Ma Erzsébet, Zsóka névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Pár jó szó Izraelért
Gáza jövőjénél csak a palesztinok sorsa bizonytalanabb. Mert valójában nem államot akarnak, hanem azt, hogy a zsidóknak ne legyen államuk. Ezért fojtottak meg valamennyi béketárgyalást, ezért száz éve a háborúskodás Izrael megsemmisítéséért, és senki nem szól nekik, hogy minden háborújukat elvesztették. A vereségeikből meg erkölcsi győzelmet kovácsolnak, ez viszont felmenti őket az alól, hogy végre belássák, valamit végzetesen rosszul csinálnak. Bruck András:
Lassan elülnek október 23-a utóhullámai. Minden ki lett számolva, el lett mondva, meg lett vitatva, csak egy észrevétlenül maradt apró epizód nem. A Partizán „arca”, Gulyás Márton az Orbán-tábor vonulói között kiszúrt egy palesztin zászlós férfit, és nem is hagyta ki a lehetőséget. Pillanatok alatt letaglózó beszélgetés alakult ki. A férfi szerint a „cionizmus egy olyan dolgot hozott a világba, mint a palesztinok kifosztása és legyilkolása terrorista eszközökkel”, Gulyás ugyan nem mindenben osztotta ezt a már jól ismert, eltorzított és gonosz Izrael-képet, de pár mondatban így is felvillantak a nyugati civilizáció veszélyes megroppanásának a jelei. Ő is „módszeresen éheztetett és legyilkolt palesztinok tömegéről” beszélt, ekképp nem titkolva, melyik oldalon áll, amit egyébként régóta tudni róla.
A hazai zsidóság utoljára a Horthy-korszakban tapasztalhatott olyan zsigeri zsidógyűlöletet, mint amilyet a gázai hadműveletek kezdete óta eltelt két évben. A jelenkori hazai antiszemitizmus zászlóshajója, a globális dzsihád gépezetének egyik helyi láncszeme, a Mérce, október 21-én például ezzel nyitotta egyik cikkét: „Két év szisztematikus népirtás után Donald Trump amerikai elnök közreműködésével Izrael - átmenetileg - leállította Gáza lakosságának és infrastruktúrájának megsemmisítését”. Átmenetileg! Csakhogy az izraeli hadsereg nem két év, de két nap alatt megsemmisíthette volna Gáza egész lakosságát, de ez soha egy pillanatig nem állt szándékában.
Hát nem. Gázában nem volt sem népírtás, sem tömeges éheztetés, a cionizmus pedig „nem egy olyan dolog”, hanem egy különleges felszabadulás-mozgalom, amely egy évezredeken keresztül szisztematikusan üldözött néppel történhetett. A cionizmus az elviselhetetlenné vált európai antiszemitizmusra adott válasz volt, és ma sem jelent mást, mint jogot arra, hogy egy zsidó ember egy zsidó többségű államban éljen, amelyben, ellentétben más államokkal, meg tudják és legfőképp, meg is akarják őt védeni.
A népírtás vírusként elterjedt vádja valójában 2023. október 7-ére igaz csak. Jogtudósok szerint ugyanis népírtásra irányuló szándék nélkül nem lehet népírtásról beszélni. Márpedig a gázai terrorosztagok háztól-házig, ajtótól-ajtóig jártak, felrobbantották, felgyújtották a házak biztonsági szobát is, és akárcsak egykor a nácik, teljes családokat irtottak ki, sokszor egymás szeme láttára. A szülőket a gyerekeik előtt vagy fordított sorrendben. Csakhogy a népírtók kapacitása korlátokba ütközik, ebben az esetben a mészárlásban részt vett barbárokat a megérkezett katonai egységek akadályozták meg abban, hogy még sokkal több izraelit gyilkoljanak meg. Jogtudósok szerint tehát nem a halálesetek száma minősül népírtásnak, hanem az arra utaló szándék.
Én nem hallottam, olvastam egyetlen amerikai vagy brit katonai szakértőt, de magyart sem, aki elmondta volna, hogyan lehetett volna másképp, kevesebb civil áldozattal megvívni a gázai harcokat a jogos célok feladása nélkül. A hadműveletek valóban nagyon hosszúra nyúltak, de ennek katonai okai voltak. A Hamásznál lényegesen erősebb, nagyobb létszámú, jobban felszerelt Hezbollahhal, valójában egy hadsereggel, hetek alatt végzett Izrael. Mert Dél-Libanonban nem voltak alagutak, a terroristáknak nem voltak túszaik, a lakosság pedig a harcok elől Libanon északi részébe vonulhatott.
Ezzel szemben Gázából lényegében egyetlen fegyvert csinált a Hamász az amúgy is rendkívül zsúfolt terület minden négyzetméterén. Az aláaknázott lakóházak, a házakban, iskolákban, kórházakban felhalmozott fegyverkészletek, a sok száz kilométernyi alagútrendszer és maga a civil lakosság is a Hamász egyetlen stratégiai célját, a minél több halott által elérendő médiagyőzelmet szolgálta. De még így is sokkal kevesebb lehetett volna a civil áldozat, ha például Egyiptom nem teljes közönnyel, az „ablakból” követi az eseményeket, visszautasítva Izrael kérését, hogy a hadműveletek idejére a Sinai-félszigetre engedjen be pár százezer embert. Na, igen, az arab testvériség.
A hazai lapoknál dolgozókat azonban csak ritkán érdekelték a tények. A keményen antiszemita és kommunista Mérce külön sziget, de a társlapok, Telex, HVG, 24.hu, 444 is többé-kevésbé hasonló módon viszonyultak a Hamász megsemmisítésére és a túszok kiszabadítására irányuló katonai akciókhoz. E lapok Izrael-ellenessége is olyan mértékű volt, az események magyarázatára olyan kirívó egyoldalúsággal használták a palesztin narratívákat, hogy csak két választás maradt: vagy a klasszikus antiszemitizmus tört felszínre, vagy az Európát fokozatosan elfoglaló radikális iszlámmal szövetséget kötött szélsőbalos woke ideológiával van dolgunk. Az online lapok olvasói azonban többnyire nem méricskéltek; a tartalmak átható cionizmus- és Izrael-ellenességéből ők nem a Netanjahu kormány bírálatát olvasták ki, miként én sem, a kommentekből nagy bőségben ömlött a vegytiszta zsidógyűlölet.
Pontosan érzékelték ezt azok a zsidó értelmiségiek is, akik itthon a nagy vihart kavart petícióba bújtatták zavarodottságukat, félelmüket, és nem egy közülük azóta is azzal érvel, hogy egy erős Izrael káros, mert milliókat idegenít el magától. Tényleg? A zsidók évszázadokon át gyengék, védtelenek voltak, na és az segített rajtuk? És hogy sok öreg és gyerek halt meg Gázában. Miért, Ukrajnában nem hal meg sok öreg és gyerek, az oroszok ellen mégsem vonul utcára a csőcselék és a húszezer, elrabolt ukrán gyerek sorsa sem érdekel senkit. A világ számtalan nyomorúsága közül egyedül a palesztinokért ver hevesen a sok jóságos szív. Veszett, elveszett világ. Ami meg a palesztinpárti zsidókat illeti, nekik szól Kertész Imre megfigyelése a Végső kocsmában: „A sok nemzetközi zsidó, aki dühödten, tajtékozva Izrael ellen fordul, mert ki akar bújni a zsidókra zúduló gyűlölet alól”. Milyen korán látta a zsidóság örökre megoldhatatlan helyzetét! Azért egy erős Izraelnek több esélye van.
Gáza jövőjénél csak a palesztinok sorsa bizonytalanabb. Mert valójában nem államot akarnak, hanem azt, hogy a zsidóknak ne legyen államuk. Ezért fojtottak meg valamennyi béketárgyalást, ezért száz éve a háborúskodás Izrael megsemmisítéséért, és senki nem szól nekik, hogy minden háborújukat elvesztették. A vereségeikből meg erkölcsi győzelmet kovácsolnak, ez viszont felmenti őket az alól, hogy végre belássák, valamit végzetesen rosszul csinálnak.
Következő cikk: Orbán a béke nevében járt Rómában, megpróbált ott is hálózatot építeni
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán: Nem félek elfogadni a választási vereséget
A felmérések azt mutatják, hogy Orbán - aki közel 20 évig, és az elmúlt 15 évben >
Montenegró, a sántító éllovas az EU felé vezető úton
Montenegro azt reméli, hogy jövőre befejezheti a felvételi tárgyalásokat és utána 3 éven belül felveszik az >
A Guardian véleménye Európának a szélsőjobboldal elleni tűzfaláról: egyre nagyobb javításra szorul
A Guardian szerkesztősége úgy gondolja, hogy sürgősen meg kell reparálni Európában a szélsőjobb ellen felhúzott tűzfalat, >
Tizenöt év után
Nem néztem, mert Rónai érdektelen, az összes műsora érdektelen, üres alibizás, szemfényvesztés, és az ATV is >
Orbán Viktor háborúellenes roadshow-ba kezd, miközben Magyarország a 2026-os választásokra készül
Magyarországon magasabb fokozatba kapcsol a kampány, Orbán háborúellenes roadshow-ba kezd, Ukrajnát állítja a Fidesz-hadjárat középpontjába, mivel >
„A BBC-ről azt mondhat Trump, amit csak akar. De Epstein? Az az egyetlen sebezhetősége.”
Nehéz helyzetben van a BBC, mert túl tisztességes ahhoz, hogy egyenlő feltételekkel tudjon megvívni Trumppal, utóbbi >
Ukrajna korábban a Nyugat védőbástyája volt, mostanra viszont már Putyin ugródeszkája
Így vélekedik Sylvie Kauffmann, a Le Monde volt főszerkesztő, aki azon tanakodik, vajon kész-e a háborúra >
Mit jelent Mamdani diadala?
Mamdani személye és az eddig nyilvánosságra hozott programjai jelentős kockázatokat is hordoznak a Demokrata Párt számára: >
A Guardian véleménye a Magyarországnak adott különleges Trump-bánásmódról: jöjjön a következő választás
Magyar Péter igyekszik elkerülni, hogy radikális változásokat ígérjen Ukrajna-politikában, inkább belföldi kérdésekre összpontosít, miközben azt hangsúlyozza, >
Vajon meg tudja-e menteni Trump Orbánt
Paul Lendvai azt latolgatjaa Der Standardban, vajon meg tudja-e menteni Trump Orbánt, aki a politikai túlélésért >
Jobb életre várva
Ma még nyomokban nyugati országnak mondhatjuk magunkat, de egy áprilisban győztes Orbán gondoskodna róla, hogy nyugatiságunkból >
Orbán arra számít, hogy Argentínához hasonlóan Trump őt is megmenti majd a választási kudarctól
Vagyis ez már a 2. alkalom lenne, hogy Washington kihúzza a csávából egyik jobboldali partnerét - >