Ma Arnold, Levente, Doloróza névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Új kezdet Trump számára Ukrajna ügyében?
A Wall Street Journal szerkesztősége nem biztos abban, hogy Trump új fejezetet nyit Ukrajnában, mert nem elég a kemény retorika, sokkal határozottabb politikára van szükség Oroszországgal szemben. Mindenesetre az elnök most először jelentette ki, hogy az ukrán győzelem a Nyugat érdeke. Egyben cáfolta saját köreit, amelyek szerint Kijev veresége elkerülhetetlen. Abban igaza van, hogy gazdaságilag Putyinnak vannak gyenge pontjai. Egyben óvott a további katonai provokációktól a NATO keleti peremén. A Kreml 8 hónapon át azt látta, hogy Washington a kisujját nem mozdítja, ezért azt gondolta, hogy elmélyítheti a háborút, illetve tesztelheti a szövetséget. Visszatekintve, az alaszkai csúcs hiba volt. Mély lyukat ütött az Egyesült Államok hitelén. Ezért most kérni kellene, hogy a Szenátus fogadja el azt a javaslatot, amelynek alapján 500%-os vámot vetnének ki az orosz olajat vásárló országokra. Meg kell gátolni továbbá, hogy Kína nyersanyagot és fegyveralkatrészeket adjon el a Kremlnek. Putyin háborús számításait a hadi helyzet megváltoztatásával kell keresztülhúzni. Több fegyvert kell adni az ukránoknak, a felhasználás során nem szabad amerikai kézi vezérlést alkalmazni. Trump joggal nem kíván belebonyolódni a háborúba, De a veszély sokkal kisebb, ha Ukrajna fennmarad szuverén szövetségesként. Be kell keményíteni az amerikai politikát. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Euronews
Az EU azon van, hogy vámot vessen ki az orosz kőolajra, miután erősödik az amerikai nyomás, hogy a közösség állítsa le az olajimportot Oroszországból. Ily módon ugyanis meg tudja drágítani a vásárlásokat Magyarország és Szlovákia számára. Azaz sürgetővé válna számukra, hogy alternatív beszerezési forrásokat keressenek.
A szóvivő azt közölte, hogy megfelelő időben kirukkolnak az elképzeléssel, de az nem függ össze a készülő, 19. szankciós csomaggal. Mindenesetre a kísérlet célja hogy felgyorsítsák a végső leválást az orosz szénhidrogénekről. Von der Leyen legutóbb azzal érvelt, hogy sietni kell, mert minden befizetés az orosz hadi kasszát gyarapítja.
Trump kiállása Budapestet és Pozsonyt is mind kínosabb helyzetbe hozza és arra kényszeríti őket, hogy szembenézzenek jó ideje tartó függőségükkel. A vámok jóváhagyásához egyébként elegendő a minősített többség, tehát nem lehet vétózni.
Bloomberg
Az Unió külpolitikai főbiztosa arra hívta fel Magyarországot és a közösség több más államát, hogy ne rendeljenek több orosz energiahordozót, függetlenül attól, hogy Szijjártó Péter tegnap közölte: nem áll szándékukban változtatni.
Kallas ezzel szemben arról beszélt, hogy fel kell gyorsítani a folyamatot, ezért a Bizottság igyekszik nyomást kifejteni az érintett kormányokra. Mert ha véget akarunk vetni a háborúnak, akkor el kell zárni annak anyagi forrásait.
Hozzátette, hogy egyes érintett politikusok jó barátságban vannak Trumppal, akitől a szervezet azt kéri, hogy beszéljen az érintettek fejével, pl. Magyarországon. Hozzátette, hogy a magyar fél idáig visszautasította a leválást, az indok az volt, hogy az orosz olaj olcsóbb.
Reuters
Szlovákia védekezik az amerikai nyomás ellen, de a külügyminiszter azt közölte, hogy hajlandóak megvitatni a kérdést. A populista szlovák vezetés, akárcsak a hasonló magyar kormány, igyekszik fenntartani a politikai kapcsolatokat Moszkvával. Ezt azzal indokolja, hogy túl sokba kerülne máshonnan beszerezni az energiahordozót.
Blanar szerint azon kívül időbe telik, amíg megtalálják az új forrást, ezért megértést kérnek. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a megtorló intézkedések nem vittek közelebb a háború befejezéséhez. Szerinte országa 10 milliárd eurót veszíthet, ha idő előtt mondja fel az oroszokkal a 2034-ig érvényes szerződéseket.
Felvetette, hogy az EU alkalmazhatna kivételes elbánást, illetve kompenzációt is fizethetne a többletkiadásokért. Egyben kezdenie kell valamit a magas energiaárakkal. A politikus, aki New Yorkban találkozott orosz kollégájával, képmutatással vádolt meg egyes kormányokat miután Nyugat-Európa tavaly 30%-kal több cseppfolyósított orosz gázt vásárolt, mint egy évvel korábban. Meg is nevezte őket: Franciaországot, Spanyolországot és Hollandiát.
Visszautasította, hogy Szlovákia és Magyarország fekete bárány lenne az EU-ban, amiért továbbra is kereskedik az oroszokkal.
Guardian
Azt kérdezi a berlini Hertie Iskola két tanára, hogy ha Európa egyfolytában békíti saját szélsőjobbját, akkor miként akar adott esetben szembeszállni Trumppal? Thu Nguyen és Jannik Jansen emlékeztet arra, hogy az európai vezetők jobbra csúsztak a migráció, a klímaválság és Izrael kérdésében, márpedig gyengeségük aláássa az EU demokratikus elveit.
Félnek mind a kereskedelmi háborútól, mint attól, hogy az USA beszünteti Ukrajna megsegítését, ezért meghajoltak Amerika akarata előtt. De a behódolás mögött az is meghúzódik, hogy engednek az egyre keményedő tekintélyelvűségnek. Most már ők is veszélynek tekintik a bevándorlást, ami azután kihat a jogállamra és az emberi jogokra.
Az engedékenységnek issza a levét a schengeni rendszer is. A szélsőjobbos nyomás hatására az elveket felcserélik a stabilitás illúziójára. Csakhogy a kármentés nem lehet elegendő az autokraták ellen. A szélsőjobb fokozatosan nyomul be középre, és a bajok már nem csupán néhány területet, vagy tagok érintenek, lásd Magyarországot és Szlovákiát.
Amikor európai vezetők kezdik a népakarat útjában lévő akadálynak tekinteni az alapjogokat, a bíróságokat és a civil társadalmat, akkor ajtót nyitnak annak, hogy az értékek betartása ne alapvetés, hanem elhatározás kérdése legyen. A normák védelme nem csupán a tekintélyelvűség ellensúlyozáshoz szükséges, de a szabályokra épülő nemzetközi rend alakításához is.
Amikor Európa behúzza fülét-farkát, lehetővé teszi, hogy a szélsőjobb tartósan módosítsa az erőviszonyokat. Hogy ez ne így legyen, ahhoz egységes kiállás szükséges. Ha az nincs, akkor belülről üresedik ki az Unió.
Daily Telegraph
Ukrajna még legyőzheti Oroszországot, de csak akkor, ha Európa ismét felfedezi, hogy van gerince. Így vélekedik Samuel Ramani, a brit fegyveres erők elemző intézetének munkatársa, oxfordi egyetemi tanár. Trump váratlan párfordulását arra vezeti vissza, hogy az elnök elvárja: az EU végezze el a maga penzumát a siker érdekében.
Nagyon úgy néz ki, hogy az USA átment héjába. Már támogatja, hogy a szövetségesek lőjék le a behatoló orosz gépeket és azt ígérte, hogy nyomást gyakorol Magyarországra az olajvásárlások ügyében. Ám azt nem helyezte kilátásba, hogy segít kiűzni Kijevnek az agresszort.
Inkább ráhagyja a feladatot az EU-ra és az ezt meg is tudná csinálni, ha volna benne annyi kurázsi, hogy kiszálljon az orosz energiapiacról és fizetne az ukránoknak szállított amerikai fegyverekért. Csakhogy óvatos, mert nem szeretné, ha saját lakosság felzúdulna a benzinárak drágulása folytán. Továbbá tart bizonyos tagállamok ellenállásától. Ám ez a defetizmus alighanem visszaüt.
Ugyanakkor Ukrajnának kellene átutalni a nyugaton visszatartott orosz állami javakat. Be lehetne velük tömni az ukrán költségvetés lyukait, de futná fegyverekre és a hadiipar újjáépítésére is. Végül pedig vastagon kellene venni az USA-tól harceszközöket a megtámadott ország számára. Itt a lehetőség, hogy a kontinens sok évtizedes sodródás után az ukránok megmentője legyen.
The Times
Trump meghirdette, hogy Ukrajna visszaszerezheti elvesztett területeit, de Putyin egyelőre csak mosolyog, mert abból indul ki, hogy Amerika ezek szerint lelép a színről és a háború költségeit a szövetségesekre testálja – hangsúlyozza a külpolitikai elemző Marc Bennetts.
Az elnök nem tett említést a kétoldalú béketárgyalásokról sem, ami Moszkvában ráerősít arra a meggyőződésre, hogy már nem akar szerepet vállalni a rendezésben. Így viszont a Kreml eléri egyik legfőbb politikai célját, közelebb kerül ahhoz, hogy érdekszférákra osszák fel a világot.
Viszont ily módon fel van adva a lecke az európaiaknak, hiszen nincsenek katonáik ukrán földön, ezért nehéz belátni, miként kényszeríthetnék az oroszokat az invázió beszüntetésére. Nem jelentkezik olyan belső elégedetlenség, amely jobb belátásra bírná az államfőt. Az viszont ennélfogva megkockáztathatja, hogy a helyzet eszkalálásával nézze meg, mennyire komolyan támogatja Trump a NATO-t a keleti szárnyon.
És bármennyire is örül Kijev, nem szabad elfelejtenie, hogy az elnök véleménye mindig attól függ, éppen kivel beszélt legutoljára.
Die Welt
Az amerikai elnök nagyon nem szereti, amikor nyilvánosan hülyének állítják be és megvezetik. Ám legutóbb Putyin pont ezt csinálta vele és ez jó lehetőséget kínál az európaiak számára – fejti ki a jobboldali újság főszerkesztője. Jacques Schuster szerint a Kreml ura még a békülékenység legcsekélyebb gesztusára sem volt hajlandó Kijevvel szemben, sőt nap mint nap bombáz és gyilkoltat.
Ezen felül megkérdőjelezi Trump hatalmát, amikor folyton megsérti a NATO légterét. továbbá digitális támadásokat hajt végre európai repülőterek ellen. Ez az egyik oka, hogy Washington a héten drasztikus módon Kijev mellé állt.
Kirohanása mellett nekiment pl. Magyarországnak és Szlovákiának, amiért azok még mindig vesznek orosz olajat. És igaza is van. Moszkva sebezhető. A gazdaság a recesszió felé tart. A fronton nem tudja áttörni az ukrán védvonalakat. Általános mozgósítás nélkül nincs elég katonája. Vagyis bőven a sarokba lehet szorítani.
Ebben a helyzetben az európaiaknak a lehető legösszehangoltabban kell fellépniük, de úgy, mintha nem létezne az amerikai támogatás. Konkrétan ez azt jelenti, hogy át kell adniuk Kijevnek a náluk lévő orosz állami követeléseket.
Die Presse
Egy osztrák katonai szakértő úgy látja, hogy Putyin meg akarja alázni a NATO-t, miközben macska-egeret játszik vele, ám egyúttal igyekszik elterelni a figyelmet a saját bajairól. Most éppen a koppenhágai és az oslói repülőtér forgalmát bénította meg, nem beszélve a légtérsértésekről.
Az osztrák hadsereg elemzője szerint azonban a katonai szövetség még jó pár eszközt igénybe vehet, mielőtt beveti az utolsó adut, hogy ti. lelövi a betolakodó gépe(ke)t. Légiereje leadhat figyelmeztető lövéseket, vagy csinálhatja azt, amit az oroszok: megelőzi az ellenséges gépet és üzemanyagot enged ki. Azt azonban semmiképpen sem hiszi a nyilatkozó, hogy kirobbanna a 3. világháború, ha a nyugati országok leszednek egy támadó vadászgépet.
Egyrészt az oroszok nem ostobák, másrészt voltak hasonló incidensek a hidegháború során, mégsem szabadult el a pokol. A hibrid hadműveletekről azt gondolja, hogy azok választ jelentenek, miután az ukránok súlyos veszteségeket okoznak a drónokkal az orosz olajlétesítményekben. És a fronton sem alakulnak jól a dolgok. Ezért az elnök azon van, hogy a szövetségesek hadfelszereléseket vonjanak ki Ukrajnából, továbbá teszteli az európaiakat, egyben a hazai közönségnek produkálja magát.
Neue Zürcher Zeitung
Putyin egykori kedvence megalázó körülmények között volt kénytelen elhagyni a tábornoki kart, pedig három éven át mindent átvészelt. Lapin központi szerepet töltött be az invázióban korábbi társai sorra kegyvesztettek lettek az idők során, ám most már az ő napja is leáldozott, csakhogy a távozás módja szokatlan – állapítja meg Andreas Rüesch, a külpolitikai rovat helyettes vezetője.
Az elnök ragaszkodik régi embereihez, még akkor is, ha a rezsim lassan gerontokráciára kezd emlékeztetni. Ám Lapint rövid úton kipenderítették. Nem maradhatott a tábornoki kar tagja, szégyenszemre haza kellett mennie Tatárföldre elnöki tanácsadónak. De már a múlt hónapban leváltották az Északi Haderők éléről, mert tavaly hamar megfeneklett a hadművelet Harkivnál, továbbá közbejött a kurszki incidens.
Putyin a rátermettség hiányát nem szokta megtorolni, ha azt ellensúlyozza a politikai hűség. Ám ha utóbbi megrendül, akkor siker ide vagy oda, veheti a kalapját a delikvens. Viszont most felmerült, hogy nemzedékváltás állhat a háttérben, előreléptek a tábornokok között az 50-esek. Bár a vezérkari főnök, Geraszimov a balsikerek és a kora ellenére is tartja magát.
Economist
Európának segítenie kell, mert a frontot leszámítva rosszul alakulnak a dolgok Ukrajnában: rothad a demokrácia. Amúgy az illúzió, hogy az ukránok akár az EU közreműködésével vissza tudják szerezni területék egyötödét. Az viszont jó, hogy Amerika a jelek szerint továbbra is átadja a hírszerzési értesüléseket, valamint engedi, hogy Kijev tengerentúli fegyvereket vegyen, már ameddig az Unió állja a számlát.
Ily módon viszont megmarad a remény, hogy az ország nagyobbik része jólétben, biztonságban, demokráciában éljen. Ez egyfajta győzelem lenne. Ám ezt is egyre nehezebb elérni, mert mind kevesebb a katona, a gazdaságot sújtja a munkaerőhiány, valamint az állandó bombázás. De a jogállam is töredezik.
A Zelenszkij-kormány már nem annyira elnéző a bírálókkal szemben, zaklatja a kritikus médiát és perbe fogja a politikai ellenfeleket. A tömegek egyre elégedetlenebbek a stílus miatt. Hogy a hatalom a tanácsadók szűk körére támaszkodik és elnézi a korrupciót, ha az az érdeke.
Európa paradox szerepbe kényszerül, mert egyfelől fokoznia kell a támogatást, másfelől meg kell akadályoznia, hogy visszacsússzon a demokrácia. Ukrajna olyan mind egy óriásbank: túl nagy ahhoz, hogy megbukjon.
FT
A vezércikk arra hívja fel a figyelmet, hogy Jimmy Kimmel ugyan visszatérhetett a képernyőre, ám ettől még nem lesz kisebb a közbeszédet fenyegető veszély. Putyini emlékeket idézett, amikor az ABC a múlt héten a kormányzat nyomására leállította a késő éjszakai szatirikus műsort. Két hónapja Stephen Colbert járt ugyanígy, miután Trump vele szemben is ellenszenvvel viseltetik.
Csakhogy most túl nagy volt a felzúdulás, még akkor is, ha csaknem 70 helyi tévéállomás bejelentette: ők a jövőben nem sugározzák a show-t. Ezzel párhuzamosan fokozódik a sajtószabadságra leselkedő veszély. A hatalom az erős emberek bejáratott forgatókönyvét alkalmazza. Pereket, a felügyeleti hatóságot, stb.
Aggasztó jelek utalnak arram hogy a kormányzat a közösségi médiát is próbálja befolyásolni. Sok intézmény a vártnál sokkal kevésbé bizonyult ellenállónak a demokratikus elleni támadások ügyében. De hogy a kormányzat visszakozott a Kimmel-ügyben, az mutatja, hogy az amerikai lakosság jelentős része hajlandó beásni magát, ha az elnök köre túl messzire megy. Ám most csak egy csatát sikerült megnyerni, hosszú küzdelemre kell felkészülni a szabad beszéd megőrzésére.
Die Welt
A világ egyik legbefolyásosabb befektetője azt tanácsolja, hogy a kormányok növeljék az aranytartalékokat, mert meg kell állítaniuk az eladósodást, ami kihat a nemzeti fizetőeszközökre is. Ray Dallio, a Bridgewater kockázati alap szülőapja úgy értékeli, hogy Amerika tartozásai immár elviselhetetlenek lettek, elérik a GDP 120%-át. Csak a törlesztés évi egymilliárd dollárt tesz ki.
Ez pedig gondot jelent a befektetők számára is, mert legrosszabb esetében új pénzügyi válság is bekövetkezhet. Közben jönnek fel a kriptovaluták. Alapvető átalakulás zajlik, főleg a keleti féltekén egyre több ország fordul el a dollártól és új fizetési rendszer kialakításán dolgozik.
Egyre nagyobb a bizalmatlanság a nyugati pénzügyi intézményhálózattal szemben, és az új felállásban központi helyet foglal el az arany. Az amerikai fizetőeszköz után a tartalékolás 2. legfőbb eszköze a világban.
A szakértő azon a nézeten van, hogy ugyanolyan klasszikus valutaleértékelődésnek vagyunk a tanúi, mint a 30-as, illetve a 70-es években. Az aranyár az ezredforduló óta emelkedik, csak a idén 40%-kal lett drágább a dollárhoz viszonyítva.
Következő cikk: Dodik futása
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nehéz hatalomváltás Magyarországon
A Magyar Péter miniszterelnök által bejelentett, alkotmányjogászok által előkészített alkotmánymódosítások tehát nem jelentenek „csendes államcsínyt”, ahogyan >
A hatalom tizennégy éve tartó ígérgetése
Vučić tulajdonképpen egész életében ugyanazzal foglalkozott: a közvélemény tesztelésével és annak figyelésével, hogy az üzenetei milyen >
Az Orbán-féle értelmiségi
Urának asztalánál ülő visszhang, professzori címkével ellátott udvari hangszóró, tanúsítvánnyá silányított gondolkodó, díszpecsétté taposott emberi autonómia. >
A nem-győzelem
Ne feledjük, hogy a Hormuzi-szoros Trump iráni bombázásainak megkezdése előtt is nyitva volt. A legjobb esetben >
Vajdasági gazdákért: azonnali kárfelmérést és kártérítést!
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) feszólítja a Szerb Köztársaság Kormányát, Vajdaság Autonóm Tartomány Kormányát, valamint >
Lehetséges forgatókönyvek Vučić 2028-ig tartó hatalmon maradására
„Az elnök lemond egy nagyszabású, előre megrendezett Vid-napi nagygyűlésen. A parlament elnöke ideiglenes köztársasági elnökké válik. >
Büdös tahóság
Orbán ezzel szabaddá tette a pályát. Mostantól ugyanilyen eleganciával lehet beszélni az ő családjáról? Lányáról, vejéről, >
Jeffrey Epstein kísértete a Fehér Házban
A Situation Roomban valaki felhozott egy meg nem erősített vádat Trumppal kapcsolatban. A történet szerint Epstein >
Amikor a tudomány sért
A „fetisizmus” körüli bulvárhisztéria valójában a tudomány és a társadalomról szóló tudás elleni támadás is. Mikor >
A futball elüzletiesedéséről
A sportág, amely történelmileg – nemcsak Angliában, a játék bölcsőjében, hanem minden országban, amelyet a 20. >
Orbán bukása és Európa felemelkedése
Veresége nem a szélsőjobboldali politika végét jelenti Európában, hanem annak az illúziónak a végét, hogy a >
„Nukleáris opció”: elismeri-e az EU a választási eredményeket, ha az SNS-rendszer ugyanúgy folytatja, mint eddig
Az Európai Unió viszonya a szerbiai választásokhoz attól függ majd, hogy végrehajtják-e a választási feltételek javítására >