Ma Konstantin, András névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Bárcsak ugyanolyan keményen küzdenénk a demokráciánk megmentéséért, mint ahogy az ukránok küzdenek a sajátjukért
Thomas Friadman a New York Timesban sajnálattal konstatálja, hogy ami a demokrácia iránti elkötelezettséget illeti, Amerika tanulhat mind az ukrán, mind az izraeli néptől. A háromszoros Pulitzer-díjas újságíró Kijevben szerzett benyomásai alapján azt mondja: onnan nézve látszik csak igazán jól, milyen hatással van Trump politikája mind az USA-ra, mind a világra. Izraelt agyonszereti, Ukrajnának viszont hátat fordít, ám pont ezzel segíti életre ott a jogállamot. Az ukránok ugyanis nem várnak az elnökre, hogy megmentse a demokráciájukat. Ők is és az izraeliek is készek az utcára vonulni, ha úgy érzik, hogy bajban vannak az alapjogok. Ezzel szemben a Fehér Ház ura azt mondja, hogy illegálisnak kellene minősíteni, ha valaki bírálni merészeli, ám a Szilícium völgy és a Republikánus Párt is behódol neki. Vannak ugyan harmatos tiltakozó akciók, de ezek olyanok, mintha mozsárágyúval lőnének a Tejútra.Az ukránok döbbenten néznek, nem gondolták volna, hogy az amerikaiak ilyen könnyen és gyorsan meghátrálnak és kikövezik az utat egy kétbalkezes, romboló elnöknek. Ugyanezt hallani az izraeliektől is, akik szinte minden szombaton követelik a háború befejezését. Az USA gyakorlatilag biankó csekket adott Gáza elfoglalásához. De ha így megy tovább, Ciszjordánia is elesik. Több millió palesztin veszti el otthonát és ily módon destabilizálódhat Egyiptom és Jordánia, az Egyesült Államok két legmegbízhatóbb arab szövetségese. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Guardian
Szijjártó Péter azt közölte a lappal, valószínűleg még Trump tegnapi felszólalása előtt, hogy Magyarország nem áll le az orosz olaj vásárlásával, hiába követeli az elnök. Szerinte szép álom, hogy az ország máshonnan szerezzen be energiát. Ugyanakkor az EU vezetőit fanatikusoknak minősítette, akikkel lehetetlen a tények alapján, józanul tárgyalni.
A külügyminiszter New Yorkban nyilatkozott és azt mondta, hogy az orosz forrás nélkül lehetetlen szavatolni a magyar energiabiztonságot. Érti persze Washington szempontjait, de itt fizikailag nem lehet máshonnan olajat, illetve földgázt beszerezni. A jelentés idézi azt az értesülést, hogy az EU leállítaná a vezetés olajszállítást, méghozzá úgy, hogy a többiek a magyar és szlovák kormány feje fölött dönthetnének.
Lindsay Graham republikánus szenátor, Ukrajna egyik legnagyobb támogatója és Trump feltétlen híve a minap kifejtette, hogy itt csak Budapestet és Pozsonyt kell jobb belátásra bírni. A finn elnök szintén beállt a kérdésben amerikai kollégája mögé. Szerinte nyomást kell gyakorolni a két renitens kormányra. A konkrét módot Brüsszelnek kell meghatároznia.
Az USA-ról szólva Szijjártó kiemelte, hogy az Magyarország barátja, és ez teljesen más helyzet, mint korábban, amikor az országot igyekeztek megfelelő irányba terelni.
Deutsche Welle
Nagyon úgy néz ki, hogy az EU megelégelte Magyarország akadékoskodását és véget kíván vetni az egyhangú döntéshozatalnak a külpolitikai kérdésekben – jelenti Brüsszelből Lucia Schulten. Az Orbán-kormány főként Ukrajna ügyében tesz keresztbe, ezért egyes országok a kiutat keresik, mert az nem mindig járható út, hogy kiküldik a miniszterelnököt a teremből, mint legutóbb, amikor megszavazták a Kijevvel folytatandó csatlakozási tárgyalások megindítását.
Nicolai von Ondarza a német Tudomány és Politika Alapítványtól alapvetően nem tartja erkölcsileg elítélendőnek a vétójogot, hiszen itt a nemzeti szuverenitás lényegi témáiról van szó. És azt nem veszik jó néven a kormányok, ha ilyen ügyekben leszavazzák őket. Csakhogy a magyarok gyakorta arra használják fel a vitát, hogy más kérdésekben előnyöket zsaroljanak ki a maguk számára.
Ezzel az eszközzel a többiek nemigen élnek, annál inkább a Fidesz. A dán külügyminiszter ott látja a problémát, hogy meg kell találni a módját, miként lehet érvényesíteni a többségi álláspontot. A külpolitikai főbiztos szerint a következő hónapokban bizonyosan behatóan keresik a kiutat. Merthogy az EU hitelessége a tét.
Ondarza azonban úgy véli: a magyar vezetés minden bizonnyal nagy árat fog kérni azért, hogy kiadja a kezéből ezt a kézizálogot. Az ország mind jobban elszigetelődik. A Bizottság most azon van, hogy a magyar delegáció nem tudja blokkolni a lefoglalt orosz állami vagyon felhasználását Ukrajna újjáépítésének céljára.
Politico
Az EP Jogi Bizottsága jól Orbán orrára koppintott, amikor nem támogatta, hogy Strasbourg adja ki Magyar Péter, Dobrev Klára, valamint az erőszakcselekménnyel vádolt szélsőbalos olasz antifasiszta, Ilaria Salis mentelmi jogát a közelgő magyar választás előtt.
A Fidesz teljesen oda van, Deutsch Tamás gyalázatosnak nevezte a döntést, amely csapást jelent az unió mumusa, a populista-nacionalista kormányfő számára. Ily módon ugyanis egyik törvényhozót sem lehet magyar bíróság elé állítani.
A Tisza elnöke szárnyal a közvélemény kutatásokban, igen nagy gondot jelent a kormánypárt számára. Annak brüsszeli frakcióvezetője úgy értékelte, hogy ha valaki az Unió embere, akkor mindent megúszhat. Meg hogy a zöld-baloldali-liberális elit megvédte Magyart, hiába egyértelműek a bizonyítékok, hogy az bűncselekményt követett el. Az ellenzék komikusnak tartja a vádat és utalt arra, hogy a hatalom bírálói piszkos trükkökkel szembesülnek.
Bloomberg
Határozott választ sürget a NATO volt főparancsnoka a sorozatos orosz légtérsértésekre, Stavridis szerint az eset nem maradhat megtorlatlanul. Csak éppen nincs meg hozzá a közös álláspont a 32-ek között. A tábornok úgy gondolja, hogy ő mindenképpen felhívná Ramsteinben az Egyesített Légi Főparancsnokság vezetőjét, aki korábban a beosztottja volt.
Grynkewich pontosan tudja, miként kell előkészíteni a megfelelő reakciót. Putyin a jelek szerint három célt követ: 1. hogy belelásson a szövetség taktikai működésébe 2. elvonjon gépeket és radarokat Ukrajnától 3. megossza a szervezetet az ügyben, hogy az mennyire legyen agresszív, amikor végrehajtja a válaszlépéseket. Itt az idő megállítani a politikust.
Ami a provokációk kivédését illeti, az AWACS-ok látják az alacsonyan szálló drónokat is. Több vadászgépet kell kirendelni a közös, gyors reagálású erőkhöz. Legalább több tucatnyi, ötödik generációs F-35-ösre van szükség, mert azok sokkal jobbak bármelyik orosz típusnál.
Fel kell használni az ukrajnai háború tapasztalatait, de a legfőbb, hogy meg kell értetni az oroszokkal: változnak a harci érintkezés szabályai és legközelebb már kemény visszacsapásra számíthatnak. Ideértve, hogy akár le is szedhetik az ellenséges gépeket. Mert ha csak kikísérik a közösség légteréből, az nem zavarja a Kremlt. Teljes repülési tilalmi övezetet kell elrendelni Ukrajna fölött.
Bloomberg
Andreas Kluth úgy látja, hogy Trump tragikus félreértésben van, amikor az ENSZ-t támadja. Haszontalan woke pöcegödörnek tekinti a világszervezetet, holott az azért alakult, hogy megmentse az emberiséget a pokoltól.
Tegnapi beszédében az elnök megvetést zúdított az Egyesült Nemzetekre és egy sor más országra, illetve nemzetre, amelyet nem szeret. Vagyis a 2. világháború utána rend egyik alapítója fordul szembe saját művével, felfalja saját gyermekét. Olyan jövő rajzolódik ki, amelyben összefog a nemzetközi közösség, leszámítva egy hatalmat.
Mert joggal lehet bírálni az ENSZ bürokráciáját, de a szervezet létveszélybe kerül, miután az Egyesült Államok fokozottan megvonja tőle az anyagi támogatást. Egy milliárd dollárt már nem utalt át és ez még nem a vége. Gyakorlatilag pénz oldalról lehetetlenné tette a humanitárius békefenntartó műveleteket.
Az elnököt nem érdekli, hogy megreformálja a BT-t, amely a legkevésbé működik a világszervezet összes intézménye közül. Az USA, Oroszország és Kína azon verseng, melyikük vétóz többször, gátolják a válságkezelést. Richard Gowan, a Nemzetközi Válságcsoport igazgatója úgy gondolja, hogy ez a helyzet nagyon is megfelel a Fehér Háznak, mivel neki az a felfogása, hogy a kis országok ne szóljanak bele a nagyok dolgába.
A képmutatás ott van a részéről, hogy ENSZ-t vádolja, pedig a nagyhatalmakat kellene. Trump és a MAGA nem fogja fel, hogy a kakofónia alternatívája az erőszak, annak vége lehet akár a nukleáris pokol. Ezt rajta kívül miden más amerikai elnök belátta.
Washington Post
A nemzetbiztonság húzza a rövidebbet az urambátyám kapitalizmussal szemben Trump TikTok játszmájában – állapítja meg Max Boot, a washingtoni Külkapcsolati Tanács vezető elemzője. Az elnök ugyanis semmibe vette a Kongresszus döntését, miszerint a megadott határidőig vagy be kell zárni Amerikában a közösségi portált, vagy el kell adni. Merthogy a Kínai Kommunista Párt azon keresztül adatokat gyűjthet a 170 millió felhasználóról, továbbá propagandával áraszthatja el őket.
A Fehér Ház törvénysértést követ el, amikor lehetővé teszi a szolgáltató folyamatos működését. Pedig 5 éve még teljesen ki volt akadva a TikToktól, ám közben rájött, hogy azon keresztül igen sok választót tud elérni. Sőt maga is fiókot létesített, ami már tényleg a törvényhozási tilalom megcsúfolása.
A leendő amerikai tulajdonosok mesés bevételre számíthatnak, miután a platform két évvel ezelőtti jövedelmét 16 milliárd dollárra becsülik. De a jelek szerint Trump legalább azt az ötletét feladta, hogy az állam ellenőrizze a céget. Akkor ugyanis fennállt volna a lehetőség, hogy a kormányzat új szócsőhöz jusson. De azért így kapar, hogy a hatalomnak leessen sok milliárd dolláros közvetítői díj.
A szolgáltató fontos eszköz lehet a kínai információs hadviselés számára. A jogállamot újabb csapás érte.
FT
A vezércikk régóta esedékesnek nevezi, hogy a kormányok sorra ismerik el a palesztin államot, mert csak így lehet megtörni az erőszak számtalan körét. Úgy értékeli, hogy miután Izrael több régi nyugati szövetségese is rászánta magát a lépésre, mérföldkőhöz érkeztünk.
Mutatja, mekkora a felháborodás és a kétségbeesés a gázai háború és Ciszjordánia lopakodó megszállása folytán. A döntés azonban nagy mértékben jelképes, nem fog változtatni a tényleges helyzeten a palesztin területeken, illetve nem vet véget a katasztrofális izraeli hadműveletnek. De legalább megerősíti a palesztinok jogát az államiságra.
Ugyanakkor provokálhatja Netanjahut, ám az rövidlátó, ellenkezik, pedig ily módon vissza lehetne fogni a szélsőségesek harciasságát és legalább megnyílna a remény, hogy megszakad az erőszak. A zsidó állam barátai, amelyek most felsorakoztak a palesztin állam mögött, ennél egyértelműbben nem ítélhették volna el a Hamászt, a túszokkal szembeni bánásmódot. De a kormányfő hajthatatlansága láttán nem volt más választásuk a palesztinok ügyében.
Közben Izrael fokozta erőfeszítéseit, hogy legalábbis de facto elfoglalja Ciszjordániát. A koalíció szélsőséges tagjai nem is titkolják, hogy lehetetlenné kívánják tenni a palesztin hazát. Ha Jeruzsálem előhozakodik azzal, hogy be akarja kebelezni az övezet bizonyos részeit, akkor a Nyugatnak keményen meg kell büntetnie. Ez nem az a helyzet, amikor fel lehet adni a béke álmát.
The Times
Az izraeli belbiztonsági szolgálat volt vezetője nagyon pártolja, hogy már 140 ország ismerte el a palesztin államot, mert az segíthet befejezni a háborút. Ami Ayalon, aki a hatnapos háborúban tanúsított hősiességével kiérdemelte az ország legmagasabb katonai kitüntetését, úgy véli, hogy a diplomáciai fejlemény lidércnyomással ér fel a Hamász számára, ugyanakkor elősegítheti a diplomáciai megoldást.
Ugyanis elszigetelődik mind a zsidó állam, mind a terrorszervezet. Utóbbi többé nem lesz érdemi szereplő, összeomlik az egész ideológiája. De hoppon maradnak az izraeli szélsőségesek is.
A Sin Beth egykori parancsnoka szerint a kormány nem képviseli a társadalom többségét, 70 % ellenzi a hivatalos álláspontot a háború ügyében. De hozzáteszi, hogy október 7. után a miniszterelnök az ország egyik legnagyobb katonai győzelmét aratta, hiszen jelentős csapást mért Iránra, Libanonra, Szíriára és Jemenre.
Csakhogy mintha nem értené, hogy fegyverekkel csupán korlátozott hatást lehet elérni. Ezt a titkosszolgálat vezetése pontosan tudja, mint ahogy a nép is. A Moszad ezért nem volt hajlandó csapást mérni Katarban a Hamasz fő parancsnokaira, a támadást végül a haderő hajtotta végre. Ám célt tévesztett és a nyugati szövetségesek elítélték az akciót.
Ayalom és három másik volt kollégája a napokban figyelmeztette a miniszterelnököt, hogy az nem megfelelő embert kíván állítani a Sin Beth élére, és hogy ez jóvátehetetlen károkat okozhat az ország biztonságának.
Mondandóját azzal zárta: a győzelmet nem az jelenti, hogy megöljük az összes ellenségünket, hanem ha jobb politikai valóság alakul ki. Viszont ha elveszítjük az értékeinket, akkor alulmaradunk a háborúban.
Guardian
Európa elvesztette Amerikát szuperhatalmi szövetségeseként, de meg tudja-e csinálni, hogy beszorul kettő közé – kérdezi Nathali Tocci a olasz Külpolitikai Intézet igazgatója. Az EU éveken át követte, amit Amerika akart Peking ellen, de jelenleg úgy áll, hogy Hszi állja a sarat a kereskedelmi háborúban.
Trump viszont másodlagos tényezőnek tekinti a kontinenst. Örül, ha gazdasági károkat tud okozni az ázsiai nagyhatalomnak de a maga részéről szeretné elkerülni, hogy Amerika szenvedjen el hasonló veszteségeket. De nála soha nem lehet tudni, hogy hányadán áll vele a világ az adott kérdésben.
Viszont az öreg kontinensnek két alapvető problémét kell tisztáznia a saját jövője ügyében: 1. Mi lesz a liberális demokrciával, mert az fenyegetés alatt áll. Jönnek fel a szélsőjobbos, nacionalisták-populisták. A megosztottság, a radikalizálódás, a dezinformáció és a szélsőség az alapvető szabadságjogokat, a hatalmi ágak szétválasztását veszélyezteti.
Oroszországtól és a MAGA-mozgalomtól eltérően Peking nem támogatja kifejezetten ezeket a köröket, és nem is kívánja exportálni kormányzati modelljét Viszont gazdaságilag sikeres rendszerként ösztönzi az olyanokat, akik illiberális irányba igyekeznek haladni. Nem véletlen, hogy Magyarország, Szlovákia és Szerbia Kína fő partnere a kontinensen.
2. A biztonság kérdésében Hszi egy húron pendül Putyinnal. Nyert a háborún, mivel olcsó olajat és gázt kap, stratégiailag pedig Moszkva alárendelt szerepre kényszerül a kapcsolatban. Peking szerint hiába Trump minden árulása, ha még rosszabbra fordul az ország viszonya Washingtonnal, az európaiak Amerika mellé állnak. Hszi számára viszont stratégiai szükségszerűség, hogy a saját oldalán tartsa Oroszországot.
Európa elvileg az USA nélkül is meg tud mérkőzni a Kremllel, de addig nem képes rá, amíg Kínával nem simulnak el az ellentétei.
Következő cikk: Új kezdet Trump számára Ukrajna ügyében?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Hívjátok a rendőrfőnököt a gyilkosság miatt”
Ezek a konfliktusok – különböző intenzitással – végig jelen voltak azóta, hogy az SNS 2014-ben megszerezte >
„Mindig egy forrásból ered, a koszovói út”
Jó, hagyjuk most Jugoszláviát, kit érdekel már az a csodálatos ország a távoli múltból. Nem Jugoszlávia >
Megakasztotta-e a „Senjak-ügy” Vučić választási matematikáját?
A Senjakban történt gyilkossági ügy késleltetheti a gyors, nyári választásokat, mert egyetlen kormánypárt sem akar úgy >
„Az antiszemitizmus orgiája söpör végig a nyugaton”
Azokra a művészekre és filmesekre utal, akik Izrael bojkottjára szólítanak fel. – Szerintem ez mind antihumanista >
A magyar hatóságok új szerv létrehozását jelentették be: hogyan hathat ez a magyar üzletemberek szerbiai cégeire?
„Ha ez az ügynökség bizonyítani tudja, hogy jogellenesen jutottak forrásokhoz, akkor ezeknek a cégeknek valószínűleg büntetőjogi >
Hogyan talált magára Európa
Az irónia az, hogy Trump talán véghez vitte azt, amire európai beszédek, stratégiai dokumentumok és nyilatkozatok >
Egy ráccsal kevesebb
A fideszesek egyelőre óvják magukat az önmegsemmisítéstől, annak tudatosításától, hogy politikai pályájuk és tekintélyes vagyonuk nem >
A „kisebbik rossz” elvéről
Az ellenzéki szavazók szemszögéből a „kisebbik rossz” elve azt diktálja, hogy arra a szereplőre adják a >
Út a börtönbe
Túl kellene lépni a Fidesz-éra tizenhat évén, de azért nehéz, mert csak Orbánék bukása után látható >
Uglješa Bokić: Veselin Milić ugyanannál az asztalnál ült a lelőtt személlyel, majd segített eltüntetni a nyomokat
A Danas újságírója és a szerb belügyminisztérium (MUP) egykori tagja, Uglješa Bokić az N1 televíziónak azt >
A magyar üzleti elit a szerb piacon is milliárd eurókat forgat
Szerbia tudatosan vált a történet részévé, amikor a jelenlegi hatalom úgy ítélte meg, hogy politikailag előnyös >
Putyin megmentésére kérni Ukrajnát
Ma már az a vita, hogy Ukrajnát be kell-e engedni a NATO-ba, átadta helyét annak a >