Ma Árpád, Árpádina, Damazusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Ukrajna korábban a Nyugat védőbástyája volt, mostanra viszont már Putyin ugródeszkája
Így vélekedik Sylvie Kauffmann, a Le Monde volt főszerkesztő, aki azon tanakodik, vajon kész-e a háborúra a demokratikus közösség. A válasza az, hogy Finnországot leszámítva egyértelműen nem, habár a lengyelek is elrendelték, hogy mindenki állítson össze túlélő készletet. Jól mondta Donald Tusk, hogy ez egész Európa háborúja, miközben az már teljesen kicsúszott az ellenőrzés alól. De változik a légkör, ma már nagyon is valós lehetőség, hogy Oroszország össze fog csapni a NATO-államokkal. A viszály javában zajlik hibrid hadviselés formájában, sőt egyre erősödik. Nem kérdés, hogy az orosz elnök imperialista terveket forral. Ezt most már a földrész vezetői is látják. Hírszerzési és magas katonai körökből egyre szaporodnak a figyelmeztetések, hogy ugyan a támadás csak 2030-ban várható, de az előkészületek javában zajlanak. Camille Grand, az ASD Europe nevű hadiipari egyesülés főtitkára rámutat, hogy át kell írni a számításokat, hiszen forró háború van ukrán földön, és az orosz szereplő mind inkább európai viszályba bonyolódik. Közben pedig mindennek a megkoronázásaképpen van egy amerikai szövetséges, aki többé nem hajlandó szavatolni a kontinens biztonságát. Ilyen körülmények közepette meg kell újulni technológiailag, hasznosítva a harctéri tapasztalatokat, valamint fokozni kell a katonai termelést. Már nem tűnik fantazmagóriának, amit az egyik ukrán miniszter tavaly mondott, hogy ti. az európaiak nem értik: ez az ő háborújuk is. És ez így lesz egészen addig, amíg nem érzik a saját bőrükön. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FT
Varázslatos pályát fut be Magyarországon a 4iG, habár a körülmények meglehetősen titokzatosak, hiszen egy egyszerű IT-szolgáltatóból lett jelentős tényező a hadiiparban – állapítja meg a szerző, Elettra Ardissino, aki pénzügyi kérdésekkel foglalkozik a lapnál.
Pont azt keltette fel a figyelmét, hogy Jászai Gellért cége káprázatos tőzsdei karriert futott be. A Stoxx Europe 600 az idén kenterbe verte az amerikai konkurenciát, de sehol sincs a budapesti tőzsdéhez képest. A Buxot erősen húzta felfelé pl. az OTP, amely dollárban számítva 83%-ot erősödött, lekörözte azonban a korábban nem túl jelentős 4iG, amelynek ebben az évben a pénzpiaci fellendülés 10%-a köszönhető.
Ez azért érdekes, mert 2020-tól kezdve fokozatosan terjesztette ki csápjait, először a telekommunikációs szektorra, az Antenna Hungária megszerzésével. Majd részesedést szerzett egy dróngyártó vállalkozásban, azaz akkor megvetette lábát a védelmi ágazatban. De azóta kimerészkedett az űrbe is: kisebbségi részesedést vett egy műholdakat működtető izraeli cégben.
A vezért Orbán Viktor magával vitte Trumphoz is a múlt év végén. Nagyjából az idő tájt kezdtek igazán felgyorsulni a dolgok. A kormány a nyáron bejelentette, hogy átadja a 9 hadiipari vállalatban meglévő érdekeltségét. Ez fordulat volt a javából, az ügylet értéke 238 millió dollár. Azonnal felvetődött, hogy itt valami nagyon nem stimmel, suskus van a dologban.
De a tőzsdei reakciókat elnézve, a jelek szerint a befektetők felismerték, hogy itt egy valóságos aranybánya kínálkozik. Valaki nagyon megszedi magát.
Bloomberg
A brit hírszerzés előző főnöke szerint a legfrissebb titkosszolgálati elemzések is azt támasztják alá: Putyinnak esze ágában sincs megállapodni a békéről. Richard Moore, aki 5 év után szeptemberben vált meg tisztségétől, azt látja, hogy az elnök teljes gőzzel folytatja a háborút.
Az MI6 korábbi feje, aki nem szokott interjúkat adni, azt hangsúlyozta, hogy a fennálló helyzetben az USA-nak és szövetségeseinek keményebben kell fellépniük. Merthogy Moszkva célja a szomszéd állam leigázása, az, hogy abból 2. Belarusz legyen.
A szakértő ugyanakkor azt tapasztalja, hogy változik Trump megítélése az orosz vezetőről, aki játszik a Nyugattal. Valójában még ma is hírszerző tiszt, aki a másik felet olyan helyzetbe igyekszik manőverezni, ami megfelel a Kremlnek. Ám nem szabad megengedni, hogy bejöjjön neki a szándék.
Viszont ha Kijev alulmarad, az kihat a kínaiak elképzeléseire is, mert ha azt érzékelik, hogy a nyugati fél gyenge, akkor ebből levonják a megfelelő következtetéseket a Dél-Kínai-tenger térsége, sőt lehet, hogy Tajvan számára is.
Ezért most elsősorban a harcmezőn kell segíteni az ukránokat. Pénzt kell adni nekik, hogy megnövelhessék a hadiipar termelését, hiszen bőven vannak kihasználatlan kapacitásaik. Tovább meg kell engedni, hogy használják a kapott nagy hatótávolságú harceszközöket. Azon kívül hozzá kell juttatni őket a kellő légvédelmi egységekhez.
FAZ
Roosevelt egykor Amerikáról mondta, hogy az a demokrácia arzenálja, ám ez most már egyre inkább Németországra igaz, mert van hozzá a gazdasági háttere – fejti ki közös cikkében Niall Ferguson stanfordi történész professzor, illetve Moritz Schularick, a kieli Világgazdasági Intézet elnöke.
Sajnálattal állapítják meg, hogy a német hadsereg túl lassan fegyverkezik, ezért évekbe telik, amíg el tudja rettenteni Putyint. Ha ez így marad, akkor félő, hogy részben idejét múlt harceszközökre pazarolja el az adófizetők pénzét. A katonai üzemek egy műszakban és heti öt napon át dolgoznak, ahelyett, hogy heti 168 órán át, folyamatosan végeznék a munkájukat.
Azon kívül a Bundeswehrnek összesen alig 600 drónja van, ezt a következő pár évben 10 ezerre akarják növelni - az ukránok csak az idén 4-5 millió drónt gyártanak. Ráadásul az amerikai hadi szállítások az idén a nullára esnek vissza. Ezért a német hadiparnak fel kell hagynia a manufaktúra jellegű termeléssel. A gyártást úgy kell megszervezni, hogy válság esetén fel lehessen futtatni.
Meg kell teremteni a lehetőséget a technikai újítások gyors átvételére. Végül pedig a védelmet függetlenné kell tenni az Egyesült Államoktól. Ehhez össze kell hangolni a terveket az európai partnerekkel, meg kell szervezni a közös beszerzéseket. A német államnak kell irányítania az ország hangsebességnél is gyorsabb felfegyverzését.
Fel kell ismerni, hogy a gazdaság átállítása az elrettentés része. A német ipart az európai biztonság kulcstényezőjévé kell tenni. Az persze történelmi okokból nem hangzik jól, hogy a németek fegyverkeznek, ám Oroszország egyre veszélyesebb, ráadásul kínai támogatást élvez, emiatt az európai erőfeszítések összehangolása a kor parancsa. A szabad világ érdekében radikális pragmatizmusra van szükség.
Washington Post
Az USA képes úgy segíteni Ukrajnának, hogy ne élezze ki a háborút, mert ha katonai és gazdasági támogatást ad Kijevnek, azzal kiutat kínál Oroszországnak – fejti ki Ron Wahid, a stratégiai hírszerzéssel foglalkozó cég, az Arcanum elnöke.
A minap járt az ostromlott Pokrovszkban és azt tapasztalta, hogy az ukránok a nyomasztó ellenséges fölény ellenére is állják a sarat. Miután tárgyalt az ukrán vezérkari főnökkel, még inkább megerősödött benne a meggyőződés, hogy az oroszok drágán meg fogják fizetni, ha netán beveszik a várost. Nagy véráldozatot kénytelenek hozni minden négyzetméternyi terület elhódításáért.
A háború kimenetele azonban továbbra is bizonytalan. Jogos az óvatosság, hogy Trump nem ad Tomahawk-rakétákat a védőknek. De ettől még az Egyesült Államoknak segítenie kell, ám az említett rakétákat igen nehéz hadrendbe állítani, ezért nincs értelme leszállítani azokat. Inkább olyan fegyverekre kell összpontosítani, amelyeket azonnal fel lehet használni.
Emellett Washingtonnak fokoznia kell a gazdasági nyomást a tárgyalásos rendezés érdekében. Továbbá igen lényeges a hadiipari együttműködés. A harci tapasztalatok felhasználása jól jön a későbbiekben az amerikai hadseregnek is.
Ukrajnának az eddiginél több harceszközre van szüksége, hogy megállítsa az orosz előrenyomulást. Az első lépésnek kell tekinteni a Rosznyefty és a Lukoil ellen hozott szankciókat. Erre építve el kell venni a külföldi cégek kedvét attól, hogy orosz olajat vásároljanak.
Bármiféle területi kompromisszumnak együtt kell járnia azzal, hogy mélyebb biztonsági és gazdasági integrációval hosszútávon szavatolni kell Ukrajna jövőjét. De Kijev nem kerülheti el a reformokat. A protekció és az átláthatatlan szabályozás visszatérően idegesíti az amerikai vállalatokat. A korrupció felszámolása nemzedéknyi feladat. Viszont sokkal könnyebben le lehet építeni az adminisztratív akadályokat.
Guardian
A Clinton-kormányzat volt munkaügyi minisztere végigveszi, hogy a világ leggazdagabb emberei kezükben tartják a nemzetközi sajtó, valamint a közösségi média legfőbb orgánumait, és ezáltal egyre keményebben szorongatják a demokráciát. Robert Reich szerint azonban vissza kell venni tőlük a befolyást.
Mert jelenleg az övék az X, a Paramount, benne a CBS-szel, a Facebook, az Instagram és a WhatsAPP, a Washington Post, az Amazon Stúdiók, a Fox News, a Wall Street Journal és a New York Post. Azért kellenek nekik ezek szerkesztőségek, mert nem akarják, hogy bírálni lehessen őket és más plutokratákat, azon kívül elvegyék a kedvet pl. a vagyonuk megadóztatásától. A másik oldalnak emellett meg kell küzdenie Trumppal is.
A szóban forgó milliárdosok, Musk, Bezos, Murdoch és a többiek elsősorban és leginkább üzletemberek. Nem tájékoztatni kívánják a közvéleményt, hanem pénzt akarnak keresni. Tudják, hogy az elnök károkat tud okozni nekik.
Egyre nagyobb a veszély, hogy a közvélemény nem jut hozzá a demokrácia működéséhez nélkülözhetetlen alapvető igazsághoz, mivel olyan korban élünk, amikor a gazdagság egy pár ember kezében összpontosul. Ők vásárolták fel a média kulcspozícióit és a Fehér házban olyasvalaki lakik, akinek a képén vastag a bőr, és hajlandó megszegni a törvényeket. Attól függően, hogy éppen mit szándékozik tenni: jutalmazni, vagy büntetni.
Ez ellen többféleképpen lehet védekezni: a sajtónak tájékoztatnia kell az érdekütközésekről, a szakmai szervezeteknek, felügyeleti hatóságoknak el kell érniük, hogy ez így legyen. Továbbá a versenyhatóságoknak nem szabad engedélyezniük, hogy olyasvalakik vegyék meg a legnagyobb lapokat, tévéket, rádiókat, portálokat, akik feltűnően tehetősek, nehogy saját érdekből visszaélhessenek helyzetükkel, mert az összeférhetetlen lenne.
Végül pedig az olyan lapokat kell olvasni és támogatni, mint a Guardian, amely egyetlen csúcsgazdagnak nem sem lekötelezettje. Nem hajlandó elárulni a tisztességét, hogy a milliárdosok kedvében járjon.
Die Zeit
A világ rendszerváltást él át, bealkonyult a neoliberalizmusnak, ugyanakkor a digitális gyarmatosítás korába érkezünk, nyilatkozta Sven Beckert, aki a történelem professzora a Harvardon és német nyelvterületen éppen most jelent meg könyve a kapitalizmus átfogó történetéről.
Az egyik kulcspillanatnak a 2008-as pénzügyi válságot tartja. Ennek hatására lázad elsősorban a globális jobboldal, Trumppal az élen. A hátteret a klímaválság, a hatalmas társadalmi egyenlőtlenség és a szabályokon alapuló rend szétrombolása adja hozzá. De belejátszott az is, hogy a neoliberális rendszer saját magát ásta alá, hiszen egész ipari övezetek semmisültek meg, az ott dolgozók előtt megszűnt minden perspektíva.
Mindez roppant fenyegető, bár ha a dolgok mozgásba jönnek, az azért esélyt is hordoz magában. Ugyanakkor az ellenerők, a nacionalista körök mintha a 19. század végének ipari kapitalizmusának korához igyekeznének visszatérni a védővámokkal és az imperialista tervekkel. Az amerikai elnöknél még a gyarmatosítás lehetősége is felmerül, lásd Kanadát, Panamát és Grönlandot.
A szöveg arról megy, hogy a cél az egykor volt aranykor, de ez sületlenség. A világ ma más, mint 1890-ben volt. Az ugyanakkor látnivaló, hogy illúzió volt azt hinni: a tőkés rend automatikusan elvezet a demokráciához. Képes minden elképzelhető rezsimmel együtt létezni, még fasiszta vagy autoriter mutációkkal is, példa rá Törökország és Magyarország.
Economist
Grúzia eltapossa a demokrácia utolsó zsarátnokait is, a hatalmat gyakorló oligarchikus párt törvényen kívül helyezi az ellenzéket és Oroszország oldalára áll. Sok volt demokratikus országban hosszú és kanyargós út vezetett az egypártrendszerhez, a grúzoknál ez expressz sebességgel zajlik.
Alig egy hete az ügyészség vádat emelt a vezető ellenzéki figurák ellen, köztük van Szaakasvili volt elnök is. Azért akarják őket felelősségre vonni, mert állítólag puccsot szerveztek. A büntetés akár 15 év is lehet. Aki kinyitja a száját, az egyre inkább megnézheti magát.
Az ellenzéki pártok betiltása lefutott ügynek látszik. Az igazságszolgáltatás, ideértve az alkotmánybíróságot, a Grúz Álom kezében van. A hatalommal szemben álló erők gyengék, megosztottak és sok esetbe koloncként hurcolják a korrupció és a hatalommal való visszaélés terhét – még abból az időből, amikor ők voltak kormányon.
Hogy az ország elfordul Európától, az kéz a kézben jár azzal, hogy betömörül Moszkva mögé. Elemzők szerint a Kreml tömi a pénzt az országba, hogy megsegítse a grúz gazdaságot. Papíron Tbiliszi továbbra is be akar kerülni az EU-ba, de arra számít, hogy ezt majd a saját feltételei alapján teheti meg. Merthogy a populista jobboldal nemsokára előretör a kontinensen, és akkor vörös szőnyeget terít a grúz lábak elé.
Ivanisvili, az erős ember udvarol Kínának és a MAGA-mozgalomnak is. Ám mint egy grúz elemző rámutatott: ami a lényeget illeti, nincs itt szó semmiféle szerelemről a Kreml iránt, a tét a rezsim túlélése.
Következő cikk: „A BBC-ről azt mondhat Trump, amit csak akar. De Epstein? Az az egyetlen sebezhetősége.”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Politico: Orbán Viktor, a Fejfájás
A portál a 12. helyre rangsorolja Orbán Viktort azoknak a közéleti személyiségnek a sorában, akik az >
Miért szereti Oroszország az új amerikai nemzetbiztonsági stratégiáját
Az új nemzetbiztonsági stratégiában nincs semmi olyan, aminek meg kellene ráznia az európai vezetőket, habár Oroszország >
Putyin öngólt rúgott, mert el kellett volna fogadnia Trump békeajánlatát
Simon Tisdall véli ezt így a Guardianben. A külpolitikai elemző azt érzékeli, hogy a háború keményen >
A világban eljött a ragadozók órája
Miután Trump és Putyin szakítani kívánnak a liberális, civilizált Európával. Moszkva helyreállítaná a nagyorosz birodalmat és >
És a nép csak áll és bámul
A választási színtér égbekiáltóan egyenlőtlen, ugyanakkor a választási rendszer, bár a részletei komplikáltak – töredékszavazatok, győzteskompenzáció >
Feminizmus Orbán módjára: Miért szavaznak a nők a Fideszre?
Orbán Viktort igen sajátos feminizmus jellemzi, épp ezért feltűnő, hogy a nők igen nagy számban voksolnak >
Pancsova olaja
A nemzetközi szerződéseket írásban kötik. Amit nem írásban kötnek meg, az nem szerződés.1 Annak pedig, hogy >
Évekbe kerülhet Szerbiának az olajfinomító bezárása
A szerb jegybank volt elnöke úgy gondolja, hogy évekre visszavetheti az ország gazdaságát, ha az amerikai >
A trumpi világ azt hiszi, hogy Európa elárulta a Nyugatot
A földrészen a politikai közép kormányai ellenben joggal szimatolnak csapdát. Félnek attól, hogy az elnök ellenségként >
A bazdmeg ugyanis nem kiszólás, ez a kormányzati gondolkodás gyári állapota
A gondolkodásuk indulatszerkezete ez. A mondat ritmusa ez. A politikai reflexeik mélyén ez az egyetlen artikulálható >
Orbán Viktor az agresszort szolgálja
Paul Lendvai úgy ítéli meg, hogy Orbán Viktor az orosz agresszort szolgálja, csakis Moszkvának segít, viszont >
Tükörvádaskodás
Még 4 és fél hónap, hogy utána egy új ügyészséggel ezek a szennylapok és szenny emberek >