Ma Árpád, Árpádina, Damazusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Orbán Viktor háborúellenes roadshow-ba kezd, miközben Magyarország a 2026-os választásokra készül
Magyarországon magasabb fokozatba kapcsol a kampány, Orbán háborúellenes roadshow-ba kezd, Ukrajnát állítja a Fidesz-hadjárat középpontjába, mivel pártja a megélhetési költségek válsága miatt szorul vissza a közvélemény-kutatásokban. Üzenete jelenleg az, hogy Európa rosszul teszi, amikor támogatja Kijevet.Így foglalja össze a helyzetet a Guardianben Rutai Lili és Oliver Holmes, akik kitérnek arra is, hogy a hatalomnak jól jött a washingtoni látogatás, mivel gazdaságilag eléggé képlékenyek az állapotok. Bennfentesek szerint a kormányfő arra akarta rávenni az elnököt, hogy Budapesten találkozzon az orosz államfővel. Bírálói szerint azonban túlságosan is összeszűrte a levet Putyinnal, ezért igazából a Kreml trójai falova. Róna Dániel, a független 21 Kutató Központ igazgatója úgy nyilatkozott, hogy a Fidesz a választást népszavazássá alakíthatja át a háborúról és a külpolitikáról. Bódi Mátyás, a Választási Földrajz nevű elemző csoport szakértője azonban nem biztos abban, hogy ez sokat segít, amikor rengeteg ember számára ennyire alacsony az életszínvonal. Magas az infláció, nagy gondok vannak az egészségügyi ellátással, súlyosbodnak az oktatás bajai – mindezeken a területeken a szavazópolgárok jobban bíznak a Tiszában. Bódi azt is megjegyezte: nem látni, hogy nyerni lehetne a külpolitikára épülő kampánnyal. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FT
Annak idején, Franco halála után megerősödött a demokrácia a világban, 50 év elteltével viszont azt látni, hogy pont az ellenkezője zajlik: tavaly a Föld lakosságának 74%-a autokráciában élt. A rendszerváltás idején a spanyolok tanácsokkal segítettek Magyarországnak legyűrni a tekintélyuralmat, ám azóta az illiberalizmus vonzóbbá vált – mutat rá Simon Kuper, aki dél-afrikai származású, Franciaországban élő újságíró.
Az autokráciákat úgy jellemzi, hogy azok az erőszak helyett immár a dezinformációra helyezik a hangsúlyt. Nincsenek véres puccsok, rendszeresek a választások. Az ilyen pártok a szabályok megváltoztatásával szilárdítják meg hatalmukat, lásd Orbánt és Erdogant. Ritkán csapnak oda az ellenfeleknek.
A közgazdász Christopher Blattman kimutatta, hogy az intézményesült tekintélyuralmak, ha nem egy emberre épülnek, átlagban ugyanolyan gazdasági növekedést produkálnak, mint a demokráciák. Sokan elfogadják a despotákat, ha azok teljesítenek. Ám amikor demokráciát követelnek, ahogy az Belaruszban történt 5 éve, általában van kéznél egy megfelelő partner, Oroszország, Irán vagy Kína, amely segít szétverni a mozgalmat.
De van ok a reménykedésre: az önkényurak sem élnek örökké. Ha Erdogan lelép a színről, Törökország felszabadulhat. Putyin utódja viszont várhatóan autokrata lesz, ám visszafoghatja a rezsim exportját. Ha Amerikában bukik Trump, az elősegítheti másutt a jogállamot. A múlt heti választás megmutatta az elnök gyengeségét.
A feltörekvő demokráciák tanulhatnak Spanyolországtól. Így azt, hogy az ellenzéknek egységesen fel kell sorakoznia a demokratikus viszonyok mögé, amelyek legfőbb támogatói potenciálisan az európaiak. És ahogy egykor visszamenetbe kapcsolt a demokrácia, ugyanez lehet a sorsa a tekintélyuralomnak is.
FAZ
Trump ugyan átmeneti mentességet adott Magyarországnak, de egyre szorosabbra vonja az energiapolitikai hurkot Európa nyaka körül. A cél az, hogy a földrész álljon el az orosz olaj és gáz vásárlásától, viszont vegyen Amerikától cseppfolyósított földgázt. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ily módon a kontinens Oroszország után az USA-val szemben kerülhet függő viszonyba – jelenti Bécsből Andreas Mihm.
Úgy értékeli, hogy az elnök nagyvonalú volt Orbán Viktorral szemben, simán túllépett azon, hogy nem igaz a magyar érv, miszerint nincs más forrás az olaj beszerzésére, csak a Barátság-vezeték. Az viszont alighanem muzsika volt füleinek, amikor a vendég megígérte, hogy 600 millió dollárért vesz mélyhűtött gázt a tengerentúlról.
A washingtoni szankciók miatt lázasan keresi a kiutat a helyzetből a szerb, a bolgár és a román kormány. Úgy hírlik, hogy a MOL venné át Szerbiában a NIS olajtársaság orosz tulajdonának egy részét, így a Lukoil-hányad 50% alá csökkenne. Sietni kell, mert a készletek már csak nem egészen 10 napig tartanak ki.
Bulgáriában állami irányítás alá helyezték a Lukoil burgaszi finomítóját és a hozzátartozó kúthálózatot. A törvény 32 másodperc alatt megszületett. A románoknál szintén új gazdát keresnek az orosz óriáscég 320 töltőállomásának, az ország 3. legnagyobb olajfeldolgozójának, ráadásul a vállalatnak kitermelési joga van a Fekete-tengeren.
A törökök sokat profitáltak az orosz energiahordozókból, ezért ők is kivételes elbánást kérnek a Fehér Háztól. Ezzel együtt nézik, honnan lehetne pótolni a kieső mennyiséget és nem véletlen, hogy az USA-ban akadtak nyomra.
A Raiffeisen International egyik szakértője szerint az új LNG-kikötők építése az Adrián és az Égei-tengeren, valamint a tervezett romániai gázkitermelés fokozza az energiabiztonságot. Ennélfogva jó esetben két év múlva már szinte semmi szükség nem lesz a Török Áramlat vezetékre. De akkor jön a képbe, hogy Európa kiszolgáltatott lehet Amerikával szemben, azaz csöbörből vödörbe kerül.
FAZ
A német védelmi miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy Putyin cseppet sem titkolja: birodalmi álmokat dédelget. Számára a nyugati szabadság, rend, teljesen jelentéktelen, ám erre a fenyegetésre gyorsan és egyértelműen reagálni kell. Meg kell erősíteni a demokráciák védelmi képességét. Pláne hogy évtizedeken át elhanyagolták a hadseregek fejlesztését, a fegyverzet részben elavulttá vált, a létszám hihetetlen mértékben csökkent.
Pistorius szerint azonban szó sincs arról, hogy a NATO ne tudna visszavágni. Nagyon is jelentős az elrettentő ereje. Azzal ugyanakkor nem ért egyet, hogy a jövő hadviselésében a drónoknak jut a kulcsszerep. Igenis szükség van és lesz a nagy fegyverzetre.
Ráadásul a drónoknál 2-3 havonta jön valami fontos technikai újítás, ami szükségessé teszi az elhárító rendszerek módosítását is. Ennélfogva semmi értelme milliárdokat költeni olyan eszközökre, amelyek azután holnaputánra elavulnak a raktárakban. Azt kell elérni, hogy szükség esetén a legkorszerűbb változatokat tömegesen lehessen gyártani.
A politikus a hosszú interjú során visszatért oda, hogy Moszkvában van egy nagy ellenfél, aki kíméletlenül és imperialista módon lép fel. Fel kell készülni az ellene megvívandó háborúra, a megfelelő hadfelszerelések rendszerbe állításával. Most olyan szakaszban vagyunk, amikor minden eddiginél fontosabb az elriasztás, Ideértve a gazdaság területét is.
Die Presse
A Bundeswehr müncheni akadémiájának egyik neves professzora is úgy ítéli meg, hogy Oroszország szét akarja verni a NATO-t. Carlo Masala a háború befejezése ügyében három lehetőséget lát, miután Trump olyan megoldással próbálkozott, ami az ukrán állam feladásával járt volna.
1. Moszkva nyer, elfoglalja a Donyec-medencét. 2. Fegyverszünet a jelenleg megszállt terület mentén, ez megfelelne Kijevnek, Európának és részben az Egyesült Államoknak is. Ám ebbe az oroszok nem mennek bele, mert ők igényt a tartanak a térség azon részére is, amelyet nem sikerült kézre keríteniük. Az meg Zelenszkijnek elfogadhatatlan.
Katonastratégiailag az is katasztrofális volna, ha az ukránok nem kapnának biztonsági garanciákat. Mert anélkül az oroszok viszonylag egyszerűen megindulhatnának Kijev felé.
3. Gazdasági eszközökkel annyira felsrófolni a háború árát, hogy a Kremlnek ne legyen más választása, mint a harcok leállítása. De Putyin egyelőre nem kíván tárgyalni, ragaszkodik maximális követeléseihez. Így ahhoz, hogy a NATO, illetve az USA vonja ki csapatait Kelet-Európából, sőt talán még Koszovóból is. Hadseregét már a háború utáni napra készíti fel.
Uralni kívánja a földrész egy részét. Európa azonban nem tud Amerika nélkül megfelelően védekezni.
The Times
Mark Galeotti nem gondolja, hogy Pokrovszk küszöbön álló eleste megfordítaná az egész háború menetét, habár az biztos, hogy propaganda győzelmet jelent az oroszok számára. A neves szakértő szerint a város sorsa nem kérdéses, mert már három oldalról körbezárták és a támadók mind inkább beszivárognak a település középpontjának közelébe.
Hogy utána merre folytatódnak a harcok, az nem egyértelmű, a Donyec-medence megerősített nagyvárosai bizonyosan ellenállnak. Nyugati megfigyelők úgy vélik: sokkal tovább tart majd őket bevenni, mint Pokrovszkot.
A következő csata azonban alighanem Washingtonban zajlik. Putyin ugyanis részben azért összpontosított 150 ezer embert a város elfoglalására, mert Trumpnak kívánt üzenni. Az amerikai szankciók célja az, hogy rávegye Moszkvát olyan engedményekre, amelynek eredményeként a Fehér Ház kijelentheti: lehetséges a békekötés. Vagyis az elnök igazolhatja, hogy tényleg a megállapodások nagy mestere.
Ezért akar az orosz államfő az amerikai kolléga orrára koppintani, hogy ti. ő a győztes. Ám lehetetlennek tűnik, hogy Zelenszkijt rá lessen venni olyan békére, mint amit az Egyesült Államok akar. A Kreml mégis bízik ebben az eshetőségben.
Az egyenlethez hozzátartozik, hogy ha rossz az időjárás, akkor nem szállhatnak fel a drónok és azt megszenvedik az ukránok. Télen arra kell számítani, hogy mennek tovább a kemény harcok, ezúttal nem lesz szünet. Már látszik, hogy Kijevnek egyre nagyobb gondot okoz az emberhiány. Az elszántság ugyanis nem csupán előny, hanem hátrány is.
Zelenszkijék ugyanis vesztett ütközetek esetén sem vonulnak vissza, sőt máshonnan csoportosítanak át erősítéseket. Márpedig immár veszélyesen kevés a katonájuk és egyelőre nem tudták elnyerni Trump támogatását.
Wall Street Journal
E pillanatban nem látni a kiutat, miként lehetne felszabadítani Ukrajna számára a Belgiumban visszatartott orosz állami követeléseket, mert a De Weber-kormány nem szeretné, hogy adott esetben neki kelljen állnia a jó 200 milliárd dolláros cechet. Az ugyanis elvinné az ország GDP-jének egyharmadát.
Mint ismeretes, a Bizottság terve az, hogy életmentő segélyként kölcsön formájában folyósítaná Kijevnek a pénzt és azt csak akkor kellene fizetni, ha Oroszország kárpótlást nyújt a háborúért, ami minden, csak nem valószínű.
A dolog azért rendkívül sürgős, mert az ukrán vezetés tavaszra csődbe juthat, így folyik a versenyfutás az idővel. A belgák viszont félnek, hogy az oroszok jogi úton rajtuk verik le a kintlévőséget. Az EU azzal igyekszik megnyugtatni őket, hogy a többiek garantálnák: szükség esetén lesz miből pótolni a pénzt. Csakhogy – kérdi a belga fél – mi van akkor, ha kiderül, hogy a javasolt út nem járható, vagy ha az USA és Oroszország olyan egyezséget köt, amely előirányozza a kihelyezett orosz jegybanki forrás hazautalását.
Spiegel
Napjaink egyik leghíresebb tényfeltáró újságírója tisztában van azzal, hogy rajta van Putyin halállistáján, vagyis hogy Moszkva emberei vadásznak rá és bolgár társára, Christo Grozevre. Az orosz Roman Dobrohotov úgy nyilatkozott, hogy ennél rosszabb már nem is lehetne számukra a helyzet, nem tudják, mennyire biztonságos menedék az Egyesült Államok.
Moszkvának az a baja velük, hogy sorra derítik ki, kik az orosz halálkommandó tagjai. Azaz kik mérgezték meg a kettős ügynök Szkripalt, valamint Navalnijt. Azt is megtalálták, hogy annak idején egy orosz BUK-rakétarendszerrel lőtték le a Donyec-medence fölött a maláj utasszállító gépet.
Az ellenséges ügynökök egy ponton már nagyon is a sarkukban voltak, ezért a két oknyomozó újságíró legfeljebb már csak videó kapcsolat segítségével vesz részt konferenciákon. Annál is inkább, mert lehet, hogy már nem érvényes az íratlan megállapodás, amelynek értelmében Oroszország és az Egyesült Államok senkit sem támad a másik ország területén.
Egyre több jel utal arra, hogy az oroszok sorra dobnak át embereket az USA-ba. Nem lehet megjósolni, miként reagál rá az amerikai kormányzat.
Hogy honnan szerzik az értesüléseiket, arra az emigrációban működő „The Insider” portál főszerkesztője azt válaszolta, hogy az orosz közigazgatás és szolgáltatás jobban digitalizált, mint a németországi. Vonatjegyet sem lehet venni a személyi adatok megadása nélkül. Viszont nagy a korrupció, szinte minden eladó.
Ők azonban a veszély ellenére is folytatják. Ismerik ugyanis azt a közmondást, hogy ha már egyszer megragadtad a tigris farkát, akkor kockázatosabb elengedni, mint továbbra is tartani. Jelenleg az orosz hibrid háborúra összpontosítanak, már nagyon közel jutottak ahhoz, hogy feltérképezzék az egész rendszert.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Politico: Orbán Viktor, a Fejfájás
A portál a 12. helyre rangsorolja Orbán Viktort azoknak a közéleti személyiségnek a sorában, akik az >
Miért szereti Oroszország az új amerikai nemzetbiztonsági stratégiáját
Az új nemzetbiztonsági stratégiában nincs semmi olyan, aminek meg kellene ráznia az európai vezetőket, habár Oroszország >
Putyin öngólt rúgott, mert el kellett volna fogadnia Trump békeajánlatát
Simon Tisdall véli ezt így a Guardianben. A külpolitikai elemző azt érzékeli, hogy a háború keményen >
A világban eljött a ragadozók órája
Miután Trump és Putyin szakítani kívánnak a liberális, civilizált Európával. Moszkva helyreállítaná a nagyorosz birodalmat és >
És a nép csak áll és bámul
A választási színtér égbekiáltóan egyenlőtlen, ugyanakkor a választási rendszer, bár a részletei komplikáltak – töredékszavazatok, győzteskompenzáció >
Feminizmus Orbán módjára: Miért szavaznak a nők a Fideszre?
Orbán Viktort igen sajátos feminizmus jellemzi, épp ezért feltűnő, hogy a nők igen nagy számban voksolnak >
Pancsova olaja
A nemzetközi szerződéseket írásban kötik. Amit nem írásban kötnek meg, az nem szerződés.1 Annak pedig, hogy >
Évekbe kerülhet Szerbiának az olajfinomító bezárása
A szerb jegybank volt elnöke úgy gondolja, hogy évekre visszavetheti az ország gazdaságát, ha az amerikai >
A trumpi világ azt hiszi, hogy Európa elárulta a Nyugatot
A földrészen a politikai közép kormányai ellenben joggal szimatolnak csapdát. Félnek attól, hogy az elnök ellenségként >
A bazdmeg ugyanis nem kiszólás, ez a kormányzati gondolkodás gyári állapota
A gondolkodásuk indulatszerkezete ez. A mondat ritmusa ez. A politikai reflexeik mélyén ez az egyetlen artikulálható >
Orbán Viktor az agresszort szolgálja
Paul Lendvai úgy ítéli meg, hogy Orbán Viktor az orosz agresszort szolgálja, csakis Moszkvának segít, viszont >
Tükörvádaskodás
Még 4 és fél hónap, hogy utána egy új ügyészséggel ezek a szennylapok és szenny emberek >