Ma Erzsébet, Zsóka névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Európa túl megcsömörlött, vagy időben ébred fel? Ukrajna több támogatást érdemel
A Neue Zürcher Zeitung kommentárja azt kérdezi, hogy Európa netán túlságosan is megcsömörlött, vagy még időben felébred, miután Ukrajna több támogatást érdemel. A szerző, a lap fő közgazdasági szakértője rámutat, hogy a földrésznek mindössze az össz GDP 0,5%-át kellene erre a célra fordítani és akkor az USA nélkül is az eddigi szinten maradna a segítség. Ám a fokozódó fenyegetés ellenére egy sor ország potyautas, különösen Ausztria és Svájc. Peter Fischer emlékeztet arra, hogy Putyin egyre élesebb konfrontációba keveredik a Nyugattal, de Trump szerint ez a kontinens problémája. Azt követeli, hogy a tagállamok saját erőből védekezzenek, illetve nyújtsanak segédkezet Kijevnek. Ami nem is kerülne olyan sokba, csak mintha egy sor kormány nem látná be, hogy válság van. Túlságosan is el vannak foglalva saját magukkal és a szociális állammal. Csak a frontállamok ismerték fel, mekkora a baj. Az eltelt három évben az EU-országok adták a támogatás jó felét, az USA-hoz 37% köthető, de ez utóbbinak vége. Akik idáig tényleg a zsebükbe nyúltak, azok az északi, illetve balti államok. Viszont szegénységi bizonyítvánnyal ér fel, hogy megy a vita a befagyasztott orosz követelések felhasználásáról. Jogállami viszonyok közepette nem lehet önkényesen konfiskálni ezt a 300 milliárd eurót. Csakis nemzetközileg rendezett kártérítésfizetés keretében. A békéhez el kell rettenteni Moszkvát. Ehhez a földrésznek megvan a gazdasági ereje. A dánok már rájöttek, hogy mekkora fenyegetést jelent a Kreml, ezért a Közép- és Kelet-Európában is fel kellene ébredni. Mármint hogy nagyobb hozzájárulás szükséges a nemzetközi békerend visszaállításához. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Spiegel
Gulyás Márton szerint nem szabad lebecsülni Orbán Viktor elszántságát, így a választáson bármi előfordulhat. Hamisítás vagy valamiféle más eljárási trükk. A Partizán vezetője abból az alkalomból nyilatkozott a német hetilapnak, hogy bár idáig már olyanokkal készített interjút, mint Bernie Sanders, Paul Krugman, Margaret Atwood és Janis Varoufakis, ám nemzetközileg csak most lett igazán ismert, miután a stúdióban járt a volt német kancellár.
Merkel nagy vihart kavart azzal, hogy kvázi a lengyelekre és a baltiakra hárította a felelősséget a háborúért, mondván: azok akadályozták meg, hogy az EU közösen próbálja meg jobb belátásra bírni Putyint.
A folyóirat úgy mutatja be a csatorna alapítóját, mint az egyik legbefolyásosabb magyar újságírót. Nézettsége már meghaladja az egymilliót, vagyis vetekszik a legbejáratottabb orgánumokéval. Havonta immár 6,5 millióan néznek rá az oldalra. A műsort 70-en állítják elő, de a népszerűséghez kellett – vallja Gulyás -, hogy a hatalom uralmába hajtsa szinte az egész médiát.
Így ugyanis a független szerkesztőségek zöme az internetre menekült. A kormányfőnek ezáltal nincs szüksége arra, hogy régi vágású diktátor módjára erőszakot és cenzúrát vessen be a közvélemény befolyásolására.
A Partizán európai alapítványok segítségével, a nézők mikroadományaiból és az 1%-okból tartja fenn magát. A főnök saját tapasztalatai alapján azt mondja, még több segítség érkezik, ha a rezsim nyomást fejt ki. Orbán már számtalan gumiparagrafust fogadtatott el, amivel csuklóztatni tudná a renitens adót. Ám Gulyás szerint változik a légkör, mert megjelent a színen Magyar Péter. Így most nagy kérdés, hogy az erős ember enged-e szabad választásokat és elismeri-e, ha kikap. De abból kell kiindulni, hogy teljesen kíméletlen.
New York Times
Trump azon van, hogy politikája eredményeként mindenki a barátja akarjon lenni és senki se merjen szembeszegülni vele. Ha ez sikerül neki, akkor tartósan előnyös helyzetbe kerülhet, ahogy azt Orbán és Erdogan is csinálta. Csakhogy akkora hatalomra próbál szert tenni, amihez nincs joga az alkotmány értelmében. Arról nem beszélve, hogy sebezhető. Ezt fejti ki Henry Farrell, a Johns Hopkins Egyetemről, ahol a demokráciával és nemzetközi ügyekkel foglalkozik.
Biztosra veszi, hogy az elnök fel fog sülni, ha az emberek és intézmények összehangoltan lépnek fel ellene. De a kormányzat pont ezért támadt neki az üzleti szférának, a civil szervezeteknek, Ám nagy kockázatot vállal, amikor igyekszik megtörni a tudomány ellenállását.
Azon felül a tekintélyuralmi rendszereknek szükségük van a civil társadalomra, de azt alá kell vetniük saját uralmuknak. Pont ez a tétje a mostani rendszerváltási küzdelemnek. Az oszd meg és uralkodj elvét alkalmazzák az ilyen rezsimek. Jutalmazzák a barátokat, brutálisan büntetik az ellenfeleket.
De kellő ellenerő esetén meg lehet hiúsítani az ilyen törekvéseket. Hiszen pl. az ABC kénytelen volt újra műsorra tűzni Jimmy Kimmel éjszakai show-ját, mivel kezdtek nagy számban elpártolni az előfizetők. Az egyetemeket sem sikerült megtörni. Most éppen a nyilvános nyomás eszközét veti be ellenük a hatalom, de ez lutri, mert arra ösztökélheti a közvéleményt, hogy beálljon a másik oldal mögé.
Vagyis a leghatékonyabb eszköz a szolidaritás az olyan erők között, amelyek meg akarják tartani Amerikát demokratikusnak, sőt még erőteljesebb demokráciát tartanak kívánatosnak.
Washington Post
A vezércikk szerint Oroszország elvadult kalandorsága már olyan harcias szintet ért el a Nyugattal szemben, hogy azt nem lehet többé figyelmen kívül hagyni. Moszkva a szabotázstól kezdve a választási beavatkozásig mindent bevet a „szürke övezetben”, hogy kipuhatolja a NATO elszántságát.
Ez a körmönfont, ám veszedelmes hadviselés addig folytatódik, amíg Európa és a Nyugat nem talál ki valami hatékonyabb módot az elriasztásra. Az utóbbi 3 évben 110 olyan incidens volt, amelyet az oroszokhoz lehet kötni – mutatta ki a Globsec pozsonyi elemző intézet. A Kreml emellett próbálja aláásni a fejlett világban a választásokba vetett bizalmat. Így történt ez a cseheknél, szlovákoknál és lengyeleknél.
A provokációk, a drónbehatolások, a digitális támadások és a többi, nehéz helyzetbe hozzák a másik felet, mert ha visszavág, az háborúhoz vezethet. Ha behúzza fülét-farkát, azzal csak felbátorítja a zaklatót és elkedvetleníti saját, terrorizált lakosságát. Pláne, hogy a gyengeség csak lovat ad az erőszakoskodó hatalom alá. Szóval alighanem itt az idő, hogy Oroszország nagyobb árat fizessen, a saját módszerével kell neki válaszolni.
FAZ
Jobboldali-populista forradalom zajlik, mert Trumpot vagy az AfD-t immár nem csupán tiltakozásból választják meg, hanem a világnézetükért. Olyan csoportokat szólítanak meg, amelyekről megfeledkezett a baloldali politika, illetve amelyek ellen harcol. Ilyenek a munkások, a férfiak, a hagyományos családok. Vonatkozik ez Észak-Amerikára, Európára és Japánra is – fejti ki a szakíró, Nikolas Busse.
Az irányzat olyan ideológiával szolgál, ami az egész világon képviselhető, és amit tudatosan vállalnak követői. Sajnos, a politikai osztály, valamint a sajtó jelentős része is homokba dugta a fejét, amikor ezen alapvető fejlemény okairól volt szó. A németeknél sokan követelik, hogy indexre kell tenni Weideléket, ám egy eszmét nem lehet betiltatni, legalábbis ha a társadalom ragaszkodik a szabadelvűséghez.
A populizmus nemzeti keretek közé kívánja visszavinni a politikát, bár nem mindig tudni, mi vagy ki tartozik bele a nemzet fogalmába. De a csapásirány egyértelműen a migráció, a szabad kereskedelem, a kisebbségi jogok, a nemzetközi intézmények ellen irányul. A fennálló viszonyokra adott válasznak kell tekinteni.
Egy demokráciában tartósan nem lehet nagy csoportok vagy többségek ellenében politizálni. Egyesek abban bíznak, hogy a mozgalomról idővel lehull a varázs. Csakhogy Trump vagy Meloni a saját hívei kedvében igyekszik járni és ez sikerül is nekik. Arra építhetnek, hogy azok számára ők jelentik a kisebbik rosszat, miután a bejáratott pártok mérlege gyakorta siralmas. Csak olyan irányvonal lehet hatásos a demagógokkal szemben, amely nem tér ki a populizmus hívei számára fontos kérdések elől.
Die Welt
Az egyik legtekintélyesebb amerikai nyugalmazott tábornok azt mondja: rá lehet ébreszteni Putyint, hogy nem engedheti meg magának a háború folytatását. David Petraeus, aki az amerikai erők parancsnoka volt az iraki háborúban, majd Afganisztánban, később pedig a CIA igazgatójaként dolgozott, rámutat, hogy az ukrán dróntámadások már tönkretették az orosz olajfinomítók jó 20%-át, tehát kiváló az alkalom a következő európai szankciós csomag bevezetésére.
Itt az idő szétverni az orosz hadigazdaságot, illetve megbüntetni annak felelőseit, továbbá eljárni azok ellen, akik még mindig vesznek Moszkvától olajat és földgázt. Egyben fokozni kell Ukrajna támogatását, mert az megváltoztatja a dolgok menetét a hadszíntéren. Márpedig ha ez utóbbi bekövetkezik, akkor az orosz elnök szembesül azzal, hogy megbukott a terve. Lehetővé válik a tartós megállapodás.
Ennek érdekében küldeni kell Tomahawk-rakétákat, bár az ukránok rövidesen már tömegesen gyártani tudják a saját fejlesztésű Flamingo cirkálórakétákat, amelyek hatótávolsága 3 ezer kilométer, és amelyek 9 mázsányi robbanóanyagot képesek célba juttatni.
Az oroszok a nyáron ugyan előrenyomultak, de katasztrofális veszteségek árán. Az áldozatok száma már 1,1 millió az ő oldalukon. Ez a tábornok számára felfoghatatlan szám, pedig annak idején írt éppen elég részvétnyilvánító levelet az elesett amerikai katonák hozzátartozóinak.
Putyin egyelőre meg van győződve arról, hogy tovább bírja, mint Ukrajna vagy a Nyugat. Ám azt nem engedheti meg, hogy 2. frontot nyisson a NATO ellen. Hiszen ahhoz sem volt ereje, hogy Örményországot vagy a szír diktátort kisegítse a slamasztikából.
Project Syndicate
Csőstül jön a baj Putyin számára, egyik válság a másik után zúdul a nyakába – írja Szergej Gurijev, a London Business School dékánja, az EBRD korábbi fő közgazdásza. Az elnök azonban szerinte mindaddig folytatni fogja a háborút, amíg újabb és újabb területeket tud szerezni, és addig hiábavaló minden befolyásolási kísérlet.
Ily módon a nyugati vezetőknek szigorítaniuk kell a szankciókat, fejlettebb fegyvereket kell adniuk Ukrajnának és ösztönözniük kell az agyelszívást Oroszországból. Ami Moszkva gondjait illeti, a vita azon megy, hogy a gazdaság csupán stagnál vagy már belecsúszott a visszaesésbe.
Az infláció változatlanul magas, az alapkamat jelenleg 17%. Orosz mércével jelentős a költségvetési hiány: 2,6%-os, visszaestek a szénhidrogének bevételei. Mivel a Kreml rájött, hogy a mostani modell mellett egy éven belül kifogy a készpénzből, a következő három évre jelentős adóemeléseket jelentett be. És még jobban nyomja a gazdaságot és kiválthatja a tömegek tiltakozását.
Ráadásul egymillió katona esett el, illetve sebesült meg és ugyanennyien hagyták el az országot. Továbbá az ország nem jut hozzá az élenjáró nyugati technológiához. A közvélemény jó része belefáradt a háborúba. De az államfő megingathatatlannak tűnik. Merthogy a helyzet még nem katasztrofális, továbbá hatékony az elnyomó apparátus. Így politikus arra juthatott, hogy tovább működtetheti a hadigépezetet.
Csak többet kell fizetnie az újonc katonáknak, illetve bérekre a hadiiparban. Csakhogy ez az oktatás, az egészségügy, az innováció és az infrastruktúra rovására megy. Ám számára a hadi sikerek jelentik a legjobb befektetést.
Daily Telegraph
Macron a demokrácia alapszabályait sérti meg, alkotmányos válságot robbantott ki és képtelen fenntartani centrista programját, az egyszerűen haldoklik. Így látja a konzervatív újság világgazdasági szakírója, Ambrose Evans-Pritchard, aki szerint teljesen egyértelmű, hogy a súlyos politikai helyzetért kizárólag az elnök a felelős.
Merthogy két választást is elveszített tekintélyelvű nagyképűsége folytán. Most többféle lehetőség áll előtte: 1. Lemond, ahogy azt a lakosság 70%-a szükségesnek tartja. 2. Jelenleg a Le Pen-féle Nemzeti Tömörülésnek áll a zászló, alighanem egyértelmű felhatalmazást kapnának a kormányzásra, ha választásra kerülne sor.
Végül pedig, ha minden kötél szakad, az Elysée-palota gazdája élhetne az alkotmány 16-os paragrafusával és olyan hatalmat gyakorolhatna, mint egykor a római diktátorok. A jellemétől nem esne messze.
A gazdaság olyan állapotban van, hogy előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik az Európai Központi Bank mentőöve. A pénzintézetnek muszáj bevetnie, mert különben szétesne az egész EU. Viszont most visszaüt az euró, mert az lehetővé tette, hogy az ország túl nagy adósságba verje magát, de a versenyképesség fokozására nem lehet alkalmazni a leértékelést.
Macron sokáig azt hirdette, hogy munkásságát aszerint kell majd megítélni, mennyire tudta visszaszorítani a Nemzeti Tömörülést. Hát, leginkább a párt kengyeltartójának bizonyult. Ily módon nemsokára olyan erő kerül hatalomra, amely gyökeresen új irányba tolja majd az Uniót. A párizsi ellenforradalmat nem lehet megállítani.
Neue Zürcher Zeitung
Kína tudományos szuperhatalom, együtt kell vele tehát működni, de közben ajánlatos megőrizni a kincstári gyanakvást, mivel az ázsiai nagyhatalomnál mindent áthat a politika és így az ország fontos nyugati titkok birtokába juthat a szakembereknek álcázott kémek jóvoltából. Erre hívja fel a figyelmet Sven Titz tudományos szerkesztő, aki szerint okos stratégiával meg lehet határozni azokat a területeket, ahol nem fenyeget ilyen veszély.
Annál is inkább, mert a világ 10 legsikeresebb gazdasági intézménye közül 8 kínai, ami azért meglepő, hiszen egy kommunista-autokrata hatalomról van szó. Ám egyes területeken a haladásnak int búcsút az, aki megszakítja a kapcsolatot a kínai partnerekkel.
Az országban többen doktorálnak, mint az USA-ban. Méghozzá olyan kulcsterületeken, mint a matematika, az informatika, a természettudományok és a technika – ezek iránt nyugaton erősen esik vissza a diákok érdeklődése. Ráadásul Kína most már igen jól áll az alapkutatásokban is. És miközben Amerika hadjáratot folytat a hazai egyetemek ellen, az ázsiai rivális csábítja be a tehetségeket.
Természetesen nem minden arany, ami fénylik, vannak a kínai felsőoktatásnak árnyoldalai is, tudományos szabadságról pl. nem lehet beszélni. Ezzel együtt fel van adva a lecke a Nyugatnak, mert fél, hogy ellopják az ötleteit, illetve hogy katonai célokra használják azokat. De közben a kínai szakemberek úttörő szerepet visznek pl. a magfúzió fejlesztésében és az elektromos autók gyártásában.
A politikai akadályok miatt azonban változatlanul tojástánccal ér fel az együttműködés. Ezért érdemes megfontolni, hogy inkább a szintén egészen kiváló dél-koreai, japán és tajvani kutatókkal kell kiépíteni a kapcsolatokat, ott nem merülnek fel hasonló aggályok.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán: Nem félek elfogadni a választási vereséget
A felmérések azt mutatják, hogy Orbán - aki közel 20 évig, és az elmúlt 15 évben >
Montenegró, a sántító éllovas az EU felé vezető úton
Montenegro azt reméli, hogy jövőre befejezheti a felvételi tárgyalásokat és utána 3 éven belül felveszik az >
A Guardian véleménye Európának a szélsőjobboldal elleni tűzfaláról: egyre nagyobb javításra szorul
A Guardian szerkesztősége úgy gondolja, hogy sürgősen meg kell reparálni Európában a szélsőjobb ellen felhúzott tűzfalat, >
Tizenöt év után
Nem néztem, mert Rónai érdektelen, az összes műsora érdektelen, üres alibizás, szemfényvesztés, és az ATV is >
Orbán Viktor háborúellenes roadshow-ba kezd, miközben Magyarország a 2026-os választásokra készül
Magyarországon magasabb fokozatba kapcsol a kampány, Orbán háborúellenes roadshow-ba kezd, Ukrajnát állítja a Fidesz-hadjárat középpontjába, mivel >
„A BBC-ről azt mondhat Trump, amit csak akar. De Epstein? Az az egyetlen sebezhetősége.”
Nehéz helyzetben van a BBC, mert túl tisztességes ahhoz, hogy egyenlő feltételekkel tudjon megvívni Trumppal, utóbbi >
Ukrajna korábban a Nyugat védőbástyája volt, mostanra viszont már Putyin ugródeszkája
Így vélekedik Sylvie Kauffmann, a Le Monde volt főszerkesztő, aki azon tanakodik, vajon kész-e a háborúra >
Mit jelent Mamdani diadala?
Mamdani személye és az eddig nyilvánosságra hozott programjai jelentős kockázatokat is hordoznak a Demokrata Párt számára: >
A Guardian véleménye a Magyarországnak adott különleges Trump-bánásmódról: jöjjön a következő választás
Magyar Péter igyekszik elkerülni, hogy radikális változásokat ígérjen Ukrajna-politikában, inkább belföldi kérdésekre összpontosít, miközben azt hangsúlyozza, >
Vajon meg tudja-e menteni Trump Orbánt
Paul Lendvai azt latolgatjaa Der Standardban, vajon meg tudja-e menteni Trump Orbánt, aki a politikai túlélésért >
Jobb életre várva
Ma még nyomokban nyugati országnak mondhatjuk magunkat, de egy áprilisban győztes Orbán gondoskodna róla, hogy nyugatiságunkból >
Orbán arra számít, hogy Argentínához hasonlóan Trump őt is megmenti majd a választási kudarctól
Vagyis ez már a 2. alkalom lenne, hogy Washington kihúzza a csávából egyik jobboldali partnerét - >