Ma Ildikó, Emil, Gusztáv névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Orbán a béke nevében járt Rómában, megpróbált ott is hálózatot építeni
Terveihez Trumpot, a visegrádi államokat és a pápát szemelte ki, Meloni azonban távolságot tart tőle. Így foglalja össze a kétnapos látogatást a Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítója, Matthias Rüb.
A vatikáni privát audiencián a feleség mellett ott volt a négy lány, két vej és hat unoka. A vendég Meloni után találkozott Salvinivel is, aki a legszorosabb szövetségese. Nagyon hasonlítanak abban is, hogy szeretnek hencegni. A kormányfő békemisszióként tekintett az útra, miután szerinte Budapest a béke világfővárosa. Ám ápolni kell az általa feldicsért békehálót. Salvinival egyetértettek abban, hogy az EU öngyilkos politikát folytat nem csupán az Ukrajna-politikával, hanem a zöld egyezménnyel is. Továbbá, hogy semmi szerepet nem játszik a háború befejezésében. De a magyar vezető szintén igyekszik kiterjeszteni csápjait Európában, ehhez újraélesztené a Visegrádi Csoportot. Azt reméli, hogy Babiš csatlakozik a magyar-szlovák vonalhoz. Meloni számára viszont rosszkor jöttek ezek a próbálkozások, mert ő éppen az USA és az Unió közti árkot kísérli meg betemetni, miután azt Orbán még jobban elmélyítette. Neki az a terv sem tetszik túlzottan, amit a magyar vezető környezete kürtölt ki, hogy ti. szuverenista magyar-szlovák-cseh tengely jönne létre. Az olasz vendéglátó helyett Tajani külügyminiszter szólalt meg, kiemelve, hogy Róma Ukrajna mögött áll. Továbbá, hogy ha Salvini beleártja magát az olasz diplomáciába, akkor amit mond, az nem a hivatalos álláspontot tükrözi. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Profil
Magyarország már megint ugrál. Az EU problémás gyerekeként most éppen az derült ki róla, hogy éveken át kémhálózatot tartott fenn Brüsszelben. Az eset ismét csak azt mutatja, hogy a szervezet tehetetlen Orbán Viktorral szemben. Így vélekedik Siobhán Geets, az osztrák hetilap helyettes külpolitikai rovatvezetője.
Brüsszel persze a hírszerzők melegágya, ám ez esetben az a különleges, hogy a magyar ügynökök az Unióra álltak rá, holott az ország a szövetség része. A történtek beleillenek abba a képbe, hogy Budapest már jó ideje fejfájást okoz a többieknek. Odahaza a miniszterelnök építi le a demokráciát és a jogállamot, a belga fővárosban pedig teszi tönkre a határozottságot, illetve a cselekvőképességet.
A Tanácsban folyton trükköt kell bevetni, hogy a magyar fél ne lője meg a kezdeményezéseket. Az ország igazából már rég nem tartozik az egyesült, demokratikus Európához, de nem lehet kihajítani. A szavazati jog megvonásához egyhangú határozat kellene, ám valaki idáig mindig Orbán mellé állt.
Alighanem komoly következmények nélkül marad a kémhistória. Ha Várhelyit netán fel is függesztik, a főnöke majd küld helyette egy másik csókost. Az EP-ben a zöldek vizsgálóbizottságot követelnek, de alighanem az is reménytelen. A Néppárt szerint csak a miniszterelnök kezére játszana, mert már így is ellenségnek állítja be az Uniót.
A megoldást minden bizonnyal az kínálja, hogy a Tisza tavasszal lenyomhatja a Fideszt. Akkor pedig egy csapásra véget ér ez a kutyakomédia.
Foreign Policy
Közép-Európában csömör tapasztalható az ukrán menekültekkel szemben, elapad a részvét, sőt inkább ellenreakció jelentkezik – állapítja meg Paul Hockenos, aki Berlinben dolgozó amerikai újságíró és a térségre összpontosít.
A csömörrel együtt egy sor téves értesülés is beszivárog a közbeszédbe és ez szintén visszaveti az együttérzést. Az ukrán migránsok szórványos ellenségességről számolnak be. A jobboldali populisták ugyanazt az elégedetlenséget gerjesztik, mint Moszkva. A régió – Magyarország kivételével – azonban nem adja fel a harcot az orosz agresszió ellen, ám elszántsága és vendégszeretet azért alábbhagy.
Michal Vasecka a pozsonyi Politikai Intézettől irracionálisnak minősíti, hogy sokan azt hiszik: az idegenek előnyöket élveznek. Utóbbiak számára rossz hír Babis győzelme, mert a politikus a kampány során sokallta az ellátásukra előirányzott összeget. 400 ezer emberről van szó. De Magyarországgal és Lengyelországgal ellentétben legalább nem jelentette be, hogy visszafogják a keretet.
A lengyeleknél azért fordul a közhangulat, mert a társadalom hagyományosan ukránellenes, azután hat a Lengyelország mindenekelőtt-politika, valamint sok téves értesülés, illetve a rejtett orosz propaganda. Pedig a tömeg jól jön a régió munkaerőpiacán, ám a demagógok kihasználták a félelmeket.
Az Orbán-kormány leállította a menekültek lakhatási támogatását mindazok számára, akik nem háborús övezetből érkeztek. Ugyanakkor egy Berlinben dolgozó ukrán elemző azt mondja, hogy az orosz dezinformációs hadjárat kismiska a magyarországi hivatalos ukránellenes hisztériához képest.
A kormány hangolja össze a kampányt, óriásplakátok riogatnak, hogy ha Kijev belép az EU-ba, az a szervezet végét jelenti. Az intolerancia nem sok jót ígér a jövőben az egész térségben. Az érintett országok aligha látnak szívesen több menekültek, ha előretörnek az orosz csapatok. Akik pedig már itt vannak, azoknak haza kell térniük a harcok elültével.
Daily Telegraph
Putyin rettenetesen ráfarag, mert nagyon is visszafelé sül el az orosz energiafegyver. Annyi az olaj, hogy Moszkva nem tudja zsarolni a Nyugatot – húzza alá Ambrose Evans-Pritchard, a lap világgazdasági szakértője. Az érzékeli, hogy az elnök választási lehetőségei igen gyorsan romlanak a globális energiaháborúban.
A szaúdiak elárasztják a nemzetközi piacokat, és a bőség még két év múlva is fennáll. A Goldman Sachs szerint a Brent-típus ára akár 40 dollárra is visszamehet. A Kreml szénhidrogén bevételei megfeleződtek a háború óta. A fizetési mérleg többlete kereken nulla.
Igen sokba kerül a hadiipar, a GDP 12%-át viszi el. A Kreml most jutott el oda, hogy nem tud egyszerre ágyút és vajat szállítani, utóbbi tessék szó szerint érteni. Az ára ennek megfelelően egyharmaddal drágult, a kereslet ellenben 15-20%-kal zuhant.
Mark Galeotti, a neves orosz-szakértő azt mondja, hogy a családok és a cégek is felélik tartalékaikat. Az elnök nem tudja többé teljesíteni az ígéretét, hogy ti. ha az emberek nem szólnak bele a politikába, akkor folyamatosan emelkedik az életszínvonaluk. A politikus fél attól, hogy egyre többen fáradnak bele a háborúba.
Akkora olajfölösleg van a piacon, hogy Trump nyugodtan embargólistára helyezheti a Rosznyeftyet és a Lukoilt, nem kell ársokktól félnie. Az orosz kivitel négyötöde már tilalom alá esik. Putyinnak, ha csak nem szállt el teljesen, látnia kell, hogy felsült a nyári offenzíva és kifogy a pénzből.
Az autokráciák hírhedetten törékenyek. Bármenyire is szilárdnak tűnnek, egyik pillanatról a másikra összeomolhatnak. De ha kellőképpen kíméletlenek, évekig kitarthatnak. A Nyugat azonban lassan felülkerekedik, csak meg kell őriznie az idegeit és egyre nagyobb fájdalmat kell okoznia a másik félnek. Ilyen, ha felhasználja a nála lévő 140 milliárd dolláros orosz állami követelést.
Világossá kell tenni Putyin számára, hogy nem tud jól kikeveredni a saját maga előidézte katasztrófából.
Bloomberg
Brutális tél vár az ukránokra, miután mindkét fél a légi háborúra összpontosít. Az oroszoknak van tervük a győzelemre, a védők viszont azt tudják, miként kívánnak életben maradni. Ezzel szemben a nyugati szövetségeseknek egyelőre fogalmuk sincs a hogyan továbbról – húzza alá Marc Champion, az elemző.
Az legalább némi reménysugarat jelentett, hogy a Rosznyefty és a Lukoil feketelistára került, de ez ennyi volt. Még rosszabb, hogy az USA Ukrajna-politikája változatlanul ellentmondásos, mert a kormányzat a háború összes terhét rátolta az európaiakra, akik úgyis anyagi gondokkal küszködnek.
Az EU tisztában van vele, hogy csak úgy tudja betömni az lyukat, ha hozzányúl a 140 milliárd eurós orosz követeléshez, ám ezt Belgium éppen most fúrta meg. Ám Ukrajna túlélése azon múlik, hogy elég sokáig tud-e harcolni és így Putyin rájön, hogy a növekvő költségeket már nem tudja előteremteni.
Ám közben az orosz légicsapások már tönkre tették az ukrán gáztermelő kapacitás 60%-át, ami további 2 milliárd dollárral növeli a téli ukrán importszámlát. Ennyi pénze nincs Kijevnek. Azt nem lehet megjósolni, mennyire megállíthatatlan Putyin új csodafegyvere, de az biztos, hogy Oroszország hihetetlen áldozatok árán a másik országnak nem egészen 1%-át tudta megszállni 3 év alatt.
Viszont ha a szövetségesek nem segítenek, akkor összeomolhat az ellenállás. Putyin üzenete egyértelmű: Kijev veszteni fog, és Moszkva kész a végső háborúra, ha bárki útjába áll. Ezért a következtetés sem lehet kétséges: bármire is készül a Nyugat, most kell megtennie, igencsak határozottan.
New York Times
Trump akármit kukorékolhat, miután ma találkozik Hszi-vel, a segédjei pedig szajkózhatják utána, hogy megérdemli a Nobel-békedíjat, mindenki csak a saját szemének higgyen, mert az USA alulmaradt Kínával szemben. Ezt tanácsolja a szemleíró, Nicholas Kristof, mert úgy véli, hogy az elnök elcseszte a világ legfontosabb kétoldalú viszonyát.
Kereskedelmi háborút indított és elveszíti, még akkor is, ha ma netán sikerül tűzszünetet kötnie. A kínai vezetés ugyanis valószínűleg fölényben marad, az Egyesült Államok befolyása ugyanakkor tovább csökken. Pedig előre meg lehetett mondani, hogy a másik oldal fegyverként veti be a ritka fémeket, amelyektől Amerika erősen függ.
Nagyon úgy néz ki, hogy Peking most egy évre felfüggeszti ezeknek az anyagoknak az exportellenőrzését, ám ez zseniális húzásnak ígérkezik Hszi részéről, hiszen továbbra is kézben tartja az ütőkártyát, de a Nyugatnak nem lesz oka, hogy megtörje a kínaiak csaknem teljes monopolhelyzetét.
Alternatív beszerzési forrásokat ugyanakkor nem lesz könnyű találni. De a lényeg az: Trump próbált revolverezni és a végén ő tette fel a kezét. Ezért udvarolni kezdett partnerének és engedményeket tett. Ám félő, hogy Hszi a következő években látja Washington gyengeségét és Trump összecsuklik a nyomás alatt.
Vagyis visszalép Tajvan ügyében és csökkenti az őrjáratokat a Dél-Kínai-tengeren. Azaz lehet, hogy Amerikai nem csupán a kereskedelmi háborúskodásban került két vállra, hanem lemondhat nemzetközi tekintélye és befolyása jó részéről is az elkövetkező időkben. Éspedig oly módon, hogy az az amerikai hanyatlás előhírnöke lesz.
The Times
A brit toryk élő klasszikusa azt gondolja, hogy Nigel Farage fasiszta, akit meg kell állítani. A 92 éves Michael Heseltine, aki fél évszázadig dolgozott a szigetországi politika élvonalában, azt vallja, hogy a Reform politikájában a 30-as, illetve 60-as évek szélsőjobbos irányvonala éled újjá. Előbbi, Mosley idején a zsidók voltak a célkeresztben, majd Powell alatt a bevándorlók. A mai pártvezért simán populistának tartja.
Feltörését annak tulajdonítja, hogy csökken a jólét és minden tisztességes elemzés azt állapítja meg, hogy nincsen ingyen ebéd, ha a britek ki akarnak lábalni ebből a helyzetből. Azon felül a járvány óta két millió migráns érkezett az országba, az embereket ilyen helyzetben nem is kell különösebben uszítani. Maguktól is épp eléggé félnek ekkora tömegtől.
Pedig akik jönnek nem ingyenélők, erőszakoskodók vagy munkakerülők. Sokszor olyan munkát is elvállalnak, amire a britek nem hajlandóak. De mindenképpen ellenőrizni kell, hogy ki léphet be, ehhez szükség van európai együttműködésre.
Az ország tovább nyújtózkodik, mint ameddig a takarója ér. Így újabb és újabb kölcsönöket vesz fel. Előbb vagy utóbb azonban valaki azt fogja mondani, hogy na, ebből elég. Túlzottak a munkanélküli juttatások, sokszor nem is éri meg dolgozni. Azon kívül fel kellene emelni a nyugdíjkorhatárt.
FT
A vezércikk úgy ítéli meg, hogy egyre halványul a Németország számára felcsillant gazdasági lehetőség, és ha Merz még eredményre szeretne jutni, akkor az ipari versenyképesség fokozására kell összpontosítania. A jelek szerint kezd távolodni a gyors gazdasági megújulás esélye.
Ma várhatóak a háromnegyedéves gazdasági számok, ám azok előreláthatólag megerősítik, hogy a gazdaság továbbra is akadozik. A Valutaalap azt várja, hogy a növekedés írd és mondd, mindössze 0,2% lesz az idén. A munkanélküliség 14 éve nem volt ilyen magas, a termelés nagyot zuhant augusztusban.
Az üzleti vezetők egyre kevésbé hisznek abban, hogy a kancellár képes lesz fejlődésserkentő reformokra. Szó, ami szó, már a kormány indulását jogos kétségek kísérték. Egyfelől kiderült, hogy az infrastruktúrára szánt pénz egy részét folyó kiadásokra költötték el. A védelmi költségvetés szintén gátolja az előrelépést.
Még nagyobb gond, hogy az eddigi erőfeszítések nem elegendőek a magánszektor útjában álló akadályok eltakarítására. Trump vámjai, illetve a kínai túltermelés felemésztette a német ipar előnyét. Most az kell, hogy Merz az új költségvetési erőt, az adósságfék felszámolását bölcsen használja fel és ne aprózza el a változtatásokat.
Ő maga is elismeri, hogy ez az utolsó esély a politikai közé számára, ha meg akarja állítani az AfD felemelkedését.
Guardian
A szerkesztőség úgy értékeli az argentin időközi választások eredményét: az ország egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy Trump vazallus állama legyen. Az USA által adott 40 milliárdos mentőkölcsön segíthetett, hogy Milei vegye az akadályt az urnáknál, ám az ország demokráciája és gazdasága minden eddiginél jobban függ az Egyesült Államoktól.
Az argentin kormánypárt ugyan saját győzelmét hangsúlyozza, de a nagy nyertes a Fehér Ház ura lett. Rajta múlott, hogy meg lehetett állítani a peso mélyrepülését. Egyben segített stabilizálni a fogyasztói árakat. Szóval Milei nem állíthatja, hogy elsöprő sikert aratott. Csak azért szerzett 40%-ot mert alacsony volt a részvétel, illetve szétszakadt az ellenzék.
A privatizáció és a közköltekezés programja nem népszerű. Amióta a mostani elnök hatalmon van, vagyis két éve, nagyot zuhant az argentinok vásárlóereje, leültek a reálbérek, több mint 200 ezer munkahely szűnt meg.
Argentína a pénzügyileg behódolt a trumpi programnak. Ha hozzá akar jutni a 40 milliárdhoz, fenn kell tartania a nadrágszíjmeghúzó politikát. Ez pedig csak Potemkin stabilitás. Olyan csapda ez, amelyből az országnak ki kell keverednie, ha a saját feltételeinek megfelelően akar magának jólétet.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Klára és a magyar baloldal
A fideszes Kaló tehát nem nyerhetett volna, ha nem ketten indulnak ellene, de ez az eredmény >
A terror iránti vágy
A modern zsarnokság a terror kezeléséről szól. Amikor a terrorista támadás bekövetkezik, emlékezzünk arra, hogy az >
Iszonyatos nyomás alatt élni
Magyar Péter viszont ezúttal is gyors és éles volt. Megvédte Orbánt, hogy semmiképp ne lehessen őt >
Megmentheti Donald Trump Orbán Viktort?
A POLITICO Poll of Polls összesítése szerint a Tisza párt jelenleg kilencpontos előnyt élvez Orbán Fideszével >
Az egyetlen cél
Újabb és újabb hazugságokat fogsz hallani Magyar Péterről is, Zelenszkijről is, mert a 2022-es választás kampányánál, >
Héja beavatkozáspolitika
Trump akár az Egyesült Államokat is páriává teheti nyugati szövetségesei szemében, ha ismét előveszi időről időre >
Kitől kell megvédeni Magyarországot?
Tőle. Bár a szavazók egy része ezt még mindig nem ismerte fel, számottevő többségbe kerültek azok, >
Le Monde: Sokba kerülhet Orbánnak a Samsung ügye
A liberális felfogású, párizsi Le Monde Gödről készült tudósításában foglalkozik azzal, hogy Orbán Viktornak sokba kerülhet >
Trump sarokba szorította magát az iráni háborújával
Az elnöknek gyors győzelemre van szüksége, hogy elkerülje a mocsarat – de hosszú háborúra van szüksége >
Trumpnak nincs terve az iráni nép számára
Ahogy egy ellenzéki bennfentes a korábbi amerikai támadás idején mondta nekem, önmagában Irán bombázása nem fog >
Miért kell megtámadni Iránt?
A háború olyan időszak, amikor azt mondják majd nekünk, hogy ne tegyünk fel kérdéseket. De valójában >
Guardian: Orbán Viktor szavazatokat próbál szerezni azzal, hogy Ukrajnát teszi meg bűnbaknak
A jobboldali, populista kormány által finanszírozott és mesterséges intelligencia segítségével készített óriásplakátok – amelyeken Volodimir Zelenszkij >