Ma Ernő, Erneszta, Tatjána névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Feminizmus Orbán módjára: Miért szavaznak a nők a Fideszre?
Orbán Viktort igen sajátos feminizmus jellemzi, épp ezért feltűnő, hogy a nők igen nagy számban voksolnak a Fideszre - nyilatkozta a lapnak Pető Andrea, a CEU tanára. Úgy jellemezte a helyzetet, hogy a párt családbarátnak mutatkozik, ám ennek árát a 2. nem fizeti meg. Ezzel együtt népszerű az asszonyok körében az illiberális ajánlat. Lényege, hogy újraértelmezi az egyenjogúságot: patriarchális módon otthon tartaná a nőket, hogy gondoskodjanak a családról, de azért támogatást kapnának és tisztelet, valamint elismerés övezi őket. Ez főleg azoknál jön be, akik a munkaerőpiacon kizsákmányolással, hátrányos megkülönböztetéssel és molesztálással találkoztak. Viszont a kedvezmények sokszor álságosak. Mert aki pl. hitelt vesz fel, annak a visszafizetés a legfontosabb, ezért nem megy el tüntetni, nem vállal szerepet az ellenzék oldalán. Meg igyekszik nem elválni. Orbán azt üzeni nekik, hogy ne foglalkozzanak a politikával, azt majd ő elintézi helyettük. A szakértő ugyanakkor azt tanácsolja az ellenzéknek, hogy ha jót akar magának, változtasson a hozzáállásán, hiszen jelenleg egyáltalán nem foglalkozik a nők gondjaival. Ám ez már a múltban is nagy hibának bizonyult. És ha nem képes érdemi jövőt kínálni ennek a jelentős választói rétegnek, akkor nem fog nyerni tavasszal. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
Magyarország közölte: nem támogatja, hogy az EU kölcsönből segítse Ukrajnát, vagyis kútba esett az a lehetőség, hogy a szervezet hitelt vegyen fel, ha nem sikerül rávennie Belgiumot, hogy engedélyezze az egyik belga pénzintézetnél lévő 140 milliárd eurós orosz állami követelés folyósítását Kijev részére.
Ily módon még fontosabbá vált, hogy a többiek rávegyék a belga miniszterelnököt álláspontja megváltoztatására. (A magyar fél ezzel a megoldással sem ért egyet – a szerk.) A tegnapi brüsszeli egyeztetésen a magyar nagykövet kizárta, hogy a közösség eurokötvényeket bocsásson ki az ukránok javára, pedig ez lett volna a B terv – közölték diplomáciai körök.
Márpedig ha bármelyik állam ellenzi, akkor nem lehet szó kölcsönről. Ennélfogva most igen beható tárgyalások következnek a hogyantovábbról az alig másfél hét múlva esedékes EU-csúcs előtt.
Euractiv
„A szégyen Uniója” címmel arról ír Ilana Bet-El, aki stratégiai tanácsadó, író és történész, hogy Trump magasról tesz az EU-ra, az meg csak néz meredten és meg van zavarodva. Mikor jön rá végre, hogy az USA már nem szereti?
Az elnök január óta már számtalanszor egyértelművé tette: cseppet sem érdekli a földrész, de a NATO se nagyon. Az európaiak viszont ismételten meg vannak döbbenve a megbízhatóan megbízhatatlan amerikai hozzáállás láttán. Lelkük rajta.
A most nyilvánosságra hozott Nemzetbiztonsági Stratégiából is az derül ki, hogy az Egyesült Államok számára egyáltalán nem fontos a kontinens. De ezt megtapasztalhatta von der Leyen is, amikor a nyáron a Fehér Ház sorra nem fogadta a hívásait, sőt az elnök az elején nem is volt hajlandó találkozni vele.
Az Unió a partvonalra került Gáza és Ukrajna ügyében. Nem kapott helyet a zöld asztalnál, viszont fizethet mindenért. Az USA ugyan bontja le a 2. világháború utáni nemzetközi rendet, ám ez nem magyarázat az EU gyengeségére, és arra, hogy színtelen-szagtalan figurák irányítják a tagországokat.
Úgy tűnik, nem fogadják el, hogy Trump gyűlöli a szervezetet. Putyinhoz hasonlóan próbálja szétverni és utána könnyedén az egyes országok fölé kerekedhetne. Ám Európa csak gyászol és azon van, hogy Amerika újra szeresse. De nem fogja, mert a szerelemnek vége.
Economist
Sok jót nem tud mondani a hetilap az új amerikai nemzetbiztonsági stratégiáról, azt vértelennek és összefüggéstelennek minősíti. A szövetségesek alighanem kétségbeesnek, ha elolvassák, a despoták viszont örömünnepet ülnek.
Ugyanakkor most teljes egészében látni, mit jelent az Amerika mindenekelőtt a külpolitikában. Sokak számára bizonyosan riasztóan hat majd. Persze lehet, hogy igen gyatrának tűnik, ám ennek az oka az, hogy az is. A hatalomra épít, ami leginkább a 19. századot jellemezte, ráadásul tele van ellentmondásokkal.
Nyíltan kimondja, hogy a MAGA-mozgalom új pályára kívánja állítani Európát, merthogy az elveszti nemzeti identitását, ez pedig a civilizáció végét jelentheti. A bevándorlók ugyanis lerombolják a társadalom értékeit – hangoztatja ezt egy olyan ország, amely a migrációra épült.
A „hazafias európai pártok” által szorgalmazott újjászületés mellett teszi le a garast, amivel a populista Nemzeti Frontra, az AfD-re és a Reform UK-re utal. Ha ez Amerika álláspontja, lehet-e még szövetségesnek tekinteni az USA-t, hiszen az öreg kontinensen a politikai közép súlyos veszélynek tartja ezeket a pártokat?
Annál is inkább, mert a dokumentum azt sugallja, hogy Oroszország nem jelent fenyegetést, illetve, hogy a NATO nem terjeszkedhet folyamatosan. Viszont az önmagában riasztó, hogy nem lát okot foglalkozni az agresszióval A földrész jó része szemében ez a fajta megbékítés csak megágyaz a legközelebbi viszálynak.
Washington Post
A Trump-kormányzat a lehető legszélesebb értelemben igyekszik meghatározni, mit jelent az Amerika mindenekelőtt, ám amit most letett az asztalra, az nem annyira nemzetbiztonsági stratégia, mint inkább egy hangulat tükröződése. Viszont fontos betekintést enged abba, hogy a hatalom miként látja a világot. Így vélekedik a vezércikk a 33 oldalas dokumentumról, miután az tele van nagy ívű törekvésekkel és általánosításokkal, ám részletekkel nem szolgál.
De akadnak benne jó meglátások is. Az pl. dicséretes, hogy az USA meg akarja osztani a védelmi terheket Európával és Ázsiával. Más pontok ugyanakkor már vitathatóak. Mert az ellenőrizetlen bevándorlás okozta felháborodás győzelemhez segítette tavaly az elnököt. de nem tanácsos egy kalap alá venni a bevándorlással összefüggő gazdasági és beilleszkedési aggályokat a félelemkeltéssel, mármint hogy nyakunkon a drogkartellek, az embercsempészek és a terroristák inváziója.
Ugyanez vonatkozik arra a mániákus megszállottságra, hogy a kereskedelmi mérleghiányt kétoldalú diplomáciával, pörölycsapás-szerű vámokkal kell kiegyenlíteni, mivel ez a politika legjobb esetben is csak vegyes eredményeket hozott.
Viszont vannak olyan tézisek az elemzésben, amelyek már-már groteszkek: egy szóval sem ajánl értékeket az autokrata társadalmaknak, ellenben azt ígéri, hogy beleszól a demokráciák, és főként a szövetségesek belügyeibe.
Project Syndicate
Ian Bremmer továbbra is igen csekély esélyt lát a békére Ukrajnában, mivel a két hadviselő fél céljai teljesen összeegyeztethetetlenek, és ezen semmiféle külső nyomás vagy diplomácia sem tud segíteni. A washingtoni Eurázsia Csoport nevű agytröszt vezetője biztosra veszi, hogy jelenleg Trump is tehetetlen.
De ha valaki mindenáron megegyezést akar és nem különösebben foglalkozik a következményekkel, akkor a legkisebb ellenállás irányába halad, vagyis a gyengébb félre gyakorol nyomást, az pedig jelen esetben Ukrajna. Csakhogy Washington nyilvánvalóan nem érti: Zelenszkij ugyan gyenge odahaza, ám éppen ezért nem tehet engedményeket. Nem állhat be egy olyan megállapodás mögé, amelynek kapituláció szaga van, és amelyet döntően elutasít mind a nép, mind a hadsereg.
Oroszország viszont látja, hogy erősebb, ugyanakkor kihasználja Trump türelmetlenségét. Nem áll szándékában jóindulatúan tárgyalni. Úgy tűnik, hogy együttműködik Washingtonnal, illetve a neki rokonszenves európai vezetőkkel, így Orbánnal és Ficóval, mivel azt reméli, hogy az USA Kijevet fogja elővenni a nyilvánvaló kudarcért.
Számára a legjobb forgatókönyv az, hogy kettős előnyt hoz neki ez a stratégia: az USA nem torolja meg, ha fokozza a hadműveleteket és még jobban megosztja a NATO-t. Csakhogy Amerika már megmutatta, hogy ha szükséges, szembefordul Moszkvával. Azon felül az Egyesült Államok már nem tartja lélegeztető gépen Ukrajnát, miután a védelmet immár teljes egészében Európa finanszírozza. Ennélfogva csökken az USA befolyása.
A kilátás az, hogy az ukránok helyzete rosszabbra fordul a fronton, miközben az oroszok hatalmas áldozatokat fizetnek a korlátozott katonai sikerekért. Ebből nem lesz egyhamar kompromisszum.
The Times
A volt orosz kormányfő azt mondja, hogy Putyin megmérgezte az oroszok lelkét. Mihail Kaszjanov, aki az ezredfordulón, négy éven állt a végrehajtó hatalom élén, úgy látja, hogy az elnök propagandával és pénzzel vette meg a népet. Így a fiatal férfiak hajlandóak elmenni a frontra, hogy ott öljenek vagy éppenséggel őket öljék meg.
Úgy látszik, mintha az államfő biztosan ülne a nyeregben, ám ha kikap Ukrajnában, akkor a társadalom puhánynak tekintené.
Az expolitikus, aki a háború óta lett emigrációban él, azzal húzta ki a gyufát Moszkvánál, hogy 3 éve Londonban és New Yorkban is nyilvános előadásban bírálta a háborút. Válaszul a Kreml megfenyegette, hogy megnézheti magát, ha ujjat húz vele. Sőt, eltapossa, ha beleártja magát a(z ellenzéki) politizálásba.
Ezek után a múlt hónapban terroristának és szélsőségesnek nyilvánította Kaszjanovot, és azzal vádolta meg, hogy ő és az Orosz Háborúellenes Bizottság nevű emigráns szervezet, benne Hodorkovszkijjal és Kaszparovval, meg akarják buktatni Putyint.
Visszaüt Trumpra, hogy bezáratta az Amerika hangját, mert Oroszország és Kína tölti be Latin-Amerikában a kommunikációs űrt, miközben Washington Venezuelát fenyegeti – állapítja meg a szerkesztőségi állásfoglalás. Az elnök nem zár ki semmilyen eszközt, hogy elmozdítsa tisztségéből a diktátor Madurót, ám ehhez már nem tudja felhasználni a rádióadót, amelyet korábban pedig hetente 100 millióan hallgattak a térségben.
A spanyol nyelvű szolgálat különösen fontos volt Venezuelában, ahol a rezsim elhallgattatta a független szerkesztőségeket és továbbra is zaklat újságírókat. Nem kétséges, hogy Maduro ezer örömmel fogadta a Washington hangjának dicstelen végét. A csatorna helyét most a Russia Today, illetve az Új-Kína hírügynökség, valamint a CGTN rádió és televízió foglalja el.
A megszűnt médium igen megbízható hírforrás volt a tényeknek álcázott propaganda világában. Az utcára tett alkalmazottak még harcolnak. A Kongresszus megteheti, hogy újra folyósítja a működéshez szükséges alapokat és akkor ismét hallható lesz az Amerika hangja.
The Times
Hogy Trump kiengedte a börtönből a volt hondurasi elnököt, aki nem akárki országa alvilágában, az ellentétes a kábítószer-kereskedelem ellen meghirdetett washingtoni háborúval és szembefordítja a politikust az amerikai átlagemberrel. De legfőbbképpen arról tanúskodik, hogy a Fehér Ház elvesztette kapcsolatát a valósággal.
Így vélekedik a szemleíró, Gerard Baker, aki szerint a tömegek azért reagáltak jól az elnök populizmusára, mert úgy vélték, hogy Trumpnak ugyan vannak hibái, de olyan, mint ők és az ő érdekükben fog kormányozni. De most úgy látszik, hogy eltávolodik a kisembertől, cserben hagyják az ösztönei. Pártjával együtt válságban van.
Ezt bizonyítja nyilvánvalóan szeszélyes döntése, hogy egy év után amnesztiát adott volt hondurasi kollégájának, aki 45 évet kapott, mivel bűntársai több száz tonna kokaint csempésztek az Államokba. Arra hivatkozott, hogy a büntetés mögött a Biden-kormányzat üldözési hadjárata állt. A határozat még a republikánusokat is megrázta.
Különösen az időzítés miatt nehéz megemészteni, hiszen az USA hadüzenet nélküli háborút vív a narkóterrorizmus ellen. De lehet, hogy ily módon akart beleavatkozni a hondurasi elnökválasztásba, miután ott még számolják a voksokat.
Nagyon úgy néz ki, hogy megismétli elődje hibáját, bizonyos politikai, illetve személyes megfontolásokból figyelmen kívül hagyja saját híveinek érdekeit. Márpedig az emberek fő gondja ma a gazdaság, tehát hogy sokba kerül az élelem, a ruha és a betegbiztosítás.
Bloomberg
Izraelnek kevesebbet kellene lövöldöznie, viszont többet kellene tárgyalnia saját biztonsága érdekében. Merthogy Netanjahu papíron betartja a gázai tűzszünetet, ám valójában továbbra is katonai erőre alapoz. Folytatja a terület lerombolását, Libanonban pedig már rutinnak számít a Heszbollah parancsnokainak levadászása. Azon felül Szíriában rendszeresen tisztogató akciókat végez, aminek csak a múlt héten legalább 13 civil áldozata volt.
Az eredmény az, hogy az ország ugyan növelni igyekszik biztonságát, ám pont az ellenkezőjét éri el – fejti ki Marc Champion, a külpolitikai elemző. Pont ezért a gázai és ciszjordániai palesztinok a Hamász mögött sorakoznak fel. Utóbbi mélyen beágyazódott a palesztin társadalomba, de megszűnt katonai fenyegetés lenni. Ám az izraeli megszállás miatt így is fel kell készülni kisebb terrorakciókra.
Ez pedig erősen gátolja, hogy a mérsékelt arab szomszédok rendezzék, illetve elmélyítsék viszonyukat a zsidó állammal. Egyébiránt Izrael öngólt lő, amikor támadja a szír hadsereg állásait, mivel Damaszkusz fontos partnere lehet Erdogan neo-ottomán törekvéseinek visszaszorításában.
A szír és a libanoni elnöknél aligha lehet jobb izraeli szempontból. Ha Netanjahu együttműködik velük, az jobban segítheti országa biztonságát, mivel bármennyi rakétacsapás vagy orgyilkosság.
Neue Zürcher Zeitung
A főszerkesztő helyesli, hogy Németországban omladozik a tűzfal a szélsőjobbal szemben, mert az már teljesen öncélúvá vált. Eric Gujer emlékeztet arra: a cordon sanitaire eredetileg arra szolgált, hogy hatalompolitikai eszközként megakadályozzon bármiféle koalíciót a középtől jobbra.
Ám jövőre alighanem jócskán megrendül, mivel két keleti tartományban is választások lesznek és az AfD jelenleg 40%-on áll a felmérésekben. A CDU és az SPD messze le van maradva. Így nem lehet kizárni, hogy Weidelék kisebbségi kormányt tudnak alakítani. Csak kell találniuk egy olyan pártot, amely kívülről támogatja őket.
Utána viszont akár még az is elkerülhetetlenné válhat, hogy a többiek tárgyaljanak a párttal. Azon felül üzemi tanácsi választások lesznek és a munkások favoritja nem más, mint az Alternatíva Németországért.
Ha itt nem engedik érvényesülni a tagok akaratát, az a munkabékét és a szociális partnerséget veszélyezteti. Lehetetlen kirekeszteni egy nagy többséget a társadalomból. És a tűzfal ma már pont azt segíti elő, aminek a megakadályozására egykor létrehozták: a megosztást.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ezek a mostani iráni tiltakozások mások, mint az eddigiek
Ishaan Tharoor elképzelhetőnek tartja a Washington Postban, hogy hamarosan megbukik az iráni teokrácia, mert mostani tiltakozások >
Az őrült bélyeggyűjtő
Trump, az őrült bélyeggyűjtő, mindennel rendelkezik, amit csak akarhatna – kivéve annak képességét, hogy értékelje mindezt, >
A magyarok belefáradtak Orbánba, Putyin barátja ideges és teszi az előkészületeket a választásra
Most éppen azt dobta be, hogy Trump Budapestre készül, ami nagy hátszelet jelentene a jelentős nyomás >
Economist: A koszovói választások azt mutatják, hogy a demokrácia ott szolidan működik
Mind Koszovó, mind Szerbia az Európai Unióhoz kíván csatlakozni. Több uniós tagállam politikusai azonban azt mondják, >
Jog, morál és egyéb apróságok
Sok baj okozója lehet, ha egy ország életében épp az aktuálisan legfontos kérdésben hiányzik a közös >
Trump megtanítja a világot félni Amerikától
Fareed Zakaria ítéli így meg a Washington Postban, ám ily módon eljátssza az évtizedek alatt megszerzett >
Maduro Minneapolisban
Egy nagy hazudozó egy másik nagy hazugság elemévé válik. Ez lehet költői, de nem igazságos. Ha >
Gúny az nemzetközi jogból
Trump nemzetközi jogot semmibe vevő magatartása Venezuela ügyében – és más latin-amerikai országokkal szembeni hasonló szándékai, >
Miért huny szemet Brüsszel afölött, hogy Fico etnikai kisebbségiektől vesz el földeket a Benes-dekrétumokra hivatkozva?
Ezt kérdezi az EUobserverben Tárnok Balázs, a Közszolgálati Egyetem felvidéki születésű tanára. Úgy véli: a szlovák >
Epsteintől a birodalomig: miért támadta Trump Venezuelát és fenyegette meg Grönlandot?
A venezuelai elnök elrablása nagyrészt figyelemelterelés Trump egyre növekvő hazai problémáiról – vélekedett Kim Lane Scheppele, >
Magyarország 2026-ban: Válaszút előtt
A várható áprilisi általános választás nemcsak azt mutatja majd meg, hogy a magyarok végre belefáradtak-e Orbánba >
Grönland európai, és annak is kell maradnia
A Le Monde vezércikke szerint Maduro elmozdítása után most a dán autonóm terület került Trump célkeresztjébe. >