Ma Erzsébet, Zsóka névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
„Putyin európai barátai kockázatot jelentenek”
Az Európai Néppárt elnöke kockázatnak minősíti Putyin európai barátait. Weber az interjúban sajnálatosnak nevezi, hogy a földrész katonailag még mindig nem áll a saját lábán, pedig végre képesnek kellene lennie, hogy megvédje saját magát. Ez határozza meg ugyanis a kontinens jövőjét. Ám a szuverenitás kialakítása csak most kezdődik. Viszont aki azt mondja, hogy a fegyverkezés háborúpártiságot jelent, az butaságokat beszél. Gondoskodni kell a biztonságról. Naiv, aki azt hiszi, hogy Putyinnal csupán barátságosnak kell lenni és az már elég. A kulcskérdésekben fel kell gyorsítani a döntéshozatalt az EU-ban, mert a demokráciához idő kell, ám a közösség nem bénulhat meg. Arra a kérdésre, hogy miért nem léptek fel a 27-ek határozottabban az amerikai vámok ellen, azt válaszolta: az európaiak nem dönthetik el, ki a Fehér Ház ura, márpedig Trump oda van a vámokért. A létrejött egyezség nem tökéletes, de világszerte a legjobbak között van, köszönhetően az egységes álláspontnak. De itt is szerepet játszik, hogy nincs önálló védelem. A politikus egyetért a német és az osztrák kancellárral abban, hogy gazdasági fordulatot kell elérni Európában - kevesebb bürokráciával. Merthogy a földrész defenzívába szorult és ez vonatkozik mind a belső piacra, mind a világkereskedelemre. A jólétet és a munkahelyeket csak úgy lehet megtartani, ha nyitottak maradunk. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FT
Az Európai Parlament elnöke nem talál semmi kivetnivalót abban, ha a politikai közép képviselői együtt szavaznak a szélsőjobbal bizonyos törvényjavaslatok elfogadásakor. Metsola, aki a Néppárthoz tartozik, a strasbourgi realitás részének nevezte, hogy vannak szélsőjobbos törvényhozók. Azt azonban visszautasította, hogy az EP szélsőjobbra tolódna.
Az EPP-t mostanában éles támadások érik, amiért szélsőségesekkel áll össze a zöld átmenet felhígítására, illetve más, vitatott indítványok jóváhagyására. Erről az elnök asszony úgy vélekedik, hogy Strasbourgban ma már más a leányzó fekvése, tavaly a mandátumok jó egynegyedét keményen jobbos pártok szerezték meg.
Ugyanakkor kezd felbomlani az az EU-párti szövetség, amely legutóbb tisztségébe segítette Metsolát, valamint a von der Leyent. A szocialisták és a liberálisok szerint ugyanis a mérsékelt konzervatívok külön ügyleteket kötnek a radikálisokkal, és ez árulás.
A parlamenti elnök most az közölte, hogy ő először mindig középen igyekszik támogatókat találni, de kész együttműködni bárkivel. Merthogy a szavazópolgárok és a cégek kevesebb bürokráciát akarnak. Érti, hogy vannak vörös vonalak, de ha eredményre akarnak jutni, akkor számot kell vetni a mai realitásokkal.
Egyes, centrista képviselők szerint az egész história mögött az van, hogy Metsolának jövőre át kellene adnia posztját a szocialistáknak, de most meg akarja fúrni az egyezséget és inkább populistákkal szövetkezik.
Neue Zürcher Zeitung
Riadót fúj a svájci NATO-nagykövet, mert úgy gondolja, hogy Európában évtizedek óta nem volt ennyire veszélyes a helyzet. A földrészt a félig béke, félig háború állapota jellemzi, Jacques Pitteloud azt tartja a legsúlyosabb gondnak, hogy mind az USA, mind Oroszország eltitkolja valós terveit, azon felül ellentmondásos jelzéseket küld.
Márpedig a biztonságpolitikában semmi sem olyan veszedelmes, mint a bizonytalanság. Rutte főtitkár hiába ment el a napokban Washingtonba, változatlanul nem tudni, az öreg kontinens mennyire támaszkodhat az Egyesült Államokra, ha valamelyik tagját támadás éri.
Egyfajta hibridállapot áll fenn: zajlik a viszonylagos háború, ellenséges műveletekkel, amelyek értelmi szerzőit nem lehet egyértelműen beazonosítani, és amelyek szintje nem éri el a katonai támadás küszöbét.
Putyin helyre akarja állítani korábbi befolyási övezetét, ám emiatt nagy bajban vannak a volt Varsói Szerződés országai. Orbán, a NATO-tagság ellenére, úgy igyekezett áthidalni a problémát, hogy javította viszonyát Moszkvával. Ki gondolta volna ezt pár évvel ezelőtt? De pontosan ez az orosz elnök terve, hogy ti. megingassa a bizalmat az EU és a katonai szövetség iránt, és korábbi döntésük felülvizsgálatára kényszerítse az érintett kormányokat.
A NATO egyszerre erős és gyenge, utóbbin azt kell érteni, hogy Amerika nem hajlandó biztosítékokat adni a földrész védelmében. A biztonság szavatolásához ugyanakkor elengedőek a francia és brit robbanófejek. Sokkal nagyobb gond, hogy ha kivonulnak az amerikaiak, mert évtizedekig tart, amíg sikerül kialakítani az új vezetési szerkezetet. Az USA nélkül ugyanis a szervezet csupán a nemzeti hadseregek kevéssé összehangolt gyülekezete lenne.
New York Times
Egy valami ott van Trump minden tette mögött, legyen szó Gázáról, Ukrajnáról, a katonaság nagyvárosi bevetéséről vagy hajók kilövéséről a venezuelai partoknál: az, hogy a cél mindig az elnök személyes dicsőítése és uralmának erősítése – állapítja meg a szemleíró, Ben Rhodes.
Amikor békét akar, vagyis ügyletet köt más erős emberekkel, ritkán jut el az adott viszály gyökeréig. Háború esetén nem cél, hogy a Kongresszus jóváhagyja döntéseit. Gáza pl. inkább tűnik tiszteletkörnek a győztes részéről, semmint a rendezés kezdetének. Mert ha ez siker, akkor annak ára lesz. Nagyon úgy tűnik, hogy a szabályokra épülő nemzetközi rend is a gázai romok alatt maradt.
Sarm-el-Sejkben halálra dicsért olyan populista társakat, mint Orbán és Meloni, holott sok közük nem volt a tűzszünethez. Ugyanakkor fő üzenetként nem az szerepelt nála, hogy mi lesz a kétségbeesett helyzetben lévő palesztinokkal a térségben, hanem hogy ő mekkora nagyság.
A békéről azonban ne legyenek illúzióink. Az ő világában az autokrata vezérek a népek feje fölött kötnek ügyleteket. Törvényes az igazságszolgáltatáson kívüli erő, a viszályok mindaddig érlelődnek, amíg nem kerülnek a képernyőre, a korrupció diplomáciával keveredik.
Trump nem old meg viszályokat, egyszerűen az erősebb fél oldalára áll. Ennélfogva az ukránok aligha kapnak hathatós biztonsági garanciákat, Putyin ellenben folytatja a hadjáratot, mert tudván tudja, hogy akkor fejezi be azt, amikor akarja, a saját feltételeinek megfelelően. Neki sem kell tartania a következményektől háborús bűnösként.
A jelenlegi amerikai geopolitika lényege, hogy az erő jogot alkot. Az elnök kezd úgy viselkedni a nyugati féltekén, mind Netanjahu, illetve Putyin a saját világában. Érdekövezetet kíván teremteni, ahol azt csinál, amit akar. Ez nem választható el egyre növekvő otthoni hatalmától.
Felfogása nagyon egybevág azzal, amit kedvenc külföldi partnerei vallanak. Önmagáért beszél, hogy Budapesten szeretett volna találkozni orosz kollégájával. A házigazda Orbán, egy másik szélsőjobbos nacionalista forgatókönyve oldalakat vett át a Kremltől, és előrevetített sok mindent abból, amit Trump csinált az eltelt évtizedben.
Itt olyan közegről beszélünk, amelyben már nincsenek meg a 2. világháború után érvényesített normák. Utóbbiak célja az volt, hogy ne térhessen vissza a tekintélyelvűség és az agresszió halálos keveréke. Ám az ismét feljövőben van. Ám a történelem azt tanúsítja, hogy ha az erő jogot eredeztet, akkor rettenetesen rossz dolgok jönnek.
FT
A vezércikk úgy értékeli, hogy miután az Egyesült Államok váratlanul meggondolta magát, az olajszankciókkal homokot szór az orosz hadigépezetbe. Amit Trump csinált, az még az ő mércéjével mérve is igen gyors fordulatnak számít. Lemondta a budapesti csúcsot és bekeményített az orosz gazdaság ellen. Második elnöksége idején most először.
Súlyos csapás Oroszország számára, hogy indexre tette a Rosznyeftet és a Lukoilt. Bidenhez hasonlóan idáig félt célba venni Moszkva nagy olajexportőreit, nehogy felmenjenek a világpiaci árak. Ám most már tilalmi listán van a négy legjelentősebb szállító, amely a kivitel négyötödét bonyolítja le és az állami bevétel kb. egyharmadát termeli meg.
A hatás részben attól függ, miként reagál a két fő fogyasztó, India és Kína, illetve hogy mennyire sikerül érvényt szerezni a megtorló intézkedéseknek. A korlátozásokat kijátszó cégek számára eléggé figyelmeztető, hogy kikerülhetnek a dollárra épülő nemzetközi elszámolási rendszerből.
Az EU-nak az év végéig meg kell találnia a módját, hogy mozgósítsa a nyugaton befagyott orosz állami javakat. Az új intézkedések sem hangolják persze át Putyint egyik napról a másikra, de az nem igaz, hogy be sújtanák az orosz gazdaságot. Most kezd jelentkezni a hatásuk: a stagnáló orosz növekedés, a makacs infláció és a romló pénzügyi helyzet.
Ha az Unió Ukrajnában tényleg belép finanszírozóként Washington helyére, illetve a Fehér Ház kitart az új retorziók mellett, akkor Moszkva számára jócskán megnő a számla.
Guardian
Gázában elvileg vége a háborúnak, ám az sosem fejeződik be, ha a béke nem igazságos, bármit is hangoztat Trump – figyelmeztet Simon Tisdall. Mert ugyan törékeny fegyvernyugvás lépett életbe, ám mindenképpen nemzetközi bíróságot kell felállítani, hogy az rendezze a felelősségre vonást .
A külpolitikai elemző annyit lát, hogy alábbhagyott az erőszak. De az izraeli egységek kb. 100 palesztint öltek meg és több százat megsebesítettek a tűzszünet meghirdetése óta. Az élelmiszer szállítmányok változatlanul akadoznak. Amerikai illetékesek attól félnek, hogy Netanjahu most is kihátrál az egyezségből.
A Hamász harcol a rivális bandákkal és nem teszi le a fegyvert. Az izraeli katonák nem vonultak vissza teljesen a kijelölt vonalak mögé. A leendő kormányzat és az újjáépítés egyelőre a holdban. Nincs szó a palesztin állam megteremtéséről, ezért ha így maradnak a dolgok, előbb-utóbb minden kezdődik elölről.
Sor kell keríteni az elszámoltatásra, mert a népirtás nem maradhat büntetlenül. Ám erről nem tesz említést az amerikai béketerv. De hallgatnak róla felelős európai és arab politikusok is. Az egyik magyarázat az, hogy kormányuk, így vagy úgy, de bűnrészes a történtekben.
Netanjahuval és a volt védelmi miniszterrel, Gallanttal kell kezdeni. Át kell adni őket a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, ha Izrael nem hajlandó rá, szankciókat kell elrendelni vele szemben. Odahaza pedig tisztázni kell, kiket terhel a felelősség október 7-ért. Továbbá gyorsan le kell zárni a miniszterelnök korrupciós perét.
Gázában az ENSZ közreműködésével nemzetközi büntető testületet kell létrehozni, Jugoszlávia és Ruanda példája nyomán. Mert a tét az igazság. És a bíróság segíthet abban, hogy ilyen szörnyűségek soha nem ismétlődhessenek meg. Csakis ez vethet véget a háborúnak.
Frankfurter Rundschau
Egy német szakértő érdekes kettősséget tapasztal a belarusz diktátornál: Lukasenko ugyan továbbra is Moszkva vazallusa, de próbál egyensúlyozni, hogy erősítse kapcsolatait a Nyugattal és itt Orbán még hasznos lehet. Épp ezért Borisz Ginzburg a berlini Szabad Egyetem politológusa azt javasolja, hogy az EU ne fordítson teljesen hátat Minszknek.
Mert ugyan a lakosság már fél tiltakozni, sokakat letartóztattak, illetve emigrációba kényszerítettek. Ám az elnök igyekszik párbeszédkészséget mutatni Európa, illetve az USA felé. Nem szeretne ugyanis teljes függőségbe kerülni Putyintól. Ezért egyfelől fegyvereket szállít az oroszoknak, másfelől viszont már figyelmeztette Lengyelországot, amikor drónok tartotta afelé, sőt többet le is lőtt közülük.
Ezt az esélyt nem szabadna kihagynia Brüsszelnek, mert el tudja érni bebörtönzött ellenzékiek elengedését. Azon kívül gondolnia kell arra, milyen rend alakulhat ki a háború után. Itt léphet be a képbe közvetítőként az orbáni Magyarország. A viszony enyhítésére kommunikációs csatornaként szolgálhat, más, hasonló államokkal együtt.
Lukasenko öregszik, egészségügyi gondjai vannak, ezért gondoskodna a saját és családja biztonságáról. Az USA-nak jól jöhet, ha Belaruszon keresztül is tud hatni a Kremlre.
Washington Post
A világ egyéves haladékot kapott, hogy Kína ne zsarolja a ritka földfémekkel – feszült tárgyalások után kölcsönösen előnyös kompromisszum alakult ki Kuala Lumpurban, de még hiba volna pezsgőt bontani. Ezt emeli ki a vezércikk Trump és Hszi három nap múlva esedékes dél-koreai találkozója előtt.
Pláne, hogy a kidolgozott keret sokkal inkább átmeneti tűzszünetre emlékeztet, semmint teljes megbékélésre. Szó sincs a kapcsolatok teljes újjáalakításáról a világ két legfőbb hatalma között.
Az USA a múlt héten ismét a szakadék szélén táncolt: az elnök kilátásba helyezte, hogy korlátozza az olyan termékek kivitelét, amelyekben amerikai szoftver van. Ez pedig a laptopoktól a sugárhajtású repülőgépekig mindent érintene. Vagyis Washingtonnak vannak kemény ütőkártyái, de ugyanaznap az elnök optimista hangot ütött meg, mondván, hogy elérhető közelségbe került az átfogó megállapodás.
Ám nem szabad, hogy a fegyvernyugvás elterelje a figyelmet arról: csökkenteni kell az amerikai függést a kínai földfémektől. A Nemzetközi Valutaalap azt várja, hogy felgyorsul a két gazdaság szétválása. De alighanem lesz ez még rosszabb is, hiszen súlyosan sérült a bizalom a két szuperhatalom között.
Következő cikk: Montenegró: Valódi reformok PR-show helyett
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán: Nem félek elfogadni a választási vereséget
A felmérések azt mutatják, hogy Orbán - aki közel 20 évig, és az elmúlt 15 évben >
Montenegró, a sántító éllovas az EU felé vezető úton
Montenegro azt reméli, hogy jövőre befejezheti a felvételi tárgyalásokat és utána 3 éven belül felveszik az >
A Guardian véleménye Európának a szélsőjobboldal elleni tűzfaláról: egyre nagyobb javításra szorul
A Guardian szerkesztősége úgy gondolja, hogy sürgősen meg kell reparálni Európában a szélsőjobb ellen felhúzott tűzfalat, >
Tizenöt év után
Nem néztem, mert Rónai érdektelen, az összes műsora érdektelen, üres alibizás, szemfényvesztés, és az ATV is >
Orbán Viktor háborúellenes roadshow-ba kezd, miközben Magyarország a 2026-os választásokra készül
Magyarországon magasabb fokozatba kapcsol a kampány, Orbán háborúellenes roadshow-ba kezd, Ukrajnát állítja a Fidesz-hadjárat középpontjába, mivel >
„A BBC-ről azt mondhat Trump, amit csak akar. De Epstein? Az az egyetlen sebezhetősége.”
Nehéz helyzetben van a BBC, mert túl tisztességes ahhoz, hogy egyenlő feltételekkel tudjon megvívni Trumppal, utóbbi >
Ukrajna korábban a Nyugat védőbástyája volt, mostanra viszont már Putyin ugródeszkája
Így vélekedik Sylvie Kauffmann, a Le Monde volt főszerkesztő, aki azon tanakodik, vajon kész-e a háborúra >
Mit jelent Mamdani diadala?
Mamdani személye és az eddig nyilvánosságra hozott programjai jelentős kockázatokat is hordoznak a Demokrata Párt számára: >
A Guardian véleménye a Magyarországnak adott különleges Trump-bánásmódról: jöjjön a következő választás
Magyar Péter igyekszik elkerülni, hogy radikális változásokat ígérjen Ukrajna-politikában, inkább belföldi kérdésekre összpontosít, miközben azt hangsúlyozza, >
Vajon meg tudja-e menteni Trump Orbánt
Paul Lendvai azt latolgatjaa Der Standardban, vajon meg tudja-e menteni Trump Orbánt, aki a politikai túlélésért >
Jobb életre várva
Ma még nyomokban nyugati országnak mondhatjuk magunkat, de egy áprilisban győztes Orbán gondoskodna róla, hogy nyugatiságunkból >
Orbán arra számít, hogy Argentínához hasonlóan Trump őt is megmenti majd a választási kudarctól
Vagyis ez már a 2. alkalom lenne, hogy Washington kihúzza a csávából egyik jobboldali partnerét - >