Ma Gyula, Baldvin, Sába névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A jobboldali populisták az írástudatlanságból profitálnak
Egy német oktatási szakértő teljesen tudatosnak tekinti a jobboldali populisták részéről, hogy szándékosan kettészakítják az oktatást, mert nekik jó az írástudatlanság. Anke Grotlüschen, akinek szakterülete a Hamburgi Egyetemen az élet végéig tartó tanulás, kiemeli, hogy a jelenség a demokráciát is veszélyezteti. Magyarországot, Lengyelországot, Olaszországot, Izraelt és az USA-t hozza fel annak példájaként, hogy mit eredményez, ha demagóg pártok jutnak hatalomra. Az utóbbi években ugyanis emelkedett az olyanok aránya, akik alig tudnak írni-olvasni. Ezek a pártok az út szélén hagyják a képzésben a gyengébbeket. Egyaránt vonatkozik ez a szegényebbekre, illetve a bevándorlókra. Alig-alig részesülnek bármiféle támogatásban. Azaz a hatalom szántszándékkal osztja meg az oktatást. A magyar, lengyel vagy izraeli kormány pl. egyre kevesebbet áldoz a továbbképzésre. Emögött részben az van, hogy aki hadilábon áll a betűvetéssel, annak nemigen akaródzik beleszólnia a politikai és társadalmi vitákba. Pont ezt célozza meg a populista stratégia: ha sokan csupán elhanyagolható tudást szereznek az iskolában és nehézséget okoz nekik az írás-olvasás, nos, akkor elhiszik, amit mondanak nekik. Nem képesek más véleményre jutni, hiszen nemigen értik az írott szövegeket. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Presse
„Orbán palotáival” foglalkozik a lap, de ezúttal kivételesen nem Hatvanpusztáról van szó, hanem a Várnegyed elfuserált fejlesztéséről, illetve arról, hogy a hatalom hagy lepusztulni évszázados épületeket, jóformán még a városalapítás idejéből. A szerző Harald Jahn, neves építészeti szakíró, aki szerint a Várban az új paloták a nemzeti önmegvalósítás igencsak drága elemei, ami nagy luxus, tekintve a költségvetés siralmas állapotát.
A pompás építmények mindig is a nemzeti identitást voltak hivatottak megtestesíteni. A Hauszmann-terv idáig 108 millió eurót emésztett fel. Ugyanakkor olyan házak mennek tönkre, mint az Iparművészeti Múzeum, amelynek felújítása 10 éve alatt jottányit sem haladt előre. A kormány és a fővárosi önkormányzat egyfolytában csörtézik, ami azzal jár, hogy a nem csupán régen esedékes programok akadtak el, hanem a Lázár vezette tárca visszacsinált megkötött megállapodásokat.
Nagy vihart kavart a Mini-Dubai spekulációs terve, ám az arab tőke bevonása egyelőre lekerült a napirendről. Túl nagy volt a felzúdulás a hatalmas felhőkarcolók és az átláthatatlan jogi eljárás miatt.
Közben a szakminiszter hozzálátott, hogy magánbefektetőknek játssza át az építési jogokat a vasúthoz közel eső területeken. A pályázati kiírásokat azonban nem egyeztették sem Budapesttel, sem az érintett kerületekkel. A tárca nem tisztázta a tervezési feltételeket, sem a jogi előírásokat, így félő, hogy ebből kétes ügyletek lesznek, és csak a bennfentesek szűk köre profitál belőlük.
Eladó lett egy sor történelmi épület, köztük Lechner Ödön Posta Takarékpénztára. Ha bejön a kormány terve, a Nyugatiból rendezvénycsarnok lesz. A Déliből is kiszorulnának a vonatok, amely talán az egész város legértékesebb övezete. Olyan toronyházak bújnának ki a földből, amelyek túlnyúlnak még Orbán palotáinak kupoláin is.
És miközben Lázár kifilézi a gondjaira bízott vasutat, még legszűkebb szakterületén is megszegi, amit ígért: késik az új szerelvények beszerzése, lemondtak új vonalak építéséről. A renoválásokat a lehető legszűkebb szintre szorítják vissza. A Fidesz az autópályákat favorizálja.
The Times
Az egyik igen neves német államjogász arra figyelmeztet, hogy veszélybe kerül a nyugati demokrácia, ha nem reformálják meg a menedékrendszert. Hans-Jürgen Papier 8 éven át volt a karlsruhei Alkotmánybíróság elnöke, éppen akkortól, amikor megkezdődött a Merkel-korszak.
Most azt mondja, hogy az Emberi Jogi Bíróság gyakorlatilag lehetővé teszi a bevándorlást a hátsó ajtón keresztül. Márpedig véget kell vetni az ellenőrizetlen és feltételek nélküli migrációnak, nehogy a közvélemény elveszítse bizalmát a hagyományos politika iránt.
A gondot ott látja, hogy az EJEB és a nemzeti bíróságok a szabályozást nem igazították hozzá a mai követelményekhez, pedig vissza kellene térni ahhoz, ahogyan az 1951-es nemzetközi egyezmény értelmezte a menedékjogot.
A 10 évvel ezelőtti roham megítélése többségében negatív, ez hozta fel az AfD-t. Az EU reformtervei nem alkalmasak arra, hogy az államok visszaszerezzék tekintélyüket. Sok ember már egyáltalán nem hiszi, hogy a demokratikus intézmények képesek ellenőrzés alatt tartani a bevándorlást, ez pedig végső soron a nyugati demokráciákra üt vissza.
Igazából az eredeti Menekültügyi Konvenciót kellene korszerűsíteni, de ehhez kellene az Európa Tanács mind a 46 tagjának a beleegyezése. Az meg nem várható belátható időn belül. Ezért az Uniónak, vagy a nemzeti parlamenteknek kellene alapvetően újra definiálniuk a migráció jogát, nem hagyva sok értelmezési lehetőséget az igazságszolgáltatás számára.
Washington Post
Max Boot szerint hogy Trump a külpolitikában a be nem avatkozás elvét hirdeti, az csak olyan országokra igaz, amelyek egy követ fújnak a jelenlegi amerikai kormányzattal. A washingtoni Külkapcsolati Tanács vezető elemzője rámutat: az USA mai vezetése már nem kívánja erősíteni a demokráciát és az emberi jogokat a világban. Viszont titkokban pártolja a jobboldali populizmust. Teljesen fejre állítja az eddigi diplomáciát.
Példa rá, hogy a szakminiszter, Rubio a nyáron utasította az ország nagykövetségeit: hacsak egy mód van rá, ne kommentálják a fogadó ország választásait. De ugyanez van amögött, hogy a hatalom be akarja záratni az Amerika Hangját, valamint más intézményeket, amelyek idáig az USA eszményeit terjesztették a határokon túl.
De a törekvés tetten érhető abban is, hogy pl. a State Department legutóbbi emberi jogi jelentése nem talált kiugró jogsértéseket Magyarországon, jóllehet a Freedom House arra jut, hogy Orbán Viktor igyekszik megszilárdítani a felügyeletet független intézmények fölött. Olyan törvényeket nyom keresztül, amelyek akadályozzák az ellenzék, a sajtó, az egyetemek és a kritikus civil szervezetek működését.
Megjárta ugyanakkor Brazília, amely tengelyt akasztott a Fehér Házzal. Trump orwelli logikája értelmében amikor a latin-amerikai ország próbálja megvédeni a demokráciát, akkor valójában támadja azt. A kormányzat ugyanakkor nem teszi szóvá az emberi jogok megszegését Ciszjordániában és Gázában.
Azaz a be nem avatkozás attól függ, hogy az Egyesült Államok miként vélekedik a szóban forgó országról. Ily módon az a faramuci helyzet áll elő, hogy Washington hiába volt sokáig a szabadság bajnoka a világban, most már kezdi aláásni azt.
FT
Nem a Bizottság elnöke volt az első, aki veszélybe került, mivel Oroszország felelőtlen módon zavarja repülőgépek GPS-jeleit – állapítja meg a szerkesztőségi állásfoglalás. Mint emlékezetes, von der Leyen gépe egy órán keresztül körözött Plovdiv felett, míg végül a pilóta hagyományos térképek segítségével szállt le.
A műholdas navigáció rendszerek kiiktatása aggasztóan elszaporodott a Balti- és a Fekete-tenger között. Rutte NATO-főtiktár ezeket az akciókat a digitális támadásokhoz és a tenger alatti kábelek elvágásához hasonlította. Moszkva hibrid hadviselésének részei.
De ilyet már átélt az akkori brit védelmi miniszter is, amikor tavaly tavasszal hazatért Varsóból. A német hadsereg főparancsnoka arról beszélt két napja, hogy kétszer is szenvedő alanya volt a balti térségben, amikor támadás érte a helymeghatározó rendszert.
Az ilyen ügyek miatt főként a balti és északi országok verik félre a vészharangokat, amióta megindult a háború. Az észtek szerint júliusban a légi járatok 85%-a szembesült ilyen nehézségekkel. A litvánok azt közölték, hogy egy hónap alatt 22-szer több ilyen incidens fordult elő. Az EU arra jutott 8 ország adatai alapján, hogy itt nem elszigetelt esetekről van szó, hanem nagyon is tudatos orosz, illetve belarusz lépésekről.
Moszkva cáfol, ám a Nemzetközi Távközlési Unió nyári konferencián azt állította, hogy meg kell védenie az infrastruktúrát az ukrán drónoktól. Ám amit csinál, az messze túlmegy a jogos védelmen.
A nyugati országoknak figyelmeztetniük kell ezek után a Kremlt, hogy az ilyen okokból bekövetkező esetleges balesetek következményei súlyosan kihatnak az európai biztonságra. Az oroszok ugyanis a jelek szerint nem törődnek vele.
Die Zeit
Európának nem kellene gyáva nyúlként viselkednie, nyugodtan átengedhetné Ukrajnának a befagyasztott orosz állami követeléseket, főként azért, mert egyes politikusok elhallgatnak a polgárok elől egy igen fontos összefüggést. Erre mutat rá Roman Pletter a gazdasági rovat vezetője.
Eltűnődik azon, vajon nem neveti-e halálra magát Putyin, amikor esténként nézi a híradót és közben kasszát csinál. Jön egy pár millió Magyarországról az olajért, a németek a folyékony gázért utalnak milliárdokat. Dacára minden szankciónak.
Az európai kormányok ugyanakkor saját polgáraikkal fizettetik meg az ukrajnai rombolás árát. Arra hivatkoznak, hogy beizgulhat a pénzpiac, ha végleg elkobozzák a szóban forgó orosz követeléseket. Akkor pedig fontos befektetők vonulhatnak ki a földrészről. Csak éppen ezt semmi sem támasztja alá.
És jogilag is meg lenne a lehetőség, hogy az ukránoknak adják át a milliárdokat. Az oroszok az eddigi adatok alapján a házak 13%-át rombolták le ukrán földön. Ez 2,5 millió háztartást jelent. Kórházak, erőművek, utcák, hidak vannak romokban. A Világbank 500 milliárd euróra becsüli a helyreállítás költségeit.
Az emberéleteket pedig nem lehet pénzben kifejezni. Sem annak a 3,7, illetve 6,9 millió embernek a szenvedéseit, aki odahaza vált földönfutóvá, illetve kénytelen volt külföldre menekülni.
FT
Egy dúsgazdag amerikai befektető úgy véli, hogy az USA csúszik a 30-as évek autokráciája felé, ám a pénzvilág fél ezt szóvátenni. Ray Dalio, a Bridgewater Associates kockázati alap milliárdos főnöke szerint az hajtja az országot a szélsőségesebb politika irányába, hogy szakadék mutatkozik a vagyonban, az értékekben, ugyanakkor összeomlik a közbizalom.
Az ország nagyjából ugyanarra halad, mint a múlt század 30-as, 40-es éveiben. Az állam azért száll be a magángazdaságba, mert a tekintélyuralmi vezetés ellenőrizni kívánja a pénzügyi és gazdasági helyzetet. A lap megjegyzi, hogy a Wall Streeten érzékelni ugyan pánikot a színfalak mögött, de a többség meg sem mukkan. Ritka az olyan bírálat, mint Dalióé.
Ő maga arra figyelmeztet, hogy ha a politika meggyengíti a jegybankot, akkor megkérdőjeleződik, hogy a Fed mennyire képes megőrizni a dollár értékét és veszítenek népszerűségükből az amerikai állampapírok.
Úgy gondolja, hogy a deficit és az állami tartozás évek óta tartó növekedése folytán az amerikai gazdaság az adósságválság szélére jutott. Évente két billió dollárt kell kölcsönből fedezni, ezzel a kötvények iránti kereslet nem képes lépést tartani. A központi bank ilyen helyzetben nem tud jót lépni, mert csak árt a dollárnak.
A vége pedig az, hogy meggyengül a demokrácia, mivel a lakosság nagy része azt akarja, hogy autokratább legyen a kormányzat és úgy irányítsa a rendszert, hogy az jobban működjön a tömegek számára.
The Times
William Hague ajándéknak tartja Hszi számára Trump ostoba diplomáciáját. A konzervatív volt brit külügyminiszter szerint az elnök miatt India egyre közelebb kerül Kínához. Először az elpuskázott vámháború folytán, most pedig azért, ahogyan az USA az indiai államfőhöz viszonyul.
Peking súlyos gazdasági gondokkal küszködik: lassul a növekedés, jelentős az ifjúsági munkanélküliség és súlyos demográfiai bajok mutatkoznak. Ezért a vezetés számára sürgősebb, hogy kiterjessze hatalmát a világban, mint ahogy azt az elnök mutatja. De ez az év kivételesen jól alakul számára, mert a vámok kapcsán, a ritka fémekkel megmutatta, hogy képes szembeszegülni az Egyesült Államokkal.
A Fehér Ház viszont India kapcsán megszegte mind a három közkeletű szabályt, hogy ti. soha ne revolverezd az ország vezetőit, ne hirdesd, hogy megoldod az ellentéteit Pakisztánnal, végül pedig ne viselkedj úgy, mintha a pakisztáni hadsereg az egyik legjobb barátod lenne. Hogy Amerika tudatlanságból vagy téves számításból fogott-e ennyire mellé, az nem világos.
De Brazília példáján Latin-Amerika is látja, hogy Kína megbízhatóbb partner, mint az USA. És ahol utóbbi rést hagy, oda Peking benyomul. Ugyanakkor az ENSZ főtitkára a nemzetközi rend alappillérének nevezte az ázsiai nagyhatalmat – noha az tudvalevőleg lábbal tapod az emberi jogokon Tibetben és Hszincsiangban, megszegte ígéretét, miszerint fenntartja a szabadságot Hongkongban, továbbá állami támogatásokkal torzítja el a nemzetközi kereskedelmet.
Nehéz olyan történelmi precedenst találni, amikor a világ egyik nagyhatalma ennyi lehetőséghez juttatja fő riválisát. Ám ha nem sikerül hamarosan megfordítani a folyamatot, a Nyugat látja kárát. És nagyon úgy néz ki, hogy Trump átengedi Tajvant Kínának, ez pedig a hidegháború óta nem látott válságot eredményez.
De mit lehet tenni, ha az USA külpolitikája ennyire nem ért meg olyan nemzeteket, mint India és Kína? Senki se legyen meglepve, ha nem is olyan sokára ennek az árát az egész Nyugat fizeti meg.
Washington Post
A vezércikk arra figyelmezteti Iránt, hogy ne akarja ismét a tigris bajszát huzogatni, mert ha nem engedi be a nukleáris ellenőröket, akkor kiteszi magát annak, hogy az USA ismét bombázni fogja. Mindössze két és fél hónap telt el a 12-napos háború óta, de a mullahok ismét a régi nótát fújják: megtagadják vállalt nemzetközi kötelezettségeiket, fenyegetőznek és mindenféle ürüggyel nem adnak számot arról, hol tart az atomfegyver előállítását célzó program.
A legoptimistább magyarázat az, hogy a főpapság nem szeretné, ha kiderülne, mekkora veszteségeket okoztak az amerikai légitámadások. Ez részben annak köszönhető, hogy semmiféle független mérleg nem készült a légicsapások következményeiről. Jó pár bizonyíték támasztja azonban alá, hogy az irániak elvitték a dúsított uránt Iszfahánból, még az invázió előtt.
Az ország azonban vitathatatlanul megsérti a 10 éve kötött nemzetközi nukleáris egyezményt. Ebben a helyzetben azonban nincs sok értelme újabb szankciókat elrendelni, mert az Iszlám Köztársaság gazdasága már így is gyatra állapotban van. A fő kereskedelmi partner Kína, amely a hajón szállított olaj 90%-át veszi meg.
Ha Teherán hajlandó bármiféle tanulságot levonni a nyári csapásokból, akkor azt kell szem előtt tartania, hogy az Egyesült Államok nem riad vissza katonai erőt bevetni, nehogy Iránnak atomfegyvere legyen.
Következő cikk: Magyarország jövő tavasszal megszabadulhat az orbánizmustól
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Fordulat és rendszerváltás a politikában
Ha az Orbán-rendszer győz, az a világ önkényuralmainak és diktatúráinak győzelme lesz. Ha a demokratikus Tisza-mozgalom >
Magyarország: Nyugtalanság, félelem és remény a választások előtt
Deutsche Welle: Az elmúlt hetekben nem Orbán uralta a kampányt, hanem az Orbán-rezsim sötét és piszkos >
Orbán, a megosztó konzervatív radikális, aki átformálta az európai politikát
A küszöbön álló választás – vélekedik az EurActiv – többről szól majd, mint Orbán, mint egyén >
Orbán sorsa figyelmeztetés: nem érdemes túl közel kerülni Trumphoz
Trump és Vance teljes körű támogatása „akár halálos csók is lehet” Orbán Viktor magyar miniszterelnök vasárnapi >
A VMDK a VMSZ és a Prosperitati összefonódására figyelmeztet
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége komoly aggodalmát fejezi ki a Prosperitati Alapítvány és a Vajdasági Magyar >
„Ha Viktor megy, megy a MAGA is?”
A felmérések szerint azonban Orbán abban is megelőzte a korát, hogy kezdi elveszíteni a népszerűségét. Fidesz >
JD Vance főszerepben: „A mi emberünk Budapesten”
„JD Vance alelnök kedden Budapestre utazott, hogy beavatkozzon Magyarország vasárnapi nemzeti választásába – és micsoda látvány: >
A VMDK figyelmeztet: a legnagyobb kár a hatóságokat akkor fogja érni, amikor kénytelenek lesznek elismerni, hogy a probléma nem az emberben, hanem az évek óta elhanyagolt rendszerben rejlik
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége komoly aggodalmát fejezi ki a vasúti kisiklásos baleset kapcsán, amely ismét >
Vance Budapesten: Orbán utolsó MAGA dobása
Trumpnál kisebb súlyú látogató nem elég ahhoz, hogy fellendítse Orbán népszerűségét - írja a Politico Krekó >
Hollywoodi álom, végre nálunk
Egyúttal ő lesz a rendszerváltás utáni első miniszterelnök, akiről elhiszem, hogy számára ez nem pusztán egy >
Magyarország az illiberális nacionalizmus laboratóriuma. Az eredmények már láthatók
Ma Magyarország az Európai Unió egyetlen olyan tagállama, amelyet a Freedom House indexe nem sorol a >
"Katonailag kiképzett migráns helyezte el a robbanóanyagot”
Feltételezzük, hogy a szerb hatóságok elsődlegesen e két csoport (az afgán BWK és a szír Asszad-rezsim >