Ma Erzsébet, Zsóka névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Montenegró: Valódi reformok PR-show helyett
A Der Standard kommentárjában a térség szakértője, Adelheid Wölfl arra hívja fel a figyelmet, hogy ha Montenegro be akar kerülni az EU-ba, akkor tényleges reformokat kell végrehajtania, a PR-show nem elegendő, pláne, hogy a 30 éven át tartó Đukanović-rendszer következményeit nem lehet egyik pillanatról a másikra felszámolni. Márpedig az azt jelenti, hogy a korrupció áthatja még az igazságszolgáltatást is. A maffia és a politikai közti kapcsolat feladja a leckét az országnak, amelynek felvételét a Bizottság erősen szorgalmazza, a tényleges helyzettől függetlenül. Pedig Bulgária példája tanúsítja, hogy ha nincs jogállam, akkor ott a szervezett alvilág irányít a mai napig. A montenegrói jogállam katasztrofális állapotban van, átalakításához sok idő kell. Ráadásul az új kormánynak része a szélsőségesen nacionalista szerb Spajić pártja, amelyet Belgrádból irányítanak és pénzelnek. Céljuk, hogy aláássák a köztársaság függetlenségét és elősegítsék Nagy-Szerbia létrejöttét. A balti államok, valamint Horvátország követik az eseményeket. Nem engedik meg, hogy belülről bomlassza az Uniót egy újabb illiberális állam, amely kapcsolatokat ápol Magyarországgal, valamint Szerbiával. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemle:
Deutsche Welle
Azt tapasztalta Magyarországon a külföldre sugárzó német közmédia tudósítója, Facsar Fanni, hogy igen sokan elégedetlenek a gazdasági helyzettel, és elterjedt a vélemény, hogy a hivatalos politika leginkább a felső tízezernek kedvez. Azt remélik, hogy az új kormány felhagy az ország kifosztásával, és inkább az egészségüggyel, a képzéssel és a közlekedéssel törődik majd.
De még ha felül is kerekedik az ellenzék – mutat rá a hangulatjelentés – akkor is fel van adva neki a lecke, már ha nem sikerül kétharmadot szereznie. Ez esetben ugyanis továbbélnek az orbáni jogszabályok.
A szavazópolgárok 28%-a bizonytalan, Magyar Péternek meg kell győznie őket, hogy képes megoldani a gazdasági gondokat. A riportösszeállításban megszólal Lakner Zoltán, aki azt mondja, hogy az emberek arra a vezetőre kívánnak szavazni, aki szerintük a legjobb és ez sokat szemében továbbra is Orbán.
Mindenesetre a Tisza vezére járja az országot, hogy lehetőleg minél többekkel elhitesse: sokat várhatnak tőle.
FAZ
Putyin megint előkapta a csodafegyvert, ezúttal a „Viharmadár” cirkálórakéta képében, amelynek az a különlegessége, hogy állítólag atommeghajtású. Jelzésnek szánja a Nyugat számára, csak éppen Trump nemigen izgatja magát miatta – hangsúlyozza a külpolitikai szerkesztő, Friedrich Schmidt.
Alig rendelte el az amerikai elnök az első szankciókat a Rosznyefty és a Lukoil ellen, Moszkva máris nukleáris fenyegetésbe kezd, propaganda offenzívával megspékelve. A megfélemlítésbe személyesen beszállt az orosz államfő, valamint a vezérkari főnök.
Az új támadó fegyver, amelynek hatótávolsága korlátlan, először 2018-ban bukkant fel, amikor Putyin az ország helyzetéről beszélt. Az utána következő években többször is közölte, hogy már az utolsó kísérleteknél tartanak, jóllehet nyugaton nem egyszer azt jelentették, hogy rosszul sült el a próba. 6 éve pl. egy gyakorlóterepen legalább 7-en meghaltak és sugárzás is kiszabadult. Szóval szakértői körökben kezdettől fogva nagy szkepszis kísérte a fejlesztést.
Főleg a meghajtás és annak hűtése miatt. Korábban mind az USA, mind a Szovjetunió feladta ezt az irányt. Azután most úgy tudni, hogy a rakétát ezúttal egy nagyhatósugarú bombázóról indították útnak, habár idáig az terjedt el, hogy a felbocsátásra szárazföldi rámpa szolgál.
De csupán egy ponyvával letakart részt lehetett látni. Viszont az elrettentésbe bekapcsolódott a Kreml különmegbízottja, Kirill Dmitrijev is, akit azért küldtek a tengerentúlra, hogy új üzleti lehetőséggel kecsegtesse Trumpot. Ám az úgy reagált a Viharmadár hírére, hogy az oroszok pontosan tudják: a világ legjobb nukleáris tengeralattjárója köröz a partjaiknál. És hogy jobb lenne, ha Putyin befejezné a háborút, nem pedig fegyverekkel kísérletezne.
Die Welt
A NATO egyik volt német tábornoka arra figyelmeztet, hogy nem a tegnap harceszközeivel kell feltölteni a nyugati hadseregek készleteit, mert akkor ezek az országok elvesztik a holnap háborúját. Christian Badia, aki legutóbb Amerikában a hadvezetés jövőjével foglalkozó NATO-parancsnokság 2. embere volt, óv attól, hogy bárki úgy tekintsen a sokat emlegetett drónfalra, mintha az valami áthatolhatatlan rendszer volna.
Valójában többszintű védelmet kell kialakítani. Először is vannak az érzékelők, amelyek felismerik a közelgő drónokat. Radarral, optikai vagy akusztikai eszközökkel, a rádióhullámok segítségével. Utána jön a kiértékelés: meg kell állapítani, hogy valóban drónról van-e szó, illetve hogy ki irányítja azt. Az oroszok vagy valami hobbipilóta. Ebben sokat segíthet a mesterséges intelligencia. Végül pedig szükség van a képességre, hogy semlegesíteni lehessen a repülő eszközt.
Vagy lézerrel, vagy úgy, hogy lelövik, vagy pedig úgy, hogy valami szándékosan ütközik vele. Másik lehetőség: elektromágneses zavarással vagy akár hálóval. Nagyon fontos, hogy rengeteg ilyen eszköz állítsanak rendszerbe, ez sokkal többet számít, mint az, hogy fejlett rakéták álljanak rendelkezésre. Létezik már egy csomó ilyen megoldás.
Hogy melyik ország milyen védelemre áll be, az az ő döntésük, de szükség van arra, hogy együtt tudjanak működni egymással. Védelemmel kell ellátni a kritikus infrastruktúrát, mint az erőműveket és a vegyi üzemeket, kikötőket, olajfinomítókat.
Az ukrajnai háború nagy tanulsága, hogy az emberveszteség 80%-át immár a drónok okozzák. A fronton valóságos halálzónák jönnek létre, aki ott megmozdul, annak vége. Ennek megfelelően módosul a taktika és a műveletek irányítása. Erre kell felkészülni a jövő háborúja miatt.
FT
Az amerikai elnök nyugtalanítja Tajvant, ám a sziget egyelőre képes ellenállni Kínának – fejti ki a lap külpolitikai főmunkatársa Trump és Hszi két nap múlva esedékes tárgyalása előtt. Gideon Rachman emlékeztet arra: a Fehér Ház jelenlegi lakója sosem beszélt olyasmiről, hogy szükség esetén harcolni fog Tajpej védelmében. Ehelyett 20%-os vámot vetett ki szövetségesére és megpróbálta rávenni a világ legnagyobb félvezetőgyártó cégét, a TSMC-t, hogy az költözzön az Egyesült Államokba.
Közben az anyaország rohamosan fokozza a katonai nyomást a szigetállamra. Kínai elemzők előszeretettel jósolják, hogy az USA cserben fogja hagyni partnerét. Érthetőek mind e remények, mind a másik oldalon a félelmek, ám mindkettő túlzott. Egyelőre nagyon távoli az eshetőség, hogy Amerika kihátrál Tajvan mögül. Az persze Trumpot nem érdekli, hogy egy demokrácia megérdemli a védelmet.
Csakhogy ha Peking átvenné az uralmat a terület fölött, az alapvető tengerentúli érdekeket érintene, hiszen a TSMC állítja elő a világ legfejlettebb félvezetőinek 90%-át, ezért kulcsfontosságú az amerikai gazdasági biztonság szempontjából.
Azon kívül a sziget része annak a láncnak, amely segít feltartóztatni a kínai haditengerészetet. Mivel elfoglalni igencsak kockázatos volna és hatalmas veszteséggel járna, elemzők hajlanak arra, hogy inkább a blokád a valószínű, mármint hogy kifogyjon az élelmiszer, energia és a többi forrás. De ez is rendkívül meggondolatlan lépés volna Hszi részéről, hiszen országa gazdaságát, nemzetközi helyzetét, továbbá a maga politikai jövőjét tenné kockára.
De persze az autokraták sajnos képesek rosszul felmérni a terepet, gondoljunk csak Ukrajna lerohanására. Ha az amerikai elnök komolyan béketeremtőként akar bevonulni a történelembe, akkor még csak véletlenül sem nyithat ajtót a kínai invázió előtt.
New York Times
A latinok félnek saját hazájukban, az Egyesült Államokban, pedig nem volna szabad, hogy bűnnek számítson, ha valaki Latin-Amerikából származik. Márpedig a lakosság egyötöde onnan települt át. Erre int a vezércikk, miután Trump idegenellenes hadjárata nyomán a hatóságok valósággal rászálltak a spanyol ajkúakra. Nyugodtan lehet diszkriminációt emlegetni, mert ügynökök előállítanak embereket, csak azért, mert azoknak sötét a bőrük.
Olyanokat is elvisznek, akik állampolgárok, és legálisan vándoroltak be, Ezért sokan félnek nyilvánosan spanyolul beszélni, vagy latin zenét hallgatni. Előfordul, hogy valaki mást kérnek meg, hozza el a gyereküket az iskolából. A hatalom ugyanis nem védi meg őket, így van okuk a rettegésre.
Az ilyen akciók aláássák a közbizalmat a bevándorlási törvények végrehajtása iránt. Dühödt reakciót váltanak ki olyan közösségek részéről, amelyekről az elnök azt állítja, hogy segíteni kíván nekik. Tipikus, hogy az elnök beazonosít egy problémát, de a bevetett megoldása rombol. De még neki sincs felhatalmazása arra, hogy megszegje a törvényt, vagy hogy durván bánjanak emberekkel.
Úgy kell érvényt szerezni a jognak, hogy ne terrorizáljanak ártatlan amerikaiakat és ne adják fel az ország értékeit. Ha valaki bűnt követett el, a büntetésnek arányosnak kell lennie. Több bírósági ítélet is kimondta, hogy az érintetteknek joguk van törvényes eljárásra. Azon kívül ezeknek az embereknek a többsége mindössze ott szegte meg a jogot, hogy illegálisan lépett az országba.
Hogy a szövetségi ügynökök faji megkülönböztetést alkalmaznak a rajtaütések során, az sértés minden lakos számára. Amikor emiatt tiltakozók vonultak az utcára, a karhatalom erőszakot alkalmazott ellenük. További gond, hogy a rendőrök maszkot viselnek, így feltételezhetik, hogy megúszhatják, ha visszaélnek hatalmukkal. Ugyanakkor ezek a módszerek nem hathatósak a több millió illegális bevándorló ellen. Azokra kellene összpontosítani, akik nemrégiben érkeztek és megszegték a jogot.
Guardian
Cas Mudde úgy gondolja, hogy a holland szélsőjobb vezére kudarcot vallott ugyan a kormányon, de továbbra is kezében tartja Hollandiát. A Georgia-i Egyetem holland politológia professzora a holnapi választás előtt veszi sorra az esélyeket. Azt érzékeli, hogy a politikus pártja, a PVV továbbra teljesen leköti a sajtót, ennélfogva programja igencsak benne van a köztudatban és a párt igazából nyerő pozícióban van.
Az ország olyan, mintha a század Olaszországa lenne: az emberek kénytelenek folyton az urnákhoz járulni. Széttöredezett a politika, instabil a kormányzás és radikalizálódás megy végbe, nem ritkán erőszakkal körítve. A nagy kérdés a politikai közép számára az, hogy mitévő legyen a szélsőjobb fokozódó sikerével.
A vita nem arról megy elsősorban, hogy a szélsőségesek helyet kapjanak-e a politikában, ez már igazából eldőlt, mert a sajtó folyamatosan fórumot nyújt Wildeerséknek. A pártok igen nagy segítséget nyújtottak, hogy a radikálisok elfogadottá váljanak. Egymás után vették át annak törekvéseit, ám az emberek jobban szeretik az eredetit, semmint az utánzatot.
Jelen állás szerint a három nagy tömb nagyjából egyforma erőt képvisel. Ám koalíciót várhatóan csak hosszas egyeztetések eredményeként lehet majd létrehozni. De az biztos, hogy a PVV változatlanul delejező hatást gyakorol az országra. A liberálisok inkább egymás és nem a szélsőjobb ellen küzdenek. A cordon sanitaire, már amennyire az még tart, inkább a szélsőség magatartását és nem az ideológiáját utasítja el. De ezt látni lehet már az EP-ben és sok más európai országban is.
Következő cikk: Itt az idő elfelejteni a diplomáciai finomkodást
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán: Nem félek elfogadni a választási vereséget
A felmérések azt mutatják, hogy Orbán - aki közel 20 évig, és az elmúlt 15 évben >
Montenegró, a sántító éllovas az EU felé vezető úton
Montenegro azt reméli, hogy jövőre befejezheti a felvételi tárgyalásokat és utána 3 éven belül felveszik az >
A Guardian véleménye Európának a szélsőjobboldal elleni tűzfaláról: egyre nagyobb javításra szorul
A Guardian szerkesztősége úgy gondolja, hogy sürgősen meg kell reparálni Európában a szélsőjobb ellen felhúzott tűzfalat, >
Tizenöt év után
Nem néztem, mert Rónai érdektelen, az összes műsora érdektelen, üres alibizás, szemfényvesztés, és az ATV is >
Orbán Viktor háborúellenes roadshow-ba kezd, miközben Magyarország a 2026-os választásokra készül
Magyarországon magasabb fokozatba kapcsol a kampány, Orbán háborúellenes roadshow-ba kezd, Ukrajnát állítja a Fidesz-hadjárat középpontjába, mivel >
„A BBC-ről azt mondhat Trump, amit csak akar. De Epstein? Az az egyetlen sebezhetősége.”
Nehéz helyzetben van a BBC, mert túl tisztességes ahhoz, hogy egyenlő feltételekkel tudjon megvívni Trumppal, utóbbi >
Ukrajna korábban a Nyugat védőbástyája volt, mostanra viszont már Putyin ugródeszkája
Így vélekedik Sylvie Kauffmann, a Le Monde volt főszerkesztő, aki azon tanakodik, vajon kész-e a háborúra >
Mit jelent Mamdani diadala?
Mamdani személye és az eddig nyilvánosságra hozott programjai jelentős kockázatokat is hordoznak a Demokrata Párt számára: >
A Guardian véleménye a Magyarországnak adott különleges Trump-bánásmódról: jöjjön a következő választás
Magyar Péter igyekszik elkerülni, hogy radikális változásokat ígérjen Ukrajna-politikában, inkább belföldi kérdésekre összpontosít, miközben azt hangsúlyozza, >
Vajon meg tudja-e menteni Trump Orbánt
Paul Lendvai azt latolgatjaa Der Standardban, vajon meg tudja-e menteni Trump Orbánt, aki a politikai túlélésért >
Jobb életre várva
Ma még nyomokban nyugati országnak mondhatjuk magunkat, de egy áprilisban győztes Orbán gondoskodna róla, hogy nyugatiságunkból >
Orbán arra számít, hogy Argentínához hasonlóan Trump őt is megmenti majd a választási kudarctól
Vagyis ez már a 2. alkalom lenne, hogy Washington kihúzza a csávából egyik jobboldali partnerét - >