Ma Erzsébet, Zsóka névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Trump miért nem hozta korábban össze a gázai megállapodást?
A Guardian közel-keleti szakírója azt mondja: Az rendben van, hogy Trump a Nobel-békedíjra tart igényt Gázáért, de miért nem hozta tető alá már korábban a megállapodást? Jonathan Freedland szerint a tűzszünet csak akkor jött létre, amikor a politikus elvesztette a türelmét Netanjahuval szemben, ám addigra már rengeteg szörnyűség történt, hány, de hány ember halálát lehetett volna elkerülni! Ezzel együtt nem a Hamász volt az, amely alapvető engedményekre kényszerült, hiszen nem tett ígéretet arra, hogy beszolgáltatja fegyvereit, viszont kiharcolta, hogy csak akkor bocsátja szabadon a túszokat, ha a másik fél elengedi a palesztin foglyokat, kivonja erőit a térségből és véget vet a háborúnak. A kormányfőnek ugyanakkor nem maradt más választása az amerikai nyomásgyakorlás folytán, mint hogy behódoljon, noha az utóbbi két évben mindenki másnak a középső ujját mutatta fel. Sokan gyanítják, hogy a Fehér Ház azért makacsolta meg magát, mert besokallt a Kuvait elleni támadástól. Vagyis, hogy szövetségese nem szólt neki előre: végezni akar a terroristák tárgyalóküldöttségével. Egy olyan ország területén, amelyhez Trumpot személyes és üzleti kapcsolatok kötik. Ezért azután úgy döntött: itt az idő megmutatni, ki itt a főnök. De ezt már megtehette volna közvetlenül a januári hatalomra lépés után is. Akkor is ugyanilyen fegyvernyugvás volt érvényben, csak éppen Netanjahu felrúgta és következett a viszály legrosszabb hat hónapja. Michael Milstein, az izraeli katonai hírszerzés korábbi ezredese, a Hamász egyik legjobb ismerője ezt úgy irja le: az ország hosszú utat tett, hogy eljusson ugyanarra a pontra. Amerikának azonban fenn kell tartania a nyomást partnerére, nehogy az megint a szokásos játékot űzze. Nincs más választása az USA első emberének, ha tényleg szeretné megkapni a Nobel-díjat. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
CNN
A volt amerikai elnök magyar és lengyel jogvédők előtt arról beszélt, hogy egyre gyengül a demokrácia. Figyelmeztetései mind inkább az Egyesült Államoknak szólnak. Obama Londonban Léderer Sándor, a K-Monitor alapítója, Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért volt társelnöke, valamint egy korábbi lengyel igazságügyi miniszterhelyettes előtt kijelentette: a tekintélyelvűség mind hevesebben söpör végig a Földön. Olyan országokban is, amelyekről egykor azt gondolták, na, őket aztán nem fenyegeti ilyen veszély.
Mind mondta, politikusok célba veszik a civil társadalmat, aláássák a sajtószabadságot, fegyverként használják az igazságügyet. Nem említette utódját név szerint, de az idén egy sor alkalommal fellépett Trump ellen, aggodalmát fejezve ki az amerikai politika miatt. A bírálat azonban nem csak a Fehér Ház jelenlegi urának szólt, hanem más vezetőknek is, akik összeálltak az elnökkel.
Orbán Viktor az illiberális demokrácia bajnoka, gyakran mondják róla, hogy ő ihlette a Trump-kormányzat irányvonalát. A MAGA-mozgalom kedvence. Tengerentúli szövetségese nagy vezetőnek és igen erős embernek nevezte.
Obama ugyanakkor elismerte, hogy a globális populista hullámot jelentős mértékben elősegítette a bürokrácia, valamint a politikusok közönyössége. Nagy veszélynek nevezte, hogy a kormányok elvesztik a kapcsolatot az emberekkel, alapvető reményeket és álmokat nem váltanak valóra. Így ők tárják ki a kaput a jobboldali demagógok, a migránsellenes érzelmek, a düh és a sérelmek előtt.
Úgy folytatta, hogy a gazdasági egyenlőtlenségek, valamint a gazdaságok összetettsége folytán sokakban az az érzet keletkezik: a dolgok kicsúsztak az ellenőrzés alól. A közösségi háló azután jól fel tudja erősíteni a félelmeket, illetve a felháborodást mindazokkal szemben, akik más véleményen vannak. A tekintélyelvűek azonban nem kínálnak alternatívát.
Der Standard
Németországban és Ausztriában egyre befolyásosabb a szélsőjobb két portálja, amelyeket szoros kapcsolatok fűznek Magyarországhoz. Az uniópártok, illetve az FPÖ számára a példakép az orbáni Magyarország, legalábbis nem hivatalosan.
Úgy tudni, hogy a német Nius együttműködik a Mandinerrel, amely a Matthias Corvinus Collegium égisze alatt működik. A magyar tulajdonos nemrégiben megvette a bécsi Modul magánegyetem 90%-át. De hogy merre vezet az út, azt jól mutatja az MCC több nagy nyári esztergomi fesztiválja. Már szerepelt ott az AfD főnökasszonya, Orbán, Kurz volt osztrák kancellár, továbbá a CDU-tól Saskia Ludwig, aki a szélsőjobbal szembeni tűzfal lebontását követelte. Valamint Bauer Bence, a házigazda intézménytől, akinek rendszeres rovata van az osztrák Exxpress-nél.
Utóbbi a Nius-szal együtt a szélsőjobbos fordulatnak ágyaz meg a két országban. Az összeállítás szerzői: Birgit Baumann és Fabian Schmid bemutatják, hogy az anyagi forrást mindkét esetben egy német üzletember: Frank Gotthardt jelenti, akinek cége egészségügyi szoftvereket készít. A német orgánumra idáig vagy 50 millió eurót áldozott, mellesleg időközben a Nius az Exxpress fő részvényese lett.
A vezetés javarészt olyanok kezében van, akik a CDU, illetve az Osztrák Néppárt jobbszárnyát képviselik. A politikai irányvonalra pedig a „kulturális háborúskodás” a jellemző: megy a napi harc a gender, a transzneműség és az állítólag balos közmédia ellen.
Wall Street Journal
Méltatlankodnak ugyan Trump emberei, hogy miért nem ő kapta az idei Nobel-békedíjat, de a vezércikk szerint nagyon is jól döntött az oslói bizottság, amikor a venezuelai Vasladyt tartotta alkalmasnak a kitüntetésre. Ő ugyanis évtizedek óta harcol a demokráciáért.
Machado, a szabadságharcos a személyes kockázatvállalással és áldozattal példát mutat a világ számára. Tavaly bebizonyította mindenkinek: Maduro elnökkel szemben az ellenzék jelöltje, González nyerte a választást. Ezek után letartóztatási parancsot adtak ki ellene, azóta kénytelen rejtőzködni.
Az elismerés ismét ráirányítja a nemzetközi figyelmet a venezuelai demokrácia ügyére. Ezért a lap csak azt sajnálja, hogy a díjat nem megosztva ítélték oda, a másik kiválasztott Jimmy Lai, a hongkongi lapkiadó lehetett volna, akit jelenleg politikai okokból börtönben tartanak a kínai hatóságok. Merthogy küzd a jogállamért. Ha Trump segít Machadónak és a venezuelai népnek a demokráciát helyreállításában, továbbá közreműködik, hogy Lai kiszabaduljon, akkor jövőre megérdemli, hogy őt jutalmazzák a medállal.
FT
Sylvie Kauffman úgy gondolja, hogy a hazai patthelyzet visszahozta a földre a nagyratörő Macront. De az elnököt már csak a szélsőjobbos hatalomátvétel kísértete mentheti meg, ideértve európai terveit.
A szerkesztő bizottság elnöke rámutat, hogy a politikusnak két élete van: külföldön körbezsongják, odahaza viszont katasztrófa lett a sorsa: népszerűsége gödörben, fontos szövetségesei fordítanak neki hátat. A héten végignézte, amint szétolvad a támogatottsága és az ország az utóbbi csaknem 60 év legsúlyosabb válságába süpped.
Az egész káosz kiindulópontja az volt, hogy tavaly elhamarkodottan idő előtti választásokat írt ki a szélsőjobb felemelkedésének megakadályozására. Ám ily módon tartósan destabilizálódott a helyzet. De azt hitte, hogy kibírja 2027-ig, mandátuma lejártáig.
A politikai elitet szintén felelősség terheli, mert nem volt hajlandó együttműködni és megegyezésre jutni. Megfeledkezett arról, milyen állapotban van a költségvetés, illetve mennyire ingatag a nemzetközi környezet. A paradox az, hogy Macron rákényszerülhet: neki kell kineveznie a Nemzeti Tömörülés kormányfőjét, ha megint urnákhoz hívják a polgárokat és ott Le Pen pártja lesz a befutó. Noha az elnök éppen ezt igyekezett meggátolni.
Lehet, hogy ez a baljós kilátás jobb belátásra bírja a politikai közép erőit és így el lehet kerülni a törvényhozás feloszlatását. De a nyugalom akkor is csupán átmenetinek ígérkezik. Ettől pedig a hideg futkározik Franciaország európai szövetségeseinek a hátán. Közülük többen ugyanilyen cipőben járnak: Babis győzelme éppen elég rossz hír. Hát még egy szélsőjobbos francia vezető. Nagy csapás volna az EU-nak, ellenben Trump és Putyin örvendezne.
A kérdés az ezek után, vajon saját európai álmainak sírásója lesz-e Macron? Merthogy nem tudta meggyőzni saját népét, hogy mi az érdeke egy gyorsan változó világnak. Így most rajta áll, hogy meg tudja-e menteni országát egy újabb vereségtől.
Independent
A francia politikai felfordulás következményeit az ország határain túl is érezni fogják, a fő nyertes: Putyin. Európa foghatja a fejét, mert a brit kormányfő mellett Macron volt idáig az ukrán nép legfőbb támogatója. Márpedig az elnök fő hazai ellenfelei, a bal- és jobboldalon egyaránt igen elnézőek Oroszországgal, valamint a háborúval szemben – figyelmeztet a vezércikk.
A politikus fő gondja abból fakad, hogy 8 éve azért választották meg, mert azt ígérte, hogy gatyába rázza a gazdaságot, ám ebből szinte semmi sem lett. Még a közpénzügyeket sem volt képes rendbe tenni. A következmény az, hogy az államadósság jelenleg a GDP 116%-a, és még csak terv sincs, hogy miként kellene megállítani a további emelkedését.
A politikai rendszer még annyira sem képes szembenézni a valósággal, mint a brit vagy az olasz. Ráadásul a pénzügyi válság érinti a szomszédokat és felbátorítja a Kremlt. Ennélfogva egész Európának azt kell kívánnia a franciáknak, hogy birkózzanak meg a politikai instabilitás mélyebben fekvő okaival.
FAZ
A kínai elnök kóstolgatja, hogy meddig mehet el amerikai kollégájánál, ám míg idáig defenzív volt és csak reagált, most súlyosbítja a kétoldalú kereskedelmi viszályt. Ez pedig hatalmas veszélyeket rejt magában a nyugati gazdaság szemszögéből. Ezt fejti ki Sanghaiból Gustav Theile.
A vámháború idáig egy kaptafára járt: Az USA fékezni próbálta Pekinget, többé-kevésbé indokoltan szankciókat vetett ki, amire az elején a válasz inkább félénk volt, ám április óta az az elv: szemet szemért, fogat fogért. A jelenlegi támadás valószínűleg azzal függ össze, hogy folynak az előkészületek a bilaterális csúcstalálkozóra és a kínaiak szeretnének ütőkártyákat a kezükben tudni. Amerika erre vámokkal fenyegetőzött, azaz a szükséges keménységet tanúsította.
A kínai ritka fémek kivitelének és reexportjának korlátozása óriási veszedelem a nyugati ipar számára és mutatja, mi volna, ha az ázsiai ország a világ vezető hatalma lenne. A ritka fémek nélkül a fejlett államok hadiipara éhen halna. De az akku-, valamint a félvezetőgyártás is jókora megszorításokra kényszerülne.
Hszi a jelek szerint azt a következtetés vonta le az eddigi kereskedelmi háborúból, hogy neki áll a zászló és igaz, ami igaz: a ritka fémek ügyében Trump sebezhetőnek látszik. Ráadásul Peking a jövőben a saját chipjeire kíván építeni, vagyis az USA elveszti legfőbb ütőkártyáját. Kína lesi, hogy képes célba venni az Egyesült Államok gazdaságának gyenge pontjait.
Wall Street Journal
A kereskedelmi háborúk kemény diót jelentenek, most pl. Amerika és Kína között zajlik az újabb csörte. Peking a ritka fémekkel fenyegetőzik, amire Trump új vámokat helyez kilátásba, a piacok viszont bezuhannak. Így írja le a helyzetet a szerkesztőségi állásfoglalás, amely visszautal arra, hogy az utóbbi időben a MAGA-tábor azt hangoztatta: a vámok kapcsán alaptalannak bizonyultak a félelmek, mert nem sok ország torolta meg a büntető intézkedéseket, ugyanakkor nagyszerűen alakul a gazdaság.
Ezt persze nem így látják a befektetők, akik két napja megint beszorultak az USA és Peking közé, miután véget ért a kereskedelmi tűzszünet. Az amerikai vezetésnek igaza van abban, hogy Kína rosszat húzott a világgazdaság számára, amikor megszigorította a ritka fémek kivitelét. Válaszul az USA a jövő hónaptól 100%-kal kívánja emelni a jelenleg 40%-os vámokat.
Hogy ennek mi lesz a vége, azt ember nem tudja, pont ez a gond. De talán lehiggad a két oldal. Az mindenesetre jó jel, hogy semmiféle visszajelzés nem érkezett a két küldöttség részéről, amely hetek óta tárgyal a tervezett Trump-Hszi-találkozóról.
Az azonban semmiképpen sem örvendetes a világ szempontjából, hogy a két gazdaság lassan, de biztosan válik szét, habár a függő helyzet fennmarad. Kína rá van utalva az exportra, mert gazdasága lassul és különben állások szűnnek meg. Ezért reménykedjünk, hogy a két ország visszalép a kereskedelmi háború pereméről.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán: Nem félek elfogadni a választási vereséget
A felmérések azt mutatják, hogy Orbán - aki közel 20 évig, és az elmúlt 15 évben >
Montenegró, a sántító éllovas az EU felé vezető úton
Montenegro azt reméli, hogy jövőre befejezheti a felvételi tárgyalásokat és utána 3 éven belül felveszik az >
A Guardian véleménye Európának a szélsőjobboldal elleni tűzfaláról: egyre nagyobb javításra szorul
A Guardian szerkesztősége úgy gondolja, hogy sürgősen meg kell reparálni Európában a szélsőjobb ellen felhúzott tűzfalat, >
Tizenöt év után
Nem néztem, mert Rónai érdektelen, az összes műsora érdektelen, üres alibizás, szemfényvesztés, és az ATV is >
Orbán Viktor háborúellenes roadshow-ba kezd, miközben Magyarország a 2026-os választásokra készül
Magyarországon magasabb fokozatba kapcsol a kampány, Orbán háborúellenes roadshow-ba kezd, Ukrajnát állítja a Fidesz-hadjárat középpontjába, mivel >
„A BBC-ről azt mondhat Trump, amit csak akar. De Epstein? Az az egyetlen sebezhetősége.”
Nehéz helyzetben van a BBC, mert túl tisztességes ahhoz, hogy egyenlő feltételekkel tudjon megvívni Trumppal, utóbbi >
Ukrajna korábban a Nyugat védőbástyája volt, mostanra viszont már Putyin ugródeszkája
Így vélekedik Sylvie Kauffmann, a Le Monde volt főszerkesztő, aki azon tanakodik, vajon kész-e a háborúra >
Mit jelent Mamdani diadala?
Mamdani személye és az eddig nyilvánosságra hozott programjai jelentős kockázatokat is hordoznak a Demokrata Párt számára: >
A Guardian véleménye a Magyarországnak adott különleges Trump-bánásmódról: jöjjön a következő választás
Magyar Péter igyekszik elkerülni, hogy radikális változásokat ígérjen Ukrajna-politikában, inkább belföldi kérdésekre összpontosít, miközben azt hangsúlyozza, >
Vajon meg tudja-e menteni Trump Orbánt
Paul Lendvai azt latolgatjaa Der Standardban, vajon meg tudja-e menteni Trump Orbánt, aki a politikai túlélésért >
Jobb életre várva
Ma még nyomokban nyugati országnak mondhatjuk magunkat, de egy áprilisban győztes Orbán gondoskodna róla, hogy nyugatiságunkból >
Orbán arra számít, hogy Argentínához hasonlóan Trump őt is megmenti majd a választási kudarctól
Vagyis ez már a 2. alkalom lenne, hogy Washington kihúzza a csávából egyik jobboldali partnerét - >