Ma Erzsébet, Zsóka névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Beleütközött a valóságba, hogy a magyar kormány vonakodik leválni az orosz olajról
Orbán azt állítja, hogy a horvát szállítási útvonal drága és nem is tudja továbbítani a szükséges mennyiséget, ám ezt Zágráb és jó néhány szakértő cáfolja. Viszont hogy Amerika bekeményít az orosz nyersolajeladások ügyében, az azzal fenyeget, hogy Magyarország számára eldugul az eddigi forrás és egyetlen lehetőségként marad Horvátország. Ám ahhoz még el kell ásni a csatabárdot vele. A zágrábi gazdasági miniszter úgy nyilatkozott, hogy a magyar vádak már szép múltra tekintenek vissza, viszont teljesen megalapozatlanok. Ők képesek akár percek alatt megnyitni a csapokat. Ilona Gizinska, a Keleti Tanulmányok Központja nevezetű agytröszt magyar-szakértője szerint a magyar fél azért kéreti magát, mivel az állami költségvetésen hatalmas lyuk tátong, ily módon fokozottan számít, hogy az orosz olaj hordónként 30 dollárral olcsóbb bármely másnál. Horvát részről ugyanakkor cáfolják, hogy 3 éve csaknem megkétszerezték volna a tranzitdíjat, ám hogy az mennyi, azt nem lehet tudni, mert üzleti titoknak számít. Susnjar, az illetékes miniszter szerint a felhasználói ár 2%-a, és minden partner számára egységes. Ezt más források is alátámasztják. Ellenben megjegyzik, hogy a magyar vezetés gyakorta igen sajátosan kezeli a tényeket. Mindenesetre a horvátok most Brüsszeltől várnak segítséget, mármint hogy közvetítsen. A legközelebbi műszaki próbára meghívták a Bizottság szakembereit. A magyaroknak ugyanakkor gyorsan kell lépniük, mert mind inkább sarokba szorulnak. Graham amerikai szenátor a héten arról beszélt, hogy Magyarország téved, ha azt hiszi, hogy az USA nem figyeli, miként próbálja kijátszani a szankciókat. A horvát miniszter pedig arról szólt, hogy a magyar politikusoknak el kell dönteniük: az Unió tagjaként kívánnak-e eljárni vagy inkább az orosz agressziót támogatják. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
A karcolat azon élcelődik, hogy főhet a feje Meloninak az eheti erős ember vacsoravendég, Orbán Viktor miatt. A látogató miatt házigazdaként fel lett adva neki a lecke, mint az egyetlen felnőttnek a populisták táborában. A magyar miniszterelnök ugyanis egy sor téves nyilatkozatot tett az út során..
Képzeljük el: a vendéglátó kénytelen idejének java részét azzal tölteni, hogy megfékezze nemzetközi csapattársait. Mindegyik bőven táplál tekintélyuralmi elképzeléseket, ugyanakkor van érzékük a drámához, ellenben igen vékony a bőr a képükön. Ha Meloni nem figyel oda, a végén még rátámadnak egymásra.
Orbán pl. bejelentette, hogy Trump túl messzire ment az orosz olaj elleni szankciókkal. Azt ígérte, hogy személyesen fogja kiverni az elnök fejéből ezt a badarságot, illetve oldja meg a helyzetet – ahogyan azt egy igazi erős ember már csak csinálni szokta.
De hogy senki se maradjon ki a szórásból, Európát is jól kiosztotta, mondván, hogy az nem rúg labdába Ukrajna ügyében. Meloni alighanem elcsüggedt ezen a ponton. De a pápa is teljesen paff lehetett, amikor a magyar kormányfő megkérte, hogy támogassa a béketörekvéseit. Alighanem vissza kellett fognia magát, nehogy megkérdezze: mit ért a másik „béke” alatt.
A Szentatya legközelebb akár felkérheti az olasz politikust, hogy közvetítsen.
New York Times
A vezércikk szerint egyetlen amerikai elnök sem élt úgy a hatalmával, mint Trump, gyakran nyíltan áthágja a törvényt, és habár az USA még messze van attól, hogy Oroszország vagy Kína legyen belőle, ám félő, hogy folytatódik a menetelés az autokrácia felé.
A vezércikk 12 pontban foglalta össze a demokrácia lebontásának fő jellemzőit, a Fehér Ház ura valamennyiben jeleskedik:
1. A tekintélyuralmak elfojtják az elégedetlenséget és a szabad beszédet. Az autoriter rendszerek általában hivatali hatalmukat vetik be, hogy megszilárdítsák uralmukat és megnehezítsék, illetve lehetetlenné tegyék az ellenzék dolgát. Ezt csinálta Putyin, Erdogan és Orbán is. Trump célja nyilvánvalóan az, hogy elhitesse a lakossággal: ára lesz annak, ha bírálni merészelik.
2. Üldözik a politikai ellenfeleket, ezt is látni már az Egyesült Államokban, ahol megdöbbentő perek indultak.
3. Megkerülik a törvényhozást.
4. A katonaságot vetik be a társadalom ellenőrzésére. Aggasztó, hogy az elnök azzal fenyegetőzik: fokozottan él ezzel a lehetőséggel.
5. Szembemennek a bíróságokkal, bár Trump a Legfelsőbb Bíróságot eddig még nem vette semmibe, és az igazságszolgáltatás jelen állás szerint vissza tudja fogni legsúlyosabb túlkapásait. De alacsonyabb szintű ítéleteken már túllépett.
6. Szükséghelyzetet hirdetnek, valótlan okokra hivatkozva. Itt jelenleg az a legveszélyesebb visszaélés a hatalommal, hogy az amerikai hadsereg minden előzetes eljárás nélkül embereket öl meg a venezuelai partoknál.
7. Kisebbségeket bélyegeznek meg. Amerika az autokraták kézikönyvéből merít, amikor azt állítja, hogy egyes polgárok másodrendűek.
8. Ellenőrzés alatt tartják a sajtót. Trump láthatólag azon van, hogy árnyékmédiát alakítson ki saját érdekében.
9. Megpróbálják átvenni az egyetemeket, mert azok a független gondolkodás és az eltérő politikai felfogás melegágyai. Orbán pl. csókosokat nevezett ki a felsőoktatási intézmények élére.
10. Személyi kultuszt alakítanak ki. A többi autokratához hasonlóan Trump is azt állítja, hogy különleges képességei vannak az ország gondjainak megoldására.
11. A hatalmat arra használják, hogy megszedjék magukat. Talán ebben hasonlít leginkább egymásra a mostani amerikai rendszer, illetve a többi tekintélyuralom és az elnök még csak meg sem próbálja leplezni, mit művel.
12. Megfirkálják a törvényt, hogy ne kelljen átadniuk a hatalmat.
A demokrácia halálának legegyértelműbb bizonyítéka, amikor az ellenzék már nem nyerhet a választáson. Az USA-ban még van szabad sajtó és független igazságszolgáltatás, milliók vesznek részt a tüntetéseken. De az ország már megindult a demokrácia-ellenes úton és a polgárok közül sokan túlságosan is félvállról veszik a fenyegetést. Még olyanok is, akik valamilyen pozícióban vannak.
Vox
A Trump szellemi hátországának tekinthető Heritage Alapítvány elnöke nyíltan védelmébe vett egy neonácit. A szóban forgó Nick Fuentes, aki véleményvezér, és akinek ez irányú nézetei régóta közismertek, közölte, hogy Hitler igazán fantasztikus figura volt, és hogy az aljas zsidókat halálra kell ítélni, ha sikerül megragadni a hatalmat.
Hogy egy ilyen figura bekerülhetett az amerikai jobboldal jelenlegi fő áramlatába, az Tucker Carlsonnak köszönhető, aki félretette ellenérzéseit és a napokban hosszú interjút készített vele. Majd most Kevin Roberts kijelentette, hogy Fuentes nem gyűlöletkeltő, akit száműzni kell a tisztességes jobboldalról, hanem a szövetség tagja, és udvariasan meg kell vitatni vele a felfogását a zsidókról, mint örök árulókról.
Merthogy az amerikai nép azt várja a MAGA-mozgalomtól, hogy a baloldali ellenfelekre összpontosítson, ne pedig a jobboldali barátokat támadja. A kommentátor, Zack Beauchamp, aki hangsúlyozza zsidóságát, úgy véli: történelmi pillanat jött el a tengerentúli konzervativizmus számára. Az irányzat ugyanis most már nem titkolja fanatizmusát, antiszemitizmusát.
Márpedig Fuentes azt állítja, hogy a zsidók gonoszak és az ország legfőbb problémáját jelentik. Így viszont meg vannak döbbenve vezető jobboldali személyiségek, mint pl. Rod Dreher, aki az Orbán iránti csodálata miatt Budapestre költözött. Tisztogatást sürget, miután kiderült, hogy az ifjúsági tagozat 30-40%-a a szélsőjobbos influenszer híve.
McConnell, a Szenátus republikánus többségének volt elnöke azzal vádolja a Heritage-et, hogy az zsidóellenes elemeket karol fel.
A szerző úgy látja, hogy amíg a legtöbb republikánus a legnagyobb álnokságnak tartja a civilizált normák betartását, addig nem tudják kiseprűzni soraikból sem Fuentest, sem Carlsont.
Economist
Német illetékesek szerint idővel elkerülhetetlen lesz, hogy az EU hitelt vegyen fel az ukrán helyreállításra és a hadsereg megerősítésére, ám oroszbarát kormányok itt is keresztbe fekhetnek. Egy berlini illetékes úgy fogalmazott, hogy a Bundestag ugyan aggódik a költségvetési fegyelem miatt, ám a fő gondot Orbán Viktornak hívják.
A lap úgy foglal állást, hogy Európának elég nagy pénzügyi csomagot kell felajánlania Ukrajnának, ha el akarja rettenteni a Kremlt. Ráadásul most szinte teljes egészében magának kell állnia a számlát, mivel Trump kivonul a NATO-ból, amely 70 éven át fenntartotta a békét.
Az összeg szédítő: az elemzés úgy számol, hogy 389 milliárd dollárnyi készpénzre és fegyverre lesz szükség a következő 4 évben. Ez kb. a duplája annak, amennyit a kontinens a háború kezdete óta adott. Emellett évi 5 milliárdot kell költeni az infrastruktúra kijavítására és az újjáépítésre. Ezen felül a harceszközök 181 milliárdot tesznek ki.
Ehhez fedezetként kezdetben az EU folyamodhat a saját költségvetéséhez, valamint a 163 milliárd értékű visszatartott orosz állami követeléshez. Nem sokan kétlik, hogy hozzányúlnak, habár Belgium egyelőre vonakodik, de más forrás egyszerűen nincs a következő években. Ha az kifut, akkor kell közösen kell felvenni a már említett kölcsönt.
Persze van olyasmi, amit továbbra is csak Amerika adhat. Ilyen a Patriot-rakéta. Ukrajna ragaszkodik ahhoz, hogy ő ellenőrizze a felhasználást, de azért itt vannak korrupciós aggályok.
Bloomberg
Marc Champion azt kérdezi, ki fogja lefegyverezni a Hamászt, és ki beszéli rá Izraelt, hogy adja fel az ellenőrzést Gáza 53%-án? Enélkül ugyanis nincs rendezés, miközben nagyon úgy néz ki, hogy egyik fél sem hiszi: vége a háborúnak.
A szemleíró emlékeztet arra, hogy a héten is több mint száz áldozatot követelt az erőszak. A Trump-terv szándékosan homályos maradt az ügyben, mi legyen a továbbiakban a fogolycsere után, és félő, hogy a vége könnyen brutális lehet, mivel mind a gerillák, mint a telepesek úgy vélik, hogy messianisztikus céljaikra használhatják ki a tűzszünetet.
Nem érkeznek a nemzetközi békeerők, ami persze érthető, hiszen ki küldené be a katonáit, amikor ennyire képlékeny a helyzet. Ráadásul az izraeli szélsőségesek olyan törvényt terjesztettek be, amely szentesítené Ciszjordánia megszállását. Az pedig meglőné a gázai béketervet.
Az övezet a 22-es csapdájába került, mert az izraeli hadsereg addig nem távozik, amíg a terrorszervezet nem adja le a harceszközeit, ám a milícia hallani sem akar a hadfelszerelés beszolgáltatásáról, amíg jelen vannak az izraeli egységek. Vagyis Trump megbízottainak alaposan meg kell szorongatniuk mindkét felet, ha folytatni akarják a rendezési folyamatot.
Anélkül nem lehet normalizálni a kapcsolatokat a zsidó állam és az USA gazdag öböl-menti barátai között, és a nagy megbékélés csupán álom marad.
Neue Zürcher Zeitung
A főszerkesztő úgy látja, hogy Németország belefullad a saját gondjaiba, ám a megoldás helyett árnyékvilágba menekül. Miközben hanyatt zuhan a gazdaság és minden napra esik két csoportos nemi erőszak, az elit kulturháborúskodást játszik.
Eric Gujer a súlyos gondok közé sorolja, hogy látványosan zsugorodik össze az autógyártás. Sok vegyipari cég külföldre költözik a magas energiaárak miatt. 6 éve nincs gazdasági növekedés. Az állam szanálásra szorul. Eközben politikusok, újságírók, „szakértők” tömkelege a kancellár ártatlan megjegyzésén lovagol.
Merz elejtette, hogy baj van a „városképpel”, amin azt értette, hogy ha valaki elmegy bármely város vasútállomására esténként, Tuniszban, Kabulban vagy Damaszkuszban érezheti magát, annyi ott a fiatal férfi, aki a világon mindenütt kockázati tényezőt jelent.
Ettől a politikus még nem rasszista, nem osztja meg a társadalmat, csupán arra utalt, hogy a külföldiek és főként a menedékkérők előkelő helyen szerepelnek a bűnügyi statisztikákban. Ez ügyben azonban csak az AfD szokott tiltakozni. A polgárok kétharmada egyetért azzal, amit a kormányfő mondott, ám egy kisebbség a hálás média segítségével rávetette magát a miniszterelnökre.
Ugyanez a tábor nyomást gyakorol a CDU-ra, miután mumust csinált a szélsőjobb elleni tűzfalból. Az egész ország érzi, hogy mennek lefelé a dolgok, és hogy változás kell, ám jóformán mindenki fél tőle. Nincs megegyezés arról, hogy a kormány miként vághatná át a gordiuszi csomót. Így minden marad a régiben.
A németek, akárcsak a britek és a franciák, a telítődött jóléti államok csapdájába estek. És nincs kiút. Az sem lenne az, ha a kereszténypártok összeállnának az AfD-vel. Öngyilkossággal érne fel, miközben hatalompolitikailag az egyetlen valós opció. Minden vélt vészkijáratról kiderül, hogy valójában zsákutcába vezet.
Le Monde
A vezércikk arra figyelmeztet, hogy Le Penék csak annyira erősek, amennyire a másik oldal gyenge. A Nemzeti Front persze ünnepel, történelmi pillanatról beszél, miután a parlament most első ízben elfogadta egyik beterjesztésüket. A siker persze nem igaz, mert csupán nem kötelező határozatról van szó.
Ráadásul ezt is el lehetett volna kerülni, ám súlyos csapás, amely még inkább elősegíti, hogy a szélsőség elfogadottá váljon. Jelképes síkon persze az NF tagadhatatlan győzelmet aratott, igaz, mindössze egyetlen vokson múlott. Le Pen azért nyerte meg a menetet, mert az eredmény már régóta érlelődött a jobboldalon.
Nagy kérdés, hogy miért nem mozgósítottak kellőképpen a macronisták, mert ők meg tudták volna előzni a kudarcot. Mindenképpen lépni kellett volna, mivel a szélsőségesek nem csináltak titkot abból, hogy kelepcébe kívánják csalni a többi pártot.
A védelmi vonalak azért szakadtak át, mert a téma a bevándorlás volt, márpedig az mind jobban megosztja a közvéleményt, és ez ügyben egyre kisebb az árok a Nemzeti Tömörülés és a republikánus konzervatívok között. Továbbá mivel napról napra bűnös gondatlanság ássa alá a köztársaságpárti front hatékonyságát.
Következő cikk: Németország nagy bajban van
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán: Nem félek elfogadni a választási vereséget
A felmérések azt mutatják, hogy Orbán - aki közel 20 évig, és az elmúlt 15 évben >
Montenegró, a sántító éllovas az EU felé vezető úton
Montenegro azt reméli, hogy jövőre befejezheti a felvételi tárgyalásokat és utána 3 éven belül felveszik az >
A Guardian véleménye Európának a szélsőjobboldal elleni tűzfaláról: egyre nagyobb javításra szorul
A Guardian szerkesztősége úgy gondolja, hogy sürgősen meg kell reparálni Európában a szélsőjobb ellen felhúzott tűzfalat, >
Tizenöt év után
Nem néztem, mert Rónai érdektelen, az összes műsora érdektelen, üres alibizás, szemfényvesztés, és az ATV is >
Orbán Viktor háborúellenes roadshow-ba kezd, miközben Magyarország a 2026-os választásokra készül
Magyarországon magasabb fokozatba kapcsol a kampány, Orbán háborúellenes roadshow-ba kezd, Ukrajnát állítja a Fidesz-hadjárat középpontjába, mivel >
„A BBC-ről azt mondhat Trump, amit csak akar. De Epstein? Az az egyetlen sebezhetősége.”
Nehéz helyzetben van a BBC, mert túl tisztességes ahhoz, hogy egyenlő feltételekkel tudjon megvívni Trumppal, utóbbi >
Ukrajna korábban a Nyugat védőbástyája volt, mostanra viszont már Putyin ugródeszkája
Így vélekedik Sylvie Kauffmann, a Le Monde volt főszerkesztő, aki azon tanakodik, vajon kész-e a háborúra >
Mit jelent Mamdani diadala?
Mamdani személye és az eddig nyilvánosságra hozott programjai jelentős kockázatokat is hordoznak a Demokrata Párt számára: >
A Guardian véleménye a Magyarországnak adott különleges Trump-bánásmódról: jöjjön a következő választás
Magyar Péter igyekszik elkerülni, hogy radikális változásokat ígérjen Ukrajna-politikában, inkább belföldi kérdésekre összpontosít, miközben azt hangsúlyozza, >
Vajon meg tudja-e menteni Trump Orbánt
Paul Lendvai azt latolgatjaa Der Standardban, vajon meg tudja-e menteni Trump Orbánt, aki a politikai túlélésért >
Jobb életre várva
Ma még nyomokban nyugati országnak mondhatjuk magunkat, de egy áprilisban győztes Orbán gondoskodna róla, hogy nyugatiságunkból >
Orbán arra számít, hogy Argentínához hasonlóan Trump őt is megmenti majd a választási kudarctól
Vagyis ez már a 2. alkalom lenne, hogy Washington kihúzza a csávából egyik jobboldali partnerét - >