Ma Erzsébet, Zsóka névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Mi különbözteti Babišt Orbántól és Ficótól?
Vannak különbségek Babiš, illetve Orbán és Fico között – mutat rá a Frankfurter Allgemeine Zeitungban Stefan Löwenstein, aki igen jól ismeri a térséget, mivel hosszú éveken át tudósított Bécsből Közép-Európáról. Úgy véli, a cseh választások győztese aligha alkot zárt harci egységet magyar és szlovák kollégájával. Prágában színes koalíció alakul: szélsőséges nacionalistákból, az EU-ellenes autósokból, a populista kormányfő pedig a leginkább ideológiamentes ANO élén áll. Budapesten máris elkönyvelték, hogy Babiš be fog sorolni az ukránellenes frontba, amelynek vezére természetesen a magyar miniszterelnök. Felidézik azokat az időket, amikor a migrációs válság idején a Visegrádi Csoport hatalmi tényezőnek számított az EU-ban. Nem kizárt, hogy ők hárman összefognak, mert be akarják biztosítani a hátukat. Főleg akkor, amikor európai intézmények és partnerek izélgetik őket a jogállamiság, érdekütközések és a korrupció miatt. Ám fontos tartalmi és külpolitikai kérdésekben már nem annyira egyértelmű köztük a nézetazonosság. Ez már kiderült Fico és Orbán között. Azon kívül Varsóban – Ukrajna miatt – jelenleg másként járnak az órák. További tényező, hogy a belpolitikában Babiš nem járhat el tetszése szerint, mint magyar kollégája, mert nincs meg hozzá a kétharmada. Elsősorban az elnök jelent ellensúlyt, aki akár fel is mentheti. Már ha egyáltalán kinevezi. Szelestey Lajos nemzetközi sajtósszemléje:
Die Presse
Csehország nem adja fel a nyugati irányvonalat, de itt azért lesznek korlátok, Újjá kívánja alakítani a V4-eket, ugyanakkor leállítaná, hogy más országokkal közösen szerezzen be lőszert Ukrajnának. Ezt emeli ki a várható prágai változások közül a tudósító, Hans-Jörg Schmidt. A kinevezéshez Babisnak még fel kell számolnia több üzleti érdekeltségét, szövetségese, a japán származású Tomio Okamura ellen pedig uszító választási propaganda miatt eljárás folyik.
Az összefogás igazodik a tömegek kívánságához és noha az ország az EU-belépéssel kötelezte magát az euró bevezetésére, most elutasítja azt. A nemet beleveszik az alkotmányba is.
Babis szeretné újjáéleszteni az eljelentéktelenedett visegrádi fórumot. Kijev számára nem adna több anyagi segítséget, de a fegyvergyárak azért köthetnének üzleteket az ukránokkal. Ez nagyjából ugyanaz, amit Fico csinál. A V4-ek ügyében kétséges, hogy a lengyelek miként reagálnak, mert ők egyértelműen Moszkva ellen vannak.
Az új prágai trió nem kívánja 5%-kal emelni a katonai büdzsét, nulla toleranciát hirdet az illegális bevándorlással szemben és átdolgozná az európai klímacélokat.
FT
Gideon Rachman szerint a szélsőjobb nyerhet Európában, de bajban van, amikor kormányoznia kell. A kontinens jövőjét a közép és a radikális jobboldal végeláthatatlan küzdelme dönti el. A lap fő külpolitikai elemzője üdvözli, hogy a holland politikai középpártok nem csupán kitartottak, hanem még a győzelmet is megszerezték. Vagyis tévedés azt hinni, hogy a szélsőjobb felemelkedése elkerülhetetlen.
Az emberek az egész földrészen dühösek és kiábrándultak, gyorsan túladnak a hatalmon lévő pártokon. Mindegy, hogy azok a hagyományos kategóriába tartoznak vagy éppen radikálisok. Megy a vetésforgó. Wilders pártja nem tudott mit kezdeni a migrációval és a lakhatási gondokkal. De nagyon valószínű, hogy legközelebb ők kerekednek felül. Ausztria ezen már túl van.
A holland, osztrák, lengyel, olasz, magyar és szlovák lecke az, hogy még az „elképzelhetetlen” is bekövetkezhet: szélsőséges pártok minden további nélkül győzhetnek. Ám az már más kérdés, hogy meg tudják-e őrizni hatalmukat. Még Orbán is le van maradva a felmérésekben.
Franciaország jár a legközelebb ahhoz, hogy átbillenjen a mérleg, lehet, hogy Le Penék két év múlva beköltözhetnek az Elysée-palotába. A németeknél alig egy év elteltével Merz igen népszerűtlen, az AfD vezet egyes közvélemény kutatásokban. Nagy-Britanniában a két nagy párt kullog Farage nyomában.
Politikai földrengéssel ér majd fel, ha a szélsőjobb valahol kormányt alakít, de hát ez már megtörtént az olaszoknál. Meloni azonban elkerülte a keményvonalas nacionalizmust, és nem szalámizza le a demokratikus intézményeket, mint Orbán és Trump. Úgy néz ki, hogy a 2. világháború óta ő lesz a 2. olasz miniszterelnök, aki kitölti az idejét. Lehet, hogy azt vetíti előre: a jövőben fokozottan megszűnik a választóvonal a közép és a szélsőjobb között.
Süddeutsche Zeitung
Az amerikai elnök lényegesen nagyobb veszélyt jelent, mint első mandátuma idején, a megválasztása óta eltelt egy évben egy sor ígéretét nem teljesítette, viszont beigazolódott vele kapcsolatban igen sok, rossz félelem. Ám ha valaki azt kérdezi, megbánták-e a polgárok, hogy rá voksoltak, akkor a válasz az, hogy igen is, meg nem is. Mindenesetre az elmúlt időszakban nem csupán az Egyesült Államok lett más, hanem a világ is rosszabbra fordult.
Így értékeli New Yorkból Boris Herrmann, megjegyezve, hogy Trump a demokrácia szétverésén dolgozik. Hogy mennyire népszerű, arról ő maga úgy nyilatkozott, hogy páratlanul. Ez azért jó hír, mert ha ő valamit kijelent, akkor annak általában az ellenkezője az igaz.
Tavaly azzal nyert, hogy az árak lenyomásával és a migránsok kipaterolásával kecsegtetett, de hogy rossz a megítélése, az nem jelenti azt, hogy legközelebb automatikusan leváltják. A republikánusoknál ugyanis csupán egy pártról rosszabb a közvélekedés: a demokratákról. Viszont a tekintélyuralomért nem a liberális társadalmat terheli a felelősség, hanem magát az autokratát.
A tömegeknek sokszor fogalmuk sincs a valós helyzetről, mert rosszul, illetve sokszor profi módon félretájékoztatottak. Trumpot úgy lehetne a legegyszerűbben megállítani, hogy kihúzzák az internet dugóját a konnektorból.
Az ellenzéki oldalon a demokrata Zohran Mamdaninak jó esélye van, hogy ma New York polgármesterévé válasszák, egy évvel azután, hogy Amerikai a legnagyobb hibáját követte el. Ő persze nem hoz megoldást a párt minden gondjára, de rájött, hogy Trumppal szemben nem az érvek jelentik a legnagyobb problémát, hanem az, hogy nem szabad bemenni az utcájába és kizárólag csakis róla beszélni. Ezzel lehet egyébként a leginkább felbosszantani az elnököt.
Bloomberg
Az USA meghódíthatja az amerikai földrészt, de elveszítheti a világot – figyelmeztet Hal Brands, a Johns Egyetem tanára, az American Enterprise Institute neves szakértője. Úgy véli, hogy a mostani kormányzat ismét a gyakorlatba kívánja átültetni a Monroe-doktrínát, hogy ti. Amerika az amerikaiaké.
A venezuelai autokrata, Washington-ellenes rezsim megbuktatása része annak, hogy helyreálljon az Egyesült Államok uralma a nyugati féltekén. Történelmi előzményekre támaszkodik, van benne stratégiai logika, de sorakozik itt egy sor megválaszolatlan kérdés, valamint komoly kockázat is.
Akkora erőket vezényeltek Venezuelához, amelyek mérte arra utal, hogy itt messze nem csupán a drogkereskedés feltartóztatásáról van szó. Madurót akarják valahogy elüldözni, éspedig abban a reményben, hogy ha ő bukik, akkor megindul a dominó. Azaz növekszik a nyomást az orosz és kínai támogatást élvező Kubára és Nicaraguára. Illetve hogy más országok gyorsan bekeményítenek a kábítószerbandák ellen.
Nem kérdés, hogy Trump valós veszélyeket érzékel, hiszen pl. Moszkva latin-amerikai diktátorokat segít, a kínai gazdasági jelenlét pedig kiegészül titkosszolgálati, illetve biztonsági törekvésekkel.
Csakhogy közben az elnök pl. a többi közt nyíltan beavatkozik Brazíliában volt kollégája, Bolsonaro oldalán. Amikor ekkora hadiflottát irányít a térségbe, Európától és a Közel-Keletről von el forrásokat. De óvatosnak kell lennie, mert lehet, hogy ha bukik Maduro, az káosszal, netán polgárháborúval jár, és az egész térséget megrendíti.
Végül nem szabad megfeledkeznie arról, hogy a régió összefogását növelnék kereskedelmi egyezmények, diplomáciai és biztonsági megállapodások. Ily módon a nyugati félteke erőd lenne egy széttöredező világban.
Wall Street Journal
A Tegyük Újra Naggyá Amerikát-mozgalom az antiszemitizmussal küszködik és mivel Vance alelnök, valamint a Heritage Alapítvány nem határolódik el tőle, a jobboldaliságot sodorja veszélybe. Így vélekedik Dominic Green, a brit Királyi Történész Társaság munkatársa. A zsidóellenesség főként a párt online véleményvezéreit jellemzi, működésük azért jelent az alelnök számára problémát, mivel ezek a körök őt akarják Trump utódjául.
Ám ha sikerül elfogadottá tenniük felfogásukat, az a véget jelenti az USA számára. Idetartozik Tucker Carlson, Steve Bannon, valamint Nicholas Fuentes. Alig egy hete az első vendégül látta show-jában a harmadikat, és ez vízválasztónak bizonyult abban a hadjáratban, amelynek célja, hogy a rasszizmus ismét comme il faut legyen.
A házigazda nem győzött bólogatni, amikor a meghívott arról beszélt, hogy Amerikát nem lehet egyben tartani, hacsak nem fektetik két vállra a szervezett zsidóságot. Tagadja a holokausztot, a teljes „árja győzelem” szükségességét hirdeti, a „katolikus tálibok” uralmát sürgeti.
A zsidóellenes rasszizmus a civilizáció hanyatlásának egyértelmű tünete. Ám a republikánusok, a jobboldaliak és a libertáriusok számára önérdek, hogy meghiúsítsák ezeket a próbálkozásokat. Csakhogy a Heritage Alapítvány elnöke kiállt Carlson mellett, és olyan nagyon azért nem határolódott el Fuentes-től. Pedig mind a kettő a megosztást terjeszti.
Washington Post
Trump és védelmi minisztere gyorsuló ütemben vonja a politika uralma alá a hadsereget, a Kongresszusnak meg kellene kérdeznie az érintett tábornokokat, hogy miért vágták ki őket egymás után. Ezt tanácsolja Max Boot, a washingtoni Külkapcsolati Tanács vezető biztonságpolitikai szakértője.
Botrányból nincs hiány a mostani kormányzatnál, de az elsikkad, ami a fegyveres erőknél zajlik. Hogy ti. a hatalom a saját eszközévé akarja tenni őket. Már kivezényelte a katonaságot és a Nemzeti Gárdát egy sor városba, és bár jó néhány bíró szerint a Fehér Ház túllépte hatáskörét, nem úgy néz ki, mintha az elnök meghátrálna.
Emellett legalább 64 állítólagos kábítószercsempészt öletett meg Venezuela partjainál és készül a Maduro-rendszer megbuktatására. Aki a tábornokok közül útjában áll, azt eltakarítja. Már több mint tucatnyian jutottak erre a sorsra. Köztük van a Déli Parancsnokság főnöke is, aki állítólag ellenezte a hajók kilövését és ezért azután volt egy feszült beszélgetése Hegseth-tel.
Holsey eltávolítása óta megszaporodtak az ilyen rajtaütések. Nyilvánvalóan sikerült olyanokat találni a helyére, akik készségesek végrehajtják Trump utasításait, még akkor is, ha ezzel a későbbiekben a haditörvényszéket kockáztatják.
Reuters
A drónvédelem szempontjából a kommentár rossznak tartja az EU által kijelölt irányt. Először is, mert az erőfeszítések nem korlátozódhatnak az Unióra. Másodszor mivel azt kell elérni, hogy a frontvonaltól távol eső országok nyújtsanak anyagi segítséget a keleti tagoknak, köztük Magyarországnak.
A szerző, Pierre Briancon szerint igazából nem is a szövetség megfelelő szervezet erre a célra, már amikor közös védelmi politikát akar, hiszen vannak semleges országot, a britek és a norvégok viszont nem is tagok. A tettre készek koalícióját kell itt igénybe venni.
A peremállamok nem viselhetik egyedül a „drónfal” költségeit. Hogy mennyit költenek katonai megfontolásokból, az változó. A magyarok 2%-ot, a lengyelet 5-öt. De együtt 65 milliárdot fordítanak a védelem erősítésére, és volna értelme, hogy a többiek részt vállaljanak e terhekből.
Közösen kellene kölcsönt felvenni. Azon kívül a drónok gyártásának fokozottan támaszkodni kellene az ukrán tapasztalatokra. A finanszírozás révén Kijev javítani tudna elhárító rendszerén, és plusz bevételhez jutna a megrendelések révén.
New York Times
Thomas Friedman egy rakás zűrzavarnak tartja Trump kínai kereskedelempolitikáját. Itt igazából minden attól függ, Amerikának milyen ütőkártyái vannak, de azok ez esetben mások, mint amiket az elnök az ingatlanbizniszben megszokott és szeret.
Gázában azért lehetett összehozni a tűzszünetet, mert a Fehér Ház ügyesek befolyásolta mind Izraelt, mind a Hamászt. Ukrajnában ugyanakkor azért sült fel, mert nem vetette be minden aduját Putyin ellen. Kína esetében azért voltak hatástalanok a vámok, mert az Egyesült Államok hebehurgya volt, nem mérte fel előre a terepet.
Ennél fogva a Hszivel lezajlott találkozó eredménye mindössze annyi volt, hogy az Egyesült Államok kikeveredett a maga ásta gödörből. Merthogy a világ 2. legnagyobb gazdasága nem a belső fogyasztás ösztönzésével igyekszik feltornászni a termelést, hanem új gyárakat épít exportcélokra. Ami, valljuk meg, eléggé felelőtlen.
Trump jól látja a gondot, csak a válasza rossz. Nincs mögötte ugyanis stratégia. És az ilyen vitákat nem nyilvánosan kell elintézni. Azon kívül nem árt körülnézni, hogy a másik fél mivel vághat vissza, márpedig a ritka földfémek fontos fegyvert jelentenek a kezében. Erre mondta azt Mike Tyson, hogy mindenkinek van valamilyen terve, amíg jól szájon nem vágják.
A vámok kivetése helyes volt, mert Kína nem tisztességes eszközöket alkalmaz a kereskedelemben. Ugyanakkor Hszi sokat kockázat, mert arra ösztökéli a Nyugatot, hogy keressen más forrásokat a kulcsfontosságú kínai export kiváltására. A folyamat már megkezdődött, bár hosszúnak ígérkezik.
Ha a vége a szétválás lesz, utána hiányozni fog a viszony.
Wall Street Journal
Trump nem a bezárkózásban gondolkodik, új világrendet akar, amire bizonyíték, hogy készül Venezuela ellen. Ezt fejti ki Walter Russel Mead, a new yorki Bard College professzora. Úgy véli, hogy normális időkben egy ilyen válság uralná a híreket, de jelenleg alig kerül be az újságok címoldalaira.
Roosevelt óta nem volt amerikai elnök, aki ekkora hatalommal rendelkezett volna. De kötélen táncol, miközben láncfűrésszel zsonglőrködik. Ily módon kibillenti egyensúlyukból az ellenfeleit és elvonja a figyelmet saját érdekütközéseiről, továbbá fényezni tudja a maga imidzsét. Van abban logika, amit csinál. Tényleg hiszi, hogy Amerika bajban van. Hogy veszély fenyegeti külföldről.
Ugyanakkor hogy le tudja gyűrni a külső és belső bajokat, ahhoz meg kellene újítani a bizalmat a kormányzat és a közvélemény között. Úgy kell meggyőznie saját bázisát, hogy megingatná annak hitét bizonyos alapkérdésekben. Ebből a szempontból Venezuela valóságos manna. A kábítószer és a migránsok forrása.
Oroszország, Kína és Irán egyaránt aktív Maduro országában, onnan próbálják megingatni az USA regionális pozícióit. Ráadásul olajkészlete nagyobb, mint Szaúd-Arábiáé. Ha sikerül leválasztani Caracast a revizionisták tengelyéről, az tartós hatással lenne a globális erőviszonyokra.
Economist
Kína örülhet, mert igen jól alakul az Új selyemút-kezdeményezés. Peking még lát lehetőséget a szegény országokban, noha Trump alaposan összezavarta a világot. Hszi nemrégiben azt fejtegette, hogy a következő öt évben nem lesz könnyű szavatolni a gazdaság fejlődését és gondoskodni a nemzetbiztonságról, mert egy csomó bizonytalanság, illetve előre nem látott tényező merül fel.
Amerika gyorsan veszít jelentőségéből piacként a kínai export számára. A forgalom csak az idén 12%-kal esett vissza. Ezzel szemben szeptemberben 15%-kal nőtt az ASEAN-térségbe, valamint Latin-Amerikába. Afrikába 57%-kal ugrott meg. A 3. világ a kínai kivitelnek immár 44%-át veszi fel. 10 éve ez az arány még 35% volt.
Az energiatervekben még mindig a szénhidrogének dominálnak. A nagy üzleteket a kínai állami cégek kötik, de egyre jelentősebb a magánvállalkozások részesedése. Persze az amerikai vámok alaposan bezavarhatnak. Viszont Kína azt reméli, hogy a globális együttműködésnek jócskán lesz geopolitikai haszna: az érintett államok Kína pártját fogják a nemzetközi fórumokon.
A fejlődő partnerek közül nem egy morog, hogy hatalmas hiányuk alakul ki a kétoldalú áruforgalomban, de nemigen találnak mást, hogy pótolják a kínai technológiát és építési kapacitást. Ezért Peking bízik abban, hogy kénytelenek támogatni az általa szorgalmazott új, alternatív világrendet.
Következő cikk: Orbán riválisai visszavonnák az autógyártók kedvezményeit
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán: Nem félek elfogadni a választási vereséget
A felmérések azt mutatják, hogy Orbán - aki közel 20 évig, és az elmúlt 15 évben >
Montenegró, a sántító éllovas az EU felé vezető úton
Montenegro azt reméli, hogy jövőre befejezheti a felvételi tárgyalásokat és utána 3 éven belül felveszik az >
A Guardian véleménye Európának a szélsőjobboldal elleni tűzfaláról: egyre nagyobb javításra szorul
A Guardian szerkesztősége úgy gondolja, hogy sürgősen meg kell reparálni Európában a szélsőjobb ellen felhúzott tűzfalat, >
Tizenöt év után
Nem néztem, mert Rónai érdektelen, az összes műsora érdektelen, üres alibizás, szemfényvesztés, és az ATV is >
Orbán Viktor háborúellenes roadshow-ba kezd, miközben Magyarország a 2026-os választásokra készül
Magyarországon magasabb fokozatba kapcsol a kampány, Orbán háborúellenes roadshow-ba kezd, Ukrajnát állítja a Fidesz-hadjárat középpontjába, mivel >
„A BBC-ről azt mondhat Trump, amit csak akar. De Epstein? Az az egyetlen sebezhetősége.”
Nehéz helyzetben van a BBC, mert túl tisztességes ahhoz, hogy egyenlő feltételekkel tudjon megvívni Trumppal, utóbbi >
Ukrajna korábban a Nyugat védőbástyája volt, mostanra viszont már Putyin ugródeszkája
Így vélekedik Sylvie Kauffmann, a Le Monde volt főszerkesztő, aki azon tanakodik, vajon kész-e a háborúra >
Mit jelent Mamdani diadala?
Mamdani személye és az eddig nyilvánosságra hozott programjai jelentős kockázatokat is hordoznak a Demokrata Párt számára: >
A Guardian véleménye a Magyarországnak adott különleges Trump-bánásmódról: jöjjön a következő választás
Magyar Péter igyekszik elkerülni, hogy radikális változásokat ígérjen Ukrajna-politikában, inkább belföldi kérdésekre összpontosít, miközben azt hangsúlyozza, >
Vajon meg tudja-e menteni Trump Orbánt
Paul Lendvai azt latolgatjaa Der Standardban, vajon meg tudja-e menteni Trump Orbánt, aki a politikai túlélésért >
Jobb életre várva
Ma még nyomokban nyugati országnak mondhatjuk magunkat, de egy áprilisban győztes Orbán gondoskodna róla, hogy nyugatiságunkból >
Orbán arra számít, hogy Argentínához hasonlóan Trump őt is megmenti majd a választási kudarctól
Vagyis ez már a 2. alkalom lenne, hogy Washington kihúzza a csávából egyik jobboldali partnerét - >