Ma Ernő, Erneszta, Tatjána névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Évekbe kerülhet Szerbiának az olajfinomító bezárása
A szerb jegybank volt elnöke úgy gondolja, hogy évekre visszavetheti az ország gazdaságát, ha az amerikai szankciók miatt tartósan be kell zárni az ország egyetlen olajfinomítóját. Sok ezer állás menne veszendőbe és veszélybe kerülne az állami költségvetés is, arról nem beszélve, hogy további megtorló intézkedések jöhetnek. Dejan Šoškić, aki jelenleg közgazdász professzor, azért tartja aggasztónak a helyzetet, mert a pancsovai létesítmény lassan jó egy hónapja nem kap nyersolajat, miután a többségi tulajdon a Lukoil kezében van. Washington azt akarja, hogy az oroszok teljes mértékben szálljanak ki, ám a tárgyalások elhúzódtak, ezért feldolgozó három napja leállt. Pedig addig az üzemanyag szükséglet 80%-át fedezte. A MOL ugyan közölte, hogy kész utánpótlást küldeni, ám szakértők szerint ez hosszútávon nem megoldás. Vučić államfő tegnap megpendítette, hogy az egész szerb pénzügyi rendszert tönkreteszi, ha az USA a központi bankra is kiterjeszti a megtorló intézkedéseket. Soškić erre azt mondta, hogy akkor lehetetlenné válna mindennemű normális üzleti tevékenység. Befagyhatnak a pénzintézet a külföldi befektetései, lezárulna előtte a nemzetközi piac. Ugyanakkor az USA bejelentette, hogy visszavonja a szankciók egy részét a Lukoil ellen: jövő áprilisig folytathatják munkájukat a cég kezében lévő külföldi benzinkutak. Szerbia – mondta az elnök – ha minden kötél szakasz, megveszi a NIS-t, 1,4 milliárd eurót tett félre e célra. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Presse
Szijjártó Péter úgy nyilatkozott, hogy ha lesz csúcstalálkozó az ukrajnai háború befejezésére, akkor azt Budapesten tartják. A külügyminiszter Bécsben beszélt, ahová az EBESZ tanácskozására utazott, de az alkalmat felhasználta arra, hogy találkozzon a szélsőjobbos Szabadságpárt főtitkárával.
A parlamentben tartott közös sajtótájékoztatón a magyar politikus arra panaszkodott, hogy Európa meggyengült, elszigetelte magát. Kiszorult a tárgyalóasztal mellől olyan kulcskérdésekben, mint a háború és a nyugat-balkáni helyzet.
Megdöbbentően tapasztalta tegnap a NATO ülésén, hogy több kollégája is közölte: ha netán véget is ér a háború, akkor sem állítják helyre a korábbi viszonyt Oroszországgal. Szerinte az európai politika fő áramlata ily módon a békepróbálkozásokat próbálja aláásni.
Arra is kitért, hogy Ausztriában a vesztesek koalíciója alakulhatott meg, holott a választást az FPÖ nyerte meg, de itt utána valamiféle machináció volt a háttérben. Kijelentette, hogy a történtekről az európai liberális elit tehet. Úgy értékelte, hogy a földrészen „hazafias fordulatra” van szükség.
Euractiv
Az Európai Külügyi Szolgálat vezetője politikai dinamitot adott a magyar miniszterelnök kezébe, és lehet, hogy a sikkasztási botrány igen hasznos lesz a Fidesz számára a választás előtt. Az Orbán-kormány le is csapott rá, habár idáig is volt jócskán mit szóvá tennie, hiszen mostanában egyik súlyos eset követte a másikat, legyen szó a Katargate-ről, vagy arról, hogy vádat emeltek Reynders, a volt igazságügyi biztos ellen.
A kulcsfigurák a három nagy frakcióhoz tartoztak. Orbán szemszögéből a legutóbbi eset bizonyíték arra, hogy igaz volt minden, amit idáig a brüsszeli elitről mondott, amely ugyanakkor ostorozta őt az oroszbarát populizmusért.
Orbán Balázs, a kampányfőnök-politikai igazgató úgy nyilatkozott, hogy az EU nem csupán nem működik, hanem a tetejébe még korrupt is. Az egész Külügyi szolgálatot fel kell oszlatni, és csak egy szűk részt kell megtartani belőle a külpolitika összehangolására, de minden politikai befolyás nélkül.
Szerinte érkeznek a jelek, hogy az uniós vezetés kudarcot vall – a kijelentéssel egyértelműen ellenségnek állította be az EU vezetését. A másik oldal erre nyugodtan azt válaszolhatja, hogy bagoly mondja verébnek. A dán Európa-ügyi miniszter pl. a minap azt hangsúlyozta, hogy Magyarország az egész szervezet legkorruptabb tagja.
Orbán Balázs erre úgy riposztozott, hogy ez csupán a brüsszeli buborék véleménye, miközben sorra pattannak ki a botrányos ügyek.
Project Syndicate
Jan-Werner Müller arra vezeti vissza az autokraták támadását az egyetemek ellen, hogy a felsőoktatás könnyen az ellenállás központja lehet, és demokráciára képzi a hallgatókat. A kérdés azonban az, miért nem tettek többet a tanintézmények, hogy megjósolják a legutóbbi szélsőjobbos rohamot.
A princetoni politológia professzor szerint az ostrom egy része egy kaptafára megy: kulturális háborút jelent bizonyos tantárgyak ellen. Ilyen, hogy a magyar kormány megtiltotta a gender tudomány oktatását.
De itt nem lehetnek opportunisták olyan karok, amelyek kimaradtak a szórásból, mert a feltörekvő autokraták nem tűrik a független intézményeket. Márpedig az egyetemek biztos helyet nyújtanak a nyílt politikai vitákhoz és alkalmat kínálnak, hogy az ellenzék összehangolja szándékait.
Ezért meg kell törni őket, amire megint csak Magyarország a példa: Orbán alapítványokba szervezte át ezeket az intézményeket, ám csak elvileg csökkent ily módon anyagi függőségük az államtól. Igazából vazallusok ellenőrzik őket. Ugyanez igaz az újonnan alapított és bőségesen kistafírozott oktatási központokra, amelyek a felsőoktatással párhuzamosan működnek és az illiberális gondolat várai – a rezsim szolgálatában.
Hogy mi az ellenszer? Először is a bajnak elébe kell menni, mert pl. Németország ugyan stabil demokrácia, de már látszik, hogy a szélsőjobb célba vette az egyetemeket. Ki kell dolgozni az együttműködés formáit az érintett iskolák között, ez az egyik tanulság abból, hogy Amerikában nem tudtak közösen védekezni a MAGA támadása ellen.
A rektoroknak a közvéleményhez kell fordulniuk, meg kell magyarázniuk, hogy egyetemük miként hasznos a társadalomnak. Ez persze nehéz ott, ahol az autokraták már megszállták a sajtót.
New York Times
Putyin úgy játszik a washingtoni hasznos idiótákkal, mint macska az egérrel, mert Trump megbízottai alighanem tényleg egyezséget akarnak a háború ügyében, ám kudarcra vannak ítélve, amíg úgy tekintik a megállapodást, mintha valami nagy ingatlanról lenne szó. Ezt hangsúlyozza Thomas Friedman, a háromszoros Pulitzer-díjas szakíró, kiemelve, hogy amikor valamilyen építményt el kell adni, akkor a játszma kimenetele a végén általában mindkét fél számára kedvező.
Csakhogy a háború és béke más. Ez esetben az egyik fél fasiszta nézeteket vall és egyértelműen agresszornak minősül, a másik oldal viszont egyértelműen demokratikus, illetve áldozat, így a játszma csakis zéróösszegű lehet. Alighanem Trumpon kívül nem lenne egyetlen más amerikai elnök sem, aki elvileg semleges közvetítőként lép fel, de közben próbálja mindkét oldalon bezsebelni a hasznot.
Ez az USA külpolitikájának egyik legszégyenteljesebb epizódja, az egész Republikánus Párt bűnrészes benne. Witkoffon kívül aligha mondta volna más a diktátor és korrupt Putyinról, hogy nem rossz fickó. Az ilyen külföldiekre volt az orosz kommunistáknak az a kifejezésük: hasznos idióták.
Az orosz államfőre azért nem lehet nyomást gyakorolni, mert Washington nem tudja, mit csinál és van egy elnök, aki cikcakkban halad. Pedig meglennének az eszközei Moszkva befolyásolására. Ő azonban leállította az ukrán fegyvervásárlások finanszírozását, nem adja át a Tomahawk-rakétákat, és arcátlanul azt hazudja, hogy Kijev kezdte a viszályt.
Putyin kiugróan ostoba, aki arról lesz nevezetes a háborún kívül, hogy Oroszországot Kína energiagyarmatává tette. Kérdés, hogy rakétái tényleg annyira hatékonyak-e, mint ahogy állítja. Hiszen pl. a múlt héten összeomlott a kilövőállvány, amelyről a szállítórakéták indultak a nemzetközi űrállomásra.
Az orosz fenyegetés mindaddig fennmarad Ukrajna ellen, amíg az államfő hivatalban van. Ám az orosz népnek kell tőle megszabadulnia. Az amerikai elnök dolga az, hogy nyomást fejtsen ki rá. A többi közt azzal, hogy felnyitja az orosz közvélemény szemét minden nap: a Kreml ura megfosztja jövőjüktől az embereket, de még a gyerekeket is.
The Times
Az amerikai béketerv csak arra volt jó, hogy Putyin többé ne féljen Trumptól, semmi jelét nem mutatja, hogy feladná imperialista szándékait, ugyanakkor a közvetítési próbálkozások elmélyítették a szakadékot az Egyesült Államok és Európa között, amit Moszkva örömmel vesz – foglalja össze a helyzetet a szakkommentátor, Marc Bennetts.
Kiderült, hogy Washington túlbecsülte az esélyeket, mármint hogy a Kreml mennyire hajlandó feladni célját, Ukrajna teljes leigázását. Mivel további tárgyalás nincs tervben, a harcok feltehetőleg folytatódnak.
A lényeget Michael Carpenter ragadta meg jól, ő Biden alatt Európáért felelt a Nemzetbiztonsági Tanácsban: nem lehet feloldani az ellentétet az orosz uralmi törekvések, illetve aközött, hogy Kijev fenn akar maradni szuverén demokráciaként.
Mivel a békére nem sok remény van, Trumpnak most aközül kell választania, hogy vagy feláll a zöld asztaltól, vagy próbál nagyobb nyomást gyakorolni az ukránokra vagy az oroszokra.
Economist
A szerkesztőségi vélemény úgy foglal állást, hogy elég volt a totojázásból, Európának fizetnie kell, hogy megmentse Ukrajnát. Miután Amerika nem hajlandó megnyitni a pénztárcáját, a megállapodás módjától függ a kontinens biztonsága.
A földrész megkönnyebbülten felsóhajtott, amikor kiderült, hogy Witkoff feleslegesen ment el Moszkvába, mert félő volt, hogy a Trump-csapat kiárusítja az ukrán szuverenitást valamiféle üzleti egyezség fejében. Köszönhető a fejlemény az európai nyomásnak illetve néhány józan felfogású republikánusnak, köztük Rubio külügyminiszternek.
Ám ha az európai kormányok azt hiszik, hogy túl vannak a nehezén, akkor nagyon tévednek. Először is még lehetséges egy másik, szintén rossz ál béketerv. Azután Kijevnek továbbra is jelentős katonai-pénzügyi támogatásra lesz szüksége, és az csak Brüsszelből jöhet. Nem világos, hogy az európaiak felfogják-e.
Az összeg évente 90-100 milliárd dollár, ami sok, de igazából nem, ha a földrész biztonsága a tét. Az EU éves GDP-je csaknem 20 billió euró. Így most az Unióra hármas feladat hárul: 1. Meg kell értetnie Putyinnal, hogy nem nyerhet, mert a kontinens nem hátrál ki az ukránok mögül.
2. Meg kell nyugtatnia Ukrajnát. 3. Be kell bizonyítania a MAGA-tábornak, hogy nem gyenge potyautas. Egyelőre mindhárom ügyben elég rosszul áll a szénája. Ha az Unió nem tudja mozgósítani a visszatartott orosz vagyont, akkor kölcsönt kell felvennie, de az ukránoknak több évre tervezhető forrásokra van szükségük.
Ennélfogva az európai habozás miatt Kijev kénytelen egyik donor találkozótól a másikig élni, miközben Putyin mind inkább azt hiszi, hogy ki tudja bekkelni a Nyugatot. A bizonytalanság továbbá muníciót ad Trump belső körében mindazoknak, akik szerint Európa komolytalan.
Bloomberg
A NATO volt főparancsnoka szerint azért nehéz felszabadítani Ukrajna számára a Belgiumban befagyott orosz milliárdokat, mert az EU konszenzusra épül, és egyetlen nemzet is megakaszthatja a kezdeményezést – ez esetben belga és a magyar miniszterelnök. Utóbbi az orosz álláspontot szajkózza.
Stavridis további akadálynak nevezi, hogy az USA próbál tűzszünetet, illetve békét elérni. A a belga vezető ugyanis joggal mondogatja, hogy ha jóvátételi kölcsönként folyósítják a 140 milliárdot, az megakaszthatja az orosz-amerikai tárgyalásokat.
Putyint az egyezség anyagi része érdekli, mert meg kell nyugtatnia a saját oligarcháit, akik hatalmas összegeket veszítettek és nem utazhatnak nyugatra. De Washington a végén jelentős engedményekre veheti rá Moszkvát. A konkrét ügyben pedig ha minden kötél szakad, az Unió úgy léphet túl a belga és magyar fenntartásokon, hogy kétharmaddal dönt a pénz folyósításáról. De mivel az oroszok már 4 éve rombolják Ukrajnát egy igazságtalan és törvénytelen háborúban, fizetniük kell.
FT
A vezércikk teljesen alkalmatlannak minősíti Hegsethet a Pentagon vezetésére, függetlenül attól, hogy ő adta-e ki a parancsot, hogy semmisítsék meg a venezuelai partoknál az egyik feltételezett drogcsempész hajó elleni rakétatámadás túlélőit. Az eset akár háborús bűncselekmény is lehet, de a tévés műsorvezetőből lett miniszter már előzőleg is bebizonyította, hogy inkompetens.
Viszont most a Kongresszus joggal követeli a történtek tisztázását. Csak hogy a tárcavezető már korábban eltávolította azokat a jogászokat, akik el tudták bírálni, mennyire törvényes egy-egy katonai akció. Majd kioktatást tartott a hadsereg 800 tábornokának arról, hogy nyugodtan sutba vághatják a szabálykönyvet a hadviselés politikailag korrekt normáiról.
De a felelősség Trumpé, mert ő választotta ki annak gátlástalan harci filozófiája miatt. Egyébiránt a törvényhozás nem hagyta jóvá a kábítószercsempészek elleni műveleteket és sok tájékoztatást nem is kap róla. A kiszivárogtatások leginkább a védelmi tárcától érkeznek, mivel a katonákat úgy képezték ki, hogy ne tegyenek eleget illegális parancsoknak.
Az elnök is látnia kell: őrület, hogy megtartson egy ilyen embert egy ennyire fontos poszton.
Daily Telegraph
Már kezdenek jelentkezni a repedések Trump táborán belül, ám az végzetes lenne az elnök számára, ha megbuktatná a venezuelai diktátort. Márpedig az USA afelé tart, hogy háborúba keveredjen a latin-amerikai országgal. Így értékeli Samuel Ramani, a legrégebbi brit védelmi és biztonsági intézet, a RUSI szakértője.
Washington számára a kábítószer-csempészet jelenti az ürügyet, miközben az elnök annak idején igen keményen ellenezte az Irak elleni 2003-as inváziót. De most mintha ő készülne egy hasonló méretű balfogásra. Az indoklás gyenge lábakon áll, mert Venezuela csak mellékszereplő az USA-ba irányuló kokainforgalomban.
Ugyanakkor ha a Fehér Ház tényleg megindítja a seregeket, azzal tönkreteszi az Egyesült Államok puha erejét és hazavágja Washington stratégia céljait a térségben. Vagyis, hogy Mexikó és Kolumbia közreműködésével visszaszorítsa a drogbandákat. Ugyanakkor ajtót nyitna Oroszország, Kína és Irán előtt a nyugati féltekén.
Egyben kiélezné az ellentéteket a MAGA-mozgalomban, mert a neokonzervatívok lelkesen ünnepelnék Maduro bukását. A bázis viszont megbocsáthatatlan árulásnak venné, mivel a fellépés ellentétes az Amerika mindenekelőtt-elvvel.
Így lehet, hogy az elnök kénytelen lenne engedni a kör nyomásának és beszüntetni Ukrajna megsegítését, valamint lazítana az együttműködésen Izraellel. Hogy Venezuela ne legyen lator állam a régióban, alighanem baráti kormányt kellene hatalomra juttatnia Caracasban, ám annak nem lenne legitimitása. Vagyis meg kell előzni egy katasztrofális rezsimváltást, mielőtt még túl késő.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ezek a mostani iráni tiltakozások mások, mint az eddigiek
Ishaan Tharoor elképzelhetőnek tartja a Washington Postban, hogy hamarosan megbukik az iráni teokrácia, mert mostani tiltakozások >
Az őrült bélyeggyűjtő
Trump, az őrült bélyeggyűjtő, mindennel rendelkezik, amit csak akarhatna – kivéve annak képességét, hogy értékelje mindezt, >
A magyarok belefáradtak Orbánba, Putyin barátja ideges és teszi az előkészületeket a választásra
Most éppen azt dobta be, hogy Trump Budapestre készül, ami nagy hátszelet jelentene a jelentős nyomás >
Economist: A koszovói választások azt mutatják, hogy a demokrácia ott szolidan működik
Mind Koszovó, mind Szerbia az Európai Unióhoz kíván csatlakozni. Több uniós tagállam politikusai azonban azt mondják, >
Jog, morál és egyéb apróságok
Sok baj okozója lehet, ha egy ország életében épp az aktuálisan legfontos kérdésben hiányzik a közös >
Trump megtanítja a világot félni Amerikától
Fareed Zakaria ítéli így meg a Washington Postban, ám ily módon eljátssza az évtizedek alatt megszerzett >
Maduro Minneapolisban
Egy nagy hazudozó egy másik nagy hazugság elemévé válik. Ez lehet költői, de nem igazságos. Ha >
Gúny az nemzetközi jogból
Trump nemzetközi jogot semmibe vevő magatartása Venezuela ügyében – és más latin-amerikai országokkal szembeni hasonló szándékai, >
Miért huny szemet Brüsszel afölött, hogy Fico etnikai kisebbségiektől vesz el földeket a Benes-dekrétumokra hivatkozva?
Ezt kérdezi az EUobserverben Tárnok Balázs, a Közszolgálati Egyetem felvidéki születésű tanára. Úgy véli: a szlovák >
Epsteintől a birodalomig: miért támadta Trump Venezuelát és fenyegette meg Grönlandot?
A venezuelai elnök elrablása nagyrészt figyelemelterelés Trump egyre növekvő hazai problémáiról – vélekedett Kim Lane Scheppele, >
Magyarország 2026-ban: Válaszút előtt
A várható áprilisi általános választás nemcsak azt mutatja majd meg, hogy a magyarok végre belefáradtak-e Orbánba >
Grönland európai, és annak is kell maradnia
A Le Monde vezércikke szerint Maduro elmozdítása után most a dán autonóm terület került Trump célkeresztjébe. >