Ma Erzsébet, Zsóka névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Orbán riválisai visszavonnák az autógyártók kedvezményeit
Magyar Péter gazdasági tanácsadója azt közölte, hogy győzelme esetén a Tisza visszavonná az autóipari multiknak adott mértéktelen adókedvezményeket. Kármán András szerint általában rendbe kell tenni a gazdaságot, és ennek volna része, hogy felülvizsgálnák az adórendszert, mivel a járműgyártásnak adott engedmények másik oldala az, hogy a különadók roppant megterhelték pl. a bankszektort és kifeszítették a költségvetést. A Mercedes, az Audi, a BMW, a CATL és a többi gyakorlatilag adómentességet élvez, azaz az adóterhek egyenlőtlenül oszlanak meg az egyes ágazatok között. Egyetlen más uniós ország sem tette ilyen mértékben a tétjét az elektromos gépkocsik előállítására – jegyezte meg a szakértő. Az Bloomberg összeállítása hozzáteszi, hogy a termelés visszaesése, a megélhetési költségek megugrása, valamint a széles körű korrupció gyanúja nyitotta meg az utat Magyar Péter előtt. Kármán szerint a kormány gazdaságpolitikája kiszámíthatatlanná vált, az állami finanszírozás roppant drága lett. Az ország többet költ adósságszolgálatra, mint bármely más EU-ország. Fokozatosan vissza kell venni az ágazati különadókból. A bizonytalanság a legnagyobb gond a reálgazdaságban, illetve a beruházók számára. Ugyanakkor Orbán szemszögéből a legfőbb probléma, hogy az eltelt 4 évben alig-alig nőtt a gazdaság. De – mutat rá Kármán – átlátható büdzsé esetén egy-két év alatt több százmilliárd forintot lehet megtakarítani a tartozások törlesztése során. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FT
Az EU lépéseket kíván tenni a magyar példa miatt, mert nem szeretné, ha trójai falovak kerülnének be a szervezetbe. Ezt a bővítési biztos jelentette ki, mivel Brüsszel el akarja kerülni, hogy a leendő új tagok közül bárki utánozhassa Orbán Viktort. Marta Kos szerint épp ezért akit felvesznek, annak egy pár évre próbaidőt írnának elő, és kizárnák, ha azt látják nála, hogy visszaszorul a demokrácia.
A javaslat célja, hogy eloszlassák az aggályokat, mármint, hogy más államok is a magyar útra léphetnek, ha már csatlakoztak a szervezethez. A Bizottság felülvizsgálja az egész nyitási folyamatot, amely jó egy évtizede befagyott. Több kormány ellenzi Ukrajna, Moldova és a nyugat-balkáni köztársaságok felvételét, mert félő, hogy azok egy idő után összeállnak Moszkvával és szembemennek a demokráciával, a sajtószabadsággal és a bírói függetlenséggel.
Az ellenérzések a magyar tapasztalatokból fakadnak. A biztos azt is elárulta, hogy olyan indítványok készülnek, amelyek erősebb jogállami biztosítékokat, illetve hatékonyabb mechanizmust írnának elő, hogy fel lehessen függeszteni a szavazati jogot, továbbá meg lehessen vonni alapvető juttatásokat, ha valahol alapértékek sérülnek. Ismételt jogsértés esetén ki is lehetne zárni a delikvens országot.
Kos úgy fogalmazott: Ahhoz nincs szükség Orbánra, hogy Ukrajnában és Moldovában végigvigyék a reformokat. Jelezte egyúttal, hogy szükség esetén szétválasztják a két kérelmet, mert az ukrán ügyben alkalmazott magyar vétó megakasztja a moldovai felvételt is. Azt viszont cáfolta, hogy másodrendű tagsági státusz lenne a tervezet változás eredménye.
Igen fontosnak nevezte, hogy ne torpanjon meg a bővítés lendülete, mert akkor könnyen megeshet, hogy az oroszok belopakodhatnak a hátsó ajtón a felvételre váró országokban.
Die Presse
Ez az EU soha nem tud új tagokat beléptetni, mert gyakorlatilag már most is működésképtelen, a 27-ek nem tudnak stratégiai döntéseket hozni, annyian vannak. Minden további nyitás meghaladná az erejét, ám ha valóban nyitni akar, akkor nem tudja elkerülni, hogy kétszintű legyen a tagság – állapítja meg Oliver Grimm, a brüsszeli tudósító.
A bővítés tragikus módon paradox. Geopolitikai megfontolásokból megkerülhetetlen. Ám politikai-intézményi okok miatt lehetetlen. Miközben Trump ténylegesen ágyúnaszád-diplomáciát folytat, Putyin pedig vagy bombázza, vagy az ötödik hadoszloppal tönkreteszi vélt befolyási övezetét, Brüsszel azzal a pompás ajánlattal rukkol ki, hogy vegyétek át a jogunkat és akkor egyenrangú tagok lehettek.
Ez azonban illúzió. Amíg ugyanis akárcsak egyetlen Moszkva-barát kormány is van a tagok között, addig Ukrajna és Moldova a hajára kenheti a belépést. Azon kívül az európai lakosság többsége nem pártolja a nyitást. Csak akkor lehet őket jobb belátásra bírni, ha az EU bizonyítja, hogy nem kell félniük egy béna kacsa szervezettől.
Ezért sürgősen világossá kell tenni, hogy a leendő tagok nem kapják meg rögtön az összes jogot. Nem vétózhatnak pl. a Tanácsban. Előbb ki kell érdemelni. Aki ezt igazságtalannak tartja, az vegye figyelembe, hogy senkit sem kényszerítenek a csatlakozásra. Az Unió nem tökéletes, de a legjobb megoldás, hogy megvédje a földrész érdekeit a tech bárók és a diktátorok világában.
Die Welt
Hirtelen nyersanyagvihar fenyegeti Putyint, ily módon veszélybe kerül, hogy tudja-e finanszírozni a háborút. Esik ugyanis vissza a szénhidrogének kivitele – mutat rá Brüsszelből Stefan Beutelsbacher. Finn források szerint a napi bevétel naponta már mindössze 546 millió, ami a hadsereg igényeit tekintve katasztrofálisan csekélynek tekinthető.
Az okokat a tudósító három pontban foglalja össze: főleg a feldolgozott olajszármazékok kínálata zuhant be, köszönhetően az ukrán dróntámadásoknak. Zelenszkij nyilvánvalóan úgy számol, hogy ha kevesebb a nyersolaj, az az orosz hadműveleteket is visszafogja. Azon kívül hatnak az új szankciók, így az, hogy az EU a jövő év végén leállítja a cseppfolyósított orosz gáz importját. Viszont keményebben lép fel az árnyékflottával szemben.
Úgy néz ki, hogy a következményeket máris a bőrén érzi az orosz gazdaság. És még lehet ennél is rosszabb is, mivel felbukkant a színen Trump, aki hosszas habozás után megtorló intézkedéseket rendelt el a Rosznyefty és a Lukoil ellen.
Az említett finn CREA-intézet szakértője ugyanakkor a potenciális enyhítő körülmények közé sorolja, hogy pl. Orbán Viktor a héten próbál kivételes elbánást kicsikarni az amerikai elnöktől olaj- és gázügyben.
New York Times
Az eddigi világrend kiszenvedett, nem szabad újraéleszteni – figyelmeztet Sven Beckert, aki professzor a Harvardon. Úgy ítéli meg, hogy politikai földrengés fut végig a világon, villámgyorsan gyengül a 80-as években felbukkant neoliberalizmus. Jóformán senkinek sincs fogalma, merre halad az emberiség.
Az persze jó, hogy az új helyzet egyáltalán nem új, már átéltünk protekcionizmust és állami tulajdont. Beigazolódott, hogy a kapitalizmus nem jár együtt a stabilitással. El kell fogadni, hogy a tőkés rend időnként teljesen új irányba fordul.
Az ilyen történelmi pillanatok persze nyugtalanítóak és veszélyesek. Szörnyek ütik fel a fejüket. A régi rend már kimúlt, az új még nem született meg és ilyenkor a legkülönfélébb morbid jelenségek üthetnek be – írta egykor Gramsci.
Jelenleg immár falba ütközik a neoliberalizmus egy sor tétele, amely fél évszázadon keresztül alakította az életünket. De hát a rendszer nem is ígérkezett tartósnak, hiszen válságok tarkították, fokozódott az egyenlőtlenség, egy sor országban leállt a termelékenység javulása. A szénhidrogénekre épülő civilizáció környezeti korlátai immár nyilvánvalóak.
Ráadásul a világrendnek betesz Kína gyors felemelkedése. Megkérdőjeleződik az állítólag sziklaszilárd kapcsolat a tőkés társadalom és a liberális demokrácia között. Vagy meg is szakad, amint arra példa a magyar, a török és most már az amerikai autokrácia is.
Ha az USA-ban az emberek szembe akarnak szállni az illiberális fordulattal, akkor nem ragaszkodhatnak a közelmúlthoz. Nem szabad, hogy igaza legyen Gramscinak, mert egészen közelről „morbid jelenségek” leselkednek ránk.
Der Standard
Paul Lendvai azt gondolja, hogy Oroszországnak fizetnie kell a háborúért, Európának semmi oka, hogy cserben hagyja Ukrajnát. Moszkva most az ukrán energiahálózat elleni hatalmas támadásokkal próbálja elérni azt, amit a fronton nem tudott, hogy ti. megtörje a lakosság ellenállását.
A védekezés bődületes anyagi ráfordításokat igényel, elviszi az ukrán GDP felét és mivel az USA már nem ad pénzt, az Economist úgy számol, hogy Kijev február végére források nélkül marad. De pont ezért kerül fokozottan előtérbe, hogy fel kell használni a nyugaton lefoglalt állami javakat az ukránok megsegítésére.
Európának semmi oka, hogy elgyávuljon, a védelmi kiadásai négyszer haladják meg az orosz katonai költségvetést. Gazdasága tízszer olyan erős. Elég volna a következő 4 évben a bruttó nemzeti termék 0,2%-a helyett 0,4%-ot adni a megtámadott országnak. Mindössze politikai elszántság és átfogó együttműködés szükséges hozzá.
Meg kellene végre érteni, hogy Putyin agressziója nem távoli regionális viszály, hanem sorszerű kihívás a liberális demokráciával szemben.
FAZ
Hogy Ukrajna gyorsan bekerül az EU-ba, az csupán geopolitikai vágyálom, az országnak mindenekelőtt arra van szüksége, hogy véget érjen a háború. Európának az eddiginél többet kell tennie e cél érdekében. Így értékeli Nikolas Busse, a felelős külpolitikai szerkesztő. Mert ha nem szűnnek meg a harcok, akkor nemigen lehet teljesíteni az uniós felvétel olyan feltételeit, mint a korrupció visszaszorítása.
Egyébiránt amíg ukrán földön jegelik a demokráciát, addig semmiképpen sem kerülhet be az Unióba. Nem tesz jót az országnak politikailag, hogy nem lehet választásokat tartani. Ezért is nyomást kell gyakorolni Moszkvára az invázió leállítására. Ugyanakkor továbbra is az ukránoknak szánt fegyverek szállításának kell elsőbbséget adni. A földrész ez ügyben túlságosan régen vár Amerikára.
Trump és Biden egy tekintetben nagyon is hasonlít egymásra: csak annyi harceszközt küldenek Kijevnek, amennyivel az még tartani tudja magát. A mostani elnök is azért vonakodik Tomahawk-rakétákat küldeni, amiért az elődje habozott az összes fegyverrendszer esetében.
FT
A vezércikk nagy hibának tartaná, ha új nukleáris fegyverkezési verseny indulna be a világban, mert miközben meggondolatlan nyilatkozatok hangzanak el az atomrobbantások felújításáról, sorra omlanak össze a hidegháború idején kötött korlátozási egyezmények. Hogy Trump bejelentette: újra indítják a kísérleteket, az nem csupán az oroszokat és a kínaiakat érte váratlanul, hanem a saját illetékeseit is.
Igaz, Putyin előtte azzal hencegett, hogy van két új fegyverük, de azok valójában atommeghajtású rakéták. Az amerikai elnök viszont a maga részéről mintha a robbantásokat harangozta volna be. Ám az hatalmas visszalépést jelentene, mert új fegyverkezési fordulót indíthat be.
Ez pedig különösen nyugtalanító, mivel Moszkva már többször is atomcsapással fenyegetőzött Ukrajna ellen. Emellett Kína egyre erősebb nukleáris hatalom. A Fehér Háznak párbeszédet kellene kezdenie a hadászati fegyverzetkorlátozási egyezmény kiterjesztéséről, mert az elősegítené az ellenőrzés visszaállítását. Ha itt előrelépést tudna elérni, azzal sokkal jobban rászolgálna a Nobel-békedíjra, mint azzal, hogy megtöri a fegyverkísérletek hosszú idejg tartó tabuját.
Bloomberg
Hogy Trump egy sor országban veti be a hadsereget, az próbára teszi a saját bázisát – írja Natalia Drozdiak, aki a védelmi ügyek szakértője a hírügynökségnél. Csapást mért Iránban, Jemenben és Venezuelában, most pedig Nigériát fenyegeti azzal, hogy csapatokat küld, ha ott továbbra is ölik a keresztényeket.
Úgy állítja be, hogy az amerikai érdekeket kell megvédeni, ám még saját hívei is azt várják tőle, hogy legyen visszafogottabb a külpolitikában. Hiszen eredetileg azt ígérte, hogy befejezi a véget nem érő háborúkat, távol tartja az országot a költséges fegyveres viszályoktól.
Még Steve Bannon és Tucker Carlson is a lázongók között van. A Fehér Ház egyensúlymutatványra kényszerül. Egyrészt visszanyúlna a reagani politikához, vagyis hogy az erő segítségével kényszeríti ki a békét, másrészt viszont tudja, hogy mivel kecsegtette korábban a saját táborát.
A Carnegie Békekutató egyik szakértője szerint a politikus azt a tanulságot vonta le az iráni tábornok, Kasszem Szolejmani likvidálásából, ami az első időszakára esett, hogy megúszhatja politikai ár nélkül az ilyen rajtaütéseket, illetve fedett műveleteket, ha amerikai katonák nem sérülnek/halnak meg. És hát jól sült el a legutóbb az Irán elleni támadás is.
Süddeutsche Zeitung
Idáig még egyetlen amerikai elnök sem merte megtenni azt, amit Trump, aki saját jogot alkot. Lásd, hogy háborút hirdet a kábítószercsempészek ellen, ám hogy erre felhatalmazza-e a törvény, az már édeskevéssé érdekli. Több jogkört ragadott magához, mint az összes elődje együttvéve az eltelt évtizedek során. Ezt emeli ki Reymer Klüver, az aktuális rovat vezetője.
Az amerikai drónok idáig 65 gyorshajót találtak telibe a karibi, illetve csendes-óceáni térségben, az áldozatok száma 65. Csak éppen nem volt hozzá jogi alap. A hatalom önvédelemről, fegyveres viszályról papol, minden ok nélkül. A drogbandák nem támadják az Egyesült Államokat, nem folytatnak háborút. Ily módon a Fehér Ház elmossa a határt a bűnüldözés és a hadviselés között.
Ami persze nem véletlen. A trumpi gondolatvilágban csak az a jog, amit ő annak tart. Életről-halálról dönt, ennyi abszolút hatalmat még egyetlen amerikai elnök sem mert magához ragadni.
Le Monde
Két év elteltével hatalmas a kiábrándultság Lengyelországban a kormány miatt, a koalíció bajban van, soha sem volt ekkora a veszély, hogy visszatér a nacionalista PiS, oldalán egy még szélsőségesebb szövetségessel. Ezt a helyzetjelentést küldte Varsóból Jakub Iwaniuk.
Hogy annak idején meg lehetett buktatni Kaczynsikékat, az „demokratikus csodával” ért fel, az volt az érzés, hogy helyreállnak a normális viszonyok nem csupán a lengyeleknél, hanem egész Európában, amelyet sújt a populizmus megerősödése. Csakhogy a jobboldali elnökjelölt nyári győzelme olyan ütést jelent, amiből alig-alig tér magához a demokratikus tábor.
És a polgári erőknek mintha nem lenne válaszuk. Ezért közszájon forog, hogy két év múlva ismét jön a Jog és Igazságosság, újabb csodára lenne szükség, hogy ez ne így legyen. Ráadásul az új kormány alighanem még radikálisabb lesz, mint az, amely 8 éven át volt hatalmon.
Tusk ellen dolgozott, hogy a kulcsintézmények a másik oldal kezén vannak, ezért lehetetlen volt teljes mértékben helyreállítani a jogállamot. És bár a mostani kabinetnek vannak sikerei: a befagyott uniós pénzek felszabadítása, az infláció lenyomása, valamint a szociális kiadások növelése, csak éppen ezeket borzasztó módon kommunikálta.
A miniszterelnök részéről stratégiai hibának bizonyult, hogy semmiféle egyezségre nem volt hajlandó a korábbi államfővel. Arra számított, hogy a poszt az övék lesz a júniusi választás után. Emellett a kabinet jobbra tolódott, pl. a migráció, klímapolitika és a Berlinhez fűződő kapcsolatok ügyében. A civil társadalom azonban ezt árulásként élte meg. A populistákkal szemben a demokraták nem engedhetik meg maguknak a legkisebb gyengeséget, a bátorság legcsekélyebb hiányát sem.
Következő cikk: Sokkot váltott ki, hogy Orbánék megvásárolták a bulvárlapt
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán: Nem félek elfogadni a választási vereséget
A felmérések azt mutatják, hogy Orbán - aki közel 20 évig, és az elmúlt 15 évben >
Montenegró, a sántító éllovas az EU felé vezető úton
Montenegro azt reméli, hogy jövőre befejezheti a felvételi tárgyalásokat és utána 3 éven belül felveszik az >
A Guardian véleménye Európának a szélsőjobboldal elleni tűzfaláról: egyre nagyobb javításra szorul
A Guardian szerkesztősége úgy gondolja, hogy sürgősen meg kell reparálni Európában a szélsőjobb ellen felhúzott tűzfalat, >
Tizenöt év után
Nem néztem, mert Rónai érdektelen, az összes műsora érdektelen, üres alibizás, szemfényvesztés, és az ATV is >
Orbán Viktor háborúellenes roadshow-ba kezd, miközben Magyarország a 2026-os választásokra készül
Magyarországon magasabb fokozatba kapcsol a kampány, Orbán háborúellenes roadshow-ba kezd, Ukrajnát állítja a Fidesz-hadjárat középpontjába, mivel >
„A BBC-ről azt mondhat Trump, amit csak akar. De Epstein? Az az egyetlen sebezhetősége.”
Nehéz helyzetben van a BBC, mert túl tisztességes ahhoz, hogy egyenlő feltételekkel tudjon megvívni Trumppal, utóbbi >
Ukrajna korábban a Nyugat védőbástyája volt, mostanra viszont már Putyin ugródeszkája
Így vélekedik Sylvie Kauffmann, a Le Monde volt főszerkesztő, aki azon tanakodik, vajon kész-e a háborúra >
Mit jelent Mamdani diadala?
Mamdani személye és az eddig nyilvánosságra hozott programjai jelentős kockázatokat is hordoznak a Demokrata Párt számára: >
A Guardian véleménye a Magyarországnak adott különleges Trump-bánásmódról: jöjjön a következő választás
Magyar Péter igyekszik elkerülni, hogy radikális változásokat ígérjen Ukrajna-politikában, inkább belföldi kérdésekre összpontosít, miközben azt hangsúlyozza, >
Vajon meg tudja-e menteni Trump Orbánt
Paul Lendvai azt latolgatjaa Der Standardban, vajon meg tudja-e menteni Trump Orbánt, aki a politikai túlélésért >
Jobb életre várva
Ma még nyomokban nyugati országnak mondhatjuk magunkat, de egy áprilisban győztes Orbán gondoskodna róla, hogy nyugatiságunkból >
Orbán arra számít, hogy Argentínához hasonlóan Trump őt is megmenti majd a választási kudarctól
Vagyis ez már a 2. alkalom lenne, hogy Washington kihúzza a csávából egyik jobboldali partnerét - >