Ma Árpád, Árpádina, Damazusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Orbán Viktor az agresszort szolgálja
Paul Lendvai úgy ítéli meg, hogy Orbán Viktor az orosz agresszort szolgálja, csakis Moszkvának segít, viszont kárt okoz az EU-nak. Ő az egyetlen politikus Európában, aki ennyiszer ellátogatott Moszkvába. Büszkélkedik azzal, hogy már 15-ször találkoztak személyesen. Azt természetesen nem verte nagydobra, hogy a háború kezdete óta immár háromszor folytattak bizalmas megbeszéléseket, de úgy, hogy arról nem értesítette előzetesen az Uniót. Nem csoda, hogy a Bizottság és a német kancellár is elhatárolta magát tőle. A magyar politikus az orosz energiaszállításokra hivatkozva igyekszik elvenni a bírálatok élét. Ám magyar szakértők rámutatnak, hogy az alacsony fogyasztói árak a masszív magyar állami támogatásnak köszönhetők, szó sincs jelentős orosz árkedvezményekről. Továbbá, hogy az út egyáltalán nem lett volna szükséges a magyar energiabiztonság miatt. Aligha tévedés feltételezni, hogy valójában a választás miatt kereste fel az orosz fővárost. Merthogy mozgósítani óhajtja híveit. Ugyanezért ment el 15 év után az ATV-be, és szerepel annyit a közösségi médiában. Szeretné ugyanis megnyerni a bizonytalan, illetve kiábrándult szavazópolgárokat. Csakhogy idáig eredmény nélkül. Magyar Péter kiváló retorikával napirenden tartja a siralmas egészségügyet és oktatást, amivel rávilágít a 15 éve regnáló Fidesz felelősségére. Arra, hogy az ország ez idő alatt az EU legkorruptabb és legszegényebb tagja lett. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
A Bizottság a 11. órában jön ki egy javaslattal, hogy rávegye Belgiumot: ne aggódjon Orbán Viktor miatt és járuljon hozzá, hogy az EU az egyik belga pénzintézetnél lévő 140 milliárd eurós orosz követelésből, kölcsön formájában segítse meg Ukrajnát. Kijev ugyanis különben jövő áprilisra fizetésképtelenné válik. De Wever miniszterelnök attól fél, hogy a magyar kormány adandó alkalommal nem járul hozzá a szankciók meghosszabbításához és akkor országa ott áll megfürödve, mert azonnal vissza kell fizetnie Moszkvának a horribilis összeget.
Az Unió áthidaló megoldásként kezdeményezi, hogy a döntést ne egyhangúan, hanem minősített többséggel hozzák meg még ebben a hónapban, és akkor Orbán nem tud vétózni. Jól értesült diplomáciai források szerint a jogi alap az alapszerződések 122-es cikkelye lenne, amely kimondja, hogy a tagok a szolidaritás szellemében a gazdasági helyzetnek megfelelően határozhatnak.
Ezt értelmezik úgy az EU jogi szakértői, hogy a hatalmas pénzügyi tét miatt kétharmad is elég a megtorló intézkedések meghozatalához, vagyis megfosztanák Magyarországot attól, hogy keresztbe tudjon tenni. Az is a terv része, hogy a hosszabbításról a jövőben nem hathavonta, hanem háromévente szavaznának.
Ha nem sikerül dűlőre jutni, az európai adófizetőknek kellene állniuk a háború költségeit, az orosz milliárdok pedig ott hevernének kihasználatlanul a belgiumi számlán
Spiegel
Korunk feltörekvő autokratái mindig szövetségre léptek a Big Businessel, mert ez volt az egyik állomás, hogy egyeduralkodók lehessenek – fejti ki a szerkesztő, Michael Sauga. Példa rá Trump és Elon Musk kapcsolata, ám az arról is tanúskodik, milyen gyorsan vége szakadhat a szuperegók együttműködésének.
De hasonló fejlemények tanúi vagyunk Oroszországban, Magyarországon, Kínában és Törökországban is. Putyin, Orbán, Hszi és Erdogan politikai megfontolásokból üzletet kötöttek a nagyvállalkozókkal. De ha úgy látták jónak, akkor félreállították azokat, ha utóbbiak keresztezték szándékaikat.
A demokrácia és az autokrácia harca gazdasági téren is folyik, az egyik térfélen van a nyugati kapitalizmus, amelynek alapja a jogállam és a hatalmi ágak megosztása. Az autokrata kapitalizmus jellemzője, hogy mindent az erős ember szab meg. Ennek megfelelően a gazdasági szereplők számára az a fontos, hogy a vezér közelébe kerülhessenek.
Az oligarcha az autokrata legjobb barátja, gyakran nem tudni, melyikük töri az utat a másiknak. A pénz és a hatalom házassága a korszerű tekintélyelvű rendszerek meghatározó jellemzője lett. Aki segíti a rezsimet, az őrült vagyonokat vághat zsebre. Aki azonban kétségbe vonja a politika elsőbbségét, az nagy kockázatnak teszi ki magát, lásd Simicska Lajost.
Az autokraták addig sikeresek, amíg modelljük csak pár ágazatra korlátozódik. De minél tovább vannak uralmon, annál gyakran terjeszkednek tovább a gazdaságban. Ily módon visszaszorítják a piacot és a jogállamot. Felvirágzik a korrupció. Trump ugyanakkor annyiban más, hogy amíg Putyinnak, Erdogannak és Orbánnak, évek, évtizedek kellettek a rendszer meghonosításához, addig az amerikai elnök láthatólag mindent egy ciklus alatt próbál tető alá hozni. De a gazdaságban már most igen tekintélyes az általa okozott veszteségek mérlege.
EUobserver
Alberto Alemanno sajnálattal konstatálja, hogy a Bizottság pont akkor szánta rá magát az amerikai minta követésére, vagyis az apparátus karcsúsítására, á la Elon Musk, amikor minden eddiginél nagyobb szükség volna egy erőskezű irányító testületre. A párizsi HEC üzleti főiskola európai joggal foglalkozó professzora szerint az intézmény leépítése arra utal, hogy hosszú távon a tagállamok által gyakorolt befolyás erősödésére kell felkészülni. Részben közvetlenül, részben a Tanács útján.
Most először fordul elő, hogy a leépítés csökkentené Brüsszel politikai szerepét, fontosságát tekintve szándékosan hátrébb szorulna a többi uniós intézményhez képest. Úgy állítják be, hogy takarékoskodni kell, és ennek leginkább a Külügyi Szolgálat fizetheti meg az árát. Ám sokat ártanának vele a földrész puha erejének.
A kontinens a hidegháború vége óta nem volt ilyen nehéz helyzetben: Kína egyre magabiztosabb, a Trump-kormányzat destabilizáló hatást fejt ki, folytatódik az orosz agresszió. Ilyen körülmények között minden eddiginél nagyobb szükség volna a Bizottságra, hogy az megszabja és megvédje az európai érdekeket.
A stratégiai autonómia azon múlik, hogy van-e olyan intézmény, amely képes a nemzeti kormányoktól, illetve külső hatalmaktól függetlenül megmondani, mi kell Európának. Ám ehelyett több kormány módszeresen vágja a fát az egyetlen ilyen testület alatt.
Az alternatíva az, hogy az EU-ból kormányközi fórum lesz ahol a legerősebbek, illetve a legrenitensebbek viszik a szót. Vagyis a tét az, képes lesz-e az Unió megőrizni politikai autonómiáját, hogy meghatározza az utat a közösség számára a rábízott nemzeti szuverenitás alapján.
Bloomberg
A szerkesztőség azt ajánlja az európai vezetőknek, hogy ha ki akarják védeni a globális populista hullámot, akkor kapcsoljanak rá a gazdaságban, mert az jelenleg nem képes szavatolni a jólétet, márpedig ezen múlik a politika jövője. Az utat kijelölte Draghi, az EKB volt elnöke a tavaly készült jelentésben.
Csakhogy nem hallgatnak rá: a közösségi költségvetés alig-alig nő, nemigen van példa az együttes kölcsönfelvételre és nincs összehangolt, likvid kötvénypiac. Az alapvető gond azonban az, hogy a nemzeti kormányok nem kívánják átengedni Brüsszelnek az ellenőrzést.
Attól félnek, hogy az EU elherdálja a pénzüket, pedig éppen elég eszköz van a kezükben, hogy ne kelljen félni ilyesfajta aggályok miatt. Az olyan, kritikus útelágazásoknál, mint az adósságválság, vagy a járvány, a tagállamok bizonyították, hogy félre tudják tenni saját érdekeiket és képesek hatékonyan együttműködni.
Jelenleg politikai válsággal néznek szembe: jobboldali populisták meglovagolják a rossz vezetés miatt érzett tömeges elégedetlenséget. Máris nagymértékben képesek gátolni, hogy a középpártok megfelelően irányíthassanak. Hogy az EU hatékonyan működjön, az kiemelkedően fontos a tagországok számára.
Bloomberg
Mark Champion úgy gondolja, hogy az EU nem jelent megfelelő támaszt Ukrajna számára, miközben összejátszik a két nagyhatalom: az Egyesült Államok és Oroszország, hogy saját hasznára felszabdalja a kontinenst. A szemleíró szerint azonban az legalább jó, hogy az európai vezetők felismerték: magukra vannak utalva a háború ügyében. Ám sokat nem tudnak tenni.
Hiszen az Unió azért alakult, hogy a tagok között ne legyen többé háború, de amikor külső fenyegetés ellen kellett védekezni, akkor sorra kudarcot vallott. A külpolitikai ugyanis javarészt nemzeti hatáskör, a döntéseket viszont egységesen kell meghozni. Az eredmény többnyire zűrzavar és bénultság. Ezért nem sikerül most sem előrelépni a Belgiumban rekedt orosz állami vagyon ügyében.
Oroszország részben a ritkafémekkel igyekszik levenni a lábáról Trumpot Ukrajna kapcsán. Ha Európa labdába akar rúgni a geopolitikában, akkor a külpolitikát el kell különítenie az Uniótól. Ha lehet, akkor a NATO-n belül kell határozni, de ha az sem megy, alkalmi koalíciókban.
Ám először is újra fel kell fegyverkeznie a földrésznek. Azon kívül fenyegetésnek kell tekintenie a putyini Oroszországot és ilyen alapon össze kell fognia. El kell takarítania az útból az olyan akadályokat, mint Magyarország és meg kell találnia a mechanizmust a belső viszályok megoldására. Azaz fenn kell tartania a belső békét, ugyanakkor erőt kell sugároznia kívülre. Ennél nagyobb feladat talán nem is hárult a földrészre a Molotov-Ribbentrop-alku óta.
The Times
Putyin úgy gondolja, hogy a Nyugat befejezte Ukrajnával, de Moszkva arra törekszik, hogy tartósítja a válságot, mert tudja: ez esetben a NATO-országokban erősödik az elégedetlenség a védelmi költségek miatt. Az elemző, Roger Boyes rámutat, hogy ugyanakkor az USA már Karácsonyra tűzszünetet igyekszik összehozni.
Azt úgy állítaná be, mint alapot a békemegállapodáshoz, habár a részletek bizonytalanok. Ezzel szemben Putyin azon dolgozik, hogy Trumpont bevonja a folyamatba, vagy ha az nem megy, akkor addig húzni az időt, amíg az amerikai elnök bele nem un. Ez esetben Moszkva kihirdetheti, hogy isten adta joga magához csatolni az elfoglalt területeket.
Túl ezen hármas csapást mérne: 1. a NATO keleti határán a permaválság övezetét alakítaná ki, ezáltal elriasztaná a szövetséget attól, hogy kiterjessze befolyását. 2. Leállítaná az európai újrafegyverkezést, mert reményei szerint még egy rossz békeegyezménnyel is a magasabb védelmi kiadások ellen lehetne hangolni a nyugati választókat. Azon felül a szélsőjobb ugyanazt szajkózza, mint a szélsőbal: a katonai-ipari komplexum tartja kézben az európai politikát.
3. A háború segítségével újradefiniálná a Nyugatot. Már is új kelet-nyugati választóvonal van a NATO-belül, a keleti frontállamok, illetve a távolabbra lévő országok között.
De jelenleg úgy áll, hogy Moszkva nem tudja, miként nyerje meg a háborút, ezért próbálja elhúzni a békefolyamatot, de úgy, hogy a figyelem a nyugati ellentétekre terelődjön és ne az orosz hibákra.
New York Times
A kommentár szerint nagyon is megéri harcolni Ukrajnáért, mert a korrupciós ügy kipattanása azt jelzi, hogy el lehet számoltatni a felelősöket, bármennyire is elterjedt a közvagyon lenyúlása. Bret Stephens, a szerző szerint érdemes támogatni egy olyan nemzetet, amely a vezetői körmére tud nézni.
Putyin nem békés egymás mellett élést akar, hanem uralni kívánja szomszéd országot és az sem számít neki, hogy e cél érdekében már egy millió embert áldozott. Az ő példaképe Nagy Péter és Rettegett Iván. Önmagát történelmi személyiségnek tartja és főként olyanokkal szemben aratott sikert, akiket megvet, mert szerinte gyengék, hiúak és megvesztegethetőek.
Amikor Trump két ingatlanfejlesztőt küld hozzá tárgyalni, egyszerűen szentesíti Moszkva hozzáállását. A nagy veszély most az, hogy az orosz fél belemegy valamiféle washingtoni békeszerződésbe, és Kijevre nagy nyomás nehezedik majd, hogy rábólintson. Az ugyanis szétverné az ukrán politikát, megtörné a NATO egységét, megmentené az orosz gazdaságot, felerősíteni a földrészen a Moszkva-barát hangokat, továbbá időt adna, hogy az orosz hadsereg összeszedje magát.
Kijev azonban csak papíron létező biztosítékokat kapna. Viszont ha az USA sarkára áll, ami nem kizárt, mivel Putyin túllőhet a célon, az jelezné Kínának, hogy csak lassan a testtel Tajvan ügyében. Hiába próbálja Peking vonzó üzleti lehetőségekkel elcsábítani a Trump-családot.
De jobb, ha Zelenszkij nem ebből indul ki. Hamarosan véget ér a Pax Americana korszaka. Onnantól kezdve minden ország és régió önmagáért fog küzdeni. Hogy azt miként kell, ahhoz elég megnézni Ukrajnát, amelyet a Nyugat saját kockázatára és szégyenére hagy magára.
Die Welt
A külpolitikai főkommentátor egy amerikai befektető keserű tapasztalatai alapján óvná attól Trumpot, hogy túlságosan belelkesedjen az oroszországi üzleti lehetőségek láttán, mert rengeteg cég próbálkozott már, ám ráfizetett. Clemens Wergins idézi Sir William Browdert, aki egykor az orosz gazdaság legnagyobb külföldi beruházói közé tartozott.
Azt mondja, hogy az elején az oroszok ígérnek minden szépet és jót, mi szem-szájnak ingere, de ha már odavitted a pénzed, akkor szakmányban lopnak és hazudnak. Az elemző hozzáteszi, hogy Moszkva már az elnök hatalomra lépése előtt kidolgozta, miként fogja becserkészni gazdasági ajánlatokkal az ukrán kérdés megoldása érdekében.
Először is a megbízottak telebeszélték az amerikai partnerek fejét, hogy a tengerentúli cégek megfogják isten lábát, ha érdekeltségeket létesítenek orosz földön. Ezen túlmenően orosz oligarchák részesedést ajánlottak amerikai vállalatoknak az orosz olaj- és földgázkincsből.
Csakhogy a Fehér Ház az üzleti haszon reményében Amerika, Európa és Ukrajna érdekeit teszi kockára. Ezen túlmenően hajlandó elárulni európai és ukrán szövetségeseit. Dietrich Bonhoeffer, a nácik által kivégzett evangélikus teológus mondta egykor, hogy az ostobaság veszedelmesebb, mint a gonoszság. Nos, a Trump-kormányzat a jelek szerint egyikben sem szűkölködik.
Wall Street Journal
A vezércikk több tanulságot is lát abban, hogy Kína revolverezni próbálja Japánt, noha annak új kormányfője nem tett mást, mint kimondta az igazságot: ha Peking megtámadja Tajvant, az létveszélybe sodorja a felkelő nap országát. A Kínai Kommunista Párt most dúl-fúl: kivezényelte a haditengerészetet és gazdasági szankciókat rendelt el.
Felhívására a kínai turisták hozzávetőleg félmillió repülőjegyet mondtak le, ami érzékeny veszteség a japán idegenforgalomnak. Továbbá visszaállította, hogy Japán nem szállíthat Kínába tengeri herkentyűket.
Úgy tudni, hogy a minap Hszi egy órán át beszélt telefonon Trumppal és 30 percen keresztül csak a Japán és Tajvan miatti sérelmeit sorolta. De még aggasztóbb, hogy az amerikai politikus ezek után állítólag felhívta Takaicsit és arról győzködte, hogy az ne provokálja Pekinget.
Pedig a miniszterelnök asszony fején találta a szöget, amikor kifejtette, hogy ha elesik Tajvan, akkor Kína onnantól kezdve sakkban tarthatja országát, mert blokkolni tudja az élelmiszer- és energiaszállítások szempontjából alapvető tengeri útvonalat. Szétesne a nyílt tengeri kereskedelem amerikai stratégiája és a csendes-óceáni szövetségi rendszer.
Viszont az erőszakos kínai fellépés előrevetíti: mi volna akkor, ha átvenné a tengerek ellenőrzését a térségben. Ugyanakkor Washington nem nélkülözheti Japán segítségét, ha elejét akarja venni a legrosszabb kínai törekvéseknek.
FT
Trump a maga módján akar rendszerváltást Venezuelában, de hogy az elnök ennyire rákattant az országra, abban visszatükröződik az egész külpolitikája. Hazai megfontolások vezérlik, a közösségi médiában fejti ki álláspontját, nagy ívben tesz a jogra és erkölcsre.
A kérdés az, meg tudja-e úgy buktatni Madurót, hogy nem küld katonákat a közép-amerikai országba – mutat rá a vezércikk.
A térségbe kivezényelt haderő nem elegendő a szárazföldi invázióhoz. Ezért most az elnök fenyegetéssel igyekszik kipiszkálni a nyeregből venezuelai kollégáját. A történelem során az USA elsősorban puccsokkal kényszerítette távozásra a régióban a neki nem tetsző kormányokat. A fegyveres beavatkozások általában balul sültek el, lásd a partraszállást a Disznó-öbölben.
Ha a venezuelai erős ember fegyveresen ellenáll, Washington nehezen tud kihátrálni a válságból. Ezért nő az esélye, hogy hatalmas kudarcot vall. Ugyanakkor a hadügyminiszter alighanem megússza, hogy sorozatban lövet ki vélt kábítószercsempész hajókat, ami persze illegitim.
De már sikerült tönkretennie az amerikai hadsereg csapatszellemét és ezen az sem segít, ha elbocsátják. Azon kívül az USA-t olyasvalaki vezeti, aki a tábornoki karon belül nem sok tekintélyt élvez. Ugyanakkor azt üzeni a vezérkarnak, hogy a törvény a pipogyáknak való.
Le Monde
Az amerikai elnök visszatér ahhoz a gyakorlathoz, hogy gátlástalanul alkalmazza az erőt a nemzetközi kapcsolatokban, továbbá olyan követelésekkel áll elő, amelyek korábban az autoriter vagy bukott rezsimeket jellemezték. Emellett sorozatban ad kegyelmet.
Kezdődött azzal, hogy az azóta megbukott 28 pontos béketervben teljes amnesztiát hirdetett a viszályban érintett felek számára. Azaz egyenlőségjelet tett az agresszor és áldozat közé. Majd bejelentette, hogy mentesíti a büntetés alól a volt hondurasi államfőt, akit egy amerikai bíróság 45 évre ítélt, miután tonnaszámra csempészett kábítószert az Egyesült Államokba.
Netanjahu maga kezdeményezte, hogy az államfő hagyja futni, korrupciós ügy ide vagy oda, mert „csökkenteni kell a feszültséget és elő kell mozdítani az általános megbékélést”. Ha megússza, az persze leginkább a saját politikai jövője szempontjából kedvező a sorsdöntő választás közeledtével. Így nem kellene azért sem felelnie, hogy a Hamász elkövethette az október 7-i mészárlást.
Hogy az amerikai fél úgy hiszi: a háborút be lehet fejezni minden felelősségre vonás nélkül, nos, az brutális szakítást jelent az igazságosságért vívott több évtizedes harccal. De Trump eddig már 1600 embert részesített kegyelemben. Az ipari méret azt tükrözi, hogy vereséget szenvedett a demokrácia, és ezt csak gerjeszti a törvények semmibe vétele.
Következő cikk: A bazdmeg ugyanis nem kiszólás, ez a kormányzati gondolkodás gyári állapota
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Politico: Orbán Viktor, a Fejfájás
A portál a 12. helyre rangsorolja Orbán Viktort azoknak a közéleti személyiségnek a sorában, akik az >
Miért szereti Oroszország az új amerikai nemzetbiztonsági stratégiáját
Az új nemzetbiztonsági stratégiában nincs semmi olyan, aminek meg kellene ráznia az európai vezetőket, habár Oroszország >
Putyin öngólt rúgott, mert el kellett volna fogadnia Trump békeajánlatát
Simon Tisdall véli ezt így a Guardianben. A külpolitikai elemző azt érzékeli, hogy a háború keményen >
A világban eljött a ragadozók órája
Miután Trump és Putyin szakítani kívánnak a liberális, civilizált Európával. Moszkva helyreállítaná a nagyorosz birodalmat és >
És a nép csak áll és bámul
A választási színtér égbekiáltóan egyenlőtlen, ugyanakkor a választási rendszer, bár a részletei komplikáltak – töredékszavazatok, győzteskompenzáció >
Feminizmus Orbán módjára: Miért szavaznak a nők a Fideszre?
Orbán Viktort igen sajátos feminizmus jellemzi, épp ezért feltűnő, hogy a nők igen nagy számban voksolnak >
Pancsova olaja
A nemzetközi szerződéseket írásban kötik. Amit nem írásban kötnek meg, az nem szerződés.1 Annak pedig, hogy >
Évekbe kerülhet Szerbiának az olajfinomító bezárása
A szerb jegybank volt elnöke úgy gondolja, hogy évekre visszavetheti az ország gazdaságát, ha az amerikai >
A trumpi világ azt hiszi, hogy Európa elárulta a Nyugatot
A földrészen a politikai közép kormányai ellenben joggal szimatolnak csapdát. Félnek attól, hogy az elnök ellenségként >
A bazdmeg ugyanis nem kiszólás, ez a kormányzati gondolkodás gyári állapota
A gondolkodásuk indulatszerkezete ez. A mondat ritmusa ez. A politikai reflexeik mélyén ez az egyetlen artikulálható >
Orbán Viktor az agresszort szolgálja
Paul Lendvai úgy ítéli meg, hogy Orbán Viktor az orosz agresszort szolgálja, csakis Moszkvának segít, viszont >
Tükörvádaskodás
Még 4 és fél hónap, hogy utána egy új ügyészséggel ezek a szennylapok és szenny emberek >