. Teljesen átszabná a gazdaság irányát, ám az rövidtávon jelentős költségekkel jár, mielőtt beérnének a hosszú távú hasznok. Ám ezt el kellene mondani a lakosságnak. Meg kellene nyugtatni, hogy az átmenet után jobb idők jönnek.
Őszintének kell lennie a néppel, mert a megújuláshoz idő szükséges, és az nem jó, ha megkísérli levágni az utat. Nyíltan el kell ismerni a nehézségeket, meg magyarázni azok okait és hathatós tervet kell kidolgozni a haladás érdekében.
Guardian
Trump döngette a mellét, hogy a világ 8 válsággócában teremtett békét, de máris szétesett a tűzszünet Thaiföld és Kambodzsa között, valamint újrakezdődtek a harcok a demokratikus Kongóban is. Erre emlékeztet a vezércikk, megjegyezve, hogy a FIFA sebtében békedíjat alapított és az az elnöknek adományozta. Ezzel párhuzamosan a politikusról nevezték el az amerikai Békeintézetet.
Délkelet-Ázsiában félmillióan menekültek el a kiújult összecsapások elől, a halálos áldozatok száma eddig legalább 27. Kongóban 200 ezren váltak földönfutóvá, mivel előrenyomultak a ruandai támogatást élvező lázadók. Napokkal azután, hogy Washingtonban aláírták a békeegyezményt.
A thai-kambodzsai határvita több, mint 100 éves, a gyarmati hódítás következménye. De felkorbácsolja a nacionalizmus, amelyet a két kormány belpolitikai célokra aknáz ki. Phnom Penhben a dinasztikus önkényuralom felszítja a dühöt a szomszéd állam ellen, hogy legitimálja a rezsimet, amely nem sokat tud felajánlani a népnek.
Bangkokban az összecsapások elvonják a figyelmet a kormány okozta bajokról, így arról, hogy nem sokat tett a súlyos árvíz következményeinek enyhítéséért, ugyanakkor erősítik a hadsereg pozícióit a királypárti elittel szemben.
Trump folyamatosan nyerni akar és imád szerepelni a sajtóban. Ám nagy különbség van a felszínes megoldások és a tartós béke között. Amint azt a thai-kambodzsai határon a légicsapások és rakétatámadások igazolják.
Következő cikk: Antiszemita terrortámadás a Bondi Beach-en
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ezek a mostani iráni tiltakozások mások, mint az eddigiek
Ishaan Tharoor elképzelhetőnek tartja a Washington Postban, hogy hamarosan megbukik az iráni teokrácia, mert mostani tiltakozások >
Az őrült bélyeggyűjtő
Trump, az őrült bélyeggyűjtő, mindennel rendelkezik, amit csak akarhatna – kivéve annak képességét, hogy értékelje mindezt, >
A magyarok belefáradtak Orbánba, Putyin barátja ideges és teszi az előkészületeket a választásra
Most éppen azt dobta be, hogy Trump Budapestre készül, ami nagy hátszelet jelentene a jelentős nyomás >
Economist: A koszovói választások azt mutatják, hogy a demokrácia ott szolidan működik
Mind Koszovó, mind Szerbia az Európai Unióhoz kíván csatlakozni. Több uniós tagállam politikusai azonban azt mondják, >
Jog, morál és egyéb apróságok
Sok baj okozója lehet, ha egy ország életében épp az aktuálisan legfontos kérdésben hiányzik a közös >
Trump megtanítja a világot félni Amerikától
Fareed Zakaria ítéli így meg a Washington Postban, ám ily módon eljátssza az évtizedek alatt megszerzett >
Maduro Minneapolisban
Egy nagy hazudozó egy másik nagy hazugság elemévé válik. Ez lehet költői, de nem igazságos. Ha >
Gúny az nemzetközi jogból
Trump nemzetközi jogot semmibe vevő magatartása Venezuela ügyében – és más latin-amerikai országokkal szembeni hasonló szándékai, >
Miért huny szemet Brüsszel afölött, hogy Fico etnikai kisebbségiektől vesz el földeket a Benes-dekrétumokra hivatkozva?
Ezt kérdezi az EUobserverben Tárnok Balázs, a Közszolgálati Egyetem felvidéki születésű tanára. Úgy véli: a szlovák >
Epsteintől a birodalomig: miért támadta Trump Venezuelát és fenyegette meg Grönlandot?
A venezuelai elnök elrablása nagyrészt figyelemelterelés Trump egyre növekvő hazai problémáiról – vélekedett Kim Lane Scheppele, >
Magyarország 2026-ban: Válaszút előtt
A várható áprilisi általános választás nemcsak azt mutatja majd meg, hogy a magyarok végre belefáradtak-e Orbánba >
Grönland európai, és annak is kell maradnia
A Le Monde vezércikke szerint Maduro elmozdítása után most a dán autonóm terület került Trump célkeresztjébe. >