Ma Ernő, Erneszta, Tatjána névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Politico: Orbán Viktor, a Fejfájás
A portál a 12. helyre rangsorolja Orbán Viktort azoknak a közéleti személyiségnek a sorában, akik az idén a leginkább befolyásolták Európa sorsát. (Az első Trump.) Az indoklás nemes egyszerűséggel csak fejfájásnak titulálja a magyar politikust, kiemelve, hogy a háborúig a politikus tüske volt a köröm alatt a partvonalon, ám azóta fő miatta Brüsszel feje és még nem találta meg az ellenszert. A miniszterelnök immár jó egy évtizede igyekszik illiberális demokráciává átalakítani országát, uralma alá vonva a sajtót, aláásva az igazságszolgáltatás függetlenségét és bebetonozva a Fidesz hatalmát. Szokása lett, hogy a szakadék szélére taszítja az uniós csúcsértekezleteket, vétóval fenyegetőzik, hogy engedményeket csikarjon ki. Csörtézik a Bizottsággal a jogállam és a sajtószabadság miatt. Szemét most nagyobb zsákmányra vetette: blokkolja Ukrajna támogatását, késlelteti a szankciókat és szoros kapcsolatokat tart fenn Putyinnal. Ő az orosz vezető legmegbízhatóbb szövetségese az EU-ban. Az illiberális jobboldal zászlósfigurája, udvarol Babisnak és Ficonak. Ihletet adott Le Pennek és Salvininak. Keresi továbbá Trump kegyeit. Brüsszel számára folyamatos, két lábon járó kormányzati válsággal egyenlő, maximálisan kiaknázza jogait. De lehet, hogy az Unió hamarosan fellélegezhet, bár nem tudni, képes-e nyerni Magyar Péter. A Tisza mögött nincs szerkezet, kampánya nem erőteljes, ellenben a Fideszt masszív politikai gépezet segíti. A gazdasági megpróbáltatásokon és a két vetélytárs Európáról alkotott nézetein múlik, hogy kész-e Magyarország és talán az EU is lezárni az orbánizmus fejezetét. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Süddeutsche Zeitung
Két kebelbarát a Boszporus partján – így vezeti fel beszámolóját a hétfői Orbán-látogatásról a tudósító, Raphael Geiger. Megjegyzi, hogy Erdogan nagy népszerűségnek örvend, no, nem odahaza, hanem a világszínpadon. Legutóbbi vendége egyesen azért mondott neki köszönetet, hogy megmentette Európát.
De már Zelenszkij és Putyin is a barátjának nevezte, holott sok közös cimborájuk nincs éppenséggel. Orbán viszont a jelek szerint elhatározta, hogy ők ketten a legeslegjobb barátok lesznek. Minden ellentéttől függetlenül kitűnően megértik egymást, ami sokat elárul arról, mennyire megváltozott a világ.
A vendég egykor muzulmán behatolónak minősítette a menekülteket, viszont a házigazda minden lehetséges alkalommal óvja Európát az iszlomafóbiától. Önmagát a muzulmánok védelmezőjének tekinti a világban. Ez azonban láthatóan semmilyen konfliktust nem okozott kettejük számára.
A NATO-ban, Trump mellett ők vannak bekötve Moszkvához. Erdogan azonban nem tekinti ideológiai szövetségesének Orbánt, de az még jól jöhet számára az Unióban és a katonai szervezetben is.
Amúgy a látogató olyan beszédet mondott Isztambulban, mintha török állampolgárságot akarna szerezni. Kijelentette: Isten óvja a törököket, azok közül is alighanem főként egyet.
Guardian
Kapronczay Stefánia szerint nagyon sokban hasonlít a tekintélyuralmi orbáni módszerre az, ahogyan Trump megragadja a hatalmat, csak ő már az elejétől sokkal nagyobb sebességre kapcsolt. A TASZ volt társelnöke, aki jelenleg emberi jogokkal foglalkozik a Columbia Egyetem jogi karán, meglepőnek nevezi, hogy sok cég és intézmény milyen mértékben hódolt be az elnök vélt vagy tényleges akaratának.
Mint mondta, az autokraták reagálnak a társadalomban felhalmozódott indulatokra, valamint igényekre. Fontos tanulságnak tartja az ellenzék számára, hogy többet kell foglalkozni a zsebbe vágó kérdésekkel. Mert az jó, ha kiállnak a demokráciáért, ám ezzel nemigen érik el a közvélemény jelentős részét.
Az is fontos, hogy a civilek új eszközöket találjanak, ha azt látják, hogy a régi módszerek már nem működnek. Ám sok szervezet képtelen volt odafigyelni a mindennapi gondokra, a háztartások anyagi nehézségeire, az oktatásra, az egészségügyre.
Igen lényeges a tiltakozás, mert az illiberális erők a megosztásra törekszenek. Mindent erőltetni kell, ami szembemegy ezzel a törekvéssel. Hogy most a Tisza jóvoltából igazi vetélytárs bukkant fel, azt azért gondolja üdvösnek, mert ennek láttán egy csomó ember kijött a maga választotta cenzúrából. Már nem fél megszólalni, a közélet sokkal elevenebb lett, mint pár éve volt.
Euronews
Ha valakinek van fájdalomcsillapítója, küldje el Brüsszelnek, mert annak még lesz baja az új cseh kormányfővel, ám arról nincs szó, hogy Babisból Orbán 2.0 lenne. Merthogy ő inkább egy cég vezérigazgatójára emlékeztet frissen kapott posztján, semmint ideológusra.
Az EU-nak először a magyar vezetővel gyűlt meg a baja, majd jött Fico, most meg Babis. Ám ő mindig azt mondja, amit az emberek hallani akarnak. Kormányán belül úgy osztotta szét a posztokat, hogy féken tudja tartani a keményvonalas partnereket.
Ugyan oda szokott nyilatkozni Ukrajnának, ám aligha tiltja meg, hogy a hadianyaggyárak lőszert adjanak el Kijevnek, mert az jövedelmező üzlet. A zöld átmenet ellen bizonyosan fel fog lépni, de csak azért, hogy védje az autóipart, amely 10%-kal veszi ki részét a GDP-ből és egynegyeddel a kivitelből.
Az lehet, hogy időnként megfenyegeti az EU-t, ám remélhetőleg nem gyújtja fel a közös házat, mert túlságosan sok drága bútorát tárolja odabent – írja Jakub Janas.
Der Standard
Amikor Trump háborút vív az EU ellen, akkor igazából odahaza veszi célba saját ellenségeit. Az USA és Európa minden eddiginél jobban összefonódott, mert megy a harc a liberális demokráciák és az autoriter-nacionalista jobboldal között. Ezt fejti ki a külpolitikai szemleíró, Eric Frey.
Egyáltalán nem látja, hogy az elnök elfordulna Európától, sőt, megszállottan foglalkozik azzal, még annál is többet, mint Kínával. Ezt igazolja az új nemzetbiztonsági stratégia, amely a szélsőjobb oldalán beleüti az orrát az európai államok belpolitikájába. De számára nem a földrész jövője számít, hanem hogy otthon leszámoljon ellenlábasaival.
Trump az Unióhoz és annak támogatóihoz ugyanolyan gyűlölettel viszonyul, mint saját ellenzékéhez. A MAGA pont olyan vehemenciával támadja a liberális és humanista világnézetet, mint hozzánk közelebb az FPÖ, az AfD, Le Pen vagy Farage. Ezek az erők Magyarországon és Szlovákiában hatalmon vannak, bár az uniós tagság visszafogja őket.
Az amerikai szélsőjobb ideológusai, Steve Bannon és Tucker Carlson szemében Orbán bálvány, ugyanakkor az európai jobboldali populisták a Fehér Ház gazdájától kapnak ihletet. Ám ha utóbbi kudarcot vall a jövő évi részleges választásokon, akkor az megállíthatja az óceán túloldalán a szélsőjobb szárnyalását.
Az európai politikusoknak látniuk kell, hogy a MAGA csupán egy kisebbséget testesít meg. És ha 4 év múlva ismét demokrata lesz az elnök, akkor újraéled a transzatlanti tengely.
New York Times
Európáért is érdemes küzdeni, habár az amerikai külpolitika jelenleg inkább a nyugati féltekére és Ázsiára összpontosít, az öreg kontinenst ellenben azzal vádolja, hogy az elnyomja a politikai szabadságot, felforgatja a nemzeti szuverenitást, gátolja a gazdaság lendületét, elősegíti a migrációt és keresztbe tesz a békés rendezésnek Ukrajnában.
Ez nagyjából ugyanaz, mint amit az európai szélsőségesek mondogatnak – mutat rá Bret Stephens, az elemző. Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia megalkotói szerint az igazi ellenséget a migránsok, a bürokraták jelentik, tönkreteszik mindazt, ami még megmaradt a hiteles Európából.
A baj csak ott van ezzel a dokumentummal, hogy jól rátapint egy sor problémára, ám az ajánlott gyógymód a lehető legrosszabb. Ugyanakkor az európai elitnek fel kell ébrednie, mert amit csinál, az nagymértékben elősegíti az AfD-hez hasonló fasiszta pártok felemelkedését.
Ezen pedig változtatni kell, amihez nagymértékű fegyverkezésre van szükség. Sutba kell hajítani továbbá a méregdrága és függőséget eredményező zöld terveket. A bevándorlásban át kell venni a dán modellt. Vissza kell térni a piaci nyitáshoz és a verseny támogatásához, a földrész nem működhet szabálygyárként.
Ezen túlmenően civil forradalmat kell indítani, hogy a fiatalság felismerje: érdemes megvédeni az örökséget, a kultúrát és az életmódot. Kissinger mondta egyszer Trumpról, hogy a történelem olyan alakja lehet, hogy azért bukkan fel, hogy jelezze egy korszak végét és kikényszerítse az új időszak eljövetelét. Kár volna úgy tenni, mintha most nem ez történne, illetve ha nem igazodnánk hozzá.
Guardian
A szerkesztőségi állásfoglalás úgy ítéli meg, hogy Trump és Európa kapcsolatára inkább a bántalmazás a jellemző, semmint a szövetség. Washington agresszívan törekszik meggyengíteni hagyományos partnereit, próbál uralkodni rajtuk. De azoknak meg kell tanulniuk, miként vágjanak vissza.
Starmer, Macron és Merz már ügyes abban, hogy megbirkózzon az éppen aktuális rossz hírrel, ami a tengerentúlról jön. De a rögtönzés nem elegendő, mert az elnök szerkezeti fenyegetést jelent az európai biztonság szemszögéből. Igyekszik belekényszeríteni Zelenszkijt egy igazságtalan békébe, ami azonban megfelel Amerika és Oroszország érdekeinek.
Az európai ellenjavaslatnak tartalmaznia kell olyan anyagi támogatást, amely ütőkártyához juttatja Kijevet, méghozzá igen kritikus pillanatban. Ugyanakkor az amerikai nemzetbiztonsági stratégiából az derül ki, hogy az USA minimalizálni akarja a kontinens számára a biztonsági garanciákat. Ezzel párhuzamosan afelé tereli a földrészt, hogy árulja el alapelveit.
A válasz csak az lehet, hogy nagyobb stratégiai autonómiára és védelmi egységre, továbbá a gazdasági érdekek érvényesítésére kell törekedni. Nem szabad puhánynak lenni. Nem lehet romantikus nézeteket táplálni a nemzetközi diplomáciáról. Az Egyesült Államok feketén, fehéren világossá tette: neki egy széttöredezett, meggyengült Európa kell, amely az amerikai iparra és technológiára támaszkodik. Ezért engedelmesen követi a Fehér Ház agresszív kívánságait. Itt az idő visszatámadni.
Bloomberg
A kommentár abszolút egyetért a legnagyobb amerikai bank főnökének véleményével, miszerint Európa súlyos gondokkal küszködik: az üzletellenes bürokráciával, a belső megosztottsággal, az elégtelen innovációval. Jamie Dimon arra is figyelmeztetett, hogy a gyenge földrész nem jó az USA-nak.
A szerző, Lionel Laurent emlékeztet arra, hogy ezeket a gondokat már a volt olasz kormányfő, Draghi is felvetette egy éve, mert sokkolni akarta a kontinenst a hanyatló termelékenység, a stagnáló növekedés miatt, miközben egyre ellenségesebb a világ, ahol már semmit sem számítanak a régi kereskedelmi kapcsolatok.
Hogy cselekedni kell, az nem kétséges. Kína az áruforgalmat tekintve lenyomja az EU-t, , ami visszaveti a fejlődést, ellenben elősegíti az ipar leépülését. A tengerentúlon háromszor akkora a vállalkozói tőke, mint az óceán európai oldalán, és a földrész nagy cégei nemigen szeretnek sokat költeni a kutatásra és fejlesztésre.
Nagyon úgy néz ki, hogy az Egyesült Államok sikeresen revolverezi az Uniót a tech szabályok enyhítése érdekében. A hogyan továbbot illetően két vizsga közeleg. Az egyik, hogy a szervezet hajlandó-e anyagilag segíteni Ukrajnának. Akár kölcsönfelvétellel, akár a visszatartott orosz állami javak mozgósításával.
A másik, hogy kész-e szembeszállni az amerikai és kínai nyomásgyakorlással. Európának olyan tervet kell kiötölnie, amivel ellenállóvá teszi az egységes piacot és nem csupán a bürokráciát csökkenti. A szélsőjobb jön fel, de lehet, hogy megreked 30%-on. Ám amíg az európai elit nem ébred fel teljesen, addig arra kell számítani, hogy Dimon folyamatosan olyanokat mond, amit a földrész nem szívesen hall.
Economist
Mark Leonard elérkezettnek látja az időt, hogy Európa szembeszálljon a MAGA-jelentette kihívással, és Trumpot fegyverként használhatja fel a régi kontinensen az ideológiai ellenségekkel szemben. Az Európai Külkapcsolati Tanács igazgatója nem irigyli az EU vezetőit, mert azok szorult helyzetben vannak.
A biztonságban az amerikai elnöktől függnek, miközben az olyan pártokat támogat, amelyek a legnagyobb fenyegetést jelentik a politikai közép túlélése szempontjából. A hagyományos erők idáig képesek voltak elhárítani a katasztrófát Ukrajnában, de a rövidlejáratú gondok elvonják őket az ideológiai síktól.
Az illiberális körök új bázist igyekeznek kiépíteni, olyanokra alapozva, akiket sújtottak az egymást követő válságok. Megvan hozzá a mondandójuk, a politikájuk és a kommunikációs terük, hogy nyomuljanak. Erre a válasz először is az, hogy ellennarratívát kell kidolgozni, saját tábort kell létrehozni és új tájékoztatási stratégiát kell kitalálni.
Továbbá Trumpot be lehet vetni az európai MAGA-tömegek ellen. Farage és Bardella már kezd leválni az elnök oldaláról, mert nem mindenben jó nekik, ha közösködnek vele. A Brexit malomkőként nehezedik az európai szélsőjobbra. Ráadásul igen sokan azt gondolják a földrészen, hogy országuk számára nem lenne kedvező, ha politikust újraválasztanák.
Ha megvédik nemzeti szuverenitásukat az amerikai támadásokkal szemben, Európa liberális tényezői visszaszerezhetik saját országukban az elvesztett tömegtámogatást és választ találhatnak régóta gennyedő problémákra. Ha megteszik, a Fehér Ház ura nem lesz több populista petárdánál. Egyben katalizálja az új, centrista politikát a kontinensen.
The Times
A vezércikk kiemeli, hogy az EU nem hagyhatja magára a bajban Ukrajnát, amikor Zelenszkij a kíméletlen Putyinnal, illetve a láthatólag közönyös Trumppal néz farkasszemet. Kijev minden eddiginél jobban rá van utalva az ingatag európai segítségre, így legfőbb ideje, hogy a kontinens határozott, közös erőfeszítést tegyen a megtámadott ország függetlenségének megőrzésére.
Az új amerikai nemzetbiztonsági stratégia úgy hangzott az ukrán elnök számára, mintha arra kérték volna, hogy egyszerre adja meg magát Moszkvának és Washingtonnak. Azon kívül a dokumentum megkérdőjelezi a transzatlanti szövetség lényegét.
Az európai partnereknek megfelelő választ kell találniuk a Fehér Ház vádjaira, hogy ti. Európa dekadens lett. Egyébiránt Ukrajna bizonyította, hogy ugyan még nem tagja az EU-nak, de a szelleme európai. Nem csupán saját területe védelmében áldozott életeket, a háború azokért az értékekért is folyik, amik koherenssé teszik az európai eszmét.
Amikor Zelenszkij két napja a három nagy európai ország vezetőivel tárgyalt Londonban, három fő kérdést érintettek: 1. miként lehet felhasználni a befagyott orosz alapokat legalább az újjáépítés egy részének finanszírozására. 2. Gyorsítani kell Európa felfegyverzését, át kell alakítani az együttműködést, ideértve a hírszerzési értesülések megosztását. 3. A NATO európai tagjainak szélsebesen el kell szánniuk magukat rá, hogy betöltsék az USA által hátrahagyott űrt és az eszközöket is meg kell találniuk hozzá.
Die Welt
Trump segedelmével Putyin már közel jár nagy céljához, tehát hogy Washington hagyja a csudába Európát. A Politicóban megjelent interjúból az tűnik ki, hogy az elnök már csupán megvetést táplál a földrésszel szemben. Így pedig Moszkva végre beviheti a döntő politikai csapást – állapítja meg az elemző, Pavel Loksin.
Az új nemzetbiztonsági papír nem más Amerika számára, mint ideológiai szakítás a földrésszel, megkérdőjelezi a sok évtizedes transzatlanti közösséget. Ennek láttán egyetlen más államban sem lehet nagyobb a káröröm, mint orosz földön. Már csak azért is, mert az amerikai kormányzat évtizedek óta először nem nyilvánítja nemzetbiztonsági fenyegetésnek Moszkvát.
Ugyanakkor illeszkedik az orosz propagandához, amely Kijevet és Európát nevezi meg a béke legfőbb akadályaként. Az USA pedig pacifista ebben a felállásban, jóllehet európai pénzekből finanszírozza az ukránoknak juttatandó fegyvereket. Ez az ellentmondás meg sem kottyan a Kremlnek, mert neki az a fontos, hogy az Egyesült Államok hagyja cserben eddigi szövetségesét. Utána pedig az orosz fél már kijátszhatja egymás ellen az európaiakat.
Idáig úgy néz ki, hogy bejön a szándék, de kérdés, mennyi valósul meg az amerikai stratégiából. Egy új kormányzat felülvizsgálhatja az elképzelést. Moszkva éppen ezért van azon, hogy olyan ügyletet hozzon tető alá, amely átvészeli a tengerentúli hatalomváltást. Ám attól még messze van a Kreml.
Következő cikk: Az ukrán Trianon?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ezek a mostani iráni tiltakozások mások, mint az eddigiek
Ishaan Tharoor elképzelhetőnek tartja a Washington Postban, hogy hamarosan megbukik az iráni teokrácia, mert mostani tiltakozások >
Az őrült bélyeggyűjtő
Trump, az őrült bélyeggyűjtő, mindennel rendelkezik, amit csak akarhatna – kivéve annak képességét, hogy értékelje mindezt, >
A magyarok belefáradtak Orbánba, Putyin barátja ideges és teszi az előkészületeket a választásra
Most éppen azt dobta be, hogy Trump Budapestre készül, ami nagy hátszelet jelentene a jelentős nyomás >
Economist: A koszovói választások azt mutatják, hogy a demokrácia ott szolidan működik
Mind Koszovó, mind Szerbia az Európai Unióhoz kíván csatlakozni. Több uniós tagállam politikusai azonban azt mondják, >
Jog, morál és egyéb apróságok
Sok baj okozója lehet, ha egy ország életében épp az aktuálisan legfontos kérdésben hiányzik a közös >
Trump megtanítja a világot félni Amerikától
Fareed Zakaria ítéli így meg a Washington Postban, ám ily módon eljátssza az évtizedek alatt megszerzett >
Maduro Minneapolisban
Egy nagy hazudozó egy másik nagy hazugság elemévé válik. Ez lehet költői, de nem igazságos. Ha >
Gúny az nemzetközi jogból
Trump nemzetközi jogot semmibe vevő magatartása Venezuela ügyében – és más latin-amerikai országokkal szembeni hasonló szándékai, >
Miért huny szemet Brüsszel afölött, hogy Fico etnikai kisebbségiektől vesz el földeket a Benes-dekrétumokra hivatkozva?
Ezt kérdezi az EUobserverben Tárnok Balázs, a Közszolgálati Egyetem felvidéki születésű tanára. Úgy véli: a szlovák >
Epsteintől a birodalomig: miért támadta Trump Venezuelát és fenyegette meg Grönlandot?
A venezuelai elnök elrablása nagyrészt figyelemelterelés Trump egyre növekvő hazai problémáiról – vélekedett Kim Lane Scheppele, >
Magyarország 2026-ban: Válaszút előtt
A várható áprilisi általános választás nemcsak azt mutatja majd meg, hogy a magyarok végre belefáradtak-e Orbánba >
Grönland európai, és annak is kell maradnia
A Le Monde vezércikke szerint Maduro elmozdítása után most a dán autonóm terület került Trump célkeresztjébe. >