Ma Ernő, Erneszta, Tatjána névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A trumpi világ azt hiszi, hogy Európa elárulta a Nyugatot
A földrészen a politikai közép kormányai ellenben joggal szimatolnak csapdát. Félnek attól, hogy az elnök ellenségként kezeli a liberális partnereket. A MAGA-mozgalom álma az, hogy a hatalom teljes egészében a nacionalista jobboldal kezébe kerül a kontinensen, tehát a többi közt a Nemzeti Tömörüléshez és az AfD-hez. Mindkettő gerjeszti az elégedetlenséget, elutasítja a migrációt, vagyis programja egybevág azzal, amit a Fehér Ház akar. Utóbbi hívei egyre kevésbé hajlandóak segíteni a háború befejezésében. Azt állítják, hogy a mérsékelt európai kormányok a tömeges bevándorlás engedélyezésével megsemmisítik a nyugati civilizációt, cserben hagyják a hagyományos értékeket. Továbbá átjátsszák Brüsszelnek a nemzeti szuverenitást. Washingtonban gyakrabban beszélnek megvetéssel Európáról, mint Kínáról vagy Oroszországról. De a migráció ügyében Amerika aligha van szükség kioktatásra, mert az érintett államokra amúgy is erős nyomás nehezedik saját szavazói részéről. Az európaiak joggal próbálják megfejteni, mi vezérli igazából Trumpot, amikor azzal vádolja őket, hogy aláássák a nyugati civilizációt. De mivel a politikus gyűlöli a hatalmát megkötő korlátokat, nem megnyugtató, amikor megbízottai a civilizációval és nem az értékekkel foglalkoznak. A szövetségesek azon is elgondolkodhatnak, vajon az USA-nak nem egyszerűen csak ürügy kell, miután szeretné a kezét mosni az európai biztonság ügyében. Csata készül a nyugati lelkekért, az első áldozat az egység lett. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FAZ
Putyin éket ver Budapest és Varsó közé – a lengyel jobboldal sem tud mit kezdeni azzal, hogy Magyarország felsorakozott Moszkva mögé. Így értékeli a két tudósító, Alexander Haneke, valamint Stefan Locke Bécsből, illetve Varsóból. Hogy a lengyel elnök ma nem találkozik a magyar kormányfővel Visegrádon, azt Nawrocki irodája azzal indokolta, hogy Orbán a minap felkereste a háborús bűnös Putyint, akivel az orosz gázszállításokról és a szankciók megkerüléséről tárgyalt.
A PiS alatt még jó volt a viszony, mert az is azt csinálta, amit a Fidesz: szépen leköszörülte az igazságszolgáltatás függetlenségét, engedelmességre kényszerítette a médiát és elutasította az EU-t. Orbán autoriter rendszert csinált Magyarországból.
Az új viszont, hogy Magyarország menedéket ad egy másik uniós állam volt igazságügyi miniszterének és helyettesének, akiket odahaza köröznek. Ennek érdekében még törvényt is módosított. De az eljárás ellentétes a jogállami szokásokkal. Kaczynskiék azonban semmi kivetnivalót nem találnak benne.
A belpolitikában nincs is nézeteltérés köztük, annál inkább Ukrajna kapcsán. Orbán számára azért rossz hír, hogy Nawrocki lemondta vele a megbeszélést, mert a magyar vezető igyekszik mozgósítani a V4-eket Brüsszel ellen. A csoport eszköz lenne számára, hogy kinyilvánítsa igényét az európai szélsőjobb irányító posztjára.
Ám Babis sem árul el túl nagy kedvet ahhoz, hogy teljes mértékben belerángassák az EU-ellenes táborba. Ahhoz túlságosan is erős gazdasági érdekei fűződnek a nyugati szomszédokhoz. Moszkvával szemben viszont az abszolút távolságtartást hangsúlyozza.
Die Zeit
Kritikus ponthoz érkezett Németország, mert ha akár tartományi szinten hatalomra jut a szélsőjobb, szét tudja verni a jogrendet, képes kiforgatni sarkaiból az igazságszolgáltatást. Így nyilatkozott az Alkotmányos blog (Verfassungsblog) témavezetője, miután munkatársaival felmérte, mi lenne akkor, ha autoriter kormány irányítaná az országot.
Az előjelek már láthatóak, főként helyi szinten kell számítani arra, hogy nyomulhat a szélsőség, mert ott könnyebb megszerezni a blokkoló kisebbséget. Ha pedig az irányítást is átveszi, akkor módosíthatja a játékszabályokat a bíróságok számára. Ez esetben pedig átszakadhat a gát, hiszen sok helyütt a tartományi kormányok nevezik ki a bírósági elnököket és nekik széles a jogkörük, kezdve a minősítésről, az előléptetésen át, a jutalmazásig, illetve a fegyelmi eljárás elrendeléséig.
Már most látni, hogy megindult a támadás, először a közbeszédben igyekeznek elterjeszteni az ilyen körök, hogy az igazságszolgáltatás elszakadt a valóságtól, a néptől. Idegen testet alkot a társadalomban. A cél az, hogy megrendüljön a bizalom a hatalmi ág iránt.
Türingiában az AfD máris panasszal árasztotta el a tartományi alkotmánybíróságot, majd egyes bírákat jelentett fel. A bírálat a bíróságok tekintélye ellen irányul, politikai ellenségnek állítják be ezeket a testületeket. Ám baj van, ha a végrehajtó hatalom nem fogadja el az ítéleteket, amint az Amerikában látjuk. Ez figyelmeztetés a jogállam számára.
A bíróságok azonban nem tudják megvédeni magukat a politika, a sajtó, a civilek nélkül. Napjainkban Németországban a politika lopakodva rátelepszik az igazságszolgáltatásra.
FAZ
A jobboldali újság kiadója úgy foglal állást, hogy a nyugaton lefoglalt orosz milliárdokat Moszkva ellen kell mozgósítani. Berthold Kohler igazat ad a német kancellárnak, aki szerint világos jelzést kell küldeni Putyinnak, mert különben fokozódik a veszély, hogy az európaiak kénytelenek lesznek saját földjükön harcolni.
Nagyon úgy néz ki, hogy a tárgyalások nem egészen úgy zajlottak Witkoffal, ahogy azt a Kreml gazdája elképzelte. Merthogy a megbízott ezúttal nem jegyezte fel szorgosan, hogy Amerika miként lehet Oroszország szolgálatára. Ám hogy Trump milyen következtetéseket von le, miután érzékeli, hogy orosz kollégája jottányit sem enged, azt szinte lehetetlen megjósolni.
Fokozni kell a nyomást Moszkvára, részben az energiaexport korlátozásával, részben az ukránoknak küldött fegyverekkel. Ám fel kell készülni arra, hogy az USA már megint a gyengébb ellenállás irányába halad, ezért a tettre készek koalíciójának növelnie kell Kijev támogatását. Ehhez mindenképpen szükség lesz az orosz jegybank követelésének hasznosítására.
Ily módon félreérthetetlenül tudatni lehet a Kremllel, hogy az európaiak határozottan és egységesen megvédik szabadságukat, mert aki nem lép fel e cél érdekében már Ukrajnában, az kiteszi magát annak a veszélynek, hogy belátható időn belül saját területén kell feltartóztatnia az ellenséget.
Time
Hogy kudarcba torkolt az amerikai-orosz egyeztetés Ukrajnáról, az cseppet sem lepi meg Daniel Fried-ot, aki egykor az Európáért felelő helyettes államtitkár volt a State Departmentben. Putyin ugyanis sosem tárgyalt jóhiszeműen, amióta, jó 10 éve megtámadta a szomszédos ország keleti részét.
Mindig is az volt a célja, hogy bekebelezze az ukrán államot, véget vessen az ukrán szuverenitásnak. Nagyon úgy tűnik, hogy most sem ajánlott semmit a kulcskérdés, a terület ügyében, ami a tűzszüneti vonal meghatározásához és Ukrajna biztonságához kellett volna.
Trumpnak igaza van, hogy békét akar, de rossz taktikát választott, a megközelítése ugyanakkor esetleges. A Kreml örömmel nézi az amerikai vezetésen belüli küzdelmeket, valamint a Kijevvel felszínre kerülő ellentéteket. Putyin hátradől és nem tágít, várja viszont az új engedményeket.
De még lehet, hogy sikerül a zöld asztal mellett véget vetni a háborúnak, ami leginkább fegyvernyugvást jelentene és utána kezdődne párbeszéd a békéről. Ám Washingtonnak el kell döntenie, miként reagál az orosz blokkolásra. Újabb nyomást kell gyakorolnia Moszkvára, amire bőven van lehetősége. De az nem megy, hogy elsősorban Ukrajnát revolverezi.
Guardian
Trump senki számára nem megbízható partner. Ezért nagy ostobaság volna bármelyik európai állam részéről, ha nemzeti érdekeit a transzatlanti viszonyhoz kapcsolná. Így vélekedik a vezércikk, amely intő jelnek nevezi az orosz-amerikai párbeszéd sikertelenséget. Mármint hogy Európának gyorsabban lépnie kell saját biztonsága érdekében. Azt egyelőre sikerült elhárítani, hogy Washington elárulja szövetségeseit, ám meg kell kezdeni a felkészülést arra az időre, amikor a világ már nem számíthat az amerikai támogatásra.
Lehet, hogy Trump komolyan szeretné, ha befejeződne a háború, de indokai önzőek. Soha sem lehetett látni nála, hogy rosszul érezné magát, amikor arról volt szó, hogy megadja Putyinnak, amit az akar. Zelenszkij és az európaiak fellépése idáig meggátolta, hogy az USA teljesen kiárusítsa Kijevet.
Sziszifuszi feladat, hogy bárki korrigálni tudja az elnök elfogultságát Oroszország iránt. De folytatni kell a diplomáciai erőfeszítéseket. És Európának nem szabad megfeledkeznie arról, hogy ki építenie saját védelmét.
Daily Telegraph
A Nyugatnak az égvilágon semmi oka sincs, hogy féljen az orosz atomcsapástól, mert az csupán blöff és ha Trump valóban akarja, akkor még visszaverheti az orosz agressziót, valamint szavatolhatja a szuverenitást Ukrajna számára. Így vélekedik Con Coughlin a védelmi szerkesztő, aki szerint a moszkvai kardcsörtetést egyáltalán nem kell létveszélynek tekinteni.
Közvetlen katonai összecsapás esetén a NATO kétségtelenül hatalmas fölényben lenne, Biden azonban beugrott az orosz trükknek. Ezért nem küldött elég fegyvert Kijevnek, nehogy az oroszok eszkalálják a konfliktust.
Európában azonban nem szabad belesétálnia ebbe a kelepcébe, névértéken kell kezelnie az orosz fenyegetőzést. Trumpnak pedig látnia kell, mennyire gyenge Putyin pozíciója odahaza. Az oroszok a fronton csak minimális mértékben voltak képesek előrenyomulni, óriási veszteségek árán.
Már hatnak az amerikai szankciók, egyharmadára esett vissza a bevétel az orosz olajexportból. De nyomást lehet gyakorolni Kínára és Indiára is, mert azok még mindig vesznek energiahordozót a Kremltől. További opció, hogy az USA Tomahawk-rakétákat küld az ukránoknak.
Ha Trump komolyan véget akar vetni ennek a rettenetes viszálynak, akkor fel kell ismernie, hogy Putyin csak akkor áll kötélnek, ha rájön, hogy számára nincs más életképes opció.
Project Syndicate
A Tegyük Újra Naggyá Amerikát-mozgalom a saját sírásója, mert nincs konstruktív programja, csak rombolni képes, hiszen amit építene, az nem felel meg neki. Ezt emeli ki kommentárjában Stephen Holmes, a New York-i Egyetem jogász professzora. Lásd, hogy az USA 80 év után hátat fordít a világnak.
Hogy mégis miért követik ennyien az elnököt, arra részben az a magyarázat, hogy kétségbe vannak esve a jövő miatt. A pincébe zuhant a születések száma, az automatizálás jelentős tömegeket tesz feleslegessé a munkában. A technológiai változások oly mértékben gyorsulnak fel, hogy sokan még csak megérteni is képtelenek.
Ráadásul a bevándorlás miatt milliók számára a felismerhetetlenségig megváltozik az az USA, amelyben felnőttek. Réges-régi bizonyosságok szűnnek meg. De a legmélyebb magyarázat magában a trumpi tervben rejlik.
Olyan világot képzel el, amelyben a nők a fehér keresztény nemzet részeként visszavonulnak a tűzhelyhez. Princípiumuk, hogy gyereket szüljenek. Az ország megszabadul a migránsoktól, és visszatér a 70 évvel ezelőtti időkbe, amikor még nem voltak polgárjogok, feminista nézetek és az ország még nem nyitott a bevándorlók előtt.
Ám lehetetlen elérni e célt, ezért a MAGA-irányzat szétver intézményeket, programokat, szövetségeseket, kutatást. Azért tombol, mert látja, hogy olyasmit akar, ami lehetetlen. Ez történik akkor, amikor a politika azt ígéri, hogy helyreállítja a visszahozhatatlan múltat. A kérdés csupán az, hagyjuk-e, hogy ilyen erők szabják meg a jövőt.
New York Times
A szerkesztőség igazi esettanulmánynak minősíti azt a manipulációt, amit Trump ad elő az Epstein-sagában. Merthogy megdolgozza a közvéleményt és visszaél hatalmával. Máris bűnös, amiért semmibe veszi a nyilvánosságot. Ha olyan lenne, mint bármelyik elnök előtte, akkor az egész história önmagában hatalmas botrány volna.
Az állásfoglalás elismeri, hogy vegyes a véleménye az akták készülő nyilvánosságra hozataláról. Merthogy azokban keverednek a tények, a feltételezések, a félrevezető szálak és könnyen lejárathatnak bárkit, aki szerepel bennük. Az is biztos, hogy az egész ügy nem szokványos, mert az elit rothadását tükrözi.
De Trump eljárása azonban védhetetlen. Félrevezette az amerikaiakat annak kapcsán, milyen kapcsolat fűzte a pedofíliával megvádolt üzletemberhez. Politikai utasítást adott az igazságügyi tárcának, igaz, ez nem új nála. És most ez a minisztérium szerkeszti meg a dokumentumokat, ezért az eredményt ajánlatos fenntartással fogadni.
Minden ok megvan annak feltételezésére, hogy a kormányzat igyekszik megvédeni szövetségeseit, élen a Fehér Ház urával. A Kongresszusnak szükség esetén eljárást kell indítania. A társadalomnak nagyobb elvárásokat kell támasztania az elnökökkel szemben és ez vonatkozik még erre a mostanira is.
The Times
Max Hasting úgy gondolja, hogy a narkóháborúval Trump csapást mér a világrendre, mert lehet, hogy a venezuelai elnök despota, ám az USA-nak nincs joga, hogy sorozatban ölje meg a latin-amerikai ország polgárait.
A szemleíró sokatmondónak nevezi, hogy Washingtonban formálódik a kétpárti kezdeményezés, amely vizsgálatot követel a feltételezett kábírószercsempész-hajók elleni támadások ügyében. A rajtaütések már legalább 83 emberéletet követeltek szeptember eleje óta.
A hadügyminiszter semmilyen megbánást nem tanúsít, de mossa kezeit, mondván, nem ő adta ki a tűzparancsokat. Az ellenzők viszont azt mondják, hogy szó sincs narkoterrorizmusról, bármit is állít a Fehér Ház, mert a bűnözők nem fenyegetik az Egyesült Államok biztonságát. Meg egyébként is: a legtöbb kokain célpontja Európa volt.
A dolog úgy áll, hogy a légicsapások kardcsörtetést jelentenek a venezuelai vezető ellen, akiről sokan úgy gondolják, hogy ő az állam által fenntartott drog kartell vezére. De a jelek szerint még nem dőlt el, hogy Amerika indít-e szárazföldi inváziót. Itt az a gond, hogy tényleg szükség volna a rendszerváltásra, csak Trump rossz eszközöket választott, ezért szinte bizonyosan rosszul üt ki a vállalkozás.
Nincs bizonyíték arra, hogy a szóban forgó hajóknak bármi közük volt Maduróhoz, illetve fenyegetést jelentettek az USA ellen. Ezért az eredmény minden bizonnyal az lesz, hogy megint megrendül a globális stabilitás és még nagyobb riadalom kíséri az amerikai elnök viselkedését.
Wall Street Journal
Trump elengedi Kokain Jánost, azaz a volt hondurasi elnököt, akiről pedig bebizonyosodott, hogy összeesküdött és bűntársai 400 tonna kábítószert csempésztek az Egyesült Államokba. 45 évet kapott érte. Az indoklás kiemelte, hogy kétkulacsos politikát folytatott: kiállt a bűnszövetkezetek ellen, ám titokban védte a maga banditáit – foglalja össze a helyzetet a vezércikk.
A szóban forgó drog értéke 10 milliárd dollár. A politikus újjáválasztására jó 10 éve 1 millió dollárt adott a hírhedt kartellfőnök, El Chapo Guzman. Akkor meg mi magyarázza az amnesztiát, amikor a Fehér Ház azt hangoztatja, hogy az illegális kábítószer kereskedelem elég indok a Venezuela elleni támadáshoz?
A dolog úgy áll, hogy Hernandez írt egy behízelgő levelet az elnöknek, kiemelve, hogy ő is a radikális baloldal ellen harcolt. És hát Trumpról tudnivaló, hogy elgyengül, ha a talpát nyalják. Ám a minden magyarázat nélkül elrendelt kegyelem aláássa a jogállamot. Ezek után ki lesz a következő elítélt, aki rájön, hogy ha magasztalja a politikus nagyságát, azzal kiszabadulhat a börtönből?
Következő cikk: Évekbe kerülhet Szerbiának az olajfinomító bezárása
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ezek a mostani iráni tiltakozások mások, mint az eddigiek
Ishaan Tharoor elképzelhetőnek tartja a Washington Postban, hogy hamarosan megbukik az iráni teokrácia, mert mostani tiltakozások >
Az őrült bélyeggyűjtő
Trump, az őrült bélyeggyűjtő, mindennel rendelkezik, amit csak akarhatna – kivéve annak képességét, hogy értékelje mindezt, >
A magyarok belefáradtak Orbánba, Putyin barátja ideges és teszi az előkészületeket a választásra
Most éppen azt dobta be, hogy Trump Budapestre készül, ami nagy hátszelet jelentene a jelentős nyomás >
Economist: A koszovói választások azt mutatják, hogy a demokrácia ott szolidan működik
Mind Koszovó, mind Szerbia az Európai Unióhoz kíván csatlakozni. Több uniós tagállam politikusai azonban azt mondják, >
Jog, morál és egyéb apróságok
Sok baj okozója lehet, ha egy ország életében épp az aktuálisan legfontos kérdésben hiányzik a közös >
Trump megtanítja a világot félni Amerikától
Fareed Zakaria ítéli így meg a Washington Postban, ám ily módon eljátssza az évtizedek alatt megszerzett >
Maduro Minneapolisban
Egy nagy hazudozó egy másik nagy hazugság elemévé válik. Ez lehet költői, de nem igazságos. Ha >
Gúny az nemzetközi jogból
Trump nemzetközi jogot semmibe vevő magatartása Venezuela ügyében – és más latin-amerikai országokkal szembeni hasonló szándékai, >
Miért huny szemet Brüsszel afölött, hogy Fico etnikai kisebbségiektől vesz el földeket a Benes-dekrétumokra hivatkozva?
Ezt kérdezi az EUobserverben Tárnok Balázs, a Közszolgálati Egyetem felvidéki születésű tanára. Úgy véli: a szlovák >
Epsteintől a birodalomig: miért támadta Trump Venezuelát és fenyegette meg Grönlandot?
A venezuelai elnök elrablása nagyrészt figyelemelterelés Trump egyre növekvő hazai problémáiról – vélekedett Kim Lane Scheppele, >
Magyarország 2026-ban: Válaszút előtt
A várható áprilisi általános választás nemcsak azt mutatja majd meg, hogy a magyarok végre belefáradtak-e Orbánba >
Grönland európai, és annak is kell maradnia
A Le Monde vezércikke szerint Maduro elmozdítása után most a dán autonóm terület került Trump célkeresztjébe. >