Ma Zsolt, Ezekiel névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Ukrajnai magyar kisebbség: Megosztottság Brüsszel és Budapest között
A kárpátaljai magyarok nem egységesek az ügyben, hová húzzanak: Brüsszelhez vagy Budapesthez. Magyarország viszonya a nyelvhasználati törvény miatt mérgesedett el Ukrajnával, de a kisebbség tagjai közül nem mindenki ért ez ügyben egyet az anyaországgal. A Die Presse tudósítója, Wolfgang Böhm azt tapasztalta, hogy a helyiek egyrészt úgy érzik: Kijev diszkriminációt alkalmaz és váratnak magukra a megígért autonómiajogok. A másik tábor a jövőjéért aggódik a megtámadott országban és a tagságban lát biztosítékot Oroszországgal szemben. Csakhogy pont ebben a kérdésben bojkottál az Orbán-kormány. Az újságíró elkísérte Kárpátaljára a bővítésért felelős biztost, aki igyekszik csillapítani a viszályt. Több iskolát meglátogatott és találkozott a magyarok képviselőivel. Ottani üzleti körökben nő az elégedetlenség a magyar blokád miatt. Úgy vélik: a miniszterelnököt elsősorban a Moszkvához fűződő jó viszony vezérli. A követelés, hogy kizárólag magyar nyelvű legyen az oktatás, a céllal ellentétes. Ily módon ugyanis nyelvi gettó jönne létre. A beilleszkedés megkönnyítésére főleg a gazdaság területén lenne fontos a jó ukrán nyelvtudás. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Presse
Brüsszel ki akarja cselezni Orbán Viktort, hogy az ne akadékoskodhasson Ukrajna uniós felvétele ügyében. A mai koppenhágai csúcs előtt az ötlet az, hogy nem kellene egyhangú határozat az egyes fejezetek megvitatásának engedélyezéséhez, merthogy ilyen előírás sehol sincs az alapszerződésekben.
A gyakorlat pusztán azért alakult ki, mert voltak keserű tapasztalatok, pl. a román és a bolgár csatlakozás kapcsán. A két ország nem teljesen vette át a közösségi joganyagot, ezért jó ideig megfigyelés alatt állt. A brüsszeli Európai Politikai Tanulmányok Központja nevű agytröszt két elemzője szerint ennek megfelelően fel kell adni ezt az irányvonalat. A véleménnyel egyetért von der Leyen is. Azaz hogy haladni kell a technikai kérdésekkel.
Hasonló kezdeményezéssel rukkolt ki az Európai Parlament elnöke is. Costa szerint elegendő minősített többséggel engedélyezni az egyeztetést a hat nagyobb témakörről, de a végén minden tagállamnak rá kell ütnie a pecsétjét az elért eredményre. Ily módon semlegesíteni lehetne legalább menet közben a magyar vétójogot.
Politico
A finn elnök, akit igen szívélyes viszony fűz Trumphoz határozottan támogatja, hogy gyorsítják fel Ukrajna belépését az EU-ba, és hogy ehhez védjék ki Orbán Viktor vétóját. Stubb úgy fogalmazott, hogy üdvözöl minden olyan döntéshozatali mechanizmust, amely nagyobb rugalmasságot szavatol, ugyanakkor lehetetlenné teszi a magyar blokkolást.
Nem szabad lebecsülni a Bizottság és a Tanács jogászait, mert ők különleges helyzetekben képesek igen kreatív megoldásokkal kirukkolni. Ukrajna belépése stratégiai fontosságú és minél előbb sikerül nyélbe ütni, annál jobb.
A politikus kitért arra is, hogy már csupán idő kérdése és Amerika odacsap, ahol az Oroszországnak nagyon fáj. A kérdés, hogy milyen erővel vág oda. Lehet szó keményebb szankciókról, magasabb vámokról, de arról is, hogy az ukránok oroszországi célpontok ellen vethetik be a Washingtontól kapott fegyvereket.
Courtshouse News Service
Kövér László ugyan kemény büntetéseket szabott ki, amikor 28 ellenzéki képviselő nagy ribilliót csapott 7 éve az Országgyűlés üléstermében a rabszolga törvény elleni tiltakozásul, ám az Emberi Jogok Bírósága most úgy döntött, hogy a magyar államnak vissza kell fizetnie a pénzt. Merthogy a sípolás, a zászlólengetés és a többi bevetett eszköz nem ment túl a politikai véleménynyilvánításon, ennélfogva nem minősül szabályszegésnek.
Mind emlékezetes, a jogszabály igen csak megkurtította volna a munkavállalói jogokat, akkortájt tüntettek a szakszervezetek és a diákok. A Parlamentben a bírság felső összege 3 millió forint volt, az akkori képviselői alapfizetés kb. kétszerese.
A strasbourgi indoklás szerint a részvevők lehet, hogy kisiklatták egy időre a törvényhozás munkáját, de ettől még fellépésük legitim volt. Nem uszított a jogok megsemmisítésére. Utána viszont az érintettek nem kaptak lehetőséget, hogy kifejtsék álláspontjukat a Mentelmi Bizottságban.
Az ítélet egyértelmű figyelmeztetés, hogy miként nem szabad kezelni a politikai elégedetlenséget, mert ami történt, az belefér a demokratikus vita kereteibe. A döntés ellen három hónapon belül fellebbezni lehet.
Le Figaro
A túlnyomórészt liberális magyar zsidóságot nyugtalanítja az Orbán-Netanjahu-partnerség. Már hetek óta cirkulál egy felhívás, amely távolságtartást sürget a két kormánnyal szemben. Csakhogy a kezdeményezés megosztja a közösséget – foglalja össze a helyzetet a budapesti tudósító, Kornél Albert.
Azt emeli ki a petícióból, hogy az omerta légköre uralkodik, minden kritikus megnyilvánulás rágalomnak minősül, tilos kiállni a tűzszünet és a béke mellett. Ha valaki bírálja Izraelt, azt rögtön antiszemitának tekintik. Az aláírók a kisebbséget képviselik, ám nem kívánnak visszakozni, hogy igazi párbeszéd alakulhasson ki.
Az újságíró ott volt a napokban a Szenes Hanna emlékművénél tartott demonstráción, de csak nagy nehezen talált valakit, aki hajlandó volt nyilatkozni, igaz, azt is csak névtelenül. Egy 40-es pszichológusnő arról beszélt neki, hogy ő inkább a kezdeményezés pártján áll, mivel mostanában minden fehér vagy fekete, ám tekintettel kell lenni a részletekre is, szükség van a dialógusra. Bizonyosan különbséget kell tenni a civil palesztinok és a Hamász között, bár azt is látja, hogy Izraelnek nem sok lehetősége van a terroristákkal szemben. Ő maga viszont nagyon örül annak, hogy gyerekei Budapesten élnek, biztonságban és nem Párizsban.
A liberális zsidó társadalom visszafogta a bírálatot Orbánnal szemben, miután az ellenzi a bevándorlást és Izrael oldalára állt. A beszámoló idézi Szíjjártó Pétert, aki a szamáriai regionális tanács elnökének kijelentette: Magyarország nem fogadja el, hogy Brüsszel folyton Izrael-ellenes lépéseket javasol. Fenntartjuk a stratégiai kapcsolatokat.
Ugyanakkor a közösségi hálón igen hevesek a reakciók a nyílt levél kezdeményezőivel szemben. A posztok árulóknak és a Hamász támogatóinak minősítik őket.
Time
A lap Radványi Viktóriát is aközé a 100 fiatal közé sorolja, aki várhatóan fontos szerepet fog betölteni a világ jövőjének alakításában. Az LMBT-aktivistát a Bizottság egyenlőségi biztosa javasolta, mert látta, miként segített a Pride megszervezésében. Olyan volt, mintha a kontinens jövője testesült volna meg személyében.
Hadja Lahbib, aki volt belga külügyminiszter, úgy jellemzi felfedezettjét, hogy az a vezetők eljövendő szenvedélyes nemzedékének része, határozott és hajlíthatatlan. Ez a típus kész a kockázatra és küzd a több igazságért és egyenlőségért. Június 28-án lenyűgöző bátorságot tanúsított, amikor szembeszállt a nemi kisebbségek hátrányos megkülönböztetésével.
Megmutatta, hogy az intolerancia méreg, amit sosem szabad elfogadni. A sokszínűség az EU lelke és Radványi Viktória pontosan e befogadás szellemét képviseli.
Die Presse
Európa nem csupán a vámok és a biztonság kérdésében csörtézik Amerikával, még ennél is fontosabb, hogy kulturális háborút folytat Washingtonnal. Védekeznie kell az elnök megalázó bánásmódjával szemben, mert igen sok forog a kockán. A tét a földrész identitása, és hogy milyen értékeket képvisel.
Ezt fejti ki vendégcikkében André Wilkens, az amszterdami Európai Kulturális Alapítvány igazgatója, valamint Pawel Zerka, az Európai Külkapcsolati Tanác vezető elemzője. Úgy vélik, hogy a kulturális harc két síkon zajlik: 1. A jelenlegi tengerentúli vezetés jobbra akarja tolni az európai politika ideológia központját. Ennek megfelelően támogatja a hasonszőrű erőket az EU-ban.
2. Gyengének, stratégiailag éretlennek és naivnak állítja be a kontinenst. Megalázza, és az érinti az identitást, végső soron pedig az identitást is. Miközben egyes tagállamok kormányfőit belpolitikai gondok kötik le, addig mások Trump-féle golfsapkát hordanak. Európa egyre kevésbé képes egyenjogú félként fellépni.
Az elnök azért vívhatja ezt a harcot, mert a földrész megengedi neki. Támaszkodhat szövetségeseire, Orbánra, Melonira és Nawrockira, hogy mélyítse az Unió belső megosztottságát és gátolja a határozott, kollektív fellépést. Pedig nem kevesebb forog kockán, mint az, hogy mekkora lesz Európa és a Nyugat jelentősége a következő évtizedekben.
FT
A világnak ki kell találnia, miként tud ellenni két agresszív szuperhatalommal, az Egyesült Államokkal és Kínával. Trump újabb elnöksége teljesen átalakítja az erőviszonyokat. Igen valószínű, hogy a most formálódó autoriter rezsim tartós marad – állapítja meg Martin Wolf, a lap fő gazdasági szemleírója.
Az elnököt a sértettség vezérli, alkukat akar kötni, szeszélyes. Az Európai Külkapcsolati Tanácstól Célia Belin három módszert azonosít be nála: felszámol, átalakít, leigáz. Odahaza a „ mély állam” a fő ellenfele, a mostani liberális helyett nacionalista Amerikát akar. Külföldön szövetségek lebontására törekszik, felmondana bizonyos kötelezettségvállalásokat, vazallusokat csinálna a partnerekből.
Azt mondja, hogy a szövetségesek meglopják az országot, ám az változatlanul a földkerekség legtehetősebb és technológiailag élenjáró hatalma. Amit a politikus csinál, az színtiszta gengszterség. Az államok kölcsönös függőségi rendszerét fojtó fogásra használja.
Kína megbízhatóbb és ésszerűbb üzletfél, mint a mai USA. Megnöveli befolyását, hogy egy sor ország alternatívát keres Amerika helyett. De megpróbálják majd kijátszani egymás ellen a két szuperhatalmat.
Viszont kínálkozik egy 3. lehetőség is, miután afelé tartunk, hogy a világ szegényebb, instabilabb és veszélyesebb lesz, mint idáig volt. A többi országnak arra kell törekednie, hogy függetlenebb legyen. Segíthet ebben az EU? Ez jelenleg illúziónak tűnhet, de történtek ennél már sokkal furább dolgok is.
Le Monde
A vezércikk szerint a francia közvita trumpizálódásával fenyeget, hogy a volt államfő milyen mértékben becsmérli az igazságszolgáltatást, miután öt évet kapott, mert megválasztása érdekében annak idején összeszűrte a levet a néhai líbiai diktátorral, Kadhafival. Veszélyes és felelőtlen, amit csinál, az USA-ban, Izraelben és Magyarországon lehet látni, hogy ez a fajta hozzáállás milyen mértékben képes hazavágni a demokráciát.
Teljesen meggondolatlan keresztes hadjáratra buzdítani az országot egy olyan intézmény ellen, amelynek a tisztelete a társadalmi béke alapját képezi. Amerika, Izrael és Magyarország arra is példa, hogy hová vezet, ha a politika beleavatkozik a bíróságok munkájába. Trump eszközként használja a 3. hatalmi ágat. Kinevezési jogával élve gátolja a demokratikus mechanizmusokat, hogy elhallgattassa ellenfeleit, ugyanakkor előmozdítsa saját érdekeit.
Olyan figyelmeztetés ez, amelyet Sarkozy nem akar meghallani. Hogy most első ízben börtönbe kell vonulnia egy korábbi elnöknek, az mennydörgéssel ér fel a politika világában. De a szigorú törvények csak akkor érnek valamit, ha a saját táborra is érvényesek.
Die Zeit
Az észt kormányfő úgy gondolja, hogy Putyin elterelő hadmozdulatot hajt végre a drónprovokációkkal, mert azt akarja, hogy a Nyugat saját magával foglalkozzon és ne Ukrajnával, a Kijevnek nyújtandó segítséggel. Kristen Michal reméli, hogy a mai, nem hivatalos állam- és kormányfői csúcs egységesen és határozottan kiáll az ukránok megsegatése mellett.
Úgy fogalmazott, hogy az oroszok az agresszorok, ártatlan embereket, civileket ölnek meg. Hatalmas károkat okoznak, ezeket azonban meg kell téríteniük, amivel arra utalt, hogy Ukrajna javára kell fordítani a nyugaton befagyott orosz állami követeléseket. Emellett sürgette az európai partnereket, hogy gyorsítsák a fegyverkezést.
Bloomberg
A szerkesztőség azt tanácsolja, hogy okosan kell elkölteni a rendelkezésre álló összeget és akkor az segíthet Ukrajnának megnyerni a drónok háborúját. Az állásfoglalás bölcs dolognak nevezi, hogy von der Leyen további 7 milliárd dollárt kíván adni Kijevnek, hogy az még hatékonyabb eszközöket fejleszthessen ki az új típusú hadviselés céljaira.
Merthogy a frontról azonnal érkeznek a visszajelzések a gyártóknak, akik ennek megfelelően alakítják át a repülő szerkezeteket, valamint a számítógépes programokat is, hogy meghiúsítsák az orosz ellenlépéseket. Egy-egy ilyen alkalmatosság 500 dollárra került, viszont milliós harceszközöket képes megsemmisíteni. Ez a fő oka, hogy ennyire lassan tud csak előnyomulni az agresszor.
Az ukránok képesek volnának évente 10 millió drónt előállítani, ha volna hozzá elegendő pénz. A nyugati drónkoalíció 2,75 milliárd eurót ígért, ami egy millió darabra elegendő. Csakhogy a zömét európai üzemek kapják, az meg lassítsa a szállítást, ugyanakkor a gyárak nem kapják meg a fontos szempontokat az arcvonalról. Az oroszok viszont magukhoz ragadták a kezdeményezést ezen a területen.
Ily módon az európai alapokat az ukrán hadiiparba kell irányítani, mert az gyors és olcsó. Továbbá villámgyorsan bővíteni kell a termelési kooperációt. Ezen felül légvédelmi, tüzérségi egységeket és páncélosokat kell küldeni, továbbá változatlanul segíteni kell a kiképzésben. De az orosz előrenyomulást a drónokkal lehet a leghatékonyabban lefékezni.
Washington Post
Max Boot nehezményezi, hogy a NATO és Oroszország ügyében Trump sorra tesz hangzatos nyilatkozatokat, de azokat nemigen követik tettek. A Külkapcsolati Tanács elemzője rámutat, hogy tényekkel kell alátámasztani a kiállást a szövetségesek mellett, illetve jobb belátásra bírni Putyint.
Az elnök 2. időszaka idáig nem sok kellemes meglepetést hozott, de mindenképpen közéjük tartozik, hogy nem lépett ki a katonai szövetségből, sőt minden eddiginél lelkesebb a szervezet iránt. Ez persze nem jelenti azt, hogy akkor mostantól kezdve minden jóra fordul, a politikus nem éppen az állhatatosság mintaképe. Szakadék van a szavai és a cselekedetei között.
És hát a védelmi tárca leállította az európai biztonsági programok támogatását. A Fehér Ház nem rendelt el új szankciókat Moszkva ellen. Legutóbb arra hivatkozott, hogy egyes tagországok még mindig vesznek orosz olajat és gázt. De hát itt Magyarországról, Szlovákiáról és Törökországról van szó, mind a három élén Trump-barát vezetés áll. Érthetetlen, hogy a földrész három legputyinhívőbb kormánya miért gátolná az USA-t abban, hogy nyomást gyakoroljon a Kremlre.
Nagyon az látszik, hogy az elnök szemében a háború nem az ő problémája. És hogy a NATO-hoz sincs köze. Nem látja be, hogy Ukrajna és Európa védelme érdeke az Egyesült Államoknak.
New York Times
A szerkesztőség sürgeti, hogy mielőbb érjen véget a rettenetes gázai háború, amelynek idáig már több mint 60 ezer civil esett áldozatul, a lakosság durván 3%-a. A települések romokban, az emberek többsége földönfutóvá vált, általános az éhezés és a betegség. Ha leállnának a harcok, kiszabadulhatna az 50 izraeli túsz is, akiket brutális körülmények között, jó 700 napja tartanak fogva.
De Izraelnek és a biztonságának is az az érdeke, hogy elhallgassanak a fegyverek. Gáza miatt élesen visszaesett az ország támogatottsága a világban. Trump béketerve ígéretes. Az elnöknek azonban többet kell beletennie az elképzelésbe, mint amennyit általában szokott. A Hamászt rá kell venni, hogy bólintson rá, Netanjahunak pedig ellent kell állnia a koalíció szélsőségeseinek. De mindez lehetséges, ha az USA és a vezető arab kormányok úgy akarják.
Gyakorta úgy látszik, hogy a Fehér Ház ráhagyja a dolgokat az izraeli kormányfőre, miután az kellőképpen hízeleg neki. Csakhogy utóbbi téved, ha azt hiszi, hogy ki tudja irtani a Hamászt. A nagy kérdés ugyanakkor, hogy ki fogja irányítani Gázát. A Palesztin Hatóság túl korruptnak és népszerűtlennek tűnik. Jelentős reformok nélkül képtelen a feladat ellátására.
Az űrt arab államok tölthetik be. Nekik kell adniuk a biztonsági erők és a polgári közigazgatás zömét. A legfőbb veszély azonban az, hogy Izrael és a terrorcsoport sem tesz egyetlen komoly lépést sem a béke érdekében, miközben azt hangoztatja, hogy nincs hőbb vágya, mint a rendezés.
Következő cikk: Nyomdában: Torda – Egy bánsági magyar falu agóniája
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán, a megosztó konzervatív radikális, aki átformálta az európai politikát
A küszöbön álló választás – vélekedik az EurActiv – többről szól majd, mint Orbán, mint egyén >
Orbán sorsa figyelmeztetés: nem érdemes túl közel kerülni Trumphoz
Trump és Vance teljes körű támogatása „akár halálos csók is lehet” Orbán Viktor magyar miniszterelnök vasárnapi >
A VMDK a VMSZ és a Prosperitati összefonódására figyelmeztet
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége komoly aggodalmát fejezi ki a Prosperitati Alapítvány és a Vajdasági Magyar >
„Ha Viktor megy, megy a MAGA is?”
A felmérések szerint azonban Orbán abban is megelőzte a korát, hogy kezdi elveszíteni a népszerűségét. Fidesz >
JD Vance főszerepben: „A mi emberünk Budapesten”
„JD Vance alelnök kedden Budapestre utazott, hogy beavatkozzon Magyarország vasárnapi nemzeti választásába – és micsoda látvány: >
A VMDK figyelmeztet: a legnagyobb kár a hatóságokat akkor fogja érni, amikor kénytelenek lesznek elismerni, hogy a probléma nem az emberben, hanem az évek óta elhanyagolt rendszerben rejlik
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége komoly aggodalmát fejezi ki a vasúti kisiklásos baleset kapcsán, amely ismét >
Vance Budapesten: Orbán utolsó MAGA dobása
Trumpnál kisebb súlyú látogató nem elég ahhoz, hogy fellendítse Orbán népszerűségét - írja a Politico Krekó >
Hollywoodi álom, végre nálunk
Egyúttal ő lesz a rendszerváltás utáni első miniszterelnök, akiről elhiszem, hogy számára ez nem pusztán egy >
Magyarország az illiberális nacionalizmus laboratóriuma. Az eredmények már láthatók
Ma Magyarország az Európai Unió egyetlen olyan tagállama, amelyet a Freedom House indexe nem sorol a >
"Katonailag kiképzett migráns helyezte el a robbanóanyagot”
Feltételezzük, hogy a szerb hatóságok elsődlegesen e két csoport (az afgán BWK és a szír Asszad-rezsim >
Hetven év alatt nem láttam ekkora politikai teljesítményt
Talán ezért rezonáltunk Magyar Péter történetére olyan sokan, mert a politika napi zaja alatt egy nagyon >
A következő puccskísérlet és hogyan állíthatjuk meg
Egy puccskísérlet egyáltalán nem elképzelhetetlen; Trump már megpróbálta egyszer, és egyértelművé teszi, hogy most is gondolkodik >